Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-04 / 103. szám
Lázár György sajtótájékoztatója ' (Folytatás az 1. oldalrőt) A sajtókonferencián, amelyet Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese nyitott meg, a Minisztertanács elnöke nyilatkozatot tett. Először oslói tárgyalásaival foglalkozott, s azokat a várakozásnak megfelelőnek, hasznosnak minősítette. A megbeszé lések Nordli miniszterelnökkel nyílt és szívélyes légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytak, s a magyar kormánynak szándéka hogy ezt a párbeszédet az utóbbi esztendőkben kialakult gyakorlatnak megfelelően minden szinten folytassa. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósítása, kapcsolatainak a helsinki záróokmány szellemében történő fejlesztése nem csupán a két országnak érdeke, hanem egyben értékes hozzájárulás Európa politikai légkörének további javulásához, az együttműködés elmélyítéséhez A nyilatkozat utalt arra, hogy Trygve Bratteli, akkori norvég miniszterelnök 1974. évi látogatását követően meggyorsult a magyar—norvég kapcsolatok fejlődése, s megállapította, hogy mindkét országnak további erőfeszítéseket kell tennie a kereskedelmi és a termelési együttműködés fejlesztésére. A Minisztertanács elnökének nyilatkozata hangsúlyozta, hogy Magyarország a kölcsönös előnyökön alapuló, hátrányos megkülönböztetésektől mentes gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekszik minden országgal, így Norvégiával is. — Megítélésünk szerint — folytatódott a nyilatkozat — a helsinki záróokmányt is a kölcsönösség alapján lehet és kell végrehajtani a kétoldalú kapcsolatokban. — Ezután utalt arra, hogy a norvég külügyminiszter tavaly szeptemberi magyarországi látogatása során olyan javaslatokat nyújtottunk át, amelyek azt célozzák, hogy további egyeztetett lépéseket tegyünk a politikai, a gazdasági, a kulturális, a tudományos és az emberek közötti kapcsolatok kiszélesítésére. Megállapította, hogy a magyar és a norvég külügyminisztérium közötti korábbi konzultációk során számos kérdésben közös álláspontot sikerült kialakítanunk. — Mostani tárgyalásaink is megerősítették — folytatta nyilatkozatában a Minisztertanács elnöke —. hogy kapcsolatainknak a kölcsönös előnyökön alapuló elmélyítésére és a helsinki záróokmány szellemében történő kiszélesítésére adva vannak a lehetőségek. Az európai biztonság és égyüttműködés ügye — mint a nyilatkozat megállapította — a magyar—norvég kormányfői tárgyalásoknak is középpontjában állott. Lázár György nyilatkozata hangsúlyozta, hogy Magyarország következetesen és kezdeménye- zően törekszik földrészünk biztonságának, az enyhülés folyamatának és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének erősítésére, majd arról szólt, hogy a szocialista országok már eddig is számos konkrét javaslatot terjesztettek elő a helsinki záróokmány szellemében. A magyar kormány támogatja a Szovjetuniónak a fegyverkezés csökkentésére, a leszerelésre irányuló kezdeményezéseit. Az enyhülési folyamat megszilárdítása szempontjából nagy fontosságot tulajdonítunk a hadászati fegyverzetek korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgyalások eredményes folytatásának és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásoknak. A Minisztertanács elnökének nyilatkozata végül röviden tájékoztatta a sajtókonferencia részvevőit Magyarország belpolitikai és gazdasági helyzetéről, nemzetközi kapcsolatairól. Odvar Nordli miniszterelnök kedd este díszvacsorát adott Lázár György tiszteletére az oslói Akershusban. A vacsorán a két kormány- elnök pohárköszöntőt mondott. Tel Aviv Súlyos összetűzések Jörgensen látogatása Súlyos összetűzések voltak kedden az izraeli megszállás alatt lévő Ciszjordániában. Kabative városában a megszállás ellen tiltakozó arab lakosok kövekből és meggyújtott gumiabroncsokból emeltek barikádokat, majd kőzáporral fogadták a rájuk támadó izraeli katonákat. Az izraeliek tüzet nyitottak, egy 16 éves arab tüntetőt meggyilkoltak, további hat személyt megsebesítettek. • » • Anker Jörgensen dán miniszterelnök kedden háromnapos látogatásra Tel Avivba érkezett. A dán kormányfőt a repülőtéren Simon Peresz miniszterelnök fogadta. Bonn A szociáldemokraták gondjai Az NSZK-ban lassan, de biztosan érlelődik a koalíciót vezető nagy kormánypárt, a szociáldemokraták politikai válsága. Ma már szinte egybehangzó vélemények szerint legkésőbb novemberben, a szociáldemokraták hamburgi kongresszusán erőpróbára kerül sor, amely esetleg évekre eldöntheti az SPD sorsát. És vele együtt azt is,, hogy a szociáldemokrata kormánypárt maradhat-e a jö- ben! A belső válság első jelzését a párt ifjúsági szervezete (Junge Sozialisten — JUSO) adta le. Az 1976-i választások előtt a JUSO élesen bírálta az SPD-vezetést. A központ viszont hallgatást parancsolt az ifjúsági szervezetnek, mert az SPD vezetése attól tartott: a radikális bírálat elriasztja a polgári szavazókat. Egyesült Államok—Vietnam Hasznos volt az első ülés m Carter tv-ínterjúja külpolitikai kérdésekről Párizsban vietnami—amerikai tárgyalások kezdődtek a két ország közötti kapcsolatok rendezéséről. (Telefotó: AP—MTI—KS) »őszinte, baráti és igen hasznos« volt a vietnami— amerikai megbeszélések első ülése — jelentette ki a három és fél órás találkozó után Richard Holbrooke külügyminiszter-helyettes, az amerikai küldöttség vezetője, aki Phan Hiennel, a vietnami küldöttség vezetőjével együtt lépett ki a tárgyalóteremből. A légkör a megfigyelők szerint oldott volt. A tárgyalások szerdán reggel folytatódnak a VSZK nagykövetségén. A két fél nem közölt részleteket a tárgyalások témájáról. Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: James Carter amerikai elnök első alkalommal adott interjút nem amerikai tv-társá- ságoknak. A negyvenperces beszélgetést a nyugatnémet ZDF, a brit BBC és a francia »Television Française« washingtoni tudósítójával főként külpolitikai kérdésekről folytatta. Carter az amerikai kormány egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésének minősítette azt, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közösen szabjon határt az új nukleáris fegyverek fejlesztésének és csökkentse a már meglévők számát. Kívánatosnak mondott egy olyan szovjet—amerikai megállapodást, amely valamennyi nukleáris kísérletfajtáról rendelkezne. Ezeknek a robbantásoknak az előrejelzése — mutatott rá — jelentősen csökkenthetné a feszültségeket ezen a téren. Az amerikai csapatok külföldi beavatkozásának lehetőségéről szólva Carter emlékeztetett az Egyesült Államok vietnami kudarcára. Kijelentette: semmiképpen sem küld harcolni amerikai katonákat külföldre, hacsak nem úgy ítéli meg, hogy Amerika közvetlen veszélyben forog. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa kapcsolatairól szólva az elnök utalt arra, hogy nemcsak tárgyalni utazik május 9-én Londonba a nyugati állam- és kormányfők csúcstalálkozójára, hanem tanulni is. Kijelentette: az Egyesült Államok szorgalmazza ugyan, hogy európai szövetségesei az eddiginél többet tegyenek a gazdasági élet általános fellendítésére, nem akarja azonban akaratát rákényszeríteni egyetlen államra sem. Az NSZK—brazil atom- export-szerződést érintve leszögezte: ellenzi az ilyen típusú megállapodásokat és azt szorgalmazza, hogy a jövőben a veszélyes hasadó anyagokat kisebb mértékben — lehetőleg egyáltalán ne — juttassák olyan országok birtokába amelyek nem rendelkeznek nukleáris fegyverrel. A fejlett ipari államók és a fejlődő országok kapcsolatainak jövőbeli alakulásáról szólva Carter állást foglalt egy nyersanyagalap létrehozása mellett, hozzáfűzve, hogy ennek keretén belül minden fontos nyersanyaggal kapcsolatban külön-külön döntést, keli hozni. Korainak nevezte az egységes nyugati álláspont kialakítását és utalt arra, hogy a közeljövőben több alkalommal konzultálni kíván a legjelentősebb szövetségesek — főként az NSZK — vezetőivel. A közel-keleti rendezés kilátásait az amerikai elnök óvatos optimizmussal ítélte meg. Kijelentette, hogy kormánya egyelőre nem rendelkezik véglegesen kialakult állásponttal a rendezés feltételeit és lefolyását illetően. Ennek tisztázását szogálja az a találkozósorozat, amelynek keretében Carter a térség valamennyi közvetlenül érintett államának vezetőjével tárgyalt vagy tárgyalni fog. Washington valamennyi álláspont ismeretében alakítja majd ki saját nézetét, amelyet »teljes súlyával« képviselni fog. A kábítószer áldozatai és vámszedői Országos gonddá vált a kábítószerfogyasztás Franciaországban: 24 óra leforgása alatt több drámai esemény is újra a fenyegető jelenségre irányította a francia közvélemény figyelmét. A kelet-franciaországi Mul- house-ban vasárnap este ismeretlen telefonáló riasztotta a rendőrséget: az általa megadott címre érkező rendőrök két halottat és két eszméletlen fiatalt találtak a helyszínen. A kábítószer-orgia öt résztvevője közül csak egy résztvevő volt magánál, a másik négy túlságosan nagy adag heroint fecskendezett be ereibe. A Csibi gyermekruházati áruház tavaszi ajánlata: bakfís juhmappa hosszá kabát 4700 Ft nagykamasz öltöny — sötét 1070 Ft-tói 1200 Ft-ig lengyel farmernadrág 210 Ft kötött bakfispulóver 179 Ft-tól 306 Ft-ig pamut pólóingek 80 Ft import bakfisfürdőruhák 290 Ft bébinapozók 26,80 Ft-tól 57 Ft-ig gyermekszandálok 44,10 Ft-tól 52,50 Ft-ig iráni klumpák (27—34) 50 Ft-tól 60 Ft-ig fiúszandálok (31—40) 70 Ft-tól 94 Ft-ig Kaposvári szakfizi etünkben a gyermekruházati cikkek gazdag választékát találja (14994) A Jura hegységben lévő Lons-Le-Saunier bírósága előtt hétfőn nyílt meg a francia igazságszolgáltatás eddigi legnagyobb kábítószerpere — ötvenkét vádlottnak kell felelnie (közülük három szökésben van és 21 szabadlábon védekezik) tetteiért. A tárgyalást »a hangyák perének« is nevezi a francia sajtó mivel a vádlottak javarésze egyszerre haszonélvező és áldozat. Annak a »hangyakereskedelemnek« résztvevője, amelynek keretében számos kis ügynök hozza be a heroint és a többi kábítószert. A per kezdetével egyidő- ben tett látogatást Giscard d’Estaing köztársasági elnöknél Jean-Marie Girault független köztársaságipárti szenátor, Caen polgármestere, akinek fia februárban legénylakását kábítószer-orgiák rendezésére használta fei. Az egyik rosszul végződött és két résztvevő meghalt. A halálos orgia házigazdáját bíróság elé állították, apja pedig azóta a kábítószer elleni küzdelem élharcosa lett. A polgármester azt kérte Giscard d’Estaing- től, intézkedjen annak érdekében. hogy a toxikológiát vegyék fel az orvosképzés kötelező tantárgyai közé, s az államfő nevezzen ki valakit a kábítószerfógyasztás elleni harc összefogására. »Monsieur Anti-Drogue« kinevezésére előreláthatólag néhány héten belül sor kerül. 1976-ban Franciaországban 59 ember halt meg kábítószerfogyasztási »baleset«, azaz túlzottan nagy adag következtében — 21 közülük tizenötödik és huszadik életéve között volt és csak nyolc volt 25 évnél idősebb. • Az eredmény mindenesetre .azt mutatta, hogy a bonni központ taktikája nem feltétlenül alapult az osztály-erőviszonyok helyes felmérésén: 1976 okóberében a négy évvel ezelőttihez képest az SPD majdnem egymillió szavazatot vesztett. Azóta — tehát körülbelül hét hónapja — rendkívül feszült a viszony a JUSO és a párt vezetése között. A konfliktus április végén igen éles formában robbant ki. A JUSO elnöke, Benneter egy sajtónyilatkozatában bizonyos kérdésekben lehetségesnek mondotta az együttműködést a kommunistákkal, s ugyanebben a nyilatkozatban a jobboldali ellenzék pártjait »osztályellenségként« kezelte. Valahol a mélyben tehát a Benneter-nyilatkozat a go- desbergi program alapállását érintette — s ezért volt olyan éles az SPD vezetésének reagálása. Felfüggesztették a JUSO-elnök párttagságát és közölték: fegyelmi vizsgálatot indítanak ellene, amelynek célja a kizárás a Szociáldemokrata Pártból. Nyilvánvaló, hogy a demokratikusan megválasztott JUSO-elnök az ifjúsági szervezet széles körei véleményének adott hangot. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a kormánykoalíció vezető pártjának ifjúsági szervezetei és a pártvezetés között alapvető kérdésekben éles marad a nézetkülönbség. Ennek országos vetülete sem elhanyagolható egy olyan helyzetben, amikor minden tizedik, szavazásra jogosult állampolgár 25 évnél fiatalabb! A JUSO-konfliktussal egy időben éleződött ki egy másik, kevésbé radikális módszerekkel vívott harc magában a pártvezetésben, a »hagyományos baloldal«, valamint a centrum és a jobboldal között. A balszárny jelenleg előtérben levő képviselői: Horst Ehm.ke profesz- szor és Erhard Epvler. Mindkettő betöltött már miniszteri posztot előző kormánvök- ban. (Az általuk képviselt »hagyományos balszárny« nem olyan egyértelmű osz- tálvalapon bírálja az SPD vezetésének tevékenységét, mint a JUSO-k. Ez a bal- szárn.v a megígért mérsékelt reformok elmaradását kéri számon a pártvezetéstől. Mindenekelőtt azt. hogy az oktatás, a szakmunkásképzés, a betegbiztosítás és az egészségügy« szolgáltatások területén a szociáldemokrata párt nem teljesítette választási ígéreteit. A »hagyományos baloldal« legjobban a pártvezetés és a kormány energiapolitikai koncepcióját támadja. A lényege: a kormány kitart a rendkívül veszélyes és óriási beruházásokat követelő plu- tóniumreaktorok fejlesztése mellett. Ha ebben az energia- politikai vitában a balszárny fellépése miatt a kormányt vereség érné — már a novemberi kongresszus előtt ki- « robbanthatja az SPD válságát. Ilyen háttér előtt kell megítélni Klaus Schütz nyugatberlini polgármester lemondását. A lemondás közvetlen oka a kormányzó polgármester egyik alárendeltjének korrupciós ügye. A mélyebb és valóságos ok azonban az, hogy a Szociáldemokrata Pártot gyötrő általános válságjelenségek az SPD nyugat-berlini szervezetére is átterjedtek. Az NSZK kormányának vezető pártja tehát mély és komoly válságba került, súlyos döntések előtt áll. E válság megoldása politikai jelentőségét tekintve túlmutat az NSZK határain. Hiszen a jelenlegi helyzetben egy szociáldemokrata vezetésű kormány bukása esetén az NSZK állami vezetése csakis a jobboldali uniópártok kezébe kerülhet. Gömöri Endre górt
