Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-28 / 124. szám

Lehetne kissé egyszei "bben ? ÜGYEK ÉS EMBEREK Rugalmas, gyors, egyszerű. Lehelne sorolni még a jelző­ket, melyeket a lakosság mint követelményt együtt emleget az ügyintézéssel. De marad­junk csak ennél a háromnál. Alkalmasak-e a közigazgatás gyakorlatának a minősítésére? Vagy másképpen fogalmazva: hogyan tud lépést tartani a ta­nácsi apparátus a társadalmi viszonyok gyors változásával, a gazdálkodás rohamos fejlő­désével? Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára ke­resi a pontos kifejezést, s vé­gül azt válaszolja: — Egyre nehezebben. Ezt annak ellenére mondom, hogy 1971, a KB irányelvein ele, majd a Minisztertanács ezirá- nyü határozatának megjelené­se óta a tanácsigazgatás kor­szerűsítése és egyszerűsítése — legalább is hivatalosan — a figyelem középpontjába ke­rült. Számos intézkedés tör­tént ennek érdekében, jelentős javulás is észlelhető bizonyos területeken, de elégedettek mégsem lehetünk. Ennek egyik oka, hogy még mindig nem vált a mindennapok gyakor­latává, nem hatja át vala­mennyi illetékes vezető és ügyintéző gondolkodását, te­vékenységét a bürokrácia el­leni harc. — Mennyi irható ebben a központi szervek, a főhatósá- yok, illetve a tanácsok rová­sára? — Kár lenne egymásnak do­bálni a labdát Azt hiszem, minden szinten akad tenniva­ló. A főhatóságok — a tárcák és más szerveit — között gya­koriak az ellentmondó, egy­mást keresztező intézkedések, melyeit a tanácsoknál okoznak zavart, illetve fölösleges mun­kát A bürokratikus vonások visszaszorítása pedig csak ösz- szehangolt, az egész hatósági és gazdasági munkára kiter­jedő intézkedések sorozatával képzelhető el, Ezzel semmi­képpen sem kívánom csökken­teni a mi felelősségünket. Hi­szen a felsőbb szerveink, fő­hatóságaink nem ' nélkülözhe­tik véleményünket egy-egy jogszabály végrehajtásáról, javaslatainkat, ötleteinket az ügyintézés egyszerűsítésére. — Milyen konkrét intézke­dést tesz például a megyei ta­kács saját hatáskörében azért, hogy korszerűbb és egysze­rűbb legyen az ügyintézés? — Mindenekelőtt az appará­tus képzésének színvonalát kí­vánjuk emelni és olyan egy­séges gyakorlatot igyekszünk kialakítani, amely minden szinten és valamennyi osztá­lyon központi kérdésnek tart­ja a hatósági szolgáltatás gyorsítását, ily módon a la­kossággal való kapcsolat erő­sítését. Továbbá: olyan infor­mációs rendszert dolgozunk ki, amelyben nem fordulhat elő párhuzamos vagy fölösleges adatszolgáltatás, ami még gyakran fellelhető munkánk­ban. Másrészt a legutóbbi vb­határozat alapján a megyei tanács vb minden osztályán, illetve a városi, nagyközségi tanácsoknál és a járási hiva­taloknál egy dolgozó megbí­zást kap arra, hogy az ezzel kapcsolatos kérdéseket össze­fogja lehetőség szerint megoldásokat javasoljon, esetleg dolgozzon ki az ügy­intézés felesleges mozzana­tainak kiiktatására, a folya­matok egyszerűsítésére. Meg­említem még, hogy a Pécsi Tudományegyetemmel érvé­nyes együttműködési megálla­podásunk is jelentős részben e törekvéseinket szolgálja. A jogtudományi, illetve közgaz­daságtudományi kar ugyanis az általunk megadott témában folytat vizsgálatokat és végez tudományos elemzést. És hogy mennyire komolyan vesszük és érezzük felelősségünket, hadd említsem meg. hogy legutób­bi vb-ülésünkön — a testület történetében először — e té­makört tekintettük át, vala­csolataival és élénk vitával. — És a központi törekvé­sek? Ismeretesek-e közelebbi és távlati elképzelések, tervek a korszerűsítésre, különös te­kintettel a tudományos és technikai forradalom eszköz'.ci­nek, módszereinek felhaszná­lására? — Igen, meglehetősen sok irányú munkálkodás folyik a főhatóságainknál. Így például a közeljövőben kerül a kor­mány ülése elé a tanácsi — egészségügyi, oktatási — in­tézmények egységes irányítá­sának ügye, amely jelenlegi formájában nem kielégítő. So­kat várunk továbbá a gépi né- pességnyilvántartástól, mely­nek része lesz az új rendszerű teleknyilvántartás is. A Ma­gyar Tudományos Akadémia 15 éves távlati koncepció ki­dolgozására kapott megbízást, mely átfogja az egész hatósá­gi tevékenység korszerűsítését. — A fentiekből Is kitűnik, de más tapasztalatok is bizo­nyítják: a helyzet javításának fontos feltétele a legmoder­nebb technika felhasználása, az ügyvitel mennél átfogóbb gépesítése^ Ez egyelőre első­sorban a pénzügyi igazgatást érinti. Mégis, az utóbbi hóna­pokban több olyan rendelet jelent meg, amely nem köny- nyíti, ellenkezőleg : bonyolul­tabbá, nehézkesebbé teszi az amúgy is túlterhelt tanácsi ügyintézők munkáját. Ezt pél­dázza, hogy a legutóbbi me­gyei tanácsülésen is szenvedé­lyesen tették szóvá a kedve­zőtlen jelenségeket, az írásbe­li munkált sokasodását. — Kétségtelen, hogy a ren­delkezések között előfordul­nak olyanok, melyeknek a végrehajtása során derülnek ki g hátrányai. Mi ezeket azon­nal jelezzük. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a jogszabályok alkotói elsősor­ban a lakosság érdekeit ve­szik figyelembe. Magam is úgy vélem azonban, hogy az egyszerűsítést segíteni hiva­tott rendeletek csak úgy le­hetnek teljesek, ha a tanácsi dolgozók terhét is csökkentik. Tapasztalatainkat egyébként eljutattuk az illetékeseknek. — A lakosság érdekeit szol­gálják az olya« újításoknak számító intézkedések, mint az ügyfélszolgálati irodák mű­mennyi összefüggésével, kap-1 ködtetése Kaposváron, Siófo­kon, Barcson, a munkaidőn túli félfogadás bevezetése a helyi tanácsoknál és a na­gyobb üzemekben szervezett fogadóórák. Hogyan fogadta e lehetőségeket a lakosság? — Az ügyfélszolgálati iro­dák ott működnek jól, ahol nagy gyakorlattal rendelkező, főfoglalkozású dolgozót bíztak meg e munkával. Kaposváron' például egy és negyed év alatt 48 000 ügyfelet fogadtak és gyorsan, panaszmentesen, és szakszerűen intézkedtek. A másik két tanácsnál is kedve­zők a tapasztalatok. A helyi tanácsoknál biztosított mun­kaidőn túli, illetve szombati fogadási lehetőséggel azonban meglepően kevesen élnek. Úgy látszik, még mindig köny- nyííszerrel el lehet távozni a munkahelyekről. A nagyobb üzemekbe szervezett fogadó­órákon elsősorban panaszok­kal keresik fel az ügyintéző­ket, érdemi ügyintézést csak ritkán igényelnek. — Az ügyintézés egyszerűsí­tésének és korszerűsítésének egyik követelménye, hogy az államigazgatási munka törvé­nyes, hatékony és gyors le­gyen, feleljen meg a jogpoli­tikai elveknek. Erről az oldal­ról vizsgálva javult-e az ügy­intézés? Tervszerűbb, következetesebb munkával a célok eléréséért — Igen. Tovább csökkent — az egy évvel ezelőtti 4,6-ról 3,8 százalékra — a harminc napon túl intézett ügyek ará­nya. Kevesebb az elsőfokú ha­tározatok fellebbezéseinek és a panaszoknak, a felülvizsgá­lati kérelmeknek a szánna. És még egy megállapítás, amely ugyan számokkal nem mérhető pontosan, de mégis mutatja: sok minden történt a taná­csoknál az ügyintézés javítá­sában. A vb-üicsen mondta el egyik testületi tag, személyes tapasztalata alapján, hogy év­ről évre jelentősen csökken a tanácsüléseken, falugyűléseken elhangzó panaszok száma a tanácsi munkával kapcsolat­ban. Ezt az észrevételt mások is megerősítették. És végtére ez a legfontosabb, hiszen jel­zi: ha sok buktatóval, számos visszahúzó erővel birkózva is, de évről évre előbbre jutunk az ügyintézés gyorsításában, egyszerűsítésében. amely fon­tos mércéje a tanács és a la­kosság kapcsolata erősödésé­nek. P. L. (Folytatás az 1. oldalról) bővítéssel és korszerűsítéssel kell fejleszteni a hálózatot. A takarékszövetkezeteknek se­gíteniük kell a népgazdasági és az egyéni célokat egyaránt szolgáló háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, ki­emelten kell kezelniük az életszínvonal javítását szolgá­ló építési, áruvásárlási és szol- fgáitatási kölcsönöket. A lakás- szövetkezetekre ebben a terv­időszakban 1040 lakás meg­építése vár és igen lényeges, hogy ez év végére legalább 200 lakás elkészüljön. Referátuma további részé­ben a szövetkezetek társada­lompolitikai feladataival fog­lalkozott az előadó, értékelte a gazdasági célok teljesítése érdekében kialakult együtt­működést, de ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy el­engedhetetlenül szükség van ennek kiterjesztésére, tartar masabbá tételére. A következő időszakban — mondotta — a szövetkezeti demokratikus fórumok és az önkormányzat olyan működé­sére van szükség, amely biz­tosítja, hogy érdemben tudja gyakorolni a tagság demokra­tikus jogait és érvényesül a jogok és kötelességek egysége. Végül szólt a tulajdonosi ellenőrzés fontosságáról, a munkavereenymozg aimak mozgósító erejéről, az érdek- képviseleti szervek, a megyei szövetségek munkájáról és fel­adatairól, majd azzal zárta beszédét, hogy a szövetkeze­tek előtt álló ötödik ötéves, és az ezévi tervek a mozgalom valamennyi dolgozójától és vezetőjétől, kommunistától és pártonkívülitől több, fegyel­mezettebb munkát követel. Bogó László, a tsz szövetség megyei titkára korreferátumá­ban a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek hely­zetével, gondjaival foglalko­zott. Kiemelte, hogy feszített terveink teljesítése érdekében nélkülözhetetlen a technológiai fegyelem szigorítása, a rend­szereken belül és azon kívül is a gazdaságosság javítása. Biczó Péter, a KISZÖV el­nöke korreferátumában első­sorban az épitőipari szövetke­zetek helyzetével foglalkozott. Vázolta azokat az elgondolá­sokat, melyeket a lakossági szolgáltatások bővítése érde­kében kívánnak megvalósíta­ni, és hangsúlyozta a munka~ termelékenység növelésének, a munkaerővel való ésszerű gazdálkodásnak, az üzemszer­vezés, a fegyelem javításának fontosságát. Kishatármenti gazdasági kapcsolatok Több a lehetőség az együttműködésre A sör és a végéta — ame­lyet a jugoszláv—magyar kis­határmenti árucsere forgalom keretében hoztak be az or­szágba — csakhamar kedvelt lett a vásárlók körében. A gazdaságirányítás reformját követő években több vállalat, szövetkezet is próbálkozott kapcsolatot teremteni a határ mentén működő jugoszláv vállalatokkal: kishatármenti árucserét azonban csak a So­mogy—Zala megyei Élelmi­szer-, Háztartási és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat bonyolított le. A választék bő­vítésére minden évben hozott be száraz tésztát, ételízesítőt, sört, vegetát és megjelent a virsli'konzerv is. A kishatármenti árucsere­forgalom jellegénél fogva ed­dig is, ezután is csak a vá­laszték bővítését szolgálhatja, az ellátást alapvetően nem befolyásolja. A cserében részt vevő áruk köre és mennyisé­ge mindig attól függött, hogy a két partner mit tud ajánla­ni egymásnak. Januar 1-től törvényerejű rendelet szabályozza a kisha­tármenti árucserét és a határ- menti területeken dolgozó vál­lalatok, szövetkezetek aazóa­vetkezeteket a jugoszláv ha­tármenti vállalatok lehetősé­geivel, a kapcsolat kialakítá­sának formáival. Az aktíva .vitájában első­ként Tihanyi Mihályné (gör- getegi tsz) kért szót, beszá­molva szövetkezetükben folyó ifjúság- és nőpolitikái mun­káról. Egyed, László (tahi áfész) a körzetükhöz tartozó kis települések és Tab ellátá­sának javításáért tett intézke déséket, ismertette, utalt az egyre terjedő kcrtbará (mozga­lom eredményeire. A lakossá­gi szolgáltatások szélesítésé­ről, jelentőségéről beszélt hoz­zászólásában Gazdag János (balatonboglári ipari szövet­kezet), míg VrárJcs István (nagyatádi áfész) a szövetke­zetükben kialakított párttrá- nyítási, gazdaságszervező és ellenőrző munka gyakorlatát ismertette. Szaszkó László, a Központi Bizottság munkatársa hozzá­szólásában a szövetkezetek előtt álló kiemelt feladatként határozta meg a tervszerűség fokozását, a hatékonyság javí~ tását, és a szocialista vonások erősítését. Mint mondotta, cél­jaink teljesítése érdekében is, a szövetkezetekben most vég­bemenő generációváltás miatt is, össz-szövetkezeti feladat a i szociális gondoskodás fejlesz? tése, a munkakörülmények, az életfeltételek javítása. Külön felhívta a figyelmet a meg­levő tartalékok — üzemszer­vezés javítása, mun kan orma k karbantartása, takarékosság — jobb kihasználására, vala­mint a gazdasági együttműkö­désben rejlő erők hasznosítá­sára . Árvái József (karádi tsz) a tagság rendszeres, pontos tájékoztatásának fontosságá­ról, Németh István (oa'.aton- szárszói takarékszövetkezet) pedig a takarékszövetkezet gazdaságsegítő tevékenységé­ről szólt. ■\ Mint mondotta összefoglaló­jában dr. Exner Zoltán az ak­tíva ülésen elhangzottak, az értekezlet hangulata híven tükrözte, hogy hatalmas erőt képvisel a megye szövetkezeti mozgalma. Emlékeztetett ága­zatonként a legfontosabb fel­adatokra és külön hangsú­lyozta az emberekről való gon­doskodás szerepét céljaink va­lóra váltásában. A tanácskozá­son Tanai Imre mondott zár­szót V. M. Legnagyobb bányavárosunk ... Harminc esztendővel ezelőtt 1947-ben Alsó- és Felsőgalla, Tatabánya, valamint Bánhida egyesítéséből alakult ki ha­zánk legnagyobb bányaváro­sa, Tatabánya. A várost öve­ző Gerecse és Vértes hegység bővelkedik a jó minőségű eocénkori barnaszénben. A bányászat a XVIII. század vé­gén indult meg. A szénvagyon korszerű feltárását és kiakná­zását a századforduló idején kezdték meg és naponta mint­egy 2000 tonna szenet hoztak felszínre. Az évi termelés napjainkban meghaladja a 3 millió tonnát. A város egyik legnagyobb gyára az 1937-ben létesült Tatabányai Alumi- niumkohó. A nehézipar mel­lett több ezer nőt foglalkozta­tó könnyűipari üzemek is lé­tesültek, mint például a BHG, valamint a Magyar Gyapjúfo­nó Vállalat üzemegysége. Ta­tabánya — Komárom megye székhelye — hazánk legna­gyobb ipari városai közé tar­tozik. A 70 ezer lakosú tele­pülés szemlátomást fejlődik korszerű, modern nagyváros­sá. Képünkön: A város látké­pe a Turul-hegyről nézve. sági együttműködésének for­máit. A két kormány között létrejött egyezmény alapján ez a rendelet Somogybán a barcsi, a nagyatádi, a csurgói és a gyékényesi vállalatokat szövetkezeteket ruházza fel az árucsere árának, valamint a módszereinek és gyakorlatá­nak kialakítására. A lehetősé­gekről a napokban kaptak az érdekeltek tájékoztatást Ke­resztúri Lászlótól, a Külke­reskedelmi Minisztérium ju­goszláv referaturájának veze­tőjétől. A Magyar Kereskedel­mi Kamara és a megyei ta­nács kereslted elmi osztálya által rendezett konzultáción elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a határmenti területek gazdasági együttműködésé­nek erősítése érdekében szü­letett egyezmény a lehetősé­geket is bővíti: a kapcsolatok eddig az árucserére korláto­zódtak, január 1 óta viszont mód van arra, hogy a két or­szág határmenti üzemei együttműködést valósítsanak meg a szolgáltatásban, ipari termelésben bérmunkát stb. vállaljanak. Mindez ma még csak lehetőség. Az első lépés az volt, hogy megismertették a somogyi vállalatokat Újrafestik a jeleket A KPM fonyódi kirendeltségének dolgozói körzetükben új- rafeslik a megkopott útburkolati jeleket. A gép naponta tizenhat kilométernyi útszakasz festését végzi el. Több hús és tej Németh Lajos, az Országos Állattenyésztési és Takarmá­nyozási Felügyelőség főigaz­gatója és Banke Antal, az Al- latforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója pénteken a MÉM-hen az állattenyésztés és hústermelés helyzetéről és a fejlesztés idős-zeni feladatai­ról tájékoztatta az újságírókat. 1977-ben a tehénállományt 2,6 százalékkal akarják növel­ni országosan, ezen belül s a téeszekben 7,5 százalékkal. Kétmilliárd tízmillió liter tej termelését irányozták elő az idei évre, amit úgy lehet elér­ni, hogy az egy tehénre jutó tejtermelésnek meg kell halad­nia a 2800 litert. Az országos sertésállománya az elmúlt év végén 7 millió 800 ezer volt, 900 ezerrel több, mint egy év­vel korábban, ami kedvező po­zíciót jelent az idei évre. Az 1977. március 31-i állatszám­lálás ezt az előzetes várako­zást igazolta. Nem végleges adatok szerint a sertésállo­mány 8,2 millió. 15 százalék­kal nagyobb, mint egy évvel korábban. Az eddiginél többet kell tenni a sertésférőhelyek kihasználására, mert még a szakosított telepeken is csak a hizlaldái férőhelyek 88 száza­lékában tartanak állatot. Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents