Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-07 / 106. szám
Demokrácia kihasználatlanul Honnan jöjjön a kezdeményezés? A címben föltett kérdés régi (illemmája egyes üzemek szakszervezeti vezetőinek. Ha a dolog mélyére hatolunk, föltétlenül a »kívülről irányított« és a »belülről irányított« ember szociológiai fogalmai jutnak eszünkbe. Eszményi dolog lenne a »belülről irányítottság«, az önálló kezdeményezés lehetőségeinek kihasználása. Ám ez — több ok miatt — nem megy máról holnapra. Erről tanúskodnak Muszti Lászlónak, a Mechanikai Művek Marcali Gyáregysége szakszervezeti titkárának hol kételkedő, hol bizakodó szavai. — Dolgozóink többsége csak néhány éve ipari munkás. Soknak szakképzettsége sincs — föltehetően nem is lesz, mert az üzem gyártmányszerkezete ezt nem követeli meg —, így hallatlanul nehéz a szervezett munkássá válás folyamatának meggyorsítása. A »kétlakiság« egyelőre leküzdhetetlen akadálynak látszik. Pedig a szak- szervezetnek hagy szüksége lenne a dolgozók tevékenyebb támogatására akkor, amikor az üzemi vezetőség gyakran nem tartja be a kollektív szerződést, nem ad védőruhát ott, ahol szükség lenne rá, s szinte minden fogyatékosságban a szakszervezetre hárítja a felelősséget. Szocialista brigádjaink ugyan megfelelően működnek, ám ez az üzem dolgozóinak mindössze 30 százaléka. K. J.-né a szerszámosládarészlegnél dolgozik betanított munkásként. Négy éve a hol- ládi erdészetből jött az üzembe, azóta szakszervezeti tag. — Fordult már valamilyen kéréssel a szakszervezeti bizottsághoz? — Igen, egyszer kértem házépítési kölcsönt. Nem adtak. Azt mondták, nem kaphatok, mert még nem vagyok itt elég ideje. — Mit tud az üzemi szak- szervezet munkájáról? — Annyit veszek észre, hogy a fizetésemből levőn rak tizenhét forintot. Kár érte . ,. — Milyen a kapcsolatuk a bizalmival ? ! — Szóltunk már neki, hogy miért lökdösnek bennünket rendszeresen egyik üzemrészből a másikba, de nem csinált semmit. (Muszti László szakszervezeti titkár: »A bizalmiak tekintélyes része nem ismeri saját jogait, vagy ha mégis, úgy »csínján« bánik velük, nehogy bántódása essék.«) — Tehát úgy érzi, a szak- szervezet nem áll feladata magaslatán? — A bizalmiak csak akkor ismernek meg bennünket, ha valamilyen munkát kell elvégeztetni. Jutalomosztáskor a nevünkre sem hajlandók emlékezni. Bevallom, már-már teljes egészében elhittem K. J.-né vallomását. Csak az utolsó mondat elhangzásakor kezdtem el kételkedni riportalanyom önzetlenségében. Egyoldalú szemlélet a szakszervezet hasznát kizárólag a házépítési kölcsönben és a jutalomban látni. — Tagja valamelyik szocialista brigádnak? : — Igen, három éve. Azóta nem volt sem kirándulás, sem másféle összejövetej. legalábbis nekem nem szóltak róla. Csak egy idős nénit pártfogolunk. Néha meglátogatjuk, és viszünk neki ajándékot. És héba-hóba elmegyünk társadalmi munkára. — Kezdeményezett már valamit a brigádmunka élénkítéséért? — Nincs értelme. Azt a főnökségnek kell megtennie. A nyárra készülnek Kaposvár KISZ-esd Ifjúsági sportkombinát épül E hét végén befejeződnek a kaposvári KISZ-bizottságok küldöttgyűlései. Az ifjúkommunisták már készülnek a nyárra. Az akcióprogramokban sok feladatot határoztak meg erre az időszakra. A megyei KISZ-bizottság vezetőképző táborában, Bala- tonfenyvesen, valamint a megyeszékhelyen és Marcaliban 1000 kaposvári KISZ-titkár és aktivista vesz részt májustól szeptemberig különböző tanfolyamokon. A nyári sportprogramokat az üzemek KlSZ-bizóttságai szervezik. Lesz többek között városi úszóverseny és Ifjú Gárda sportnap is. Megkezdik az ifjúsági sportkombinát tervezését, és hozzálátnak az építéshez a Kinizsi tömb mögötti területen. A helyi építőtábort az igények szerint szervezik meg. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalattal kötött ötéves szerződés szerint a lakásépítkezéseknél dolgozhatnak a fiatalok. Ha szükséges, a húskombinát rekonstrukciós munkáihoz és az ifjúsági ház építőinek is adhatnak segítséget. .Budapestről 100 diák érkezik majd a kaposvári táborba. Elindul az Ismerd meg Somogy V. ötéves tervét! vetélkedősorozat. Az alapszervezeti • etélkedőkről tovább jutó háromtagú csapatok a megyei döntőn való részvételért küzdenek. A szórakozási lehetőségek között ismét fontos helyet kap az ifjúsági park. Ezt a hagyományokhoz híven hetenként a Park étterem kerthelyiségében tartják meg. Az ifjúgárdisták nyáron őrjáratokat szerveznek ifjúság- védelmi céllal. Igyekeznek megelőzni a garázdaságot, ellenőrzik, hogy kiszolgálják-e a fiatalkorúakat, szesszel. A közeljövőben indul több nagy KISZ-es akció Kaposváron. Június elsején kezdődik a fém- és más hulladékgyűjtési kampány. A város ifjú- kommunistái fejenként 150 kiló vas és 15 kiló papír összegyűjtését vállalták. Az Ifjúság a környezetvédelemért! címmel meghirdetett mozgalomhoz a városi KISZ-bizottság és a városi tanács illetékesei közösen dolgozták ki az új versenykiírást. Június negyedikén és ötödikén rendezik meg a városi Ifjú Gárda-szemlét. A megnyitó ünnepséget a Szabadság parkban tartják meg. — Január óta új szb-titkár van a gyárban. Észrevett valamilyen változást? — Eddig nem volt rá időm. Czibula Ferenc, a festők csoportvezetője tizenöt éve szak- szervezeti tag. Semmilyen tisztsége sincs. — Január óta érezhető à változás. A bérelosztás már majdnem igazságos. Az új tit kár megfelelően »verekszik- — erre igencsak szükség van —, ám az a nagy kár, hogy a dolgozók többsége ezt nem hajlandó észrevenni. A magatartásra jellemző például a tanuláshoz való viszony. A többség '»letudja« a napi nyolc óráját kínnal-keservvel, azután hazamegy, hogy a gyárnak másnap reggelig színét se lássa. Sok embernek a szak- szervezet csak arra jó, hogy havonta segélyt kérjen mondvacsinált ürügyekkel. Meg is adják nekik — nem ritkán igazságtalanul —, mert félnek a nagyszájúaktól. A titkárunknak tehát kétfrontos harcot kell vívnia: a közönyösség ellen lefelé és fölfelé egyaránt. A brigádmozgalom? Az nálunk csak formaság. Ha közeleg a jutalomosztás, mindenki »erősen tag«, de ha dolgozni kell, lasszóval fogjuk az embereket. Olyankor majdnem mindenkinek dolga van otthon. Lakatos IAszló szakmája a vezetéknevével azonos. Tíz esztendeje szakszervezeti tag. Brigádvezető, az üzemi négyszög tagja. — Ami a kezdeményezéseket illeti, nagyrészt elégedett vagyok. Sok új tagot szerveztünk be, segítjük a kisgyermekes anyákat, s előfordult, hogy a szakszervezet egy normareklamációt is elintézett. Én az idén már másodszor kapok üdülőjegyet. (Muszti László szb titkár: »Az üdülőjegyek egyharmadát rendszeresen vissza kell küldenünk, mert egyes dolgozók az időt, mások a pénzt sajnálják a nyaralástól.«) A brigádmozgalom jelenlegi követelményrendszerét viszont át kellene alakítani. Ugyanis én azt nem tartom vállalásnak, hogy teljesítjük az éves tervet. Azért kapjuk a fizetést. Nem állítom, hogy a marcali példa általában jellemző. Egyetlen bölcsességet azonban mindenki megtanulhat belőle. Azt. hogy az »alulról« és a »felülről« való kezdeményezések egyaránt fontosak; bármelyik hiányozzék is, a szakszervezet tevékenysége »féloldalassá« válik, a tisztségviselők pedig — kiszolgáló személyzetté. Lengyel András A brigádvezető útja A KARRIER szóhoz az évtizedek során túlságosan sok ellenszenves jelentés tapadt. Az állami gazdaságok megyei főosztályának fiatal ágazatvezetője sohasem törtetett és nem könyökölt, még csak új beosztásba sem kérte magát, mégis — és itt nem lehet elkerülni a kifejezést — karriert csinált. Kilenc éve, a mezőgazdasági technikum el végzése után, sertéstelepi brigádvezetőként kezdte a kaposvári állami gazdaságban. — öreg, korszerűtlen telep volt. mégis sokmindent megtanultam ott. Hogy a kimutatások számai mögött mennyi erőfeszítés van, hogy néha milyen kis dolgok tehetnek tönkre több heti munkát, és azt is, hogy könnyebb tanácsokat adni, mint megfogadni azokat. Később beismeri: az eltelt évek megszépítik a keserves tapas-talatokat is. — Hogyan képzelte el a jövőjét akkor? — A telepvezetői beosztás nagyon távolinak tűnt. Ügy gondoltam, egy telepvezető lehetőségei korlátlanok. Hogy abban a beosztásban megmutathatnám, mit tudok. Két évvel később már telepvezetőként értettem meg, hogy ami eddig lehetőségnek látszott, az voltaképpen újabb korlát... Ügy mondja, szerette a telepet, az ott dolgozó embereket. Soha nem vette zokon, ha volt osztálytársa »trágyatipró- nak« nevezte. »Nekem elég volt. hogy azok becsülik a munkámat, akik tudják, mi fán terem az állattenyésztés.« Jól érezte magát, mégis egyre kevésbé volt maradása. — Beiratkoztam az egyetem levelező tagozatára. Teltek a hónapok, és a telep egyszerre csak nem kínált több »fől- fedeznivalót«. Akkoriban szervezte meg a kaposvári gazdaság az üzemgazdasági osztályát. Tőlem is megkérdezték, nem volna-e kedvem be menni üzemgazdásznak. Szívesen mentem az addigitól teljesen eltérő feladatok reményében. — A sertéstelepen maradók közt talán volt, akt úgy érezte, a kényelmesebb megoldást választotta... — Olyanba vágtam akkor bele, amiről még semmit sem tudtam. Még csak elődöm sem volt, akitől tanulhattam volna. Közhellyel szólva, járt utat cseréltem el a járatlanért. Ez nem kényelmesebb megoldás. Az újrakezdést csak azért vállaltam, mert ez volt az egyetlen mód, hogy a telep falain túl is lássak ... Az emberek 09 százalékának nem adatik meg a »rálátás« lehetősége. Legtöbbjük egyetlen munkahely kerítésén belül éli le életét. Talán akad. aki a fiatalember utolsó mondata után azt kérdi, miért pont ő kapott lehetőséget. Csima Ferenc néhány hónap alatt bebizonyította : nem valamiféle öncélú érdeklődés sarkallta. A tervteljesítés évközi mérésének lehetőségeiről írt tanulmánya figyelmet keltett a szakemberek között. — Mi teszi érdekessé ezt a témát? — A mezőgazdasági termelésben sok a bizonytalansági tényező, így időnként módosítani kell a terveken. Hogy ezek a változtatások megalapozottak lehessenek, a szakembereknek minden pillanatban tudniuk kell, milyen feladatokban állnak jól. és hol van lemaradás. Voltaképpen ez a vezetői tisztánlátás alapja. A diploma megszerzése után újabb lehetőség kínálkozott... — Ekkor ment nyugdíjba a főosztály egyik munkatársa. Nem is gondoltam én arra, hogy Ide jöjjek, azután egyszerre csak itt voltam. Állattenyésztési és üzemgazdasági tapasztalatokkal jöttem növénytermesztési ágazatvezető- nek... — Voltaképpen mi az a cél, amely felé — mint sejthető — évről évre tudatosabban törekszik? — A mezőgazdaság annál szebb és érdekesebb, minél több oldalát látjuk. Engem az egész bonyolult rendszer izgat. Ezt szeretném minél alaposabban megismerni. Ez a célom, és nem valamilyen beosztás. — Aki az egészet akarja látni, annak le kell mondania a részek alapos megismeréséről. — Igaz, de ez az egyetlen mód az összefüggések megértéséhez. Ma sok mindent másként mérlegelek, mint annak idején telepvezetőként. Most már tudom, hogy a takarmány nem akkor jó, ha háromezer vagonnyi van belőle, hanem akkor, ha 4000 literes tejtermeléshez ad alapot; hogy érdemesebb ötven mázsa kukoricát termelni alacsony önköltséggel, mint hatvanat ráfizetéssel. KÉSŐBB csak véletlenül kerül szóba, hogy alig fejezte be az egyetemet, jelentkezett a marxizmus—leninizmus esti egyetemre. Politikai gazdaságtant tanul, szakdolgozatát pedig doktori disszertációvá kívánja fejleszteni. — A munkán és a tanuláson kívül másra is jut ideje? — Ami marad, az a családé. Az azonban igaz, hogy színházba, moziba csak ritkán jutok el. Ha pedig olvasok, a regényeknél és' a verseknél jobban vonz egy érdekes tudományos vagy szakkönyv. — És ha ezek után valaki szakbarbársággal vádolná? — Beismerném, hogy igaza van. Csima Ferenc megszállottan tanul, munkája szenvedélyesen érdekli. Alighanem ez »karrierjének« titka. B. F. A zöldséges gyümölcsellátás kilátásai Rövidebb utat a termelőtől a fogyasztóig A megyei tanács elnökének utasítására tegnap megalakult Kaposváron a zöldség- és gyümölcstermelést, felvásárlást, és a lakossági ellátást koordináló megyei operatív bizottság. Hogy zöldségből, gyümölcsből mennyit és milyen minőségűt tesznek elénk a pultra, ha nyáron belépünk az üzletekbe — erre ma még csak megközelítőleg pontos válasz adható. Most jogosnak látszik a bizakodás, s elsősorban nem 1 is a prognózisban szereplő számok, hanem inkább a megyénkben elénk táruló látvány alapján: soha ennyi nagy- és kisüzemi fóliasátor Vidékre költözött a telefongyártás Űj termékkel bővült a Mechanikai Művek gyártmánystruktúrája. 1977 januárjától átvették a telefonkészülékek gyártását. A korszerűen fölszerelt abouyi üzemben évente 87 ezer telefon készül. nem sorakozott a táblákon, portákon, mint mostanában, A megyei Zöldért Vállalat burgonyából, zöldségből és gyümölcsből is nagyobb meny- nyiségre szerződött a tervezettnél. Burgonyából ezer vagon helyett 1062 vagonra — ebből 613 vagon az őszi érésű — kötött megállapodást a termelőkkel; zöldséget 2613, gyümölcsöt pedig 1258 vagonnal várnak. Érdemes megemlíteni, hogy ezek a számok jóval meghaladják a megyei igényeket, ugyanis a somogyiak szükséglete burgonyából 700, zöldségből 690, gyümölcsből 290 vagon. Paradicsomot, paprikát is többet kötöttek le, mint amennyi a megyében elkeL Az idei tavasz rapszodikus időjárása nem okozott akkora károkat, mint amilyeneket még néhány héttel ezélőtt véltek (a korai burgonya például június első napjaiban megjelenik a boltokban). A zöldségpalánták jó része nem ment tönkre, a saláta viszont viseli a hideg nyomait, s minősége nem mindig kifogástalan. Gyümölcsből ugyancsak a korábban becsültnél kisebb, de azért számottevő veszteséggel kell számolni. Legnagyobb a kár a kajszinál, az őszibarack korai fajtáinál és a diónáL Az itt jelentkező kiesések a lakossági ellátást kevésbé, inkább a feldolgozóipar nyersanyagellátását érintik hátrányosan. Az idén is átveszik a szerződésen kívül termelt kertészeti növényeket, viszont szükséges, hogy a kínálatról legalább 48 órával az átadás előtt értesítsék a felvásárlót. A folyamatos ellátás fontos célja, hogy idejében ott legyen a boltokban a kertészeti termék. A Balaton-dárton — várhatóan — kiemelten kezeli majd a Zöldért-központ, s a szezonban esetleg Importból is segíti az igények jobb kielégítését. A megye fogyasztási szövetkezetei évente mintegy 1500 vagon kertészeti árut vesznek át a kisgazdaságoktól. Ebből 500 vagonnyi a zöldség, 700— 800 vagon a gyümölcs, a többi burgonya. Javult az ellátás palántából — az öt fűthető nevelő másfél millió palántát ad —.sa meglevő mellett további hét gyümölcsfalerakat létrehozását tervezik a megye áfész-ei. Az áru zömét a tavalyi 26-ról 33-ra gyarapodott szakcsoportok adják, ; melyek hajtatott primőrök termesztésével is foglalkoznak. A Zöl- dért-tel és a Nagyatádi Konzervgyárral 720 vagon zöldségre és 933 vagon gyümölcsre szerződtek, emellett a helyi ellátásról is gondoskodnak. Szervezette bb és tervszerűbb termeltetést hasonló szintű felvásárlásnak kell követnie, itt a fő figyelmet az áru útjának rövidítésére kell fordítani, csak így juthat kisebb veszteséggel és minőségi romlással a zöldség, a gyümölcs a fogyasztóhoz. A falusi lakosság igényeit elsősorban a helyi áfész-ek elégítik ki — a maguk termeltette áruból —, s ezzel máris elérték, hogy friss árut kapjon a vevő. Minden megtermett zöldség és gyümölcs hasznosuljon valamilyen formában — ezt a célt úgy kell elérni, hogy a szabvány előírásaitól ott se térjenek ei, ahol valamiből sok terem. A tapasztalatok szerint ezúttal minden termelőüzem, termeltető, átvevő vállalat és szervezet jobban fölkészült a zöldség- gyümölcsellátási feladatok teljesítésére, mint tavaly, ám még mindig elkelne a több áru és a nagyobb választék. Ennek a jogos igénynek a kielégítését segíti a tegnap alakult megyei koordinációs bizottság. H. F.
