Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-06 / 105. szám
Egyenlősdi nélkül À bérezés egész rendszere [ szerves trágyát. A Kaposvári átalakulóban van a mezőgazdasági üzemekben. Egyre több a munka minőségére is érzékeny bérforma, és egyre kevesebb a csupán ráérősségre »ösztönző« órabér. A »mércék átfestése« persze csak fokozatosan halad, és ez néha feszültségekhez vezet. A somogysárdi tsz-ben a kombájnosöl? már teljesítménybért kaptak, amikor a szállításban dolgozók még órabért. Az előbbieknek tehát sürgős volt a munka, míg az utóbbiak »csak arra vigyáztak, hogy a nap meg ne álljon«. — A munkát persze nem tagadták meg — emlékezik az egyik idősebb kombájnos —, de mindennapos volt, hogy miután megtöltötték a pótkocsit, félreálltak »javítani«. Délfelé már legtöbbször hiába jeleztünk, hogy tele a tartály. Sok volt a holt idő. Azután végre náluk is bevezettek a teljesítménybért. Most a szállítók hat forint alapóra- ber mellé minden . elszállított mázsa után 40 fillért kapnak. És »csodák csodája«, a tavalyi betakarításnál már »versengtek, hogy ki álljon előbb a teli kombájn mellé. Valamennyien többet keresnek, mint azelőtt, de most meg is dolgoznak érte. Ráadásul a kombájnosok is jóval többet teljesítenek, mert zökkenőmentes a szállítás. Az őszi cukorrépa-átvételkor jó néhány gazdaság, teherautói sorakoznak egymás után. A szentbalázsi tsz új elnöke szerint a kocsisoron végignézve pontosan meg lehet mondani, melyik gazdaságban milyen a bérforma. Ahol tessék-lássék módra pakolják a kocsit, a gépkocsi- vezető pedig csöppet sem türelmetlen, ott bizonyos, hogy órabért alkalmaznak. Másfél éve még ugyanerről lehetett fölismerni a Surján Völgye Tsz kocsijait. A gépkocsivezetők órabért kaptak, így nem egyszer megtörtént, hogy egy apró alkatrészért a legnagyobb teherautó indult. Eközben pedig — szállítóeszköz híján — éveken át nem tudták a földeknek juttatni a halmozódó Mezőgazdasági Főiskola egyik tanára évekre visszamenően elemezte a tsz menetleveleit. Kiderült, hogy a szállítóeszközök kihasználtsága alig haladta meg a 20 százalékot. A vezetőségcserét követő első intézkedések közt volt a bérszabályzat módosítása. A szállítási dolgozók most a távolság és az elszállított tonnák alapján kiszámított bért kapnak. A kérdésre, »mi ösztönöz jobb munkára a tsz-ekben?«, a gazdaságok egy részében magától értetődőnek tartják a választ: a minőségi és célprémium. A mesztegnyői tsz például az idén 700 ezer forintot szán célprémiumra. A vele szomszédos tapsonyi tsz- ben a vezetők eltérően vélekednek a célprémiumról. Az elnökhelyettes szerint az emberek azért kapják a fizetésüket, hogy jól ellássák a munkájukat. »Mindenféle célprémium erkölcstelen, és csak a termelési költségeket növeli«. A főkönyvelő ezzel szemben a célprémium mellett érvelt. — A mezőgazdasági termelésben gyakori, hogy milliók függnek attól, sikerül-e két- három nappal előbb végezni a betakarítással, vagy - hogy megfelelő minőségüek-e a talajmunkák. Magára vessen az a vezető, aki sajnál az aratásban részt vevő 10—15 embernek 1000—1000 forintot adni, ha bizonyos nap alatt, minimális szemveszteséggel befejezik a munkát. A 15 ezer forintért százezreket nyer a gazdaság. Ha nem teljesítik a föltételeket, nem kapnak prémiumot. Egy ízben fogatokkal hordtuk a szerves trágyát. Az emberek egységesen 100 forintot kaptak naponta. A munka azonban sehogyan sem haladt. Végül a kényszerűség parancsára kihirdettük, hogy ha három napon belül végeznek, az öt ember kétezer forinton osztozhat saját belátása szerint. A második nap estéjére nem maradt egyetlen ko- csideréknyi elszállítanivaló sem. A nagyberki tsz-ben nincsenek a célprémium ellen, de mint mondták, mégsem mernek élni ezzel a lehetőséggel. »Ha az emberek ráhajtanának, könnyen kiderülhetne, hogy a munkát kevesebb ember is elvégezhetné.