Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. E G Y E S 0 L J E T E K I A/;.;- Q V Ara: 80 fillér AZ MSZ M P S O MO GYM EGY E I BIZ O TTSÁ GÁN A K LAP JA XXXIII. évfolyam 103. szám 1977. május 4., szerda Befejeződtek a kormányfői tárgyalótok Lázár György Norvégiában Közös közleményt adnak ki Izsák Erika, az MTI kikül- i; doit tudósítója jelenti: j 1 A magyar kormányfő hiva­talos norvégjai programja kedden délelőtt a parlament elnökénél, Gottorm Hansennél tett rövid látogatással kezdő­dött. Az udvariassági látoga­tásra Lázár Györgyöt elkísér­te dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Kárpáti József, az oslói ma­zsef. hazánk oslói nagykövete, norvég részről pedig Knut Fry den head külügymi ni szter. Esküd' Jensen, a miniszterel­nöki hivatal államtitkára és Rolf Jewing, a Norvég Ki­rályság budapesti nagykövete. A több órás. szívélyes, tár­gyilagos légkörben lezajlott tárgyalásokon a kormányfők tájékoztatták egymást orszá­gaik belső helyzetéről és ki­fejtették álláspontjukat a A n«rvég fővárosban megkezdődtek a magyar—norvég kor­mányfői tárgyalások. Képünkön: Odvar Nordli, a Norvég Királyság miniszterelnöke (jobbról) köszönti a megbeszélé­sek kezdete előtt hivatalában Lázár Györgyöt, a Minisz­tertanács elnökét (MTI Külföldi Képszolgálat — KS> gyár nagykövet Ezután ke rült sor a miniszterelnöki hi­vatalban a hivatalos kormány­fői tárgyalásokra. Ezeken Lázár György és Odvar Nordli mellett részt vett a két tárgyaló delegáció vala­mennyi tagja, magyar részről dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes, La­katos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese és Kárpáti Jó­nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A napirenden szerepelt nemzetközi kérdések közép­pontjában az enyhülés, a le­szerelés, az európai biztonság és együttműködés, a helsinki záróokmány végrehajtása sze­repelt, s mindkét részről hangsúlyozták: a belgrádi ér­tekezletnek tovább kell erő­sítenie az enyhülés folyama­tát és azt leszerelési intézke­désekkel kell kiegészíteni. Egyetértettek abban is, hogy a helsinki ajánlásokat komp­lexen, összefüggésükben kell értelmezni és megvalósítani, és hogy ezen belül igen jelen­tős a különböző társadalmi rendszerű országok gazdasági együttműködésének erősítése. Ennek reális lehetőségét jel­zi — amint erre a tárgyaló­felek rámutattak — a magyar —norvég kétoldalú kapcsola­tok alakulása is. Megállapítot­ták, hogy noha Magyarország és Norvégia társadalmi be­rendezkedése különböző. s más-más szövetségi rendszer­hez tartoznak, a két ország között nincsenek megoldatlan problémák, és adottak a lehe­tőségek a kétoldalú kapcsola­tok számottevő fejlesztésére. A két kormányfő kinyilváni- totta szándékát a két ország kölcsönösen előnyös együtt­működésének fokozására, újabb formáinak kibontakoz­tatására, nevezetesen a szer­ződéses kapcsolatok kiterjesz­tésére, a kölcsönös kereskede­lem fokozására és az ipari kooperációk létrehozására. A norvég tárgyaló fél kifejezte készségét az ez irányú konk­rét magyar javaslatok tanul­mányozására. A hivatalos kormányfői tár­gyalások tegnap délben befe­jeződtek, a két kormányfő és a delegációk tagjai közötti megbeszélések azonban ked­den délután is folytatódtak. A két miniszterelnök meg­állapodott, hogy a tárgyalá­sokról közös közleményt ad­nak ki. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, tegnap dél­után a norvég kormány oslói vendégházában sajtókonfe­renciát tartott. Ezen a norvég és a magyar újságírók mellett több külföldi hírügynökség tudósítója is részt vett. (Erről lapunk 2. oldalán számolunk be.) (FotvtatAs a 2. oldalon) Gáspár Sándor vezetésével Iskola épül Nagyatádon SZOT-kiiidöttség Londonban A 'Brit Szakszervezeti Főta­nács (TUC) meghívására teg­nap hatnapos hivatálos láto­gatásra Londonba érkezett a SZOT küldöttsége. A magyar szakszervezeti küldöttséget Gáspár Sándor, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára veze­ti. A magyar vendégeket a Heathrow repülőtéren J. A. Hargraves, a TUC nemzetközi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Lőrincz N. János magyar nagykövet is. A Gáspár Sándor vezette magyar szakszervezeti küldött­ség négy napot tölt az angol fővárosban: tárgyal a TUC ve­zetőivel és több szakma szer­vezeteinek vezetőivel a kétol­dalú kapcsolatok elmélyítésé­ről, gyárakat látogat meg. Gáspár Sándort fogadja dr. David Owen angol külügymi­niszter és Lord Watkinson, a Gyáriparosok Országos Szö­vetségének elnöke is. A magyar küldöttség szom­baton Glasgow-ba utazik, hogy eleget tegyen a skót TUC meghívásának. Tizenhat tantermes iskola é'ütését kezdte meg Nagyatádon a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Az épület harmincnégy millió forintba kerül. A tanítást 1979- ben szeretnék megkezdeni az új létesítményben. Fotó: Gyertyát László Magyar katonai küldöttség utazik a Szovjetunióba Czinege Lajos vezérezredes. honvédelmi miniszter vezeté­sével május első felében ka­tonai küldöttség utazik a Szovjetunióba, hivatalos ba­ráti látogatásra, D. F, Usztyi- nov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja. honvédelmi miniszter meghívására. (MTI) Írók és képzőművészek a Balatonért Tegnap Szántód-pusztára hívta meg a Balatoni Intéző Bizottság azokat az írókat és képzőművészeket, akiknek té­mái között gyakrabban szere­pel a Balaton. Dr. Ábrahám Kálmánnak, a közlekedés es postaügyi állam­titkárnak, a BIB elnökének vezetésével, a testület tiszt­ségviselői részletes tájékozta­tást adtak a Balatonvidák fej­lesztési terveiről és a meg­oldásra váró gondokról. A közvetlen hangvételű eszme­cserén örvendetesnek minősí­tették, hogy mind színvonala­sabbá válik a Balaton nyári kulturális programja. A fol­klór műsorok, az irodalmi es­tek és a komoly zenei hang­versenyek ma már nemzetközi érdeklődést váltanak ki. Fi­gyelmet keltő, hogy az Orszá­gos Rendező Iroda a szóra­koztató műfajban is igénye­sebb műsorpolitikát alakított ki. Elmondották a résztvevők­nek, hogy az országgyűlés kulturális bizottságának kez­deményezésére a Balatonvidék kulturális helyzetének témá­ját rövidesen megvitatja az Országos Közművelődési Ta­nács is. A tájékoztatót követő esz­mecsere során több, a Bala­tonvidék ápolására irányuló témát is megvitatták. Rosta Sándor, a BIB főtitkára pél­dául a népi műemlékek meg­őrzésének terveiről tájékoztat­ta a jelenlevőket. Az írók és képzőművészek javasolták, hogy a balatoni idény meg­hosszabbításának szolgálatá­ban jobban előtérbe kell he­lyezni a partvidék történelmi, irodalmi, építészeti, néprajzi és régészeti értékeit. Szóvá tették azt is, hogy nincs gazdája a balatoni mű­emlékeknek, lelkiismeretlen magángyűjtők értékes régé­szeti, építészeti értékeket ron­gálnak meg és szállítanak el. Többen kezdeményezték, hogy különösen Balatonfelvi- déken — az üdülővidék úgy­nevezett második 'vonalában — a népi építészeti értékeket őr­ző régi településnegyedeket nyilvánítsák védetté. Javasolták a megbeszélé­sen, hogy a Kulturális Mi­nisztérium. a Balatoni Intéző Bizottság és a Képzőművésze­ti Alap hirdessen pályázató: művészi igényű és jellegzete­sen balatoni sajátosságokat tükröző emléktárgyak megal­kotására. Hitelpolitikánk és a rendszerszerű termelés Tanácskozás a Katej jovojerol Kaposvárra látogatott dr. Kiss Pál, a Magyar Nem­zeti Bank mezőgazdasági igazgatója. A hétfői üzemlátoga­tások után tegnap a mezőgazdasági főiskolán tanácsko­zott a Katej rendszer taggazdaságainak szakembereivel a rendszert érintő hitelpolitikai elvekről. .Sokkal inkább nevezető párbeszédnek, mint szakmai előadásnak melyet tegnap dél­előtt a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola zsúfolásig meg­tel aulájában folytattak üzemi szakemberek a főiskola veze­tőivel és dr. Kiss Pállal, az MNB mezőgazdasági igazgató­jával. Egy, mindössze egy éves múltú, de ígéretes terme­lési rendszer, a Katej jövőjé­ről esett szó olyan szempont­ból, hogy hitelpolitikánk mi­ként szolgálhatja jobban a gyorsabb ütemű fejlődést Virágosítási hónap: május 5—június 5 Városkozmetika A városi tanács megbízásá­ból a városgazdálkodási vál­lalat az idén is megszervezi Kaposváron a virágosítási ak­ciót, amely május 5-től június 5-ig tart. A múlt évi tapasz­talatok alapján néhány mó­dosítást hajtottak végre a szervezésben, s ez elsősorban azokat a területeket, kollek­tívákat érinti, amelyek a ta­valyi virágosítás során szép munkát végeztek. Az idén tavasszal 50 ezer virágpalánta vár kiültetésre, csaknem 100 ezer forint érték­ben. Miután ez a mennyiség kevesebb, mint a múlt évben volt (2500 négyzetméter virág­ágyás beültetésére alkalmas), a szervezők tervszerű munká­ra biztatják a város lakossá­gát. A cél az, hogy az egy-egy utcában lakók együttesen, vé­gezzenek társadalmi munká­ban virágültetést, hogy város­esztétikai szempontból is meg­felelő legyen szorgalmuk ered­ménye. A terv készítésekor elsősor­ban azok a területek jöttek .számításba, melyeknek a la­kossága eddig is szorgalmasan és a tervezők kívánságának megfelelően «vett részt a tár­sadalmi munkaakcióban. Pon­tosan meghatározták azokat az utcákat, ahova — a kérés szerint — kiszállítják a virág­palántákat. Az igényeket a ta­nácstagok és a Hazafias Nép­front körzeti megbízottai gyűj­tik össze, s továbbítják a vá­rosgazdálkodási vállalatnak. Ehhez azonan megfelelően elő kell készíteni az ágyaso­kat, s időben be keile jelente­ni lehetőleg már most, há- rom-negy napon belül — az igényelt palántamennyiséget. Virágokon kívül fűmagot és fákat is lehet kérni. A szervezők öt körzetet je­löltek ki, ahonnan elfogadják az igényeket: a belvárost, a Petőfi körzetet, a Vörös Had­sereg utcái, a cseri, a donneri és a tüskevári körzeteket. Baranya, Bács-Kiskim, Csongrád, Somogy és Tolna megye után az idén már Ko­márom, Vas, Fehér és Zala megyei gazdaságok is érdek­lődnek a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola által kezde­ményezett és kidolgozott Ka­tej termelési rendszer iránt. Tavaly hetven gazdaság húsz­ezer tehénnel csatlakozott az induló rendszerhez, az idén már 115—120 taggazdasággai és mintegy harmincötezer te­hénnel számolnak. Az érdek­lődést az eredmények magya­rázzák. Dr. Tamás Károly, az intézet főigazgató-helyettese tájékoztatójában meggyőző adatokat sorakoztatott föl ; kö­zülük ezúttal megemlítjük, hogy a rendszer taggazdasá­gaiban egy év alatt átlagosan 260 literrel nőtt a tehenenkén- ti hozam, ezen belül tíz nagy­üzemben meghaladta az ötszáz litert az emelkedés, összes­ségében a rendszerhez tartozó nagyüzemek tavaly 2,6 millió literrel több tejet értékesítet­tek mint az előző évben, — s igen. figyelemreméltó, hogy ezév első negyedében 2,1 mil­lió literrel nőtt a tejtermelés. Minden remény megvan arra. hogy a tervezett ötmillió lite­res tejtöbbletet elérik. A tag­gazdaságok kérése nyomán a főiskolán kidolgozták az úgy­nevezett Katáp takarmány- sort, bevezették a tejházi hű­tőgépek, fejőgépek szerviz szolgáltatását, — s lehetne so­rolni tovább azt a szüntelenül szélesedő és egyre tartalma­sabbá váló munkát, mely ezt a fiatal termelési rendszert jellemzi, s ami alapot ad ahhoz, hogy a közeljövőben önálló közös vállalkozássá ala­kuljon. Ám ahogy dr. Guba Sándor, a főiskola főigazgatója is ki­emelte: a tervek meghatáro­zásánál igen lényeges, hogy milyen hitelpolitikai lehetősé­gek szolgálják az óhatatlanul szükséges műszaki fejlesztése­ket. A bank a termelési rend­szerek mellett áll — hangoz­tatta dr. Kiss Pál, azzal in­dokolva megállapítását, hogy a rendszerek az eszközöket hatékonyabban használják fel. Az pedig köztudott, hogy ina gazdasági életünk valamennyi területén minden korábbinál nagyobb szerepe van a haté­konyságnak. A mezőgazdasági igazgató rövid tájékoztatójá­ban emlékeztette a résztvevő­ket az érvényben levő üzem­viteli és beruházási támogatá­si formákra, hangoztatva: ha ez a szabályozás találkozik az ésszerű üzemi kezdeményezé­sekkel, a jó szervezéssel, veze­téssel és fegyelmezettebb mun­kával, mindenképpen olyan jövedelmet biztosít, amely mó­dot nyújt a további dinami­kus fejlesztéshez. A hat me­gye jelenlevő szaíkirányítói örömmel vették tudomásul, hogy a beruházásoknál az ed­digi 4—5 év helyett 10—12 év­re nőhet a hiteltörlesztés ide­je, és az állattenyésztés ki­emelt beruházásainál a forgó­alap hitelezésre is ugyanezek a szabályok vonatkoznak. A három kormányprogram — a zöldség, a szőlő-gyümölcst.er- melési, és a szarvasmarha-te­nyésztési — 2,5 milliárd forint többletjövedelmet jelent a me­zőgazdasági üzemeknek. Dr. Kiss Pál erre a lehetőségre külön is felhívta a Katej tag­gazdaságainak figyelmét. A gondozói problémáktól a beruházások tervezéséig sok mindenről szó esett ezen a ta­nácskozáson. Ahogy dr. Guba Sándor vitazárójában elmond­ta, az előrelépéshez arra van szükség, hogy az üzemek me­részebben éljenek a hitelpo­litika lehetőségeivel. Ehhez viszont az is elengedhetetlen, hogy a Katej rendszer és a bank között az eddiginél még következetesebb és szorosabb kapcsolat alakuljon ki. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents