Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-11 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!. Ara: 80 fillér A 2 MSZMP SOMOGY ME GYE I BIZO TTSÁG Á N A K LAPJA XXXIII. évfolyam 109. szám 1977, május II., szerda Békenagygyűlés a textilművekben „Mindent megteszünk az emberiség előrehaladásáért A Pamut fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának dél­előttös műszakjában dolgozók tegnap délután munkájukat befejezve nem haza indultak, hanem a gyár éttermében gyülekeztek. Ide jöttek a környék üzemeinek és a város többi gyárának képviselői is. Közös eél vezette valameny- nyiüket: jelenlétükkel is kifejezni őszinte békevágyukat, hitet tenni a világ haladó emberiség közös ügye, a tartós béke megőrzése mellett. A HaviaOas Népfront megyei és városi bizottsága, vala­mint a Fám utíonó-rpari Vai- lalat által l'endezett béke- nagygyúles — amely Somogy­bán a béke- és barátsági hó­nap rendezvénysorozatának eisö eseménye volt — a Him­nusz hangjaival kzedődött. Ez­után Kosta* Károly, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának elnöke köszöntötte a résztvevőket és az elnökség­ben helyet foglalókat: Csapó Sándort, a városi pártbizott­ság titkárát. Somogyi Józsefet, a megyei tanács pártbizottsá­gának a titkárát, dr. Navra- csics Lászlónét, az SZMT tit­kárát, Újvári Miklóst, a Haza­fias Népfront megyei titkár- helyettesét. dr. Balogh Jánost, __ a városi tanács vb-titkárát, valamint a társadalmi és tö­megszervezetek, a fegyveres testületek képviselőit. A nagygyűlés főelőadója dr. Sütő Gyula, az Országos Bé­ketanács titkára beszéde ele­jén emlékeztetett 1945. május í)-éré, a győzelem napjára, amikor Európában elhallgattak a fegyverek, s beköszöntött a béke korszaka. Amikor erre a napra emlé­kezünk — mondotta —, nem feledkezhetünk el arról, hogy hazánkban szinte nincs olyan falu. ahol ne aludnak örök ál­mukat azok a szovjet kato­nák, akik felszabadulásunkért, békénkért áldozták életüket. Amikor a második világhábo­rú történeLmi tanulságaira em­lékezünk. azzal a tudattal és elhatározással kell tennünk, hogy megfogadjuk: úgy har­colunk, hogy soha többé ne következhessen ilyen szörnyű, pusztító háború. A békenagygyűlés szónoka hangsúlyozta: megvédeni a békét annyit jelent, mint meg­védeni az életet. A béke nem ajándék: kemény, komoly és felelősségteljes küzdelmet kí­ván az érte folyó harc. Sm- le.intetett arra is. hogy 1945. május 9-ét. a győzelem nap­ját — az európai népek szá­mára a békés évek kezdetét — 60 évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme alapozta meg; annak a népnek a győzelme, amelynek első lépése az volt. hogy dekrétumot fogadott el a békéről, s ezzel a világ tu­domására hozta békés törek­vés áu A továbbiakban szólt a Szovjetunió népeinek békés építomunkájáról és a szocia­lista országoknak a békéért, a békés egymás mellett élésért folytatott küzdelméről. Hang­súlyozta : — Ennek a harcnak alap vető célja: békét biztosítani a világnak. A továbbiakban a béke- és barátsági hónap céljáról, az enyhülésre való törekvésről, a Helsinkiben aláírt záróok­mány jelentőségéről szólt, il­letve a júniusban sorra kerü­lő belgrádi tanácskozás fon­tosságáról. Figyelmeztetett arra a veszélyre is, amit az I enyhülés politikáját ellenző I tőkés-nagyhatalmak támadá- i sa, szovjetellenes rágalomhad- járata jelent. Elgondolkodta­tó, megdöbbentő adatokkal is- j mentette, milyen veszélyeket ! teremt a fegyverkezési ver- I seny. Tavaly például 380 mil­liárd dollárt költöttek ilyen célra, s közben a világ sok országában emberek mi Ír ói éheznek, nélkülöznek. Pedig ezen a pénzen új városok szá­zait lehetne fölépíteni. Jelen­leg a világ minden negyedik tudósa katonai téren tevé­kenykedik, 50 millió ember készít fegyvereket — ahelyett, hogy az emberiség életének szebbé és gazdagabbá tételén fáradozna. Az Országos Béketanács tit­kára a tovabbiakoan utalt a beseepi tök Varsóban folyó vi- lagkazgyüiésére; szólt a szo­cialista országok és a fejlett bzvcialista társadalom építésén fáradozó magyar nép ezzel kapcsolatos feladatairól. Vala­mennyi résztvevő elhatározá­sát fejezte ki, amikor beszé­dét e szavakkal zárta: — Szép hagyomány, hogy a béke- és barátsági hónap min­den évben május 9-én, a győ­zelem napján kezdődik. Mert úgy emlékezünk méltóan e napra, ha fokozzuk erőfeszíté- sednket a béke megvédéséért. S e napon mi, magyarok, együtt a szocialista tábor or­szágaival, megfogadjuk : min­dent megteszünk az emberiség előrehaladásáért, a fejlett szo­cialista társadalom megvalósí­tásáért, a bókéért. Ez lesz méltó emlékműve azoknak, akik a társadalmi haladásért, a békéért életüket áldozták. A bókenagygyűlés Rostás Károly zárszavával, majd az Internacionáléval ért véget. Ezt követően a Fonómunkás Kisszínpad köszöntötte mű­sorral a résztvevőket. Sz. U Losonczi Pál látogatása a Velencei-tónál Losoncéi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, ked­den látogatást tett az Orszá­gos Vízügyi Hivatalban. Meg­hallgatta dr. Gergely István államtitkárnak, az OVH elnö­kének beszámolóját a vízgaz dálkodás időszerű kérdéseiről, ezek között is elsősorban a lakosság ellátásával kapcso­latos feladatokról, valamint az év eleji ár- és belvíz elleni védekezésről. A tájékoztatón jelen volt Kékedi György, az MSZMP I. kerületi bizottsá­gának első titkára is. Losonczi Pál ezután a Ve­lencei tóhoz látogatott. Az OVH elnökének, továbbá Boór Ferencnek, a Fejér megyei Pártbizottság titkárának és Závodi Imrének, a Fejér me­gyei Tanács elnökének társa­ságában elsőként az agárdi regionális szennyvíztisztító te­lepet tekintette meg. Ez — mint Rózsavölgyi Imre, a Du­nántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat igaz­gatója tájékoztatójában el­mondotta — a követelmé­nyekhez mérten már kicsi, ezért szükségessé vált egy na­pi kétezer köbméter kapaci­tású új telep építése. Az új telep 1978-ra készül el. Agárdról a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság gárdonyi tófelügyelőségére látogatott az Elnöki Tanács elnöke, ahol Karászi Kálmán, az igazgató­ság vezetője tájékoztatta a Velencei-tó vízügyi munkála­tairól. Ezt követően Losonczi Pál a Nadap kirándulóhajó fedélzetén körutat tett a ta­von, megszemlélte a déli part új létesítményeit, az épülő dinnyési horgászkikötőt, vala­mint a mesterségesen kialakí­tott Cserepes-szigetet. (MTI) Fólia fa I u Lekanynrodunk a műútról, s alig hagyjuk el a községet, mikor szokatlan látvány tá­rul elénk: ott, ahol tavaly még szántóföld volt, valóságos falu épült — fóliaházakból. S az -építkezések« még ko­rántsem fejeződtek be, hiszen a mesztegnyői Ladi János Termelőszövetkezetben a ker­tészeti ágazat továbbfejleszté­sét tervezik. A hagyományos melegágyak, a nyitható üveg­tetőkkel, szerényen húzódnak meg a régi kertészet terüle­tén — emlékeztetve rá, hogy itt kezdte a gazdaság a zöld­ségfélék termesztését... A szövetkezet kertésze, Pén­tek László kalauzolt a »fólia- faluban«. Az »utcáról« belát­hattunk a tető alá. Közben hallgattuk a felvilágosítást: a tsz hat — egyenként 180 négyzetméter alapterületű — fóliaházat létesített az idén. A fából készült tartószerkezet alatt tágas helyen növekszik a dinnye és a paprikapalánta. A korai paprika már virág­zik. Ez adja az idén az ágazat első bevételét: május végén értékesítik az első tételeket. Tizenhat hektáron termelnek paprikát — a tavalvinál tíz hektárral nagyobb területen. Az asszonyok öntözőkannái­ból épp a dinnyepalántákra hull az éltető víz. Ez az íz­letes gyümölcs tiz hektáron ad termést az ősszel. Egyelőre két fóliaház ad otthont a fia­tal növényeknek; ha majd megerősödtek, kiültetik őket a szántóföldre. E téesz azon ke­vés somogyi gazdaságok kö­zé tartozik, amely nem heve­siekre és csányiakra bízza a dinnyetermesztést, hanem ma­ga oldja meg. Tapasztalatuk, hozzáértésük abból az időből származik, amikor még mind­össze az volt a céljuk, hogy a községet és környékét ellássák dinnyével. A fóliaházakkal szemközti »utcasor« kilenc — szintén új — fóliasátorból áll. Itt főként paradicsomot találunk. Mint­egy négy hektáron ültettek káposztát, kelkáposztát, kara­lábét, karfiolt és uborkát. Ahogyan a paprika és a diny- nye, úgy a kései káposzta is több hektárral »szerepel« a termesztésben az idén, mint a múlt évben: tíz helyett ti­zenöt hektárral. S várhatóan növekszik majd a bevétel is: előreláthatólag elérik a más­fél millió forintot. Ez több mint kétszerese lesz annak az összegnek, amelyhez tavaly jutottak kertészeti áruk érté­kesítéséből. A »fóliafalu« kitesz ma­gáért, meghálálja a befekte­tett munkát, költségeket. Óriás kémények ügyre magasabb kéménye­ket építenek világszerte a füstöt ontó erőművek, ko­hók, üzemek számára. A ma­gasabb kéménynek nagyobb a huzata, s néhány száz mé­terrel a talajszint fölött sok­kal élénkebb a szél járás így kevésbé szennyeződik » környezet, A 150—300 méte­res vagy ennél is magasabb kémények építése azonbar nem pusztán elhatározás dol­ga: a tervek megvalósításá­hoz korszerűsíteni kellett ai hatalmas »égig érő« építmé­nyek ma már csúszózsalu­zással készülnek — vasbeton­ból vagy acéllemezből —, s különböző hő- és korrózióál­ló anyagokkal bélelik őket. Egy-egy 2—300 méter magas kéményköpenyben otÿktw több kisebb átmérőjű acél­cső kémény is található (ilyen lesz a képünkön látható — Lengyelországban épülő — mintegy 250 méter magas erőműkémény is.) A felszabadulás előtt ha­zánk legmagasabb kéménye, az almásfüzítöi — csupán hogy rekordot érjenek el ve­le — egy méterrel haladta meg a százat. Az utóbbi há­rom évtizedben mintegy 1200 kisebb-nagyobb gyárkémény épült; ha ezeket egymásra raknánk, a képzeletbeli épít­mény csúcsa 50 kilométer lenne. Pillanatnyilag az or­szág legmagasabb kéménye a Tiszai Hőerőműé: 250 méte­res. Magyar pártküldöttség utazott Varsóba Borbély Sándornak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével kedden kül­döttség utazott Varsóba, hogy az MSZMP Központi Bizott­sága képviseletében részt ve­gyen a szocialista országok testvérpártjai központi bizott­sági titkárainak tanácskozá­sán. A küldöttség tagjai: Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és Nagy Ti­bor, a KB osztályvezető-he­lyettese. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Jelen volt Stefan Jedry- chowski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. (MTI) KGST-tanácskozás Havannában A kubai fővárosban a KGST tagországai képviselői­nek — közöttük Magyarország delegációjának — részvételé­vel megkezdődött a KGST kőolaj- és gázipari állandó bi­zottságának ülése. A tanács­kozás részvevőit Antonio Es­quivel Yebra kubai vegyipari miniszter üdvözölte. A mi­niszter beszédében külön ki­emelte a Szovjetunió által kő­olaj szállítása révén Kubá­nak nyújtott segítséget, amely az Egyesült Államok blokádja következtében létfontosságú volt az ország számára. Az állandó bizottság ülésén a tagországok küldöttségei mellett részt vesznek a Viet­nami Szocialista Köztársaság és Jugoszlávia képviselői is. Dolores Ibarruri útlevelet kap A spanyol kormány enge­délyezte Dolores Ibarruri ha­zatérését és utasította Spa­nyolország moszkvai nagykö­vetségét az útlevél kiadására — jelentette kormánykörökből származó értesülésekre hivat­kozva az AP amerikai hír- ügynökség. A Spanyol Kommunista, Párt 82 éves elnöke, a legen­dás hírű »La Passionaria« a spanyol polgárháború befeje­ződése óta emigrációban él. A Spanyol Kommunista Párt központjából származó értesülések szerint várható, hogy Dolores Ibarruri a na­pokban hazatér szülőföldjére. (MTU

Next

/
Thumbnails
Contents