Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-10 / 84. szám

I » SÍI . ham hardest 1 Diplomáciai nagythét Moszk­vában : afrikai kőrútjának be­fejezése után a szovjet fővá­rosban tárgyalt Fidel Castro. a közel-keleti válság állt Ara­fat, illetve Nuera, tunéziai mi­niszterelnök megbeszéléseinek középpontjában, s a kétoldalú kapcsolatok mellett mindenek­előtt az európai problémákat érintették az NDK külügymi­niszterének látogatása során. Szemmellátható politikai bi­zonytalanság a nyugati fővá­rosokban, s ez a közeg kedve­ző talajt teremt a jobboldali, valamint az ultrabaloldali szélsőségesek 'terrorcselekmé­nyeihez. Az NSZK-ban a fő- áilamügyész gyilkosait hajszol­ják, Olaszországban De Mar- tinó, az ismert szocialista po­litikus elrabolt fiát kutatják Franciaországban mind bo­nyolultabbá válik Broglie her­ceg, gaulleista képviselő meg­gyilkolásának ügye. 1. Milyen új elemek je­lentkeznek a közel-keleti válságban? ­Amikor Szadat egyiptomiéi­nak éveken keresztül a »drá­ga Henry «-ról beszélt, min­denki tudhatta, hogy Kissin- gert értette ezalatt, akinek ténykedésével kapcsolatban nem kevés ábrándot tápláltak Kairóban. A héten elhangzott nyilatkozatokban már a »drá­ga Jimmy barátom« szere­peit : a Washingtonba látoga­tó egyiptomi államfő feltűnő szívélyességgel szóit új tárgya­lópartneréről, Carter elnökről. A megbeszélések tényleges eredményei szerényebbek vol­tak: a jelek szerint Szadat csupán arra kapott ígéretet, hogy megvizsgálják hosszú kívánságlistáját a gazdasági segély és a fegyverszállítások tárgyában. Ennek előlegekép­pen az egyiptomi államfő az átfogó közel-keleti rendezés bajnokaként magasztalta Car- tert, ami meglehetősen távol­esik az igazságtól. Pozitívan emlegették például az ameri­kai elnök kijelentését a »pa­lesztin haza« szükségességéről, anélkül, hogy tisztázódott vol­na, vajon független államot ért-e a ködös kifejezés bur­kában, vagy felmelgítik a régi, kényszerházassági terveket Jordániával ? Nem véletlenül szóltak Moszkvában határozott bírá­lattal egyes nyugati körök szándékairól, hogy ismét ki­derüljek a válság egyik alao- kérdését: a független palesz­tin állam megvalósítását. A szovjet fővárosban tárgyalt ugyanis Jasszer Arafat, akit elsői zben fogadott személyesen Leonyid Brezsnyev is. A szov­jet—palesztin eszmecsere tehát a legmagasabb szintre helye­ződött, az SZKP főtitkárának a szakszervezeti kongresszu­son mondott beszéde, az ott előterjesztett hétpontos közel- keleti béketerv jegyében. A moszkvai párbeszéd így ismét aláhúzta azt a szerepet és fe­lelősséget, amelyet a Szovjet­unió a genfi bék eértekezlet társelnöki tisztségében vállal. A mielőbbi rendezésre szük­ség lenne azért is, mert a hét derekán ismét hadijelentések érkeznek Dél-Libanonból és borulással fenyeget a törékeny tűzszünet. Nyílt titok, hogy a határkörzetetoben az izraeli hadsereg sokoldalú támogatást nyújt a jobboldali erőknek a baloldal ellen intézett roha­mok során. A baloldali és pa­tt ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Fidel Castro Moszkvába ér­kezik. A szovjet fővárosban tár­gyal a tunéziai kormányfő is. Súlyos harcok l^ibanon ódéli körzetében. KEDD: Szadat egyiptomi elnök hi­vatalos látogatása Washing­tonban. További huzavona a Spa­nyol Kommunista Párt le­galitásának engedélyezése körül. SZERDA: Delhiben megkezdődik az el nem kötelezett országok koordinációs irodájának ülése. Feszültség Olaszországban, elrabolják De Martino szo­cialista politikus fiát. CSÜTÖRTÖK: Leonyid Brezsnyev fogad­ja Jasszer Arafatot. Bécsben befejeződnek a ciprusi tárgyalások. Terrorcselekmény az NSZK-ban : meggyilkolják a karlsruhe-i íóállam- ügyészt. PÉNTEK: A hazánkban tartózkodó Vo Nguyen Giap, vietnami nemzetvédelmi miniszter látogatása Kádár Jánosnál. A Biztonsági Tanács 2000. »■jubileumi« ülésén afrikai problémákat vitatott. Rabin lemond az izraeli kormánypárt elnöki tiszté­ről. SZOMBAT: Szovjet—NDK külügymi­niszteri megbeszélések Moszkvában. A zairei kormány marok­kói segítséget kér. lesztin csapatok azonban tart­ják magukat, sőt sikeres el­lentámadásba mentek át. Fel­tétlenül új elem, hogy az arab- közi békefenntartó erők szíriai alakulatai, amelyek eddig nem a baloldal javára voltak »sem­legesek«, ezúttal felléptek a jobboldallal szemben. Nem lenne teljes a közel- keleti körkép a Rabin-ügy em­lítése nélkül. A húszezer dol­láros bankbetétek ügye alapo­san felkavarta a vizeket, mi­után az izraeli közéletiben egy­mást követik a korrupcióval és visszaélésekkel kapcsolatos botrányok. A devizatörvények megsértése azonban inkább ürügyként, mint igazi okként szolgált ahhoz, hogy negyven nappal a választások előtt Ka­bint — minden valószínűség saerint — Perez hadügymi­niszterrel váltsák fel. Mivel Rabin a kissingeri kis lépések keretében — éppen a nagy játszma érdekében — hajlan­dó volt bizonyos engedmé­nyekre — leváltása fokozhat­ja a makacs hajthataüanságot. Ügy tűnik egyszerre beszél­hetünk bizonyos ellentétekről és bizonyos munkamegosztás­ról az amerikai—izraeli vi­szonylatban, s rövidesen eldől majd, melyik tényező lesz az elsődleges... Z. Mi a jelentősége a ma­gasrangú szocialista politi­kusok afrikai utazásának? Podgomij szovjet ádlamfő négy, Fidel Castro kubai ál­Athén Szabadlábon a volt junta tagja lám- és kormányerők héi afrikai országot látogatott meg, s elsőizben jártak a szo­cialista közösség ilyen ma­gasrangú képviselői a fekete kontinens déli részén. A két körút szorosan beleillik a szo­cialista országoknak a fejlődő államokat segítő politikájába, s a gyümölcsöző kapcsolatok újabb példája a húsz évre kö­tött szovjet—mozambiki ba­rátsági szerződés. A két út azonban különös időszerűséget is kaphatott az által, hogy az »Angola-utáni időszámítás« során az impe­rialista körök fokozzák be­avatkozási kísérleteiket Afri­kában. Felocsúdva az angolai vereség sokkjából, zsoldostá­madást szerveztek Benin el­len, orvgyilkosok végeztek a kongói elnökkel, különböző mentő-akciók indultak a rho- desiai és dél-afrikai telepes rezsimek megmentése érdeké­ben. Közben fogdmeg-et kiál­tó tolvaj módján Angolát, Ku­bát, a Szovjetuniót vádolják a zairei harcokban történő állí­tólagos részvétellel. (Közis­mert, hogy Zaire Shaba tar­tományában, az egykori Ka- tangában belső elégedetlenség zendülésben tört ki. A »külső erők« emlegetése azt a célt szolgálja, hogy Mobutu kor­mánya az Egyesült Államok­tól, Kínától és néhány jobb­oldali afrikai országtól kap­hasson segítséget a stratégiai nyersanyagokban olyan gaz­dag terület kézbentartására. .) A helyszínen, majd a moszkvai szovjet—-kubai meg­beszélések során ezek a rá­galmak határozott visszautasí­tásra találtak. Ugyanakkor mind a Szovjetunió, mind Ku­ba szolidáris azzal a nemzeti felszabadító küzdelemmel, amely lendületesen bontakozik ki Afrika déli részén. 3. Miért olyan ellentmon­dásos a spanyol helyzet? Két betiltás Madridban — ellenkező előjellel. A héten hivatalosan is feloszlatták az úgynevezett Mozgalmat, a trancoista - f alangis ta szerve­zetet. amely a legutóbbi időkig az egyetlen engedélye­zett spanyol párt volt. Ugyan­akkor — a sajtó véleménye szerint jobboldali nyomásnak engedve — a Suarez kormány a hagyományos baszk nemze­ti nap, a húsvét vasárnapi »Aberri eguna« megtartását sem engedélyezte. Spanyolor­szágban tehát folytatódik a huzavona; nem más a helyzet az SKP legalizálásának ügyé­ben sem. A kormány a leg­felsőbb bíróság elé utalja, az vissza a kabinethez, egyik tes­tület sem mer igent mondani, de tárt a nyílt nem-tői is. Közben pedig múlik az érté­kes idő a júniusi választá­sokig, engedélyezés esetén is hátrányt szenved a párt. A mactridi tudósítások vissza­visszatérő kérdése : meddig tart és tarthat a bizonytalan egyensúlyozási műveletek so­rozata, mikor következik be a politikai arénában is a sokat emlegetett »igazság pillana­ta«? Réti Ervin Szovjet—D/ÜK tárgyalások Moszkvában tárgyalások kezdődtek Andrej Gromiko szovjet és Oskar Fischer NDK külügyminiszter között. (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Mozgásban a libanoni diplomácia Szíriái megbízott tárgyalásai Pénteken éjjel váratlanul Bejrutba érkezett Mohamed al-Kholi ezredes, a libanoni tűzszünetet ellenőrző négyes bizottság szíriai tagja. Átadta Eliasz Szárkisz li­banoni államfőnek Hafez Asszad sziriai köztársasági el­nök üzenetét és külön-külön találkozott Pierre Gemajellel, a lalangista párt vezetőjével, valamint Camille Chamounnal, a nemzeti liberális párt elnö­kével. Állítólag közölte velük — jelentette az AFP —, hogy Szíria igyekszik «-befagyaszta­ni-« a helyzetet, a dél-libanoni határmenti térségben. Megerő- sítette, hogy Szíria «-libanoni politikája nem változott meg*, s hazája megtartja a libano­ni—Palesztinái kapcsolatokat szabályozó kairói megállapo­dás végrehajtására vállalt kö­telezettségeit. Az AP arról tudósított, hogy Szíria igyekszik tűzszünetet tető alá hozni a Dél-Libanon- ban egymással hadakozó jobb­oldali keresztény milicisták, valamint a Palesztinái fegyve­resek között. Libanoni keresz­tény források úgy tudják, a szíriaiak azt javasolják, hogy addig is, amíg átfogó tárgya­lásokat folytatnak egy olyan rendezésről amely szabályozza majd a palesztinai gerillák fegyveres jelenlétét Dél-Liba- nonban, valósítsák meg ott a f egy \ emy ugvás t. Hírek szerint a szíriai kor­mány megbízottai tárgyalnak a palesztinai vezetőkkel is. Állí­tólag sürgetik őket, hogy füg­gesszék fel dél-libanoni ellen- támadásukat addig, aAíg is­meretessé nem válnak Al­A libanoni határ felé tart a a jobboldali falangisták egyik katonája, aki az izraeliek tá­mogatta jobboldali erők és a palesztin alakulatok közötti harcokban sebesült meg. (Telefotó — AP—MTI—KS) Kholi és a libanoni keresztény vezetők tárgyalásainak ered­ményei. , Asszad Szovjetunióba látogat A szombati szovjet lapok el­sőoldalas jelentése szerint az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet Minisztertanácsnak a meghívására április második felében párt- és kormánykül­döttség élén hivatalos, baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezik Hafez Asszad, a Szí­riai Arab Újjászületés Szo­cialista Pártjának főtitkára, a Szíriai Arab Köztársaság el­nöke. A látogatás időzítése azt bizonyítja, hogy a küszöbönál­ló újabb magas szintű tárgya­lások fontossága messze túl­terjed majd az utóbbi évek­ben igen eredményesen fej­lődő kétoldalú, szovjet—szíriai kapcsolatok ápolásán. Jasszer Arafatnak, a Palesztinai Fel- szabadítási Szervezet vezető­jének moszkvai tárgyalásait követően és a májusra terve­zett genfi szovjet—amerikai konzultációk előtt, mindkét ország szempontjából kiemel­kedő jelentőségű az álláspon­tok további egyeztetése az át­fogó közel-keleti rendezés kér­déseiben. Mint ismeretes, a «soviet álláspont szerint jelenleg, ami­kor az egyiptomi vezetés po­litikája gyakorlatilag <az Izrael által képviselt imperialista érdekek kezére játszik a Kö­zel-Keleten, Szíria azok közé az arab országok közé tarto­zik, amelyek a legkövetkezete­sebb magatartást tanúsítják az antiimperialista arab egység védelmében, az imperializmus és cionizmus elleni harcban. A Szovjetunió és Szíria áF láspontja megegyezik abban, hogy igazságos és tartós bé­ke a Közel-Keleten csak az izraeli csapatoknak az 1967- ben elfoglalt területekről va­ló teljes kivonása mellett képzelhető el. Mindkét ország a rendezés feltételének tekinti a palesztinai nép önrendelke­zési jogának és önálló állam­alapítási jogának érvényesíté­sét. Mindkét ország szembehe­lyezkedik az Izrael által eről­tetett részleges intézkedések­kel és az átfogó rendezéshez a genfi értekezletet tekinti megfelelő fórumnak azzal a megkötéssel, hogy a tanácsko­záson kezdettől fogva teljes jogú partnerként részt kell venniük a palesztinai képvi­selőknek is. A görög elnök külön utasí­tására idő előtt szabadon bo­csátották az 1967. évi katonai államcsíny egyik szervezőjét, altit 1975. augusztusában ötévi börtönbüntetésre ítéltek. Sztamatelopulosz volt ezredes a »fekete ezredesek« hatalmon töltött évei alatt az egyik mi­nisztérium főtitkári tisztségét töltötte be és a juntavezető Papadopulosz közeli munka­társának számított. A Sztamatelopulosz »meg­romlott egészségi állapotára* való hivatkozással hozott el­nöki döntés az ország haladó közvéleményének nyugtalan­ságát váltotta ki. A görög saj­tó rámutat, hogy az elnök lé­pése nyilván összefüggésben áll az úgynevezett »Mozgalom a teljes amnesztiáért« nevű szervezet által kifejtett nyo­mással- Ez a »mozgalom« —, amint a Rizoszpasztisz, a kom­munisták lapja rámutat — szélsőjobboldali erőket, a jun­ta híveit tömöríti. Célja, hogy tisztáira mossa a katonai ál­lamcsíny egykori részvevőit és ezáltal rehabilitálja a bukott junta politikáját. Peresz nyilatkozata Bonyodalmak a miniszterelnöki szék kőről Simon Peresz izraeli had­ügyminiszter, a pártvezetői funkciójáról csütörtökön este — devizabűntett miatt — le­köszönt Jichak Rabin legesé­lyesebb utódja, pénteki rádió- nyilatkozatában kijelentette: javasolni fogja Jigal Állón külügyminiszternek, hogy fog­lalja el a »-második helyet* az Izraeli Munkapárt választási jelöltlistáján. Az »első helyre* törekvő Peresz hozzátette még: sze­rinte Állón erősen pályázik a listavezetői posztra, noha erről még semmiféle hivatalos dön­tés sem született. A hadügyminiszter végül azt bizonygatta: ha ő lenne az ország miniszterelnöke, akkor nem változtatna Izrael külpo­litikáján és «ösztönözne min­den kezdeményezést, amely le­hetővé tenné, hogy 1977. má­sodik felében újból összeüljön a genfi konferencia*. Az AFP szerint Perefez pén­teki kijelentéseivel igyekezett leküzdeni megválasztásának fő akadályát, a magát ' balol­dalinak valló, Cionista Egye­sült Munkáspárt (MAPAJM) kategorikus ellenállását. A MAP AM —, amely 1969-ben az izraeli munkapárttal vá­lasztási szövetségben vett részt az akkori választásokon — ugyanis úgy döntött, hogy ki­válik a munkáspárti »front­ból*, ha a májusi választások után Simon Pereszt jelölik miniszterelnökké. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője és Szimha Dinitz Izrael washingtoni nagykövete egyaránt hangoz­tatta: Jichak Rabinnak az a döntése, hogy lemond az iz­raeli kormány vezetéséről, »nem befolyásolhatja a közel- keleti békefolyamatot*. Hodding. Carter amerikai külügyi szóvivő pénteken ki­jelentette: »nem számítunk e folyamat félbeszakadására, vagy a tárgyalások ütemének lassúbbodására. Szoros baráti kapcsolatokat tartunk fenn a Rabin-kormánnyal és szilár­dan számítunk arra, hogy e kapcsolatok továbbra is fenn­maradnak.*. Hasonló kijelentéseket tett Cyrus Vance amerikai külügy­miniszterrel tartott eszmecse­réje után Dinitz izraeli nagy­követ is. Bizonygatta, hogy Izrael — a politikai helyzet ellenére — kész késedelem nélkül folytatni fáradozásait a »békés rendezés* érdekében. Súlyosbodik a helyzet Zaire-ban Diplomáciailag és katonai­lag egyaránt súlyosbodik a zairei konfliktus. Marokkó hi­vatalosan értesítette az Egye­sült Nemzetek szervezetét és az Afrikai Egységszervezetet arról, hogy csapatokat küld a kinshasai kormány megsegíté­sére a shabai felkelők leveré­séhez. Az első marokkói egy­ségek megérkeztek Zairéba. Az angolai külügyminiszté­rium nyilatkozatában ítélte el a rabati kormány döntését, hangsúlyozva, hogy megbélye­gez minden külföldi beavatko­zást — legyen az bár »afri­kai« — Zaire belügyeibe. A külügyminisztérium az első I marokkói csapatkontingenst 800 főre becsülte. Ismételten leszögezte, hogv Angolának nincs köze a Shaba tarto­mányban kirobbant esemé­nyekhez. Az amerikai külügyminiszté­rium péntéken bejelentette: Anvar Szadat egyiptomi elnök a héten egyesült államokbeli látogatása során közölte ame­rikai hivatalos személyiségek­kel, hogy ténymegállapító kül­döttséget kíván küldeni . Zai­réba. A Reuter angol iroda értesülése szerint Etiópia már küldött ilyen jellegű delegációt Kinshasába. Újfasiszták szabadonbocsátását várják az olasz terroristák Elrablói változatlanul isme­retlen helyen tartják fogva Guido de Martinot, a szocialis­ta párt nápolyi szervezetének titkárát, Francesco de Marti­no volt szocialista pártvezető 34 éves fiát. összefüggéstelen és demagóg hangvételű tele­fonüzenetekkel hol az úgyne­vezett »Fegyveres proleíárosz- tagoik«, hol az »Új rend« nevű újfasiszta szervezet vállalja magára a politikai terrorak­ciót. A nyomozó hatóságok egyik üzenetet sem tartják tel­jesen hitelt érdemlőnek. Pén­teken este és szombaton reg­gel két újabb üzenet érkezett: az egyik Milánóból, a másik Anconaból. Mindkettő követe­léseket támaszt de Martino szaibadonengedése fejében, és az elrabolt személyi tárgyait ígéri eljuttatni az illetékesek­hez hitelessége bizonyítására. A milánói telefonüzenet a magát szélsőbaloldalinak fel­tüntető »Fegyveres proletár­osztagok« egyik különítményé­től érkezett, és 9 politikai ter­rorcselekményekért, államel­lenes szervezkedésért elítélt terrorista szabadonbocsátását követeli, továbbá egy repülő­gépet és azt, hogy az állam osszon szét a lakosságnak néhány nagyvárosban 5 mil­liárd líra értékű élelmiszeld*. Az anconai üzenet az »Uj rend« nevében érkezett és há­rom újfasiszta terrorista. Tuti (az empoli rend orgyilkos), Concutelli (Occorsio ügyész feltételezett gyilkosa) és Tó­méi szabadonibocsátását köve­telte. Pénteken és szombaton szá­mos városban tüntettek a dol­gozók a szakszervezet és a baloldali demokratikus pártok felhívására a feszültségkeltés stratégiája ellen, elítélve a po­litikai terrorizmust.

Next

/
Thumbnails
Contents