Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-30 / 100. szám
Emberelődök Kelet-Afrikában Kelet-AIrika egyes területein tíz éve folynak a paleontológiái kutatások. Az őslénytankutatók mellett biokémikusok, ökológusok, régészek vallatják a régmúltat: igyekeznek képet alkotni arról, hogy milyen volt ennek a területnek a faunája, .flórája, klímája 1—2 millió évvel ezelőtt. A fejlett laboratóriumi technika jóvoltából egy-egy kutatási réteg, illetve a csontleletek, kőleletek korának meghatározása ma már köny- nyebb feladat. Nehezebb azonban időben meghatározni az emberré válás hosszú fejlődésének lépcsőfokait. Afrika keleti részén az Omo-völgy Etiópiában, és a Rudolf-tó környéke Kenyában a két legfontosabb paleontológiái lelőhely. Ezeken a helyeken olyan 2,5 millió éves kőleleteket találtak a kutatók, amelyeken megmunkálás nyomait látni. Bizonyos tehát, hogy 2,5 millió évvel ezelőtt emberek — helyesebben: emberelődök — éltek ott s primitív kőeszközöket fabrikáltak maguknak. A francia kutatók rekonstruálták az utóbbi tíz évben Kelet-Afrikából előkerült őslénytani leleteket. A völgyben kétmillió évvel ezelőtt ritkább volt a növényzet, de a kutatások megerősítik, hogy akkoriban Kelet-Afrika növényzetét a magasabb fák és a sűrű, magas bozótos részek jellemezték. Kétmillió évvel ezelőtt az australopithecus africanus nevű emberelődök éltek itt. Az australopithecus és a homo — az ember — között a határvonalat igen nehéz megrajzolni. A tudósok az emberfélék (hominidae) családjának eredetét különböző időpontokra teszik. Annyi bizonyos, hogy a jégkorszakra esik az emberré válás folyamata. Ebben az időben az ember már primitív eszközöket tudott készíteni, olyat, mint az Omo-völgyi leletek. Geológusok iránytűje — a föld melege Ha a föld máhe természeti kincset rejt magában, akkor a fölötte levő réteg hőmérséklete különbözik a környező talaj hőmérsékletétől. Ukrán tudósok kifejlesztettek egy olyan geotermikus hőmérsékletmérő berendezést, mely a földfelszín hőmérsékletét 0,01 C fok fontossággal tudja mérni. A föld belsejéből a kéreg felé kisugárzó hő röntgensugár módjára átvilágítja az útjába eső kőzeteket, amelyeknek hőelnyelési tényezője függ az összetételüktől, a bennük lejátszódó fizikai-kémiai folyamatoktól. Ez a geotermikus módszer lényege. A geológusok ezzel a módszerrel fedezték föl a Lvovtól nem messze fekvő kénlelőhelyet és az ukrajnai Volinszki területen s a Fekete-tengerben levő olaj- és földgázmezőket. Óvakodjunk az édességtől? Az amerikai gyerekek születésnapjukra hagyományos ajándékot kapnak. «-A legjobb — tanácsolja a híres gyermek- orvos —, ha gyümölcsöt, pattogatott kukoricát, játékot ajándékozunk nekik, de semmiképpen sem édességet-« A gyermekek fejlődésével foglalkozó New York-i intézet igazgatója, dr. Áléin Lewin ugyanis arra figyelmeztet, hogy a gyermekek, akik szüleiket hirtelen rossz vagy különös viselkedéssel lepik meg, időnként az édesség »-áldozatai«. A születésnapoikat követően az intézetben rendszerint káosz uralkodik, a gyerekek nem tudják követni a tanítást. A gyerekek ilyen napokon egyszerűen irányítha- tatflanok. A vietnami „rizseskosarak” Az öt délkelet-ázsiai országot átszelő és megtermékenyítő Mekong folyó Vietnam déli részén torkollik a tengerbe. A hatalmas folyam tengerbe ve- szése előtt, szétszórva édes vize minden kincsét, a világ egyik legdúsabban termő földjévé tette a nagy kiterjedésű deltavidéket. Ezért nevezték el á Mekong-deltát az ország »rizseskosarának«. Az elnevezés arra utal, hogy e vidéken terem a lakosság fő táplálékát jelentő rizs többsége, de arra is utal, hogy itt él az elsősorban csak rizst termelő parasztság nagy része. Vietnam rizstermelésének a fontosságát bizonyítja, hogy már az 1930-as években egyedül Vietnam több mint 10 százalékát adta a világ évi rizs- termelésének. Ennek ellenére — igaz, ebben a második világháború is közrejátszott — 1944—45-ben krónikus éhség pusztított, amikor is 2 millió ember halt éhen. A későbbi háborúk során súlyosbította a helyzetet, hogy a Mekong-del- ta Dél-Vietnam területére esett. Északon csak a Vörösfolyó deltájában folyt jelentősebb rizstermelés. Ez korábban kevés volt az itt élő lakosság szükségleteinek a kielégítésére, mégis a 60-as évektől már jobb termés esetén exportra is jutott. A rizstermő terület kétfelé szakadása a magyarázata annak a vietnami mondásnak, hogy Vietnam két része tulajdonképpen két rizseskosár: együtt himbálóznak egy árus bam- buszrúdjának a két végén. A háború befejeztével a Vietnami Szocialista Köztársaság a károk, helyreállításával párhuzamosan mindent elkövet a termelés fokozása érdekében. Bulldózerek segítségével tisztítják meg a folyócskák medrét az iszaptól és a lerakodott hordaléktól. A munka befejeztével jelentősen megjavul a környék rizsföldjeinek a vízellátása. A majom emlékei Előadó-körutat tett Nyugat- Európában »a világ leksike- resebb szerzője«. Az egyik könyvéből készült filmet nálunk is játszották, ez volt a címe: »A jövő emlékei«. Erich von Danikén művei rekord példányszámban jelennek meg, eddig harmincmillió kelt el belőlük. Ügy látszik azonban, személyes kapcsolatokat is kíván tartani olvasóival, híveivel. A majna-frankfurti — ez egyszer teljesen indokolatlanul Népművelő Otthonnak nevezett — épületben minden bírálatot, hitetlenkedést és gúnyt fölényesen félresöpörve, magabiztosan lépett a pódiumra. Hallgatóságát csaknem letaglózva közölte: »Állítom, hogy földünk — korai időszakában — többször is kapott látogatókat a világmindenségből. Ezek a lények megváltoztatták elődeink génjét, és így vált belőlünk ember. Különben még mindig a majmok között élnénk«. Ez a lényeg, órákig tartó előadásban következett az, amit a szerző bizonyítéknak szánt. Lám, a régi mondák olyan tüzes szekérről beszélnek, amely eltűnt az égben; a brazíliai kajapó indiánok ősi szokás szerint szalmából öltöztetett férfit táncolnak körül, és ez az alak a megszólalásig hasonlít egy űrhajóshoz; vagy mivel indokolható a csaknem megközelíthetetlen magasságokban található óriás sziklalapok léte, ha nem azzal, hogy néhány tízezer évvel ezelőtt űrrepülőtérként szolgáltak, hogyan fejtsük meg azoknak a sziklarajzoknak a jelentését, amelyek (némi fantáziával) asztronautákra emlékeztetnek? Mindez éppen elég ahhoz, hogy a hideg fejjel ott ülő közönség mélyen meggyőződjék a szerző történeteinek — valószínűtlenségéről. Mégis, az irodalom és a jó könyvek híveit valósággal megrémítette Danikén sikere. Harmincmillió ott, ahol néhány tízezres pél„Itt van május elseje...” A tcmuésacit megújulása ősidőktől fogva nehezen várt, örömteli eseménye az emberiségnek. A legtöbb ünnepi játék, hagyomány éppen a tavasz érkezésével, a természet megújulásának köszöntésével kapcsolatos. Az ünnepek köziül is kimagaslik május elseje. Európa-szerte, így hazánkban is május első napján a házakat már a XIV—XV. századiban zöld lombokkal díszítették fel. A májusfát a legények éjszaka, titokban vágták az erdőn, s helyi szokás szerint hajnalra állították fél a szeretett lány háza előtt. Másutt a lányos házak udvarán tarkállott, színes szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, tele üveg borral. Erdélyben a fát kiíaragták. s a legény nevét is belevés ték: itt a diákok meg a tanítók dolga volt a májusfaállítás. Május elsejének légi kedves programja a kirándulás az erdőbe, a zöld rétre, az ottani játék, ahogy nagyon régen mondjuk: a majális. Abban, hégy ez az ősi szokás így, megrögződhetett, s mind a mai napig népszerű időtöltési forma, kétségtelenül szerepe lehet az időjárásnak: sok évszázados megfigyelés, hogy május első napján csaknem mindig tavaszias, szép napsütés köszönti az ünneplőket. Nemcsak a majálisnak van sok évszázados hagyománya, hanem május elseje politikai jellegű megünneplésének is. Az európai munkásság egyik legkorábbi megmozdulása 1531. május elsején volt az olasz Lucca városkában. Az akkori munkástüntetés emléke századokon át tovább élt. 1890 óta május elseje a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának nagyszerű ünnepe. A II. In- temacionálé alakuló kongresszusán. 1889-ben mondták ki egy francia küldött javaslatára, hogy a munkások minden országban és minden városban egyidejűleg, egy meghatározott napon követeljék jogaikat, a nyolcórás munkanap bevezetését. A felhívás nyomán már az első esztendőben, 1890-ben a munkások százezrei vettek részt a május elsejei felvonulásokon, gyűléseken. A második világháború befejezése óta május elseje a legtöbb országban munkaszüneti nap. Magyarországon 1890-ben ünnepelték első ízben május elsejét. Pesten, a városligeti nagygyűlésen 60 ezren vettek részt. A következő évben a Viharsarok agrárpro- letárjai is bekapcsolódtak a munkásünnep megtartásába: Orosházán és Békéscsabán véSzinyei Merse Pál: Majális. rés összetűzésre is sor került a tüntetők és a katonaság között. A fővárosban csak 1899-bén engedélyezték először a felvonulást. Az ünnep fő jelszavai a nyolcórás munkanap, a munkásvédelmi törvények voltak, majd a századfordulón és az azt követő években az általános választójog követelése. Sokak számára emlékezetes maradt 1919. május elseje: a Magyar Tanácsköztársaság virág- és zászlódíszbe öltöztette a fővárost, melynek utcáin százezernyi dolgozó vonult fel, éltetve az első magyar proletárállamot, a munka ünnepét. A két világháború között a kommunisták lelkes szervező tevékenysége sok esetben változtatta harcos tüntetéssé május első napját. 1945-től azután hazánkban is hivatalos munkaszüneti nappá tették. Május elseje nálunk és a szocialista országokban nemcsak a munka, hanem a munkások, a dolgozók nagyszerű ünnepe is. Az ünnepnap leg- jeletősebb mozzanata Budapesten és a többi nagyobb városban a hagyományos felvonulás. A politikai demonstráció az idén is majálisokkal, szabadtéri hangversenyekkel, utcabálokkal párosul. dányszám már kiemelkedő eredménynek számít! Igaz, nem mindenki hiszi el a könyvben olvasottakat, sokan egyszerűen úgy tekintik, mint valami krimit. De a harmincmilliós szám mégiscsak elgondolkoztatta azokat, akik tudják, hogy akár szélhámos a szerző, akár megszállott, elmélete sokakat megbolondított. Az NSZK-ban egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek négy százaléka hisz abban, hogy az űrből érkező zöld emberkék előbb vagy utóbb elözönléssel fenyegetik a földet. Most jut eszembe még valami. Annak, aki túl sokat olvassa Däniken műveit, még ennél is megrendítőbb gondolata támadhat: a zöld emberkék ismét beavatkoznak génjeink, tehát az öröklődést szabályozó sejtek fejlődésébe, és visszaküldenek bennünket a majmok közé. Lehetséges, hogy ez a folyamat, a zöld emberkék titkos látogatásainak következtében, egyeseknél már meg is kezdődött? T. I Pulzárok és szupernóvák A pulzároknak, e nemrégen fölfedezett igen kicsiny, nagy sűrűségű, szabályos időközökben rádiójeleket kibocsátó égitesteknek kutatásában jelentős sikereket ért el a Puerto Ricón levő Arecibo obszervatórium. Ennek a világon jelenleg legnagyobb — 305 méter átmérőjű — rádióteleszkópjával 11 pulzárt fedeztek föl. E pulzárok egyike 8000 fényévnyire van tőlünk. Kétségtelennek tekinthető, hogy ez a W—51 jelzésű szupernóva maradványával — a szétrobbant csillag magjával azonos. A 11 pulzár között nincs egyetlen olyan sem, amelyik a Tejútrendszer középpontjától 25 ezer fényévnél nagyobb távolságra volna. Pontosan ugyanilyen elosztást tapasztaltak az eddig megfigyelt szupernóváknál is. Ez a hasonlóság is bizonyítja, hogy a pulzárok, amelyekmajdnem teljes egészükben neutronokból állnak, egykori szupernóvák robbanása révén keletkeztek. A szivárvány színeiben Az agyagmívésség csaknem olyan -régi, mint maga az emberi kultúra. Eredete homályba vész, akár az ércművessé- gé vagy a szövés-fonásé. Az agyagedény az embert születésétől haláláig kísérte, s ha úgy hozta a sor, koporsója is lett, temetési urnája. S amikor egyszer ásványi anyag, só olvadt az agyagedényben, a máz titkára is rájött az emA kerámiák szépségét, tartósságát nemcsak maga az alkotó anyag adja, hanem a máz is. Az úgynevezett íróka — a képen a festőkorong mellett látható — is ősi találmány: csőben végződő, összenyomható gömbtartály, amelyből, mint -a cukrász a tortadíszítést, a kerámiadíszítő is rányomja a puha mázmasszát az edényre, rajzolatokat »-ír« rá ber, s megismerte a szép égetett színek szivárványát. A puha anyag szinte kínálta magát: díszítse is edényét, használati tárgyait a míves ember. Az agyagipar és a belőle alakult művészet kezdetben még nem határolódott el egymástól annyira, mint később: a fazekasmester, ha ügyesebb volt, nemcsak ipa- rosg, hanem művésze is lett a szakmájának. Díszítette, színezte gyártmányait, kezdetben csak egyszerű vonalakkal, mésszel, korommal, vörös földdel. Később növényi díszítést is karcolt vágy nyomott rá, majd állati és emberi alakokkal is megpróbálkozott. — innen a neve. Napjaink mintatervezői a népi díszítés hagyományai mellett a korszerű igényeknek megfelelő népi iparművészeti díszítési módot is alkalmazzák. A kerámiák sokféle néven ismertek. A majolika — nevét Mallorca szigetéről kapta — egyfajta színes kerámia, a fajansz pedig, amelynek az olasz Faenza város volt a névadója, egy fehér, átlátszó ónmázzal bevont kerámiaváltozat.
