Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

■ f Az Akadémia közgyűlésének második napja (Folytatás az 1. oldalról) Az Akadémia közgyűlése tegnap délután a Várban levő kongresszusi teremben Pach Zsigmond Pál elnökletével, együttes üléssel folytatta mun­káját. Részt vett az ülésen Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az együttes ülés elsőként bizottságot küldött ki az Aka­démia elnökének jelölésére, s szavazatszedö, illetve határo­zatszövegező bizottságot vá­lasztott. Ezt követően Szent- ágothai János, az Akadémia megbízott elnöke, mondta el az Akadémia elnökségének be­számolóját. Egyebek közt rámutatott : különösen fontos impulzust jelent az Akadémia számára az az elemzés, amely az 1969. évi tudománypolitikai irány­elvek valóra váltását értékeli. Az értékelést az Akadémia el­nöksége ez év márciusában kibővített rendkívüli ülésén vitatta meg. — Egyöntetű volt az a vé­lemény, hogy a tudománypo­litikai irányelvek az elmúlt nyolc évben jelentős hatással voltak a hazai tudományos életre, a tudományos alkotó tevékenységre és a tudomány­nak a társadalmi életben be­töltött szerepére. — Nem ilyen egyöntetűen elismerő az elnökség állás­pontja, ha arra keres választ: kielégítően fejlődött-e az el múlt nyolc évben a hazai tu­dományos kutatás színvonala, figyelembe véve a fokozódó társadalmi igényt és a gyors nemzetközi fejlődést is. A vizsgálat értékelésével egybe­hangzóan számos területen je­lentős a fejlődés, fokozottabb mértékben elégítik ki a kuta­tások a társadalmi szükségle­tet. Kevéssé érvényesül azonban az a szemlélet, amely a ku­tatást, a műszaki fejlesztést, a termelést és az értékesítést egységes rendszernek tekinti. Pedig itt lenne alkalom és mód a természet- és társada­lomtudományok együttműkö­désére. Amikor az MSZMP XI. kongresszusa elénk állította azt a feladatot, hogy segítsük elő a tudományos-technikai forradalom hazai kibontako­zását, ezzel — helvpsen — egyben a szelektivitás és a nemzetközi kooperáció terén való minőségi fejlődést is elő­írta. Elmondotta Szentágothai János: figyelemmel az igen bonyolulttá vált és megnehe­zült világgazdasági helyzetre, felmérve a realitásokat, nincs más út a nemzeti jövedelem­ből a kutatásra fordítható eszközök legcélszerűbb kihasz­nálására, mint a kutatások közötti — a ma igényeinek megfelelő — fontossági sor­rend kialakítása, a nemzetkö­zi együttműködésben rejlő tar­talékok feltárása és felhasz­nálása, és az ezek összegezése alapján meghozott döntések fegyelmezett végrehajtása. A továbbiakban az előadó szólt arról, hogy az Akadé­mia kezdeményező jelleggel és fokozódó mértékben vette ki részét olyan tudományos megalapozást igénylő, az egész társadalmat érintő kérdések elemzésében és leendő refor­mok kidolgozásában, mint a köznevelésé, a környezetvéde­lem és a vízvédelem, vízgaz­dálkodás egész komplex prob­lematikája. a népgazdaság hosszú távú fejlesztésének főbb irányai és a közművelő­dési koncepció. Kívánatos, hogy az Akadémia az ilyen jellegű munkákból a jövőben nagyobb részt vállaljon. Az 1970-es reform alapvető cél­kitűzéseiről szólva, megálla­pította : Tervszerűbbé vált az aka­démiai kutatóhálózat, az inté­zetek, az egyéb kutatóhelyek fejlesztése és működtetése. Jelentős mértékben javult az ügyintézés a mindennapos ap­ró ügyektől kezdve, egészen a nagyobb jelentőségű döntések megalapozottságáig és haté­konyságáig. — Az Akadémia tevékeny­sége továbbra is kiterjed a hazai tudományos kutatások egész területére, különös te­kintettel az alapkutatásokra. Pontosabban kellene viszont megfogalmazni a kutatás és a gyakorlat kapcsolatának to­vábbi erősítését. Intézeteink rendeltetésszerű feladatává kellene tenni olyan jelentős tudományos eredmények el­érését, amelyek a tudomány fejlődését szolgálják, illetve a társadalmi, népgazdasági fej­lődést számottevő mértékben segítik elő. Áttérve a nemzetközi tudo­mányos kapcsolatok helyzetére elmondotta: az MTA az érde­kelt szervek és főhatóságok közreműködésével kidolgozta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányából adódó tudo­mányos és műszaki együttmű­ködés koncepcióját és irányel­veit. Az Akadémia elnöksége a múlt év decemberében vitatta meg és fogadta el az Akadé­mia nemzetközi tudományos kapcsolatainak főbb irányel­veit az 1976—80-as időszakra. A fő cél a nemzetközi kap­csolatokban a konkrét együtt­működések erősítése. — Alapvető problémánk a testületi és kutatómunka »ka­punyitása«; a testületeké az országos feladatok jobb ellátá­sa, a kutatóké pedig más tu­dományterületekkel való és új megismerésekkel biztató kap­csolatok felé — hangsúlyoz­ta befejezésül Szentágothai János. Ezután Márta Ferenc, az MTA főtitkára tartott beszá­molót. Elmondta, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémia 38 kutatóintézete és mintegy 90 akadémiai támogatású ku­tatóhely összesen 658 téma. té­macsoport, témacsalád alapján végezte kutatómunkáját. A tudományos kutatások eredményeiről szólt ezután a főtitkár. A társadalomtudo­mányi kutatások közül ki­emelte a modern kapitalizmus politikai gazdaságtanát fel­dolgozó, a bérrel, a profittal és az adóztatás kérdéseivel kapcsolatos vizsgálatokat. Szá­mottevő eredmények születtek a szocialista irodalom kutatá­sa témacsoporton belül is. Kitért arra is, hogy számos tudományos munka segítette a Mezőgazdasági üzemek! A növények kezdeti fejlődését elősegíthetjük a starter műtrágyák alkalmazásával ! Kukorica-, napraforgóvetés előtti műtrágyázáshoz, rét, legelő javításához ajánljuk a lS:16:16%-os komplex műtrágyát. Forgalomba hozzák az Agrotröszt megyei Agrokcr vállalatai. környezetvédelem fontosságá­nak a felismerését. Az akadémiai kutatóhelyek többségében az 1972—75 kö­zötti időszakban végzett mun­ka döntően a tervekben meg­jelölt célok megvalósítása ér­dekében folyt. Ezek az évek a kutatók szemléletváltozá­sának időszakát is jelentették. A tudományos munkát végzők döntő többségénél örvendete­sen erősödött az a törekvés, hogy tevékenységükkel mind inkább a társadalom, a nép­gazdaság fejlődése szempont­jából fontos feladatok meg­valósítását szolgálják. Márta Ferenc hangsúlyozta, a gyakorlat felé fordulás ta­pasztalható a társadalomtudo­mányoknál is. Az új ötéves tervidőszakra szóló kutatási tervek elkészí­tésénél, elbírálásakor figye­lembe vették a korábbi ta­pasztalatokat. A kutatóhelyek terveiben továbbra is jelentős helyet kap a szilárdtestek ku-' tatása, s ezen belül is a fémek, a félvezetők, a mágneses és optikai anyagok, valamint a szilárdtestek kutatását szolgáló műszerek és mérési módszerek kidolgozása. A biológiailag ak­tív vegyületek kutatása köré­ben első helyen szerepel az egészségügy és a mezőgazda­ság igényeinek kielégítését célzó vegyületek szintetizálása. Az atomenergetikai kutatások jelentős szerepet vállalnak a hazai atomerőmű program tel­jesítésében. A korábbi szén­hidrogén-kémiai kutatások petrolkémiai kutatásokká szé­lesednek. A számítástechnikai kutatások foglalkoznak majd az akadémiai számítógép-há­lózat üzemeltetésével és fej­lesztésével. Az életfolyamatok szabályo­zásának mechanizmusa fő iránykörében tovább folyta­tódnak a kutatások; különös figyelemmel a genetikai sza­bályozás mechanizmusa, az anyagcsere- és az immunoló­giai folyamatokra és a nedv- keringés-szabályozási mecha­nizmusokra. Folytatják a bio­lógiailag aktív vegyületek és a bioszféra tanulmányozását. Kiemelkedően fontos a Bala- ton-kutatás. Végezetül az Akadémia fő­titkára társadalomtudomá­nyos kutatásokról beszélt. A tervekben nagyobb teret kap­tak a gazdaságpolitikával, a világgazdasággal, a szocialista vállalattal, a közigazgatással, a tudományos-technikai forra­dalom hazai kérdéseivel fog­lalkozó kutatások. Magyar szakszervezeti küldöttség Grűziáiian Kedden az éjszakai órák­ban Tbiliszibe, a Grúz Szov­jet Szocialista Köztársaság fő­városába érkezett Kiss Ká- rolynak, a SZOT alelnökének vezetésével az a magyar szak- szervezeti küldöttség, amely a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának meghívásá­ra részt vett a május elsejei moszkvai ünnepségeken. A magyar delegáció a Grúz Szakszervezetek Központi Ta­nácsának meghívására a bol­gár, a mongol és a román küldöttséggel együtt négy na­pot tölt a kaukázusi szovjet köztársaságban. Küldöttségünk csütörtökön délelőtt a Grúz Legfelsőbb Tanács elnökségénél tett lá­togatást. (MTI) Áz előtérben Etiópia Moszkvában, tárgyal Men­gisztu Haile Mariam, Etiópia államfője s ez a tény önma­gában is elegendő okot szol­gáltat arra, hogy a világ közvéleményének figyelme a kelet-afrikai országra irá­nyuljon. Etiópia azonban már hetek óta a figyelem közép­pontjában áll. A jelenlegi ha­ladó rendszer, amely az 1974- ben végrehajtott — és a csá­szárság megdöntését eredmé­nyező — polgári-demokrati­kus forradalom öntisztulása révén tavaly szeptemberben jött létre, szálka nemcsak a belső reakció szemében, ha­nem az imperialisták bátorí­tását élvező, nem elhanya­golható külső érők céltáblája. is. Három év alatt a feudális állapotokból hirtelen kimoz­dított Etiópiában — ellenfor­radalmi kísérletek után — Moszkva Vége! értek a szovjet—etióp tárgyalások Szovjet—etiópiai dokumen­tumok egyeztetésével értek véget tegnap a tárgyalások Nyikolaj Podgornij szovjet ál­lamfő és Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, illetve Men- gisztu Haile Mariam etiópiai állam- és kormányfő között Moszkvában. A barátság és szívélyesség légkörében lezaj­lott csütörtöki eszmecsere al­kalmával folytattak a két or­szág kapcsolatainak és a nem­zetközi kérdéseknek a megvi­tatását. Moszkvai hivatalos közlemény szerint mindkét fél elégedettségét nyilvánította a tárgyalások eredményeivel és kifejezte készségét a barátság és együttműködés szilárdításá­ra. Ugyancsak csütörtökön az etiópiai delegáció, élén Mariam alezredessel, az ideiglenes ka­tonai kormányzótanács és a minisztertanács elnökével, ko­szorút helyezett el a Lenin- mauzóleumnél és az Ismeret­len katona sírjánál a Kreml falai alatt. Carter Londonba utazott Carter amerikai elnök csü­törtökön Európába utazott, hogy résztvegyen a londoni gazdasági csúcstalálkozón és tárgyalásokat folytasson a NATO-tagallamok vezetőivel. Bár elnökségének első három hónapjában Carter számos külföldi vezetőt látott vendé­gül Washingtonban, most első- ízben indult külföldi útra. Az elnök derűlátóan nyilat­kozott európai tárgyalásainak kilátásairól és kifejezte azt a reményét, hogy sikerül »fon­tos lépést tenni a világ prob­lémáinak megoldására«. El­mondta azt is, hogy a gazda­sági tárgyalásokat követően katonai kérdésekről, valamint a kelet—nyugati kapcsolatok­ról tanácskozik az atlanti szö­vetség képviselőivel. Cartert, aki késő este érke­zett Londonba, James Callag­han brit miniszterelnök fogad­ta a Heathrow repülőtéren. polarizálódtak a politikai erők. Mengisztu Halle Ma­riam és társai mögé — akik a szocialista jellegű fejlődés mellett kötelezték el magu­kat — széles tömegek sora­koztak fel. Ez kifejezésre ju­tott a népi milícia megalakí­tásában; a harci szervezet a hadsereggel vállvetve sikere­sen küzd a fegyveresen tá­madó ellenforradalmi bandák és az eritreai szeparatisták ellen. Etiópia északkeleti tar­tományát, Eritreát, amely 1953-ban népszavazás útján csatlakozott az akkori etióp császársághoz, legnagyobb­részt muzulmánok lakják, és araboknak vallják magukat. Igen sokáig széles körű auto­nómiát követeltek Addisz Abebától, a megadására a köztársasági rendszer késznek is mutatkozott. Csakhogy az Eritreai Felszabaditási Front — az őt támogató reakciós arab rezsimek buzdítására — menet közben megtoldotta követelését, és a teljes füg­getlenséget tűzte ki célul. Eritrea elszakadása vörös­tengeri kijáratától fosztaná meg Etiópiát. Szudán — és a háttérből mások — a jelek szerint erre, illetve, mint Mengisztu vázolta moszkvai beszédében, a Vörös-tenger feletti uralomra törekszenek, ami viszont veszélyes helyze­tet teremthet a térségben. Borsot tört az új etióp rendszer Washington orra alá is azzal, hogy kitessékelte or­szágából az amerikai támasz­pontokat és határozottan an- tiimperialista álláspontra he­lyezkedett. Bonyolítja a helyzetet, hogy Etiópia kele­ti szomszédja, Szomália igényt támaszt területének egy ré­szére. Az alapvetően haladó rendszerű Szomáliával fenn­álló vita nehezíti az etióp kormányzat helyzetét. Mi sem természetesebb, hogy a belső és külső reak­cióval viaskodó etióp kor­mány a szocialista országok- ->í hoz fordul segítségért, és jog­gal számit szolidaritásukra, bízván abban. hogy a fejlődő 'l,lt államok haladó rendszerei és a szocialista országok termé­szetes szövetségesek. Pálfi Viktor Közel-Kelet Feszült a helyzet Ciszjordániában Ciszjordánia északi részé­ben változatlanul feszült a helyzet. Megfigyelők szerint az izraeli megszállók politiká­ja elleni tömegméretű meg­mozdulások — amelyek két Nixon tv-iníerjúja Richard Nixon változatlanul tagadja, hogy megsértette a törvényeket, de elismeri, hogy »cserbenhagyta az amerikai népet«. Az amerikai tv- és rádióállomások száza' közve­títették szerdán este Nixon le- mondatása óta adott első tv- interjúját. Nixon 1974-es kényszerű tá­vozása óta visszavonultan él kaliforniai birtokán. Volt he­lyettesétől, majd utódjától, Gerald Fordtól feltétel nélkü­li kegyelmet kapott és akkori súlyos betegsége miatt azt is sikerült elkerülnie, hogy a törvénysértéseiben bűnrészes (és elítélt) munkatársai ügyé­ben tanúskodnia kelljen. A volt elnök David Frosttal, az egyik legismertebb brittv- riporterrel társult nagyszabá­sú politikai és üzleti vállalko­zására. A négy, egyenként másfél órás, előre felvett tv- interjút száz milliók fogják látni, az Egyesült Államokon kívül tucatnyi országban tű­zik műsorra. Nixon közremű­ködéséért először hatszázezer dollárt, majd a haszonból 10— 20 százalékos részesedést kap és a legújabb becslések szerint összesen legkevesebb egymil­lió dollár jövedelemre számít­hat. Kereskedelmi reklám-okok­ból elsőnek a feltehetően leg­érdekesebb, a Watergate-ügy- gyel foglalkozó beszélgetést tűzték műsorra. Nixon ebben egyetlen tárgyi újdonsággal szolgált; kijelen­tette, hogy már másfél évvel lemondása előtt, 1973-ban fon­tolgatta ezt a lépést, amikor a kibontakozó botrányban két közvetlen munkatársának, Haldemannak és Ehrliohman- nak távoznia kellett tisztéből. Az interjú során egyébként váltig kitartott amellett, hogy nem vett részt a Watergate- betörés tervezésében, nem akarta azt eltussolni, sem pe­dig utóbb százezres összegek­kel hallgatásra bírni a perbe­fogott tetteseket. (A volt el­nöknek ezeket az állításait a saját hangját tartalmazó mag­nófelvételek. is cáfolják.) A törvényhozás, az igazság­szolgáltatás, a sajtó elfogult volt vele szemben »és ki tud­ja, mi volt a Cl A szerepe« — mondotta Nixon, aki a vizsgá­lat tanúsága szerint annak idején maga adott utasítást a CIA-nak a Watergate-betörés elleplezésére. Az Egyesült Ál­lamok öt és fél éven át volt elnöke mindössze annyit is­mert el, hogy »mondott dolgo­kat, amelyek nem voltak iga­zak, de azzal védekezett: po­litikai és baráti okból védte egykori munkatársait. Ha nem mond le és vállal­ja az alkotmányos vád alá he­lyezést, felül is maradhatott volna az eljárásban — állí­totta Nixon, aki az egyértel­műen terhelő bizonyítékok napvilágra kerülte után kény­szerült lemondani. A 64 éves volt elnök part­nere. David Frost gyakran éles kérdéseire többször bizonyta­lanul, néha érezhető zavarban — máskor viszont egyfajta korlátozott bűnbánatot mutat­va válaszolt. Elismerte, hogy csalódást okozott, főként az if­júságnak. Tisztában van vele. hogy »politikai élete végét ért«, de készen áll, hogy »al­kalmanként tanácsokat ad­jon« — fűzte hozzá. arabnak kedden Kabatijében történt meggyilkolása nyomán méginkább fellángoltak — na­pokig folytatódhatnak. • Szerdán tüntetések zajlot­tak le Nabluszban, Dzsenin- ben, Ramallahban és Kallan- diában. Ezek során hatvánhat személyt letartóztattak és többen megsebesültek. Nab­luszban a késő esti órákban feloldották a kijárási tilal­mat A Jordán folyó Izrael meg­szállta nyugati partvidékének arab vezetői — a kabatijei vé­res összecsapásokat követően — szerdán az izraeli hatósá­gokhoz intézett távirataikban megerősítették: az izraeli ka­tonák brutális megtorló ak­ciói nem akadályozhatják meg őket abban, hogy folytassák harcukat zsidó településeknek a térségben való létesítése el­len. BEJRUT Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabaditási szervezet Vég­rehajtó Bizottságának elnöke szerdán a késő esti órákban — Damaszkusz érintésével — Varsóba utazott, hogy résztve­gyen a békeépítők világköz­gyűlésén. A Wafa Palesztinái hírügy­nökség közölte, hogy Arafatot elkíséri a Libanoni Haladó Nemzeti Mozgalom központi politikai tanácsának delegá­ciója is, élén Albert Manszur parlamenti képviselővel. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents