Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-08 / 107. szám
•>. ftt'AG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK] pQ^SilN Ara: 1 forint SomogyiNéplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 107. szám 1977. május 8., vasárnap fi Győzelem Napja Békeépítők világközgyűlése Urániái beszámolók Varsóban A béke építőinek varsói világközgyűlése szombaton délelőtt folytatta munkáját. Az első nap késő esti órákba nyúló plenáris tanácskozása után a közgyűlés szombaton bizottságokban folytatta a vitát. A bizottsági munkákat minden témában két személy irányította; az elnök és a beszámoló előterjesztője. Valamennyi csoport munkájában részt vesznek a magyar küldöttek is. A szombaton ülésező 8 bizottság a következő témákkal foglalkozott: a fegyverkezési verseny megállítása és a leszerelés, az új nemzetközi gazdasági rend, az európai biztohsági együttműködés, és a helsinki záróokmány világméretű hatása, béke és igazságosság a Közel-Keleten, szolidaritás a nemzetközi függetlenségért a gyarmati rendszer és az apartheid ellen küzdőkkel, az el nem kötelezettség, mint a békéért és a függetlenségért folytatott küzdelem tényezője, az emberi jogok kérdései, küzdelem a fasizmus és a neofasizmus ellen. Drámai beszámolók színhelye volt szombaton a varsói kultúra és tudomány palotájának az a terme, ahol az emberi jogok kérdéseivel foglal- 'kozó bizottság ülésezett. A bizottságban részt vevő chilei küldött felszólalásában arról számolt be, hogy bár a rezsim hivatalosan felszámolta a koncentrációs táborokat, csupán az utóbbi hónapokban 400 ember tűnt el az országban — még a holttestét is csak néhánynak sikerült megtalálni. A nyugatnémet küldött annak veszélyére figyelmeztetett, hogy az a törvény, amely lehetetlenné teszi a haladó szellemű emberek foglalkoztatását, azzal a veszéllyel jár, hogy a reakció szellemében nevelnek fel egy egész generációt. Az észak-írországi küldött beszámolóját két tanú vallomásával támasztotta aló. A bizottság megismerkedhetett egy 22 éves fiatalemberrel, akit hamis vád alapján vettek őrizetbe és hónapokon keresztül vetettek alá fizikai kínzásnak és meghallgattak egy asz- szonyt, akinek 17 éves fiát lőtték agyon azzal az indokolással, hogy fegyvert viselt. Csupán a világközgyűlés megkezdése előtt egy héttel rehaI bilitálták a halottat, beismerve I a tévedést, de gyilkosát nem j vonták felelősségre. Az európai biztonság és együttműködés kérdésével foglalkozó bizottságban a figyelem elsősorban arra összpontosult, hogy mivel járulhatna hozzá a közgyűlés a belgrádi értekezlet sikeréhez. Pethö Tibor ismertette e bi zottságban, mit tett Magyar- ország az enyhülés és az együttműködés elősegítése érdekében, többek között megemlítve, hogy átadtuk javaslatainkat jóval a belgrádi tanácskozás kezdete előtt az EBK záróokmányát aláíró kapitalista országoknak. Ami a nyugati »vádakat« illeti a helsinki hármas kosarat illetően, a magyar küldött meggyőző számokkal bizonyította országunk nyitottságát. Emlékeztetett arra, hogy csupán a múlt évben több, mint 10 millió külföldi járt Magyarországon, és több mint 6 millió magyar külföldön. Ami a kulturális cserét illeti, a Magyarországon kiadott, illetve bemutatott külföldi könyvek száma önmagáért beszél. u1 ,Fussatok, ugorjatok, legyetek egészségesek’ Az Edzett Ifjúságért sportmozgalom ünnepélyes nyitánya Fonyódon Vajon mit érzett az a szovjet katona a Reichstag tetején, amelyik kitűzte a vörös lobogót a hitleri Németország romjai fölé magsodó toronyra? Vajon azt mondta a társának, hogy vége a háború- na? Vagy azt, hogy beköszöntött a béke? S vajon hogyan fogalmazza meg magának a világháborút az a tizenhat éves fiatalember, aki az iskolában, a családban, az emberiség egyik legborzalmasabb időszakát átélt emberektől hall a hét évig tartó világrengésről? És ha megkérdeznénk, mi a béke, ha megkérnénk, hogy ezt fogalmazza meg: mit válaszolna? Május 8. A második világháború vége. A nácizmus bukása. A józan ész diadala. A béke kezdete. A békéé, amely immáron harminckét éve nyugtatja az emberiséget. Amelyben már uj nemzedékek nőttek fel, új országok váltak nagyhirüvé, új gondolatok alapján változnak körülményeink, s amely három évtized oly érzékenyen reagált egyensúlyának