« Márpedig az érvényes szabályozók azt tartják a legfontosabbnak, hogy tartsák az előírt bér- színvonalat. A két mondat csak látszólag nem függ össze: a gazdaságnak ugyanis ahhoz, hogy legjobb dolgozóit jól megfizethesse, alkalmaznia kell néhány alacsony fizetésű (és még alacsonyabb teljesítményű) embert. Csak így tudja elfogadható szinten tartani az átlagot. Mint mondták, bajban lennének, ha például hirtelen 20 százalékkal nőne a termelés az állattenyésztésben, ahol a dolgozók bérük nagy részét az eredményesség alapján kapják. A szabályozók szerint ugyanis 5 százalékos bérnöve- kédés fölött már meredeken elmélkedik a jövedelemnövek- mény-adó __ L ehetséges volna, hogy a szabályozók a termelés növekedését gátolják? Semmiképp sem. A bérek szabályozásának célja,, hogy népgazdasági szinten ne költsünk többet, mint amennyit megtermelünk. Ha azonban a nagyobb bér mögött több munka és több termelés van, a szabályozók máris rugalmasabbá válik. Jó példát ad erre a csökölyi tsz esete. Ez a gazdaság tavaly országosan is kiemelkedő termést takarított be paradicsomból: kétszeresét a tervezettnek. Kétszer annyit nyilván lehetetlen leszedni és elszállítani ugyanannyi idő alatt. A többletnapokra pedig bért kellett fizetni a másfél száz asszonynak: összesen csaknem egymillióval többet a tervezett bérkeretnél. A pénzügyi irányító szervek is belátták, hogy a »szabálytalan milliónak« az ország számára nagyon is fontos árufedezete van Végül is kinyílt a kiskapu. A somogyi gazdaságok sora szakított a múlt évben az epyenlősdivel. A betervezett új bérformák — és ezt az érintett gazdaságok dolgozói is látják — becsületesebb alapelven nyugszanak. Bíró Ferenc J A YB megtárgyalta Kaposvári családi házak A hazai lakásépítési programban nagy szerepe van az önerőből történő építésnek. Ezen belül is különösen nagy számban készülnek családi házak. A> legutóbbi 15 évben az országosan átadott lakások 54 százaléka családi ház volt Ez az arány — bár enyhén csökken — megtartja fontosságát a következő években, évtizedekben, csak — várhatóan — a korszerűbb építési formál? jutnak nagyobb szerephez. A magánlakás-építésnek tehát súlya van, jelene, sőt jövője is. A jelenlegi gyakorlatban azonban fontos volna, hogy javuljon az építkezések számos föltétele: korszerűsödjenek az anyagok, szerelvények, gyorsabb, megbízhatóbb legyen az építési technológia, s a lakások jobban megfeleljenek céljuknak, igazi otthont lehessen teremteni bennük. Igen fontos még az építési eljárások egyszerűsítése és a tanácsi előkészítés javítása. Ezért is tűzte napirendre Kaposváron a városi tanács végrehajtó bizottsága ezt a kérdést. Kaposvár környéke az elmúlt egy-másfél évtizedben szinte egyetlen, hatalmas építési terület volt. A családi házas lakóházépítés üteme meghaladta ebben az időszakban a tervezettet. Ez az ütem azonban kedvezőtlenül befolyásolta a város közműellátottságának szintjét. A családi házak nagy területet foglalnak el. A csoportházas telepítési móddal (135—200 ember hektáronként) szemben itt csak 50—60 ember jut egy hektárra. Ez egyben nagy szétszórtságot is jelent A tanácson több intézkedés is született az utóbbi években. Ezek megpróbálják összehangolni, tervszerűbbé tenni a családi házas építkezéseket Engedélyeket csak a belterületekre adtak a rendezési terveknek megfelelőén, s olyan feltételek alapján, hogy a telek jól megközelíthető legyen, a közművek^,kö;zül pgtjlg .vezetékes ivóvíz és áramszolgáltatás legyen. Mivel a családi házak építése zömmé! magánkezdeményezésre indult, rendet kellett tenni a telkek eladásánál, ezért tervszerűbb telekgazdálkodást vezettek be. Az EK V-ősz tál y fölszólította a többlettelek-tulajdonosokat telkük eladására. így a legutóbbi két évben zömmel leMáj us a vízvári határban Szakosodott termelés tálatok szerint országos viszonylatban is jó eredmények érhetők el e növénnyel még a kedvezőtlenebb talajokon is, ezért a gazdaságban úgy döntöttek, hogy csatlakoznak az ócsai tsz gesztorságával működő Hibár Szemescirok Termesztési Rendszerhez. Az idén már 100 hektáron termelik. Előnye az is, hogy a tapasztalatok szerint a vada-k sem kedvelik, így lényegesen csökken a vadkár. A kiültetéshez készülődhetnek hamarosan a szövetkezet kertészetében. Az igényekhez és a lehetőségekhez alkalmazkodva választották itt is a szakosodás útját. 27 hektáron termesztik a kedvelt cecei és keszthelyi paprikafajtákat, s mintegy 9 hektáron az uborkát. A kertészet legnagyobb területű zöldsége a konzervborsó. amelyet 150 hektáron termesztenek. Mindhárom zöldségfajtát a Nagyatádi Konzervgyárnak adják el, erre már megkötötték a szerződést. Az ösztönző szabályozók, valamint a konzervgyárral való jó kapcsolat eredményeként a múlt évhez képest csaknem 10 százalékkal növekedett a zöldségtermelésük. Gondolnak a jövőre is a gazdaságban, így hamarosan elkészül a 200 vagonos s'ló- tér első része, a teljes befejezés ez év augusztus végére várható. Az egymillió forintos költséggel létesülő épületet a szövetkezet saját építőbrigádja készíti. A határidő betartásában biztosak lehetnek, hiszen a brigádnak is érdeke, hogy az őszi silózáskor készen álljanak a növények fogadására. Porzik a határ. Szerte a megyében nyárias időszak köszöntött a gazdaságokra. Megélénkült a munka a földeken, az országút mentén fel-feltü- nedeznek a porfelhőt kavaró erőgépek. A vízvári szövetkezet 190 hektáron termel burgonyát. Eltették már a vetőgumót, most a bakhátak kialakítása és a vegyszerezés folyik, öt sort visz egyszerre a holland gyártmányú rotációs töltőgép. A látszólag egyszerű berendezés nélkülözhetetlen a korszerű burgonyatermelésben, tájékoztatott Róka István főagro- nómus. Működése kettős haszonnal jár: a bakhátak rendezésével a földet is porhany ósít ja, ami a gyomirtó vegyszerek hatását segíti elő. Bár nem mondható kedvezőnek a száraz időjárás, a munkát mégis el kell végezni, csak így biztosítható, hogy a kiszórt vegyszer az érés teljes időszakában megfelelő védelmet nyújtson. A végéhez közeledik a kukorica vetése is. Éjjel-nappal járnak a gépek a határban, s a három SPC velőgép a hét végére végez a mintegy 700 hektárnyi vetéssel. A homokos talajon nehéz megtalálni a környezethez alkalmazkodó növényt. Évek kísérletezése után választotta a tsz vezetősége takarmánynövénynek a eirokot. A tapasz■s PmÖíf.jr zajlottal? a magánkezdeményezésű telekértékesítések. Az ÉKV-, a terv- és a munkaügyi osztály közös kezdeményezésére ma már megfelelő számú és kellően előkészített, közművesített telket tudnak adni a kérelmezőknek. Jelenleg Kaposváron megfelelő rendezési tervek szabályozzák a családi házas építkezéseket. Ezek a helyi előírásokat és ütemezési javaslatokat tartalmazzák. Az V. ötéves tervben 700 családi lakás építését irányozták elő. Az e célra kijelölt területek a Xantus János, a Kapoli Antal, a Schönherz Zoltán, a Mátyás király, a Herman Ottó utcában, a Róma-hegy és az Egyenesi út környékén, valamint a topo- nári és a kaposíüredi városrészben vannak. Közművesítésük jó, legtöbb telken már van víz és villany, illetve jelenleg folyik a közművesítés, összesen 846 telek adható az építtetőknek. Ugyanakkor a telkeken levő utak burkolatlanok, s ez nem javítja azamúg is rossz peremterületi utak átlagát. Másrészt ezeken a telkeken csak családi lakóházak emelhetők, de nem alkalmasak a kívánatos, úgynevezett korszerű, csoportos családi házak létesítésére. Építésüket a jövőben is meghatározza —bár e közkedvelt forma továbbra is a kaposvári lakásoknak több mint a felét teszi ki —, hogy az állami lakásépítésekkel szemben itt nem biztosítja szervezetek egész sora a házak tervezését, a beruházást és a kivitelezést. Cs. T. Varsó, május 6 — 11 Békeépiíők yilágéríekezíeíc A tartós békét építők világértekezletének emblémáját fehér galamb és erős téglafal díszíti, Kifejezve a találkozó értelmét, munkájának szellemét. A békeszeretö erők világ- kongresszusa (1973: Moszkva, a BVT ülésszaka, 1974: Szófia és a békeszerető, erők világfóruma, 1977 : Moszkva) óta ez a mostani, ahol az öt kontinens több mint 100 országát 1500 részvevő képviseli, a legszélesebb körű találkozó. Elvi jelentőségű ez a mozgalom továbbfejlődésének kilátásai, valamint a más szervezetekkel, mozgalmakkal való együttműködés kibővítése szempontjából. Maga a varsói találkozó neve is — a tartós béke építőinek közgyűlése — a békeszerető erők mozgalma globális céljainak minőségileg új megközelítését tükrözi. A varsói közgyűlés azt a célt tűzi maga elé, hogy mozgósítsa a nemzetközi közvéleményt a békéért és a nemzetközi együttműködésért, valamint a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott további harcra. A találkozó meggyőző módon demonstrálja majd a világ harcos antiimperialista mozgalmának megszilárdulását. Lengyelország fővárosa, ahol 1950 novemberében zajlott le a béke híveinek második világkongresszusa , és ahol a Béke Viíágtnnács létrejött, örökre bekerül a mozgalom krónikájába. Korszerűbb körülmények M M’ le!-.* JÉ isÈMùm Somogy megyében a községi tanácsok .épületének csaknem felében központi fűtés működik, s csaknem 95 százalékukban csapból folyik a víz. A rendezett munkahelyekhez szokottakban ez nem kelt különösebb meglepetést, ám el kell mondani, hogy a megyében 250 olyan épület V3n, ahol igazgatási munkát végeznek. Sok az apró község, s ha ezek számánál kevesebb is, de sok a tanácsszékház. A hetvenes évek elején kezdték meg ezeknek gyorsabb ütemű korszerűsítését, felújítását, gépi felszereltségük javítását. Ezt megkönnyítette az úgynevezett kataszteri fölmérés: a megyei tanácson rendelkezésre állnak az. összes községi tanácsházról fölvett adatok, amelyek megmutatják, hogy milyen körülmények között vannak az ott dolgozók. A megyei tanácson zsebszámítógép segítségével adnak információt: a nagyközségeket és a városokat kivéve a megyében 2,3 millió forint áll rendelkezésre a községi tanácsok fejlesztésére. A cél: egy-egy épületet »tetőtől talpig« rendbe tenni, s nemcsak az épületet, hanem a munkahelyi körülményeket is megfelelőre formálják. Ezért a megyei tanács több százezer forinttal támogatja minden esetben a községi tanácsok ilyen törekvéseit: kevesebb pénz nem lenne elég. Legutóbb Kadarkútnak jutott csaknem 600 ezer forint. Felújították a községi tanácsházat, házasságkötő és tanácsterem épült, beszerelték a központi fűtést. Szennának 780 ezer forintot adtak: itt egyebek mellett elkészült a megye egyik legszebb népi házasság- kötő terme, s orvosi rendelő épült szolgálati lakással együtt. Az igazgatási munkához szükséges fölszerelések vásárlására a pénzt a községi tanácsok gazdálkodjál? ki. így — elvileg — mindenhbl lehetőség van a legmegfelelőbb gépek beszerzésére. Egy közelmúltban készült fölmérés szerint a megye tanácsain 1977 végéig — a megyei tanácsot figyelmen kívül hagyva — 1,8 millió forintot fordítanak irodafelszerelésre. Az ellátottság jelenleg még nagyon különböző: míg a siófoki járás községeiben csaknem minden dolgozónak külön írógépe van, addig a nagyatádi járás tanácsain még nagymértékű fejlesztésre van szükség. A barcsi járásban 172 ezer forintot szánnak erre a célra. Somogybán több helyen épül korszerű tanácsszékház. Balatonföldváron a saját fejlesztési alapból bővítik, újítják fel az épületet 2 millió forintért. Szárszón ugyancsak saját erőből készül a községi tanács új székháza, 3 millióért. Negyven dolgozónak lesz itt kényelmes, korszerű munkahelye. A költségek csökkentése érdekében fontos szempont, hogy a fejlesztéseket lehetőleg mindenütt saját kivitelezésben hajtsák végre. Beruházási vállalatok vezetői tanácskoznak Egerben Egerben tegnap kétnapos országos tanácskozás kezdődött a beruházási vállalatok vezetőinek és több minisztérium képviselőinek részvételével. A napirenden a beruházási vállalatok tevékenységének tapasztalatai, a beruházások korszerűsítésének módszerei szerepelnek. Az előadók rámutattak, hogy a XI. pártkongresszus óta eltelt két évben a beruházási előkészítő, szervező, koordináló munkában a tanácsi kommunális beruházások területén nem következett be olyan mérvű változás, mint amilyent az e téren jelentkező súlyos gondok megkívánnak. A változás szükségességét jól mutatja az a tény, hogy szinte minden esetben lakásokról, egészségügyi, szociális vagy művelődési intézmények építéséről, üzembe helyezéséről, illetve ilyen jellegű beruházások elhúzódásáról van szó.
