Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-07 / 81. szám

Kiállítás és szakmai nap Erősödik a kertbarátmozgalon ELMÉLET és gyakorlat találkozott Nagyatádon a napokban megrendezett ki­állításon, valamint a kon­zervgyárban tartott tegnapi tanácskozáson. A Nagyatád és Vidéke Afész rendezésében nyílt meg április 2-án a Szabadság parkban az árusítással egybe­kötött kiállítás és vásár, ahol az érdeklődők azokat a kor­szerű hazai és külföldi kerti kisgépeket, szerszámokat, ve- tőmagvakat, növényvédő sze­reket tekinthették, illetve ve­hették meg, melyek a kisker­tekben a legcélszerűbben hasznosíthatók. A hatalmas területen megrendezett kiállí­tás sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt napokban több mint százezer forintos forgal­mat bonyolított le a vásár területén felállított bolt. Tegnap a Nagyatádi Kon­zervgyárban a kertbarátmoz­galom vezetőinek, valamint az érdekelt szakembereknek a tanácskozására került sor. A Hazafias Népfront, a MÉ­SZÖV, a konzervgyár, a kert­barátok megyei szövetsége, valamint a nagyatádi áfész Állandóan van érdeklődő a kőnyvpavilonnál. a további termelők beállítása mellett a korszerűbb fajták, technológiák bevezetése, a szervezettség, az ellátottság javítása és a felvásárló, fel­dolgozó szervek minél hatha­tósabb együttműködése lehet. Az általános statisztikák sze­rint országos — valamint me­gyei — szinten az értékesí­tett gyümölcsnek mintegy 30 százaléka, míg a zöldségnek a fele a kisgazdaságokból kerül ki. az Értekezlet előadói és hozzászólói a terveket, il­letve a gondokat taglalva egyetértettek abban, hogy a további fejlődés útja az el­hangzottakon kívül a minél szakszerűbb, tudományosan is megalapozott termelés le­het. A korszerű technológiák terjedését, valamint az új, tu­dományos eredmények hasz­nosítását mutatja, hogy tavaly a négy évvel azelőttihez ké­pest négyszer annyi — 12 millió forint értékű — nö­vényvédő szert használtak fel; ez az idén várhatóan mintegy 18 millió forint • ér­tékű lesz. B. A. Ez már egy új gazdaság Surján-völgyi tanulságok A kiállítás egyik részlete. közös szervezésében létreho­zott értekezlet a kertbarát­mozgalom időszerű felada­tait, gondjait-bajait taglalta, továbbá tájékoztatást kaptak a részvevők a Nagyatádi Konzervgyár szerepéről a háztáji kertészkedés fellen­dítésében. — Csaknem 1500 vagon árut dolgoz fel évente a* konzerv­gyár a megye háztáji gazda­ságainak termeléséből — mondotta Küher János, a megyei kertbarátszövetség el­nöke., — Sok szó esik ma­napság a "háztáji gazdaságok termelésének szükségességé­ről, de szót kell ejteni emel­lett az időszerű feladatokról, a támogatás további lehető­ségeiről is. Hármas célja van a mozgalomnak: a kiskertek termelésével jobbá tenni a saját ellátást, kellő szervezés­sel elősegíteni a központi áru­alap bővítését, s nem meg­vetendő szempont a szabad idő hasznos eltöltése sem. Somogybán ma már 50—60 olyan társulás működik, mely a termelőszövetkezetek, az ál­lami gazdaságok mellett szer­vezetten folytat termelő, érté­kesítő tevékenységet. A moz­galom fejlettségét mutatja, hogy például a kaposvári cso­portnak már 270 tagja van. Rohamléptekkel hódít az új tevékenység, mind népszerűbb a városi és a falusi emberek körében, s a tavaly augusztus 20-án megalakult kertbarát- szövetségnek azóta már szá­mos új tagja van. Jelentős volt a mozgalom életéiben, hogy októberben Kaposváron 20 fős szaktanácsadó csoport alakult. Tagjai hézagpótló munkájukkal nagymértékben segítettek a környék gazdasá­gainak. A mozgalom időszerű fel­adatainak jelentőségét húzza alá, hogy ma már mintegy 5,5 millióra — tehát az or­szág népességének felére — tehető azok száma, akik vala­milyen formában érdekeltek a kisüzemi termelésben. Me­gyénkben ez az arány eléri a 90 százalékot. A feladat tehát A szentbalázsi Surján­völgye Tsz eszközellá­tottsága gyenge. Pénz­ügyi egyensúlya sem bizton­ságosabb, mint egy éve volt. Továbbra is egyike a fele termésért kétszeres erőfeszí­tésre kényszerülő, rossz adott ságú szövetkezeteknek. Né­hány órás látogatás után mégis úgy éreztem, ez már egy új gazdaság. A gyönge adottságokat az­előtt csak lehetőségnek tekin­tették a panaszkodásra, az eredménytelenség kimagya- rázására és a rossz munka palástolására. Most csak egy­szer fordult ezekre a szó, amikor az elnök azt mondta: a gyönge adottságok teszik még sürgetőbbé a meglevő tartalékok jobb hasznosítását. A rossz minőségű föld is ad­hat elfogadható termést jó talajműveléssel és optimális tápanyag-visszapótlással. A kétkedőbbek talán most azt mondják, minden tsz-elnök tarsolyában vannak efféle jól hangzó »mintamondatok«. Csakhogy ez esetben a szava­kat megelőzték a tettek. Nincs ma a Surján völgye Tsz-nek egyetlen ágazata vagy mun­kahelye sem, amelyik ne vi­selné magán a megváltozott vezetői szemlélet nyomait. Az állattenyésztési ágazat­ban például az elmúlt két hónapban többet tettek az eredmények javításáért, mint tavaly egész évben. Azelőtt minden tehén egységesen 4 kiló abrakot kapott, függetle­nül attól, termelt-e vagy sem. Az állatok nagyszerű kondí­cióban voltak, csak éppen te­jet nem adtak. Az efféle bő­kezű takarmányozás »eredmé­nyeként« egy liter tej tíz fo­rintba került. Azóta bevezet­ték a progresszív takarmá­nyozást, és »csodák csodája«, az az állat, amelyik tavaly alig termelt, most 25 litert ad. Az ipar a zsírszázalék alap­ján fizet a tejért. A zsírszá­zalék pedig egyebek közt I megfelelő kicsöpögtetéssel nö­velhető. Nehezen hihető, hogy tavaly októberig mindezt nem tudták volna a tsz-ben. A számok pedig ezt mutatják. Az új főállattenyésztő, Bő­sze István nyomós »érvet« talált a termelési, költségek csökkentésére, az eredmé­nyesség növelésére. A szarvas marhatelep dolgozói ma bé­rüknek 60 százalékát a vég­termék alapján kapják. Ha csökken a zsírszázalék, a vemhesülés, vagy nem megfe­lelő a súlygyarapodás, sová­nyabb a boríték is. Az ered­mény: ugyanattól a 93 tehén­től most 210 literrel több te­jet adnak le, mint október közepén. Nőtt a zsírszázalék is, a vemhesülés pedig 90 szá­zalékos! E 8. »Halász, vadász, madarász, mind éhenkórász.« (Szólásmondás) Magasabban van a két tér­de, mint az álla! És ebben a poeátúrában. ta­lán végérvényesen és kihúz- hatatlanul bepréselődve a kis Fiatba, Guszt Róbertnek még arra is van lelkiereje, hogy bevezető előadást tartson a volánt ráncigáló Kosaras Ka­tinak a zümbikről. — Bár kongói zümibi a ne­ve ennek a madárnak, in­kább Ugandáinak kellene hív­ni, mert Észak-Ugandában, a Fehér Nílus partvidékén, fő­leg a Kyoga-tó erősein elmo- csarasodott, papiruszsással be­nőtt körzetében, náderdőiben honos. ősrégi faj... Jártál már Egyiptomban? — Nem — rázta meg a fe­jét a lány, és utat adott egy ámokfutó Trabantnak —, én még csak Romániában jártam. — Hát ha egyszer eljutsz Kairóba, az Egyiptomi Mú­zeumban láthatsz egy faliké­pet, az időszámításunk előtti harmadik évezredből való, a Menesz-dinasztia korából. Cí­me: »A Nagv Ti utazása a oapiruszrengetegen át.«. Ha­talmas férfi áll egy evezős gályán, és a folyó vagy a tó mindkét oldalán, tehát alul és felül rengeteg állat a papirusz nádszálak között, főleg mada­rak. És ezek többsége kétség­telenül a zümbikhez tartozik vagy azok közeli rokona. — Óriási — mondta Kati —, de még mielőtt átugornék Kairóba, hogy megtekintsem az ősöket, legalább egyetlen utódot szeretnék látni Pes­ten ... Forduljak itt a Nyu­gati felé? — Igen. Azután át a Marx téren ... Ja, és még visszatér­ve a névre. Bár csak hipoté­zis, de szerintem azért hív­ják zümbinak, mert hihetetle­nül gyorsan repül, a mi fecs­kénk kismiska hozzá képest, és talán a nevük első szótagja hangutánzó eredetű. Minthogy szabad szemmel nem is igen látni őket, amint a levegőt szelik, csak a zümmögést hal­lani. — Könnyen akklimatizálód- tak nálunk? — Nem. Pontosabban nem is az akkl imatizációva 1 volt a baj, hanem föl kellett ismerni két tulajdonságukat ahhoz, hogy életben lehessen tartani őket. — Éspedig? — Először is azt, hogy nagy a mozgásigényük. Csak úgy maradnak meg, ha — termé­szetesen a mi éghajlati viszo­nyaink körött nyáron, tavasz- szal, a melegebb kora őszi napokon — pár órát szabadon, hosszú távon röpülhetnek. Ezenkívül föd kellett figyelni arra is, hogy párosával kell őket nevelni, fölöttébb szerel­mes és rendkívül hűséges ter­mészetű állatok, társtalanul bűskomorrá válnak, nem esz­nek, nem isznak, nem repül­nek, elpusztulnak. — Ritka madár manapság az ilyen. Kissé konzervatív, nem? Az ifjú ornitológus füle mel­lett elszállt a kérdés. —- Sajnos — folytatta —, az állatkerti tartás nem teszi le­hetővé a rendszeres nagy re­püléseket, egy zümbikakas nem soká össze is zúzta ma­gát a ketrec rácsán, a tojó utána halit bánatában, maradt még egy pár. Félő volt, hogy annak sem lesz szebb a sorsa. Azután egyszer csak eltűnt ketrecéből ez a maradék két madár. Éppen azon a napon, amikor az apám nyugdíjba ment innen. — Elcsórta? — Igen. Hogy megmentse őket. — Ezt nevezem ... Szóval ő is az állat-kertben űzte az ipart? Mint micsoda? Tudós, Kutató? Nacsalnvik? • — Lejjebb. Mint áflatgcm­dozó. Illetve az utolsó évek­ben fölvitték az igazgatóságra hivatalsegédnek. Részint mert az könnyebb munka, főképp pedig mert úgy emelhették valamelyest a pénzét. De annyit a családi kapcsolattól függetlenül leszögezhetek, hogy a madarakat jobban is­meri néhány soikplecsnis pro­fesszornál, szakírónál. Nem csoda, jóformán egész életét a tollas nép közt töltötte, néha az a gyanúm, hogy beszél is a nyelvükön. Velem is ő sze­rettette meg ezt a pályát Piros lámpákat kaptak a Rudas László utcánál, Kati odafordult Róberthez. — Szóval nálatok azóta is egész jól megvannak a züm- bik? — Prímán. És nemcsak Bailambér és Bella, hanem az utódaik is... Tudod, az apám erősen iszik, de mielőtt be­rúgna vagy még ittasan is, lelkiismeretesen és szeretettel ellátja a zümbiket. Friss víz, koszt. Rendet rak a kalitká­ban. Az előfordulhat, hogy mi vacsora nélkül fekszünk le, nincs kedve lemenni a közért­be, de a zümbik eleségéért el- o való goin a a hetedik faluba. Például ősszel, télen, amikor ezek a forró égövi madarak nem cikázhatnak, mert meg­fáznának, megfagynának oda­kint, az öreg egy kibélelt !á- dikóban vitte át őket a szom­szédos iskolába Zöldet kaptak, továbbrobog­tak, rövidesen célhoz is ér­tek. Kopott, vénséges vén ház, a lift is úgy rángatózott föd velük a hatodikra, mint aki tikikes. Róbert csöngetett, hatás sem­mi, mentegetőzve húzta elő a kulcsát. — Pedig ilyentájt itthon szokott lenni... Biztosan utá- natödt a sarki kocsmában. Le pár percen belül be kell fut­nia, hangyatojást és magot hoz a zümbiknek, ne félj. — Nem félek — nyugtatta meg a lány. Bementek, a fiú fölkapcsolta a villanyt az előszobában, élő- resietett, kinyitotta a szoba ajtaját. — Ne nézz nagyon körül, nem számítottam vendégre. (Folytatjuk^ zek örvendetes változá­sok, mégsem feled­tethetik el, hogy a következő két év munkájá­nak eredménye csak a ráfize­tések csökkenése lesz. ötmil­liós hátrányt kell ledolgoz­niuk, a korábbinál semmivel sem könnyebb körülmények között Hogy ez sikerüljön, a szakmai mutatók javítása vagy a munkaidő jobb ki­használása mellett a termelési szerkezetet is hozzá kell iga­zítani az adottságokhoz. Ez utóbbi a célja annak a fej­lesztési programnak, melynek során anyajuhállományuk a jelenlegi 500-ról az ötéves terv végére 2400-ra gyarapo­dik. A növénytermesztés is jó példákat szolgáltat az adott­ságok és a termelés összehan­golására. Az erdő melletti tábláikban évek óta tetemes károkat okoztak a vadak. Ezen a területen az idén már olyan rövid tenyészidejű őszi­árpát termelnek, amelyet nem szeretnek az állatok. Ugyan­csak a százezres vadkárok miatt csökkentették a kukori­ca vetésterületét. Részben ennek eredményeként vált megalapozottá a tavalyi ered­ményt csaknem tíz mázsával felülmúló, 38 mázsás kukori­catermelési terv. Egy mázsa terménnyel 7— 10 kiló hatóanyag ürül ki a földből. A korábbi években ez a mennyiség csak éppen hogy a talajba került A föld efféle »zsarolása« a holnapi termést kockáztatja. Az idén a korábbi mennyiség duplá­ját, 352 kilogramm műtrágyát használnak föl hektáronként. okra fi- gondo­Vajon a többlet meddig fco* eredményt, és mikor válik veszteségessé? Mint elmond­ták, a pontos választ csak azok a talaj analízisek adják meg, amelyeket a héten vé­geznek a talajjavító vállalat segítségével. Néhány hónapja még a gaz­daság 18 erőgépe 18 helyen éjszakázott, miközben a gép­udvar roncstelepre emlékez­tetett. Szétszórt alkatrészek, vashulladékok voltak minden­felé. Azóta a több tonnányi rozsdás fém a MÉIT-telepre került, a gépek pedig újra együtt vannak. Nem nagy do­log ez, mégis bizonyítja: a szigorúbb vezetői ellenőrzés az üzemköltségeket tízezrek­kel csökkentő tartalékokra gyelmeztet. A gépek sabb tárolása, vagy a telep rendje nem anyagi kérdés. Az állami gazdaságból jött új elnök, Sárái Lajos munká­ba lépésekor meghökkenve ta­pasztalta, hogy nemcsak a termelési költségek vagy a létszámgazdálkodás alakulá­sát nyomon követő mutatók hiányoznak, de még a takar­mányozási naplót sem veze­tik, mondván: »fogy, ami fogy«. Azóta e téren is 180 fokos a fordulat Megszüntet­ték a lazaságot szülő órabért A szállításszervezést ott kezd­ték, hogy egy zacskó csava­rért már nem a teherautót küldik... Sikerült megtalál­ni a más — fejlettebb — gaz­daságokkal való együttműkö­dés lehetőségeit is. (A főis­kolai tangazdaság például nem szűkölködik gépekben, viszont örömmel fogad min­den segítő munkáskezet...) T alán az előbbieknél is nagyobb tartalék az újjászervezett szo­cialista brigádmozgalom. Az idei fölajánlásokból ki­tűnik: a szentbalázsi em­berek kezdik megérteni, hogy az ő hétköznapi apróságaik — egy jól beállított üzemanyag- adagoló, egy nagyobb gondos­sággal kisöpört hizlalda, vagy egy nem csupán félig megra­kott telíerautó — a gazdaság­nak milliókat jelentenek. Hogy ezt belátták, ettől lett más, a régire nem is emlé­kezető, a szentbalázsi gazda­ság. Bíró Ferene Növényvédelemi tájékoztató A repcekártevők elleni védekezés Megyénkben évek óta nö­vekszik a repoeberületek nagy­sága. A termesztés sikere nagymértékben függ a kárte­vőik elleni védekezés eredmé­nyességétől is. Az erősen me­leg, kevés csapadékos már­ciusi időjárás a repce fejlő­dését meggyorsította, egyúttal kedvezett a melegkedvelő rep- cef én ybogár, repceszárormá­nyos, repce-,becőormányos tö­meges megjelenésének és ko­rai betelepedésének. I|övid idő alatt erős fertő­zések és kártételek alakultak ki megyénkben. A fenyegető1 károk megelőzése érdekében szükségessé válik a virágzás ideje alatti permetezések vég­rehajtása. Mivel a repcét a mézelő méhek is szívesen és tömegesen látogatják, a méh- pusztulás elkerülése miatt nagy körültekintéssel, a tech­nológiai előírások legszigo­rúbb betartásával kell végre­hajtani a védekezést. Erre az Élőerőn 50 WP és a Rovlinka 50 WP permetezőszerek hasz­nálhatóik fel virágzó repcében. A készítményeket hektáron­ként 1—1,5 kilós adagolásban, 500 liter víz felhasználásával lehet alkalmazni. A permete­zést legkorábban a csillagá­szati naplemente előtt 1 órá­val, a szürkület idején szabad megkezdeni, és 22 óráig be kell fejezni. A szereket nap­közben, illetve a reggeli órák­ban a méhkárosodás elkerülé­se érdekében tilos felhasznál~ ni! (Mindkét készítmény ma­ximum 1.5 kilós adagolásban, este ki permetezve a méhekre veszélytelen, ebben az adag­ban a készítmények hatóanya­ga 7—8 óra alatt oly mérték­ben lebomlik, hogy a méhekre már nem veszélyes, ugyanak­kor a repcén megtelepedett rovarkártevőiket ez idő alatt hatásosan elpusztítja.) A per­metezés megikezdése előtt a gépeket alaposan ki kell mos­ni, nehogy az előző védeke­zésből visszamaradó szer fejt­sen ki méhpuszitító hatást. Mivel a virágba permetezés technológiája kevésbé ismert, fontos, hogy az üzemi növény­védelmi szakember a hivata­los értesítésen túlmenően rész" letesen tájékoztassa a körze­tében megtelepedett méhésze­ket, méhészszakcsoportokat. A permetezés ideje alatt a rep­ce körzetében lévő méhcsalá~ dókat zárva kell tartani, csak a permetezést követő reggel lehet ismét kiengedni. Újabb vizsgálatok C-vitaminnal Ma már aligha kétséges, -hogy az aszkorbinsav — a C- vitamin — az emberi test im­munrendszerét mozgósítani képes. Ezzel magyarázható, hogy aszkorbinsav adagolá­sával erősíthető az influenza elleni védőoltások hatása is. Üjabb — az Amerikai Egye­sült Államokban és Csehszlo­vákiában végzett — vizsgála­tokból arra következtetnek, hogy az aszkorbinsav vagy annak egyik származéka meg tudja akadályozni a koleszte­rin lerakódását a szervezetben. Így lehet, hogy a C-vitamin a jövőben az érelmeszesedés elleni harcban is szerepet fog játszani.

Next

/
Thumbnails
Contents