veszélyeztetésére. Micsoda május nyolcadika az 1977. évi! Apró emberkék sietnek édesanyjukhoz, kezükben virág. Kinek jut eszébe ilyenkor a második világháborúról szót ejteni? Bizony, nagyon sokaknak. Akiknek szép ez a nap, akik a gyermeki szavak mögött azt vigyázzák, hogy mindig elhangozhasson a köszöntő szó. Béke-világtanács. Lenin Béke-díj. Béke és Barátsági Hónap. Béke termelőszövetkezet, Béke utca. Békés hétköznapok, békés munka, békés pihenés, békés este. Hogy átszőtte már napjainkat ez a négy betűs szó! Milyen egyértelműen használjuk, mint állandóan jelenlevőt! Milyen természetes a léte, mintha bizony nem az emberiség legnagyszerűbb állapotáról lenne szó! Mintha nem a legérzékenyebb vívmányunkat kellene félteni! Félteni? Óvni. Mindennap, alkotó munkával, okos gondolkodással, erőfitogtatás nélküli hatalommal, összefogással. Kinézünk az ablokon, kilépünk az utcára, a boltokban zsong a vásárlók tömege, virágokat ültetnek a kertekben és az utcákban, vajas kenyeret majszolnak a gyerekek. Ez a béke? Ez is. Csak akkor, ha megfogalmazzuk. Meg kell fogalmazni, mert tudatosan élvezni, óvni csak azt lehet, aminek ismerjük az értékét. S ennek az értéknek kettős tartalma van: a hősök vére és a hétköznapok alkotóképessége. A Győzelem Napja juttatja eszünkbe, hogy milyen tartalommal kell megtölteni az életünket, óva, vigyázva, diadalra juttatva vívmányainkat. Megóvni? A lágy, selymes helyeit néha érchangon pen- dül a szó: a béke. S ennél nincsen riasztóbb. Am vannak olyan képességeink, amelyek tudnak ezen változtatni. Amelyek annyira mindennapivá tették a nyugalmat, a külső és belső békénket, hogy fel sem tűnik értékük. Egy szó, egy jelmondat, egy távirat, egy mozgalom, egy nemzetközi szolidaritási akció, egy bekemenet, egy béketüntetés — ez a békeharc. A Győzelem Napja — emlékezve 1945. V. 9-re — minden év minden májusának kilencedik napja. Immár harminckét éve. Ez a több mint három évtized tanította meg az emberiséget arra, hogy mi a béke. Arra, hogy a béke rajtunk múlik, s hogy rajtunk múlóan maradandó. Minél közelebb kerültünk május 7.-hez, annál többet beszéltek róla. Férfiak és nők, ifjak és öregek érdeklődéssel várták, hogy milyen is lesz ez az új formában induló sportmozgalom. Talán ezért is kísérte megkülönböztetett figyelem a fonyódi megnyitót. Megjelent dr. Szatmári István, az OTSH elnökhelyettese, hogy köszöntőjével hivatalosan is jelt adjon ezer és ezer fiatal véget nem érő sportvetélkedőjének kezdetére. A zászlódíszbe öltözött és a frissen elkészült új atlétikai pályával méltó keretbe foglalt játéktéren csaknem ezet diákfiatal sorakozott fel. Ai iskolák és a nevelőotthonok tanulói mellett ott voltak a Petőfi Sportkör tagjai és az üzemek képviselői is. Landor István, a nagyközség KISZ- szervezetének titkára a fiatalok nevében jelentette az OTSH elnökhelyettesének hogy Fonyódon minden készen áll az ünnepélyes kezdetre. Ezután a Hinijnusz hangjai következtek, majd Szatmári István lépett a mikrofonhoz. Megnyitójában többek között ezeket mondottat _ »Legnagyobb kincsünkről, gyermekeinkről, a jövő felnőtt nemzedékéről van szó. A testnevelés, a sport jelentősége abban van. hogy nélküiöz- hetetlen a munka, a tanulás a haza védelmében, a harmonikusan fejlett ember megteremtésében. E most induló szép sportmozgalom célja, bogy a lakosság, elsősorban az ifjúság ne csak szurkolója, nézője, hanem aktív résztvevője is legyen a testkultúrának. Igényeljük a társadalmi vezetők és a sportszervezetek megértését, e sportmozgalom egyéni és társadalmi fontosságának megfelelő segítését... Meggyőződésünk, hogy ezek a mai rendezvények az ország ezernyi helyén csak kezdetei a nagyszerű munkának, és olyan mozgalommá válik, amely nem fellángolás, nem egy akció, hanem folyamatos rendszeres, folyton égő és magasra csapó láng. Ez ugyan sok munkát kíván, de sok örömet is hoz majd ...« Az OTSH elnökhelvettese végezetül ezeket mondotta : •Fonyódi fiatalok! Legyelel büszkék szép sporttelepetekre ét egyben légyetek jó gazdái is. A Balaton partján évente sok ezer fiatal üdül, akik sportolni is kívánnak. Hívjátok ezeket a fiatalokat, a tó házigazda kedves hívó szavával. Mérjétek össze .tudásotokat a zöld gyepen, és a piros salakon egyaránt. Ezzel segíthetitek az Edzett Ifjúságért mozgalom sikerét.