Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-11 / 109. szám

Folytatja munkáját a békeépítők varsói közgyűlése Készülnek a határozatok Üzenet a Szovjetunió népeihez Barabás János és Kovács Ferenc, az MTI tudósítói je­lentik: Varsóban kedden plenáris ülésen folytatta munkáját a béke építőinek világközgyűlése. A megnyitás után a részt­vevők egyperces néma felállással adóztak Kamat Dzsumb- latt, a libanoni haladó erők vezetője és Marien Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság elnöke emlékének. Ezután be­számolók hangzottak el a bizottságok, fórumok kerékasz­talok, munkacsoportok munkájáról. A csaknem 30 munkaszerv tevékenységének intenzitásá­ra jellemző, hogy tanácskozó saik két napja alatt számos — csupán a bizottságokban több mint 20 — határozatot, felhívást, illetve jelentést fo­gadtak el, amelyeket a plé­num elé terjesztenek. A bi­zottságokban a többi között határozat született a fegyver­kezési verseny megállapításá­ról és a leszerelésről, az új nemzetközi gazdasági rendről, az európai • biztonságról, a kö­zel-keleti helyzetről, a kolo- nializmusról és a neokoíonia- lizmusról, az el nem kötele­zettek politikájáról, az impe­rialista destabilizációs politi­káról és a zsoldosok kérdései­ről. az emberi jogokról, a faj­üldözésről és a környezetvé­delemről. Számos felhívást fo­galmaztak meg a fasizmus és az úifasizmus különböző meg­jelenési formái ellen. Ugyancsak a keddi plenáris ülésen számoltak be a nem­zeti békemozgalmak képvise­lői arról, hogy mit tettek or­szágukban a második stock­holmi bék ff elhívás megismer­tetéséért és milyen aláírás- gyűjtő kampányokat szervez­tek a felhívás támogatására. A beszámolókból kitűnt, nogy a felhívást eddig mintegy 400 millióan írták alá, köztük 20 ország vezető politikusai. A plenáris ülés keretében nyújtotta át Romesh Chandra, a BVT főtitkára, a világköz­gyűlés elnöke Luis Corvalán nak a Frederic Joliot-Curie Aranyérmet. A közgyűlés üzenetet inté­zett a Szovjetunió népeihez és kormányához, valamennyi szovjet békeharcoshoz a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom közelgő 60. évfordulója alkalmából. Az üzenet hangsú­lyozza: »A Nagy Októberi Forrada­lom a béke zászlaja alatt szü­letett. I Legelső dekrétuma, amelyet Lenin fogalmazott meg és terjesztett elő. békét hirdetett és egyértelműen el­ítélte az imperialista háború embertelen természetét. Az­óta ez a szovjet külpolitika vezérfonalává vált. 1917 örök­sége él a Szovjetuniónak a világibéke megőrzésére és va­lamennyi nemzet és állam biztonságának megszilárdítá­sára irányuló tetteiben, szel­lemében és állandó erőfeszí­téseiben. A szovjet nép példátlan hő­siességével és önzetlen áldo­zatvállalásával kimondhatat­lan nehézségeket vállalva döntő szerepet játszott az em­beriségnek a fasiszta uralom tói való megmentésében. A nemzetek örökké hálával és csodálattal fognak emlékezni erre. A második világháború eredményei emlékezetes leckét jelentenek mindazoknak, akik az agresszió útjára próbálná­nak lépni. A Szovjetunió bé­kepolitikáját széles körűen elismeri a világ közvélemé­nye. A szovjet állam számos kezdeményezése és állhatatos­sága a békés megoldások kér­désében jelentősen hozzájárult az enyhülés, a nemzetközi együttműködés folyamatához. Mi, a béke védelmezői és építői szeretnénk köszönetét mondani Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárának a köz­gyűlés résztvevőihez intézett bátorító üzenetéért s a béke­erőknek szentelt állandó fi­gyelméért és támogatásáért. E nagy évforduló előestéjén szívből gratulálunk és legfor­róbb üdvözletünket küldjük a Szovjetunió valamennyi népé­nek. TováJbbi sikereket kívá­nunk Önöknek erőfeszítéseik­hez. amelyek a történelmi ie- .entőségű békedekrétum szelle­mében fogadtak, követve a Nagy Októberi Szocialista For­radalom nemes ügyét.« Czinege Lajos vezetésével Katonai küldöttség utazott a Szovjetunióba Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével kedden reggel katonai küldöttség utazott a Szovjet­unióba hivatalos, baráti láto­gatásra D. F. Usztyinovnak, a Szovjetunió marsalljának, az SZKP Politikai Bizottsága tagiának, honvédelmi minisz­ternek a meghívására. A magyar katonai küldött­séget Moszkvában Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere, a szovjet honvédelmi miniszter- helyettesek és Marjai József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete fogad­ták a küldöttséget a repülő­téren. (MTI) Egy tüntetőre négy rendőr jut Tiltakozó megmozdulás Landshut körzetében A dél-bajorországi Lands­hut körzetébe 7500 rendőr és különlegesen kiképzett katona érkezett, golyószórókkal föl­szerelt páncélos járművekkel, tűzoltóautókkal. helikopte­rekkel. Az intézkedést a ba­jor tartományi kormány kér­te. (Bajorországban a CSU van hatalmon.) A Landshut körzetében ösz- szevont rendőri erők száma 3—4-szeresen felülmúlja az oda érkezett tüntetőkét. Erhard a ravatalon A bonni Palais Schamburg- palota kormánytermében föl­ravatalozták Ludwig Erhard volt nyugatnémet kancellárt, a háború utáni »-gazdasági csoda« állítólagos »szülőaty­ját«, aki a múlt héten hunyt el, 80 esztendős korában. Teg­nap délelőtt az NSZK veze­tői és a diplomáciai testület képviselői tisztelegtek a ra­vatalnál. A hivatalos gyász- szertartást ma rendezik, a te­metésre holnap, csütörtökön kerül sor. Véget ért a NATO-csúcs Carter „fenyegető veszélyéről szónokolt A kelet—nyugati kapcsola­tok alakulása, az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia részvevőinek kü­szöbönálló belgrádi tanácsko­zása állt az előtérben a NATO londoni csúcskonferenciájának első napján. James Callaghan angol kor­mányfő megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a NATO a közös nyugati védelem mel­lett az enyhülést is igyekszik előmozdítani és készen áll »a termékenyebb kapcsolatra a Szovjetunióval«. Az angol miniszterelnök a tőkésonszágók néhány nappal ezelőtt tartott gazdasági csúcsértekezletére utalva elis­merte, hogy a nyugati társa­dalmak súlyos nehézségek előtt vannak, de magabizto­san kijelentette, hogy képesek lesznek azok leküzdésére. Eanes portugál elnök rövid díszelnöki beszédében megerő­sítette az új Portugália feltét­len elkötelezettségét a NATO célja iránt. Luns NATO-főtitkár beszé­dében az atlanti szövetség bel­ső problémáival foglalkozva kiemelte, a görög—török vi­szályt, amely szerinte katonai­lag veszélyes következmények­kel járhat és meggyengíti a A NATO-találkozó előtt sajtókonferenciát tartottak Lon­donban. Képünkön: Joseph Luns, a NATO főtitkára, amint a kérdéséket hallgatja... (Telefotó: AP—MTI—KS) Értesítjük Siófok város lakosságát, hogy 1977. május 12-én 12 órától 16 óráig az egész város területén gásssünetet tartunk Kérjük, szíveskedjenek zárva tartani a gázkészülékeket KÖGÄZ Kirendeltség, Siófok (16024) A Somogy megyei Kertészeti és Parképítő Vállalat meglévő gépparkja üzemeltetéséhez és a most induló beruházáshoz agrár-gépészmérnököt keres Jelentkezés: a vállalat központjában, Siófok, Fő u. 37. szám alatt. (117062) katonai szövetség délkeleti szárnyát. A kelet—nyugati kapcsolatokról szólva a főtit­kár elismerte, hogy az enyhü­lési folyamat és különösen az európai biztonsági és együtt­működési konferencia Európa minden népének hasznot ho­zott, azonnal »szükségesnek« tartotta azonban hozzátenni, hogy »az eredmények ellené­re a NATO-nak fenn kell tar­tania katonai erejét«. A csúcstalálkozó első mun­kaülését kedden délelőtt a Lancaster House-ban tartot­ták. Carter elnök itt mondta el jóelőre beharangozott be­szédét, amelyet amerikai rész­ről már korábban program­adónak minősítették. Carter megismételte, hogy az új amerikai kormányzat to­vábbra is politikája egyik leg­lényegesebb elemének tartja az atlanti szövetség fenntartá­sát és megerősítését. Hangsú­lyozta annak fontosságát, hogy az Egyesült Államok és NA- TO-partnerei között szoro­sabb legyen a kapcsolat, min­denekelőtt együttesen erősít­sék meg a szövetséget politi­kai, gazdasági és katonai té­ren egyaránt. A kelet—nyugati kapcsola­tok megítélésében — az ame­rikai kormányzat az elnök megállapítása szerint — egy­részt abból indul ki, hogy »az egész emberiség érdekében széles körű együttműködést keressen a kommunista orszá­gokkal«, másrészt abból, hogy »a Szovjetunióval a jövőben is folytatódik a verseny« ... Ha ezt a kettős viszonyt »megfelelően hozzuk összhang­ba, reménykedhetünk abban hogy a versenyt idővel fel­váltja az együttműködés, amely fokozatosan szilárdabb kap­csolatok kialakulását eredmé­nyezd országaink és a Szovjet­unió között« — mondotta. Az amerikai elnök azt java­solta, hogy a NATO állandó tanácsa, a tagállamok és a titkárság bevonásaival készít­sen átfogó elemzést a kelet— nyugati kapcsolatok alakulá­sáról, annak távlatairól. A NATO csúcsértekezletén beszédet mondott többek kö­zött Trudeau kanadai minisz­terelnök, Schmidt nyugatné­met kancellár, Nordli norvég miniszterelnök. Este hat óra után ért véget a NATO csúcsértekezlete. Nyolc órakor II. Erzsébet angol királynő a Buckingham palotában díszvacsorán látta vendégül a csúcsértekezlet résztvevőit akik közül addig­ra Carter elnök és Nordli norvég miniszterelnök már hazarepült. (MTI) BELGRAD ELŐTT A második kosár Beszéljünk másról is! — ezzel a felszólítással fordul­nak a szocialista országok most, néhány héttel a belg­rádi találkozó előtt a nyu­gati partnerekhez. Kissé egyensúlyát vesztett ugyanis a témalista, amelyet a túl­oldal összeállított. Hasonlat­tal élve: csak egyes húrokat pengetnek az európai hang­szeren, holott a harmóniához valamennyit meg kell szólal­tatni. A gazdaságit is. Június 15-én összeülnek a jugoszláv fővárosban annak a 35 államnak a küldöttei, amelyek szűk két esztendő­vel ezelőtt aláírták Helsinki­ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. Megvizsgál­ják, ki mit tett a dokumen­tumban foglaltak megvaló­sításáért, és hogyan halad­janak tovább. Egyebek kö­zött azt, miként fejleszthetők az európai államok és a két észak-amerikai ország gazda­sági kapcsolatai. A társak egyenlősége Talán még nálunk is van­nak, akik lebecsülik a szo­cialista országok gazdasági jelentőségét, úgy vélik, hogy a Kelet és a Nyugat nem teljesen egyenlő partnerek. Kétségtelen, hogy a nyugat­európai országok export-im­port mérlegében csak né­hány százalékkal szerepe­lünk, de ez a kis hányad is sokat ért az 1974—75-i válság idején, hiszen a Nyugat jó- néhány százezer dolgozója a Kelet rendelései következté­ben nem vesztette el mun­káját. E kis arány egyáltalán nem természetes, nem szük­séges belenyugodni egyik ol­dalon sem. Már csak azért sem, mert az utóbbi eszten­dőben a nyugati államokban fölfelé indult ugyan a ter­melési görbe, de még mindig sok a kihasználatlan terme­lési lehetőség: üzemrészek állnak, gépek csak néhány órát dolgoznak. Nem is szól­ván most a nélkülözhetetlen energiahordozókról és nyers­anyagokról, amelyeket ugyancsak Keletről kapnak. Európa országait immár évszázadok óta szoros szálak fűzik össze. Kiegészítik és kisegítik egymást. Egy pilla­natra sem vitás: a szocialis­ta országoknak is nagy szük­ségük van a Nyugattal való kereskedésre, a termelési együttműködésre, a technikai haladás élvonalában álló gé­pekre és műszerekre, ame­lyeket onnan vásárolnak. És ösztönzik a szocialista orszá­gokat azok az igények is, amelyeknek a Nyugaton a mi gyártmányaink meg kell feleljenek. Célszerű ajánlások A Helsinkiben aláírt záró­okmány részletesen szól va­lamennyi lehetőségről, amellyel a Kelet és a Nyu­gat országai többé kevésbé már élnek, vagy amelyeket kihasználhatnak. Ez a bizo­nyos »második kosár«, tehát a dokumentum második fő része, a részletkérdésektől az átfogó nagy elképzelésekig — a témakörök egész tárházát tartalmazza. Néhány fejezetcím fölso­rolása is jelzi, hogy széles a skála: üzleti kapcsolatok, a gazdasági és kereskedelmi tájékoztatás bővítése, a mar­keting, az ipari együttmun­VASALŐGIP ara : 5240 Ft tldülőtulajdonosok. fizetővend ég-ellátók figyelmébe ajánlja a KERAVILL az NDK-gyártmányú NAUMANN vasalógépet. A készülék alkalmas nagy mennyiségű ágynemű, ruhanemű és egyéb textíliák gyors és kényelmes vasalására. Vidékre csomagküldő szolgálat: 1053 Budapest V., Kossuth Lajos u. 2. (9325) kálkodás, közös érdekeltségű tervek megvalósítása (pél­dául az Európán belüli vil- lamosenergia-csere), a szab­ványok egységesítése, együtt­működés a tudományos ku­tatásokban, a környezetvé­delem, a közlekedés és a tu­rizmus fejlesztése, szakem­berképzés ... Két esztendő nem sok, a záróokmányban foglaltak megvalósításának természe­tesen még csak a kezdetén vagyunk. Ez a dokumentum egyébként sem szerződés, nem kötelező érvényű: aján­lásokat tartalmaz. De a 35 állam küldöttei előzőleg több mint kétéves, kemény mun­kával — sok vitával — még­is csak együtt dolgozták ki, és mindenki által elfogadott, mindenkinek az érdekeit ma­gában foglaló szöveget rög­zítettek. Túl sok e rövid idő alatt nem is történhetett; egyet és mást mégis föl­jegyzett a krónika. Magyar javaslatsor A magyar kormány nem sokkal a helsinki csúcstalál­kozó után — öntevékenyen — egy sor javaslattal fordult 18 fejlett tőkésországhoz. Fölsorolta, mit lehetne közö­sen tenni az ajánlások meg­valósításáért, elsősorban a kétoldalú kapcsolatokban. Ja­vaslataink valamennyi kosa­rat érintették. Voltak kor­mányok, amelyek tettre ké­szen fogadták a kezdeménye­zést (főleg a semlegesek), mások udvariasan tartózkod­tak (így a közös piacbeliek). Tény, hogy Helsinki óta Ma­gyarország ötvenegy megál­lapodást kötött a fejlett tő­késországokkal, köztük bő­ven található a záróokmány ajánlásainak megfelelő gaz­dasági egyezmény. Kádár János ausztriai lá­togatásakor nagyszerűen megmutatkozott Helsinki szelleme és a közös érdeke­ken alapuló együttműködési készség egyaránt. Más szo­cialista és tőkésországok is említhetnének sok hasonló példát, ami a kétoldalú kap­csolatokat illeti. A záróokmányban azon­ban sokoldalú — tehát ket­tőnél több vagy éppen va­lamennyi részvevőt érintő tervek, tennivalók, módsze­rek is szerepelnek. E vonat­kozásban is van mit monda­ni, bár a lista jóval szeré­nyebb. Növekedett a keres­kedelemben fontos informá­cióáramlás, nemrég pedig Genfben az Európai Gazda­sági Bizottság (az ENSZ egyik szerve) hozott határo­zatot a közös érdekeltségű tervek című fejezet gazdagí­tására. Napirendjére tűzte azt a szovjet javaslatot, hogy hívjanak össze európai kong­resszusokat a környezetvéde­lem, a szállítás, valamint az energetika témakörében. A bizottság tagjai úgy döntöt­tek, hogy megkezdik egy széles körű tanácskozás ösz- szehívásának előkészítését a környezetvédelemről. Mind egyenrangú A haladás Helsinki óta mégsem volt olyan ütemű, mint amilyen lehetett volna. Bizonyos döntések ugyanis nem az időtől, hanem a szán­déktól függenek. Sok állam (elsősorban a Közös Piac tagjairól van szó) még min­dig hátrányos megkülönböz­tetéseket alkalmaz a szocia­lista országokkal szemben ; hátravan még (a helsinki do­kumentum több más pontja mellett) a földrészt átfogó tervek megvalósításának el­kezdése — energetika, szál­lítás, tudományos témák. A nyugatiak ezekkel sem siet­nek, még a környezetvéde­lemről összehívandó kong­resszus előkészítésének is csak jövőre lehet nekilátni. A politikai enyhülés, a gazdasági együttműködés és a katonai helyzet összefügge­nek egymással. Európában a politikai enyhülés sikerei- voltak a leglátványosabbak. Kívánatos lenne, hogy a gaz­dasági együttműködés Is föl­emelkedjék erre a szintre, s a kettő minden bizonnyal jó hatással lenne a fegyverzet- csökkentési tárgyalásokra. Tatar luira

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents