Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-05 / 104. szám
Szennyvíztisztító Nagyatádon A természetvédelem — önvédelem lett a biológiai, azaz a gyorsított oxidáció az egyik legkorszerűbb eljárás. Ez a folyamat azonban időt igényel, s ez elsősorban a szennyvíz mennyiségétől függ. A város mai szennyvíztermelése mintegy 5500—6000 köbméter naponta, ami a 9 ezres kapacitás mellett azt jelenti, hogy a nagyobb teljesítményre képes telep így valamivel jobb hatásfokkal képes tisztítani. A hatásfokra azonban nehéz becsléseket tenni. A most folyó próbaüzem feladata, hogy ezt a kérdést tisztázza, s ennek ismeretében javaslatot tehessenek a további fejlesztés méretére és költségeire. Kettős tehát a további fejlesztő munka. A meglevő telep teljes befejezése mellett tovább kell építeni a városi csatornahálózatot. — Ha ez a kettő megvalósul, akkor bízhatunk abban, hogy környezetbarát szennyvíz hagyja el Nagyatád csatornahálózatát. A több mint 200 milliós program mintegy 50 évre meg kell oldja ezt a gondot a városban. A mostani eredmény elérésében nagy részük volt a város nagyobb intézményeinek, jó partneri kapcsolat alakult ki a város vezetői és az egyes ipari és más Vállalatok között. Ezt a jó kapcsolatot szeretnénk egy minőségileg magasabb »-lépcsőfokra-« emelni azzal, hogy létrehoznánk a nagyatádi szennyvíz-közmű társulatot, mely a meglévőnél szervezettebb formában működve biztosítani tudná az építés feltételeit hosszú távra. Az érdekeltek jó hozzáállása alapján úgy látszik, ennek nem lesz akadálya, s a telep üzemelési tapasztalatainak birtokában fél év, egy év múltán elkészíthetjük az első ütem befejező részének részletes terveit is. Bencsik András tesítmény. A ráfordított költség eddig mintegy 60 millió forint, mely az új telep mellett magában foglalja 13,5 kilométer csőhálózat létesítését is. Mostanra az első ütem első része valósult meg. A helyszínen Juhász Sándor, a városi pártbizottság munkatársa tájékoztatott. — A mintegy 220 millió forintos program megvalósult szakasza az ipari és közületi létesítmények szennyvizének mintegy 70 százalékát, a lakosságinak pedig 25—30 százalékát dolgozza fel. Naponta 9 ezer köbméter szennyvíz mechanikai és részleges biológiai tisztítását végzi. Az első ütem befejezése még további 60 millió forintot igényelne, akkor a jelenlegi kapacitás mellett a telep a teljes biológiai tisztítást is lehetővé tenné, melynek révén az előrejelzések szerint Nagyatádon 15— 20 évig természet- barát szennyvíz hagyná el a város csatornahálózatát. Ehhez persze a már meglevő csatornák további kibővítése is szükséges. A mechanikai, vagyis a javarészt szűrő technológia melAz épülő lakótelepek, az új ipari és más létesítmények hulladék- és szennyvíztermelése az egyenes aránynál nagyobb ütemben nő. Jól mutatja ezt az Országos Vízügyi Hivatal 1967-es fölmérése, mely szerint Nagyatád lakosainak napi vízfogyasztása 1980-ban 1200 köbméter lesz. A hajdan merésznek tetsző becslésre az élet alaposan ráduplázott; tavaly a napi víz- fogyasztás csúcsmennyisége elérte a 2800 köbmétert. A nagyatádi, komplex szennyvíztisztítási program tervei még 1967-ben készültek el, s az irányelveknek megfelelően 1971-ben megkezdték a szennyvíztelep, valamint a hozzá csatlakozó csatornahálózat építését. A napokban kezdte meg csaknem féléves próbaüzemét az új léHíven a lenini hagyományodhoz Hatvanöt évvel ezelőtt ezen a napon jelent meg először a pétervári munkásság legális lapjának, a Pravdának első száma. 1922 óta május 5-ét a szovjet sajtó napjaként ünnepük. A Pravda megjelenése új fejezetet nyitott az orosz és a nemzetközi munkássajtó történetében. Kiadásának előkészítésében, a szerkesztőségi munka megszervezésében részt vett Lenin: csupán 1912 és 1914 között mintegy 300 cikke jelent meg a lap hasábjain. A Pravda hamarosan népszerűvé vált a munkásság körében, s a szigorú cenzúra és az üldöztetés ellenére elérte a napi 40 000-es példányszámot. Több ízben betiltották, de más-más címmel — Szevemaja Pravda, Pravda Truda, Za Pravdu, Prole- tarszkaja Pravda stb. — újból és újból megjelent. A szovjethatalom hat évtizede alatt soha nem látott fejlődésnek indult a sajtó. A lapok száma kilencszeresére, egyszeri összpéldányszámuk pedig hatvanszorosára nőtt. A Szovjetunióban jelenleg csaknem 8 ezer napi- és hetilap jelenik meg 168 millió példányszámban. Csupán a IX. ötéves terv időszakában 400 új lapot és 113 folyóiratot alapítottak. A Pravda nemcsak a Moszkvában dolgozó külföldi tudósító kötelező reggeli olvasmánya, hanem ott van szinte valamennyi munkába igyekvő kezében, táskájában. Fontossága a szovjet társadalomban óriási: hírei, cikkei, állásfoglalásai, s a benne megjelenő hiyatalos nyilatkozatok és közlemények napról napra orientálják a szovjet embereket. Kiemelkedő a Pravda nemzetközi jelentősége is, világszerte figyelemmel kísérik cikkeit. A lap számos rovata közül jellemző módon a legnépesebb a 60 tagú levelezési rovat, ahova naponta átlag 1000. levél érkezik. A Novoszibirsz- ki Szociológiai Intézet nemrégiben átfogó elemzést készített a lap tömeghatásáról. A naponta kinyomott több mint 10 millió újságpéldány mindegyikét átlagban két-há- rom ember olvassa, vagyis a Pravda olvasótábora több mint 25 millió fő. Ez év márciusában tartotta IV. kongresszusát a Szovjet Újságírók Szövetsége. A szovjet sajtó képviselői újból biztosították a pártot és a népet, hogy a szovjet sajtó munkatársai hűek lesznek az újságírás felbecsülhetetlen értékű lenini hagyományaihoz és teljes odaadással küzdenek a kommunizmus eszméinek diadaláért. Jó szövetségesre találnak ebben a lapkészítők munkájuk termékének százmilliós olvasótáborában. Az öreg bognár álomhintója Fűrészporszagú kicsi műhely húzódik meg a kapbsmérői tsz gtfpműheJyének árnyékában. az ajtaja mellé támasztott korhadt kocsikerék már mesz- sziről jelzi: ez a bognár birodalma. öreg szerszámok, tömzsi faküllőiket nyújtogató kerékagyak, egy színehagyott hirrtósárvédő... Kis odú, a nullt egy darabkája. A munkaidő utolsó percében érkezem. Fél öt van. A gép- műhelyiek legtöbbje már ösz- szepakolva várja, hogy a nagy mutató végre elérje a hatost. Kovács János bognár munkahelyén nincs óra. — Ne haragudjon, még nem tudtam kisöpömi a műhelyt — mondja pironkodva. — Ügy látszik, nekem rövid a nap. — Olyan sok munkája van? — Szerencsére akad. Tíz ésónyelet faragtam a kertészetnek, meg néhány térkép- lécet az irodára. Most még ezt a polcot szeretném befejezni. — És a mestersége? — Van a bsz-nek néhány fogata, így időnként hoznak javitatni egy-egy kereket. Ennyi maradt. Kezdetben nagyon bántott, azután rájöttem, hogy a magamfajta fúró-faragó ember más módon is hasznossá teheti magát. — Meg tudna még csinálni egy kocsit? Az öreg nem válaszolt azonnal. Talán összerakott gondolatban egy hintót, hogy amikor elkészül, teljes bizonysággal mondhassa: hát persze. Így lehetett, mert arcán látszott, élvezi ezt a néhány másodpercnyi csöndet, ezt a dédelgetett gondolatot. — Bár csak jönne egy ilyen megrendelés! Nézze, megvan az összes szerszámom, amit még apám hagyott rám. Én magam is barkácsoltam néhány ügyes gépet. Ez itt egy fúróval kombinált csiszoló ... A nagy lehetőség még így gondolatban is felvillanyozza. Beszél a fa kiválasztásáról, a mesterfogásokról... — Apám műhelyében 21 nap alatt készült el egy hintó... Sokat megcsináltunk... — Ült már hintón? — Hát hogyne, mikor kipróbáltuk, jól szalad-e. — Azután még hozzáteszi: — Ha a fogatos megengedte... Néhány perc alatt elkészül az álomhintó... az öreg bognár szinte már mondaná, lám, így fest, de föleszmél. Hiszen csak egy ócska, ráf nélküli kereket tart a kezeben. Hogy észre ne vegyem csalódását, gyorsan fordít egyet a beszélgetésen. — Benne vagyok ám én is a gépmühelyiek szocialista brigádjában. Egy iskolát patronálunk. Karácsonykor még ajándékot is vittünk minden gyereknek. Én magam csináltam a harminc kis favázát Látta volna, hogy örültek! Azután meg csináltam az egyik fiatal szerelőnek egy sítalpat. Mert amit a boltban kapni, azjïrt talán a fél fizetését is odaadhatta voina... Kovács János valódi ezermester. Mikpr a szót kimondom, csak rálegyint — Afféle mindenes. Mikor 61-ben a gazdaságba jöttem, akkor még 40 szerződött fuvarosa volt a tsz-nek. Akkor még normára ment Emlékszem, 16—18 órákat dolgoztam naponta, de kerestem is jól. Azután meg bevezették az órabért... Gondolkoztam. megmondjam-e neki a miértet Végül is belevágtam a magyarázkodásba. — Hiszen azt mondta, hogy kevesebb a munka. Talán még rosszabbul járna, ha újra teljesítménybérbe tennék... — Arra gondol, hogy öreg vagyok már? Mi az az 54 év? Én még ma is megmutatnám . .. Keresnék én munká* mindig... — Néhány perccel később azután beismeri: — Alighanem mégis igaza van. Kihaló szakma ez. Egy-két év múlva eltűnik az utolsó lovas kocsi is. Jönnek helyettük a teherautók. Itt a szereidében elnézem olykor, micsoda gépek vannak. Az ember szinte megijed ... Hirtelen földerül az arca. — Nem is hinné, hogy még Rába Steigeren is jut feladat a bognárnak. A minap én gyalultam azt a padozatot amelyikre fölszerelték a vetőgép fotocelláját. Még jó ideig beszélgettünk. Halomba rakta elém a még megmaradt emlékeket. E.ey kisfiúról, aki belopódzott apja műhelyébe, egy fiatalemberről. aki tizenketted magával aludt egy földes kis zugban, és egy deresedó hajú férfiról, aki nagyon fél a nyugdíjtól... Bíró Ferenc A termelést segíti, biztonságot ad A kistermelők adóztatásának új szabályozásáról 1977. január 1-től a mező- gazdasági kistermelést folytató háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatására új jogszabályok léptek életbe, amelyek egységesítették és továbbfejlesztették az érintett gazdaságok adóztatását. A rendelkezések a megye lakosságának döntő többségét közvetlénül vagy közvetve érintik. Az új szabályozás legfőbb célja a mezőgazdasági termelés elősegítése, a biztonság megteremtése. À földhasználók adókötelezettsége A fizetendő adó kétféle: a földterület tételes adója és az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel százalékos adója. A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóját köteles fizetni mindenki, aki az ország területén mezőgazdaságilag művelhető földterületet bármilyen címen használ, állattartással foglalkozik, vagy egyéb mezőgazdasági te-' vékenységet folytat és abból a rendeletben meghatározott árbevételt éri el. Adóköteles tehát a mező- gazdasági és halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet és szakcsoport tagja az egyéni gazdálkodó és minden olyan személy, aki aranykoronában kifejezett kataszteri tiszta jövedelemmel rendelkező földterületet tulajdonjogi, haszonélvezeti, bérleti stb. címen használ. Így az illetményföld használata is adóköteles. Adókötelezettség áll fenn akkor is. ha a használónak a földből nincs jövedelme. Az adóztatás szempontjából mezőgazdaságilag művelhető területnek tekintik a mező- és erdőgazdasági ingatlanon kívül az egyéb célokra szolgáló területet is, mint pl. a házhelyet, a lakóház (üdülő) körüli kertet, gyümölcsöst sbt. Az ingatlannyilvántartás által a művelés alól kivett földterületet (utat, udvart stb.) azonban az adóztatásnál nem lehet figyelembe venni. Jövedelemadót kell fizetni azoknak is, akik földhasználat mellett vagy anélkül állattartással foglalkoznak, vagy más mezőgazdasági tevékenységet foytatnak, feltéve, hogy abból az adóévet megelőző évben 150 ezer forintot meghaladó árbevételt értek el. Ide tartozik a szántóföldi növénytermelés, a szabad földi kertészet, az üvegházi és melegágyi zöldségkertészet, a gabonatermesztés, a szőlő- és gyümölcs- termelés, a facsemete és egyéb faiskolai termékek termesztése, az állattartás, az állathizlalás, az állatkeltetés, a méhészet, a halászat, a bérszántás, a kertépítés és gondozás, valamint egyéb mezőgazdasági jellegű vállalkozások. A virágkertészek és dísznövénytermelők, valamint a kísérleti és díszállatot tartók adóztatása nem a rendelet alapján történik. A közös háztartáshoz tartozók a férj (apa), ha ő nem él, az anya neve alatt együtt adóznak. A háztáji vagy illetményföld használatára jogosultak, valamint a 6000 négyzetméterig terjedő földterületet használók csak a földterület nagyságára és művelési agára tekintettel, a meghatározott adótételekkel fizetik az adót. Megyénkben gyakori, hogy egy családban többen kapnak háztáji földet. Ezt nem szabad összeszámítani, hanem minden háztáji után előbb külön kell megállapítani az adót, majd a családfő nevén egy összegben írják elő. Ha a háztáji vagy illetményföld használatára jogosultak a földterület helyett természetben vagy pénzben juttatást kapnak, adójuk azonos mértékű a 6000 négyzetméterig terjedő földterületet használók adójával. A belterületen fekvő, mezőgazdaságilag művelhető földterületek használói viszont egységesen a kert művelési ág alapján adóznak. Adómentesség, adókedvezmér Akinek a használatában levő összes földterület 1500 négyzetméternél kisebb, és ezen belül a szőlő, a kert, a gyümölcsös együttesen nem éri el a 800 négyzetmétert, a jövőben sem fizet adót. Tehát az átlagos méretű lakó- és üdülőföldrészletek az adózás alól kiesnek. A jogszabály jelentősen kiterjesztette az ideiglenes adó- mentességek körét. Az újonnan telepített gyümölcsös, erdő- és szőlőterületek után járó 2—20 évig terjedő ideiglenes adómentességen kívül ideiglenesen mentes a jövedelemadó alól az a földterület, amelyre használója szocialista szervezettel termelési és értékesítési szerződést köt a hagyományos zöldségfélékre, valamint burgonyára. Aki a tanácstól parlagterületet vesz igénybe, 5 évig mentes a jövedelemadó alól. Változatlanul fennmarad az idős, egyedül élők adókedvezménye. A 65 évét betöltött férfit, illetőleg a 60 évét betöltött nőt 50 százalék, de legföljebb 1500 forintig terjedő kedvezmény illeti meg, ha mező- vagy erdőgazdasági termelőmunkából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelme és munkaképes férfi családtagja nincs. Figyelemre méltó, hogy az egy lóval rendelkező kistermelőket, akik legalább 6000 négyzetméter földterületet használnak és bérfuvarozást rendszeresen nem végeznek, 50 százalékos adókedvezmény illeti meg. Az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel százalékos külön adóját azok a háztáji és kisegítő gazdaságok fizetik, amelyeknek évi árbevétele a 150 ezer forintot meghaladta. Az adó az árbevétel nagyságától függően progresszív, és azt, aki földhasználó is, a földterület utáni jövedelemadón felül terheli. Régi sérelmet orvosol a jogszabály és egyúttal ösztönöz is, amikor kimondja: a szarvasmarha és a tej értékesítéséből eredő árbevétel az adó alapjába nem számítható be. Le kell vonni az árbevételből az állami vagy szövetkezeti szervtől vásárolt mezőgazdasági termelést szolgáló gépek értékét, ha azok a 20 ezer forintot meghaladják, de legföljebb 100 ezer forint ösz- szegig. E kiadás elszámolásának további feltétele, hogy az adóévet terhelje. Alkalmazott rendszeres foglalkoztatása esetén alkalmazottanként 30 százalékkal kell fölemelni a külön jövedelem- adót. Ugyanakkor a gazdaságban foglalkoztatott nagykorú családtagok után különböző mértékű — attól függően, hogy más kereső foglalkozást folytatnak-e vagy nem — adókedvezmény jár. Bejelentési kötelezeti ség, adókivetés Az 1977. évi adókivetések már megtörténtek. Jó tudni, hogy nem kell minden évben bejelentést tenniük azoknak, akiknek használt és adóztatott földterületében változás nem következik be — ilyen esetekre érvényes az adó több évre szóló kivetése. Az árbevételre vonatkozó bejelentési kötelezettségnek is eleget kell tennie annak, akinek az adóévet megelőző évben a gazdálkodásból eredően 150 ezer forintot meghaladó árbevétele. volt, vagy rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztatott. Végül bejelentést kell adnia mindenkinek, akit az adóhatóság felszólít. Az adóbejelentésnek minden év március 1-ig kell eleget tenni. A bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén 50, a kötelezettség nem teljesítése esetén 100 százalékkal kell az adót emelni. Ez évben a lakosság nemcsak az adóívből, hanem a már kiadott határozatokból is értesült az 1977. évi háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról. Figyelmet érdemel, hogy holdról és négyszögölről az adóhatóságok egységesen áttértek a hektárra és a négyzetméterre. Az egységes »kert« művelési ág tételeinek alkalmazása miatt a belterületet használók egy részénél, valamint a földterületek ösz- szevonásánál adóemelkedés lehet, de zömében csökkent az adó összege. A határozatok ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezni lehet. Ezenkívül az adóhatóságok az új szabályozásról, valamint a kiadott határozatokról készségesen tájékoztatják az érdeklődőket. Dr., Fenyő Árpád, a Somogy megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályánál! a csoportvezetője