« A kedves és közvetlen szavak után a fiatalok következtek. A kisdobosok zászlós gyakorlatai éppen olyan tetszést arattak, mint az úttörők gimnasztikái bemutatója. Vidámság és derű lengte körül a sporttelepet, amikor a mikrofon hangja a zöld gyepre hívta a kicsiket és a nagyokat, sportolókat és nézőket egy kis közös mozgásra. A délelőtti programot sok játékos gyakorlat, majd futóverseny zárta. Minden résztvevő jó! szórakozott, és ami ennél is fontosabb, sokat mozgott. A megnyitó maradandó élményt nyújtott mindenkinek, amelyhez remélhetőleg újabb szép sportélmények sorakoznak fel majd az elkövetkezendő esztendőkben. __/u. * B* Akihez ma sietünk, akinek tisztán csengő gyerekhangon. vagy tétova, könnyes felnött-dadogással köszönetét mondunk azért, amit nem lehet megköszönni, akinek virágot viszünk, vagy gyerek kezek ügyeskedte ajándékot: az Édesanyánk. Ízlelgetjük a szót. Aranysárga méz van benne, szelíd béke, puha simogalás, madonna mosoly, aggódó ölelés, féltő gyötrődés és határokkal nem mérhető szeretet. Édesanya. Ki tudja mióta, kinek az indítványára minden évben ez a lenapsugarasabb, legvirágosabb, talán a legszebb májusi vasárnap mindig az övék. Vagy talán éppen azért szép ez a nap, mert minden élet eredőjének, az Anyának az ünnepe? Nehéz szavakat találni. Nehéz újat, szebbet, többet mondani, mint tavaly. Hiszen a virág, az óvodában tanult, csilingelő gyerekhangon elmondott köszöntő ének, a csók, az ölelés csupán koldusszegény jelző lehet mindahhoz képest, amit az édesanya ad. Kifogyhatatlan bőkezűen. Nem számolva az átvirrasztott éjszakákat, nem mérve az elmorzsolt' évek mindennapos fáradtságát, nem könyvelve, talán észre sem véve a gyerekért hozott áldozatok, nem egyszer lemondások sokaságát. Ki merne vállalkozni arra, hogy felsorol-, ja mindazt, amit az életünk hordozója, eredője nyújt nekünk?! Egy anya nem tud annyira keserű lenni, hogy ne lenne ereje a vigasztaláshoz, nem tud annyira fáradt lenni, hogy ne állna mellettünk mindig segítségre, tettre készen, semmilyen gond nem képes úgy földre teperni, hogy ne telne tőle biztató, útmutató jó tanácsra. Pedig hatalmas terheket viselnek törékeny vállukon. Többségük dolgozik, társa az apáknak úgy is, hogy egyenrangú félként építik, formálják társadalmunk életét, vitáznak, érvelnek, milliárdo- kat érő gazdasági értékeket termelnek. Értünk, mindany- nyiunkért, társadalmunkért. A mi hazánkban ezt a nagyszerű igyekezetei igyekszik viszonozni a szociálpolitikai intézkedések sora, mely intézményesen próbál enyhíteni a terheken, talán egyedülálló módon támogatva az édesanyákat. Mint ahogy egyedülálló a magyar nyelvnek az a szép sajátja, hogy sehol a világon nem forrt úgy össze a jelzővel a fogalom, mint nálunk: édes-anya. „Minden, ami szép az emberben az anyatejtől és a napsugártól van” — mondta Gorkij. A legnapsugarasabb napon, ma hozzá sietünk, hogy megköszönjük a megköszönhetetlent. Ízlelgetjük a szót — édesanyám. Aranyságra méz van benne, szelíd, béke, puha simogatás, madonna mosoly, aggódó ölelés, féltő gyötrődés, és határokkal nem mérhető szeretet. Koszorúzásí ünnepség a szovjet hősi emlékműnél A fasizmus felett aratott győzelem 32. évfordulója, a béke és barátsági hónap megnyitása alkalmából az Országos Béketanács koszorúzásí ünnepséget rendezett szombaton a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Koszorút helyeztek el az Országos Béketanács vezetői, a szovjet béke-bizottság küldöttsége, a Hazafias Népfront budapesti és V. kerületi bizottsága és a Volán Tröszt képviselői. Athén Amerikai nyomás Görögország esetleg hajlandó részt venni a NATO őszre tervezett, égei-tengeri hadgyakorlatán — közölte pénteken az athéni kormány szóvivője: Hozzátette ugyanakkor: a részvételre csak abban az esetben kerülhet sor. ha a többi NATO-tagállam elfogadja Görögországnak a gyakorlatra vonatkozó — főként technikai jellegű — . feltételeit. Az Egyesült Áll amok erős nyomást gyakorol Görögországra annak érdekében, hogy visszatérítse a NATO katonai szervezetébe. Bár hivatalos athéni források tagadják, hogy engednének ilyen nyomásnak, megfigyelők szerint a hadgyakorlaton való részvétel az első lépést jelentené ebben az irányban.
