Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

Beszámolt a forgalombiztonsági szakbizottság Vetélkedik, filmvetítések a lizleieiésütonsígi hetek programjában Alig több mint három esz­tendeje, hogy megalakult a megyei közlekedésbiztonsági tanács értékelő, elemző és for­galombiztonsági szakbizott­sága. A nyolctagú kis csoport azonban az elmúlt rövid idő­szak alatt is sokat tett a köz­lekedés biztonságának javítá­sáért. Egyik feladatuk a bal­eseti statisztikák elkészítésén túl a balesetek körülményei­nek vizsgálata, az előidéző okok keresése. Baleseti ponttérképeket, szalagdiagra­mokat készítenek, és ezeknek a vizsgálatoknák az alapján a megyében már 13 forgalom- biztonsági csomópontot épí­tettek ki, elkülönített forgal­mi sávokkal. De a szakcso­port munkájának eredménye az is, hogy Kaposváron, a Kossuth téren közlekedési lámpák irányítják a forgal­mat. Tavaly az egyik leglényege­sebb feladatuk a közúti jelző­táblák, az útburkolati jelek állapotának felülvizsgálata volt. Forgalomszámlálással ellenőrizték a jelzőlámpa- rendszer hatékonyságát, a fon­tosabb útvonalak átkelési szakaszán a közvilágítás, a vasút—közút szintbeli keresz­teződésének forgalombizton­ságát. Kaposváron a Kisfalu­dy utcai általános iskola és a Dimitrov utcai óvoda részé­re KKESZ-tanpályát tervez­tek. Az idén a toponári óvoda részére készül hasonló pálya. A szakbizottság javasolta először, hogy megyénk két legforgalmasabb útján, a 7- esen és a 67-esen korlátozni kell a lassú járművek, lovas fogatok forgalmát. A 7-es fő­útvonalon a javaslat megvaló­sult, a 67-esen azonban to­vábbra is sok gondot okoznak a közlekedést lassító lovas ko­csik. Célszerű lenne legalább munkaszüneti napokon korlá­tozni a forgalmukat. A szakbizottság elnöke — Kincses Tibor, a KPM Közúti Igazgatóság főmérnöke hétfőn a közlekedésbiztonsági tanács elnökségének számolt be a múlt évben végzett munkáról, az idei tervekről, arról, mi­ként igyekeznek segíteni a forgalom biztonságosabbá té­telét. Az elnökség a beszámoló el­fogadása után személyi ügye­ket tárgyalt, majd a közleke­désbiztonsági hetek akció- programját vitatta meg. A rendezvénysorozat május 1-én kezdődött és egész hónapban tart. Célja a közlekedés biz­tonságának fokozása mellett a társadalmi erők összefogása és aktivizálása az eredménye­sebb munka érdekében. A rendezők különösen nagy súlyt fektettek a gyerekek, a fiata­lok körében végzendő felvilá­gosító, nevelő munkára. Ke­rékpár- és segédmotorkerék- pár-versenyeket rendeznek megyénk városaiban, KRESZ- vetélkedőket, közlekedési já­tékokat szerveznek. Az isko­lákban közlekedési témájú filmeket vetítenek. Sor kerül a közlekedési úttörők gyalo­gos és kerékpáros járőrszolgá­latára is. Kaposváron a Kis­faludy utcai és a Tóth Lajos általános iskola pajtásai jár­ják majd a várost. A jánnűvezetők körében is széles körű felvilágosító mun­ka kezdődik. A járműveknek a műszaki állapotára különö­sen »figyelnek« ebben a hó­napban a közlekedési rend­őrök. A járművezetők részére a megyében néhány helyen egészségügyi előadásokat tar­tanak, és nemcsak a gyerme­kek, hanem a már jogosít­vánnyal rendelkező felnőttek részére is lesz KRESZ-vetél- kedő. Több szervezet ajánlotta fel segítségét a rendezőknek. Kü­lön meg kell említeni a Tej­ipari Trösztöt, mely a »Máju­si tejnapok« akcióval csatla­kozik a közlekedésbiztonsági hetek programjához. D. T. r Épül a kőrösladányi duzzasztó Válaszok a kérdőiveken Negyvenkilenc fiatalt előléptettek NEB-vizsgálat a munkahelyeken Hét ipari és mezőgazda- sági üzemben, szövetkezetben vizsgálta meg a Nagyatádi Járási-Városi Népi Ellenőr­zési Bizottság, milyen gyakor­lati intézkedések születtek az ifjúsági törvény szellemében, hol tartanak a munkahelye­ken a megvalósítással. A legtöbb munkahelyen nemcsak az ifjúsági parla­mentek alkalmával foglalkoz­nak a fiatalok helyzetével (pl. : Nagyatádi Konzervgyár, Kutasi Állami Gazdaság, iha- rosberényi tsz). Általában gondot fordítanak az ifjúsági parlamentek előkészítésére és megszervezésére, arra törek­szenek, hogy a fiatalok min­den rétege képviselve legyen. Az utóbb tartott parlamentek egy részén ennek ellenére alacsony volt a 30 éven alu­liak részvétele, mert nem volt elég körültekintő az előkészítő munka (a több műszakos he­lyeken különösen feltűnt éz). Az ifjúság nevelésének és oktatásának különböző szer­vezeti keretei és formái kiala­kultak a munkahelyeken. Kel­lő intézkedéseket tettek a munkásfiatalok általános, szakmai és politikai műveltsé­gének növelésére. Az 1976— 77^es oktatási évben a meg­vizsgált munkahelyeken 191 fiatal tanult a különböző is­kolákban, az üzemekben szer­vezett szakmai tanfolyamokon pedig 173 fiatal szerzett szak­munkás-bizonyítványt. A munkahelyek többsége ötven 1 fiatallal kötött tanulmányi szerződést, s ösztöndíjat adott nekik. Kellő gondot fordíta­nak az arra alkalmas fiatalok vezetővé nevelésére : két év alatt 49 fiatalt léptettek elő, helyeztek vezetői beosztásba. Nagy gondot • jelent az új munkakezdőknek, hogy beil­leszkedjenek a közösségbe. Éppen ezért külön figyelmet fordítanak arra, hogy a pálya­kezdőkkel megszerettessék munkahelyüket, s valameny- nyien a képességüknek és képzettségüknek megfelelő munkakörbe kerüljenek. A Nagyatádi Konzervgyárban például megalakították az ér­dekvédelmi és felügyeleti cso­portot. A fiatalok túlnyomó része tudja a kötelességét, eleget tesz neki. Helytáll a munká­ban. a tanulásban és a közös­ségért való tevékenységben is, részt vesz a társadalmi mun­kában. Sok a fiatalok között az újító; legtöbbjük szocialis- tabrigád-tag. Munkájuk er­kölcsi és anyagi elismeréséről kellőképpen gondoskodnak. A hét munkahelyen 167 ezer forintot tett ki az ifjúsági alap 1976-ban. Ennek rendel­tetésszerű felhasználásáról gondoskodtak. Igen nagy tá­mogatást nyújtanak a mun­kahelyek az arra rászoruló fiataloknak a családalapítás­hoz. A konzervgyár 1976-ban 44 fiatalja részére 1 millió 343 ezer forint összegű segélyt, illetve hitelt adott a lakás­I vásárláshoz és építéshez; Ás ' iharosberényi tsz öt fiatalnak épített szolgálati lakást, a ku­tasi tsz pedig öt fiatalnak kölcsönt adott. A zákányi tsz 100 ezer forintot fordított er­re a célra. A gyermekgondo­zási segélyen levőket és a sorkatonai szolgálatot teljesí­tőket mindenhol segítik. Szin­te nincs olyan munkahely, ahol ne foglalkoznának az if­júság szabad idejének hasznos felhasználásához, a művelő­déshez, a szórakozáshoz és a sportoláshoz szükséges föltéte­lek megteremtésével. A meg­vizsgált munkahelyek közül a három legjelentősebben — a Nagyatádi Konzervgyárban, a Csurgói Faipari Vállalatnál és a Kutasi Állami Gazdaság­ban — 365 ezer forint állt rendelkezésükre e célokra ta­valy. A népi ellenőrök helyszíni látogatásait — be­szélgetéseit a vezetőkkel és a fiatalokkal — jól kiegészítet­ték a kérdőívek. 241 harminc év alatti fiatal töltötte ki eze­ket. A válaszok megerősítették a vizsgálat tapasztalatait. A NEB felhívta a munkahelyek vezetőinek a figyelmét arra, hogy még nagyobb körülte­kintéssel segítsék elő a fiata­lok beilleszkedését, öntevé­kenységük kibontakoztatását. Neveljék vezetővé a fiatalokat — gondoljanak eredményes munkájuk erkölcsi és anyagi elismerésére. D. S. A Körös-völgy vízrendezésének részeként 114 millió forintos beruházással épül a kőrösla­dányi duzzasztó. A készülő létesítmény szabályozza a Sebes-Körös és a Berettyó vízlefo­lyását, azonkívül vizet tartalékol a mezőgazdaság számára. Az építkezés során 300 ezer köbméter földet mozgattak meg, beépítettek 20 ezer köbméter vasbetont és 20 ezer ton­na terméskövet. As apa emléke Szomorkás komolysága arra inti környezetét, hogy se fö­lösleges szó, se fölösleges mozdulat ne essen. Ha vidám, ha olyasmi történik vele, ami másokból hangos hahotát fa­kaszt, ő lehajtja a fejét, úgy mosolyog. A tizenhét évesek álmai, szorongásai dolgoznak benne is, de valami nyomasz­tó tapasztalással. Nyolcéves volt, amikor elvesztette az ap­ját. Ettől fogva a példaképből az emlék maradt, és otthon a kis asztalosműhely. A szer­számok, amelyeket több ezer­szer kézbe vett, amelyeket forgatott, ide-oda rakott az apja. A kamaszodó gyereknek kedvenc helye lett a műhely, és amíg társai fociztak, pe- cáztak, az erdőben barangol­tak, ő az apja szerszámait próbálgatta. Zseli őszen tpálon senki sem csodálkozott, amikor Istváno- vics László asztalostanulónak Valentyin Csernik Bpszlajev emlékezései Jóllakott tehenek jöttek hazafelé a legelőről. Az utcá­kon biciklis gyerekek kerge- tőztek. Buszlajev leült a szo­bornál, rágyújtott. Nagyon sze­rette volna, ha valaki oda­megy az emlékműhöz. Elme­sélhetné, hogy az apja is itt fekszik, Buszlajev ezredko- misszár. Ezen az estén gondolta elő­ször végig Igazán, hányán is halhattak meg a háborúban, és ő maga is hány halált lá­tott. Ismét fölelevenedett az a nap, amikor a nagyapja meg­ölte a németeket. Ez az ese­mény különösen élénken ma­radt meg az emlékezetében. ... Erősen sütött a nap. Szemjon füle először bedugult a lövésektől. azután egy agyonrémült kölyökkutya szű­külését hallotta, majd várat­lanul harsányat kukorékolt egy kakas. Még sokáig kupor­gott a kerítés tövében — félt hazamenni. Sehogyan sem bír­ta rászánni magát, hogy íel- álljon és elinduljon. A nagyapja bátyja, Trofim bácsi kúszott oda hozzá, és együtt futották Marja Trofi­movna házáig, Trofim lánya portájáig. Marja Trofimovna a pincé­ben búj tóttá el Szemjont, a savanyú káposztás hordó mö­gé. Mégw ma is emlékszik en» nek a pincének a szagára. Ro­hadt tavalyi krumplitól és erős, majdnem ecetszerű ká- posztaszagtól bűzlött. Szemjon nagyon éhes volt. Köcsögből tejet ivott és sza­lonnát rágcsált. A szalonna annyira sós volt, hogy annak is egy életre a szájában ma­radt az íze. Még most is, ha szalonnát eszik, a pincei sza­lonna jut az eszébe. Azután németek jöttek a faluba. Élesen csikordultak a motorbiciklik, és még valami íeldübörgött. valami. ami Szemjont a traktorzúgásra em­lékeztette. Nem rögtön jöttek Marja Trofimovna házába, még aludt is előtte egy keveset, s csak egy kimért férfihangra éb­redt föl. — Hol van a fiú, Kirill unokája? » — Megijedt. A pincébe bújt. Nem akar feljönni — mondta gyorsan Marja Trofimovna. — Mondom néki, gyere föl, deő bebújt a sarokba és nem jön. Kicsi még. mindössze »ötéves. Amikor fölemelték a pince tetejét és szólították, Szemjon már nem félt. Aludt és evett, és már nem is volt olyan szörnyű, mint azelőtt A szobában egy tiszt és fe­kete egyenruhás katonák áll­tak. A tiszttel és a katonák­kal ment el Szemjon a nagy­apja házához. A tornácnál fe­küdtek a halott németek, együtt a három katona, pony­vával letakarva, külön a tiszt, és ott volt letakaratlanul, ég felé meredő szakállal Szem­jon nagyapja is. Ugyanitt állt Trofim is. Az egyik tiszt a házból ki­hozott székre ült, és meg­kezdte Trofim kihallgatását. Még ma is, huszonöt év távolá­ból, Szemjon minden kérdést, és Trofim minden válaszát el tudja ismételni. A tiszt nagy­apja felálló szakállára mutat­va megkérdezte: — Ez Kirill Grebnyev? — Ö maga — válaszolta Trofim, s kezét mereven tar­totta az oldala mellett. — Volt tudomása arról, hogy Kirill Grebnyevnek szándékában áll német tisztet és német katonákat megölni? — kérdezte tempósan a tiszt. — Vajon ki beszél előre az ilyen szándékáról? — felelte Trofim. — Ne filozofáljon! —mond­ta a tiszt. — Én kérdezek, maga válaszol. Igen vagy nem, igen vagy nem — ennyi le­gyen a válasz. — Nem — felelte Trofim. — Régóta ismeri Kirill Grebnyevet? — kérdezte a tiszt. — Már hogyne Ismerném. Az. öcsém. Együtt nőttünk fel. — Ismétlem: a válasz igen vagy nem — figyelmeztette újra a tiszt. — Igen — felelte Trofim. — Kirill Grebnyev az orosz cári hadsereg katonája volt? — kérdezte a tiszt. — Igen — felelte Trofim. — Zászlós. Ma hadnagynak mon­danák. A forradalom után pe­dig a: Vörös Hadseregben szói­gáit. — Kirill Grebnyev kulák- listára került, és harmincban Szibériába küldték. Pontosak az adataim? — Pontosak — erősítette meg Trofim. —. Nem akart belépni a kolhozba. Erős volt a gazdasága. Hat lány, volt elég munkáskéz otthon. Mellettük Marja Trofimovna sírt. A tisztek németül beszél­tek, és indulni készültek. Szemjont és Trofimot lánctal­pas páncélautóba ültették, fel­rakták a halottakat, és elin­dultak a városba. Marja Tro­fimovna a faluban maradt. 10. Az utasok aludtak. A fér­fiak közül néha előrejött va­laki az ajtóhoz dohányozni. Szemjon anélkül, hogy hátra­fordult volna, meg. tudta álla­pítani, ki jött gépen oda. (Folytatjuk.) jelentkezett. A faluban sok az asztalos, és amikor níre ment Laci lépésének, segítettek ne­ki. Orsós József megmutatta, hogyan kell beállítani a gé­peket Szerencséje volt az üze­mi gyakorlattal : a Kanizsa Bútorgyár kaposvári gyáregy­ségéhez került, ahol Csere László szakoktató hozzáértés­sel és szeretettel foglalkozott ‘vele. Harmadéves korában Né­meth János személyében új szakoktatót kapott, aki ugyan­csak segítőkész mester. — Nekik köszönhetem, hogy soron kívül megkaptam a szakmunkás-bizonyítványo­mat — mondja Istvánovics László. Kaposváron, az 512. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet történetében 1970-ben és két évvel ezelőtt fordult elő, hogy egy hónappal a tanév befejezése előtt valaki olyan szakmai érettséget bizonyít­son, melynek alapján koráb­ban kézhez kapja bizonyítvá­nyát, mint a társai. Weisz András, az iskola igazgatója: — A szakma kiváló tanuló­ja országos döntőre hét tanu­lónk-. jutott el. Valamennyi között legjobban szerepelt, s az ötödik helyezést érte el Istvánovics László. — Tulajdonképpen nem volt nehéz dolgom, mert amíg a többi versenyző korábban csak kisebb darabokat csinált, pél­dául sarokkötéseket, fiókokat, addig a mi iskolánkban már nagyobb használati eszközö­ket készítettünk. Az iskolai versenyen konyhai ülőkét kel­lett csinálnunk. Négyen szin­te teljesen egyformán dolgoz­tunk, holtverseny alakult ki. Végül az döntött, hogy nekem sikerült a megszabott időn belül maradnom. Az ország, legjobb asztalos- tanulóinak három nap alatt magyaros padot kellett készí­teniük, Laci ott egy kicsit ki­csúszott az időből. A szóbeli vizsga négyesre sikerült. Min­dent egybevetve nagy öröm az ötödik helyezés. — Otthon a nagypapa meg a falubeli asztalosok büszkén hátba veregettek, és megkap­tam a már nagyon régen várt magnót... G. J. IXövényvédelmi tájékoztató Veszélyeztetnek a levéltetvek Az erősen felmelegedő idő­járás hatására a leVéltetvek szárnyas alakjainak tömeges repülése figyelhető meg. Ha az időjárás a továbbiakban is meleg, párás marad, korai, erős levéltetű-fertőzések ala­kulnak ki. A kártevők töme­ges betelepedését almán, kör­tén, őszibarackon, cseresznyén, szilván, zöldségnövényeink kö­zül a káposztaféléken, vala­mint a kiültetésre váró pap­rikán, paradicsomon figyeltük meg. Erős a fertőzés a Bala- ton-parti, a Dráva menti há­zikertekben és nagyüzemek­ben. valamint Nagyatád, Bö~ hönye és Kaposvár körzeté­ben. A levéltetvek jelenléte már messziről szembetűnő, a leve­let, lombokat és a későbbiek folyamán a gyümölcsöt is bo­rító, nagy mennyiségű fénylő, ragadós mézharmatról. Az eb­ben megtelepedő másodlagos kórokozó, a korompenész csök­kenti a levelek asszimilációs tevékenységét, és korai levél-, illetve lobmhullást okoz. Ezen­kívül a kártétel a különböző vírusbetegségek terjesztésé­ben is megnyilvánul. À levél- tetűtelepek (kolóniák) kiala­kulása almán, cseresznyén, őszibarackon már megkezdő­dött, a többi ' veszélyeztetett kultúrában is várható a na­pokban az első egyedek meg­jelenése. Fontos feladat ezért a veszélyeztetett növények rendszeres figyelése, és az első levéitetűtelepek észlelé­sekor a védekezés végrehaj­tása. A gyors, tömeges elsza­porodásukat és az esetlegesen kialakulható károkat így előz­hetjük meg. Védekezésre a Lebaycid 50 EC, Nogos 50, EC, Bi----58 EC, U nifosz 50 EC 0,1 százalékos, a Sumithion 50 EC 0.2 száza­lékos, a Pirimor 50 DP 0.05— 0.1 százalékos töménységű ro­varölő szer valamelyike hasz­nálható. A védekezésre java­solt készítmények egyúttal vé­delmet nyújtanak a poloska- szagú alma-, körte-, szilvada­razsak ellen is. Ezek a kár­tevők a vontatott, hosszan el­húzódó virágzás miatt tartó­san veszélyeztették gyümöl­csöseinket, és a fagykárt szen­vedett gyümölcsfákon kártéte­lük az elmúlt éveknél szá­mottevőbb mértékben jelent­kezik.

Next

/
Thumbnails
Contents