Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-17 / 89. szám
r A Szovjetunió 60 év© Lenin áprilisi tézisei A cárizmus évszázados uraimul megdöntő polgári .demokratikus forradalom után a hatalom sajátos, előre nem látott tormája — a kettős hatalom jött létre: a burzsoáziát és pártjait tömörítő ideiglenes kormány és a dolgozó osztályokat képviselő szovjetek, a munkásosztály és a parasztság osztályszervezetei, s egyben demokratikus diktatúrájának hatalmi szervei. A szovjetek megalakulásuktól kezdve öntevékeny, a döntési és a végrehajtói halaimat egyesítő forradalmi szervezetek voltak, melyek a forradalom vívmányainak megőrzését és elmélyítését szolgálták. Azonban a szovjetedben ekkor még a kispolgári tömegek óhajának politikai kifejezői — a mensevikek, az eszerek — voltak többségben, akik szerint a politikai vezetést a burzsoá kormányra kell bízni, amelynek tevékenységét szovjet »ellenónzés« szorítaná a helyes irányba. A petrográdi, szovjet példája azonban bebizonyította, hogy ennek a politikának engedményeikkel, majd a burzsoá kormánnyal való megegyzéssel kell végződnie. A kormány és a szovjet közötti együttműködés ellenére is a februári forradalom egyik alapvető ellentmondása e két hatalmi szerv között bontakozott ki, mivel a petrográdi szovjet tartotta kézben a felfegyverzett tömegekre épülő reális hatalmat, míg a burzsoá ideiglenes kormány a régi államgépezettel rendelkezve csupán formális hatalommal rendelkezett. A polgári demokratikus forradalom győzelme utáni hetekben az ország politikai életében megnövekedett a heterogén összetételű és a szükséges politikai jártassággal nem rendelkező kispolgári demokrata pártok szerepe. Ugyanakkor a legálissá vált bolsevik párt gyors ütemben kezdett tómegpárttá válni. Felismerte és leleplezte az ideiglenes kormány elleníor- radalmiságát, szembefordult az imperialista háború folytatásával. E pozitívumok mellett azonban több értékelési hibát Is elkövettek vezetői. A kialakult hatalom sajátos jellegét nem ismerték fel, nem vették észre, hogy a szovjetek minden politikai heterogenitásuk ellenére is megtestesítették a munkás—paraszt demokratikus diktatúrát. A bolsevik vezetők közül többen úgy vélekedtek, hogy a polgári demokratikus forradalom még nem fejeződött be. s a kialakult helyzetet az 1905-ös forradalom tapasztalatai és a lenini »két taktika« általánosításai alapján vizsgálták. Mások a kormány azonnali megdöntését, a fegyveres felkelés gyakorlati megszervezését sürgették. A kispolgári pártok megalkuvó politikájából azt a következtetést vonták le. hogy a bolsevikoknak távozniuk kel] a szovjetekből. A bizonytalanság Lenin áprilisi hazatértekor szűnt meg, amikor a párt konferenciája a szocialista forradalomért harcoló bolsevik párt konkrét programjául fogadta el a helyzetet elemző téziseit. Lenin a kialakult pali,ikai helyzetet úgy értékelte, hogy a forradalom egyik szakaszából a másik szakaszba fejlődik át. Leszögezte, hogy a kettős hatalom sokáig — különösen az adott viszonyok között — nem maradhat fönn. és sorsát az osztályok harca dönti el. Megállapította, hogy a burzsoá forradalom befejeződött, s a burzsoá kormánytól nem várható a forradalom alapvető követeléseinek a teljesítése. A kormány nem adhat békét, földet, kenyeret, szabadságot. Ezért a proletariátus és más dolgozó osztályok feladata a kormány iránt teljes bizalmatlanságot tanúsítani, és minden támogatást megvonni. Ugyanakkor a »semmiféle támogatást az ideiglenes kormánynak« álláspont nem egyenlő a kormány azonnali megdöntésével. Addig, amíg a tömegek jelentős része illúziót táplál v.jty hisz a kormányban — kaian- dorság a felkelésre vonatkozó bármilyen jelszó. Lenin a burzsoá uralom elleni, s a hatalomért, a szocialista forradalomért folyó harcot egyetlen, »Minden hatalmat a szovjeteknek« jelszóban foglalta össze. A jelszó akkor még nem Irányult az ideiglenes kormány azonnali megdöntésére, s az adott viszonyok között "azt jelentette, hogy a hatalom békés úton. fegyveres harc 'nélkül kerülhet a szovjetek kezebe. A »Minden hatalmat a szovjeteknek« jelszó feltételezte, hogy a hatalom akkor kerül a szovjetek kezébe, amikor e testületben a bolsevikok még nem szerezték meg a többséget. így lehetőség nyílhat eszer—mensevik többségű szovjet hatalom létesítésére is. A kispolgári pártok elkerülhetetlen ingadozása ellenére is ez a szovjet szakított volna a burzsoá kormány- nyál. és saját köréből alakított volna kormányt. A történelem felkínálta a mensevik, eszer pártoknak a burzsoáziával kötött alku felszámolását, s lehetőséget biztosított számukra, hogy a forradalom fejlődésével együtt haladjanak. Gyakorlati, kormánypolitifkai tevékenységük adhatott — és adott — választ arra. hogy mennyire képesek kielégíteni a nép követeléseit, megvalósítani a forradalom feladatait. A lenini áprilisi tézisekbe foglalt bolsevik program a forradalom békés megvívásának programja volt. A szovjet volt az az eszköz, amely leltei övé tette a forrad alom békés továbbfejlesztését. E lehetőség maximális kiaknázásához kell ragaszkodni — hangsúlyozta Lenin —, ami — ha úgy alakulnak az események — nem jelenti a forradalom megvalósításának fegyveres útjáról való lemondást. A kettős hátalom feltételei között nem szerepelt az imperialista háborúnak polgárháborúvá változtatásáról szóló korábbi tézis. E jelszó fenntartása ellentétben állt volna a békés fejlődés eszközeivel. Mindez nem jelentette azt, hogy a bolsevik párt megváltoztatta volna álláspontját a háborúról. A háború a februári forradalom után is változatlanul imperialista jellegű maradt Oroszország részéről. Lenin ezt a nagy horderejű kérdést összekapcsolta a szovjet hatalom kivívásával, lényeges különbséget téve a burzsoázia és a nyomukba szegődő kispolgári pártok imperialista célokat szolgáló »honvédelme« és a félrevezetett tömegek »jóhiszemű honvédelme« között. Lenin téziseiben a forradalom elmélyítését szolgáló gazdasági intézkedések bevezetését is követelte, hangsúlyozva, hogy ezek (pl. az országos nemzeti bank felállítása) nem a szocializmus bevezetését, hanem a termelés és elosztás szovjet ellenőrzését célozzák. A földesúri földek elkobzásának, a föld köztulajdonba vételének követelése a feudális nagybirtokos osztály és a burzsoázia ellen irányult, s egyben a szegén.vparasztságra bízta a földdel való rendelkezés jogát. Az áprilisi tézisek világos és egvértelmű választ adtak a februári forradalom után keletkezett megoldatlan elvi kérdésekre. a forradalom továbbfejlesztésére. Konkrét tervet tartalmaztak a szocialista forradalom véghezvitelére és jelentősen gazdagították a marxizmus forradalomelméletét. Varga Lajos A faluról van sső Beavatott lakosság — No, és mit tudunk tenni? Ezt a kérdést egy falugyűlésen hallottam, de bizonyos vagyok abban, hogy nemcsak itt hangzott el. Atról van ugyanis szó, hogy a lakosság milyen mértékben és milyen módon tud részt venni a fejlesztési feladatok megoldásában. Ennek egyik fontos feltétele a sokoldalú tájékozottság, a lehetőségek pontos ismerete. Mindehhez jó a!ka- maknak bizonyultak a falugyűlések, melyek a közszemlélet és a közhangulat alakításának hatékony eszközeivé váltak. A falugyűléseken visszatérő témák is szerepelnek. Ennek megvan a magyarázata: ahhoz, ogy a közérdekű javaslatokat megvalósítsák, milli- árdokra lenne szükség — hallottuk dr. Tóth Sándortól, a megyei tanács vb szervezési osztályának vezetőjétől, aki a Hazafias Népfront megyei elnökségét tájékoztatta a legutóbbi ülésen- a falugyűlések tapasztalatairól. Így a megvalósítás hosszú évtizedeket vesz igénye. A válasz rendszerint az, hogy nincs elég pénze a községi tanácsnak. Ez így is van, a lakosság megérti. Részesei lettek ugyanis a községi tanácsok előtt álló feladatok »kétkezi« megvalósításának. Ma már gyakorlat, hogy a falugyűlések napját egybekötik a település egész lakosságát mozgósító »nagytakarítással«, parkosítássál, utak, járdák és hidak karbantartásával. így este — a fórumon — mindig aktívabb és beavatott emberek kérnek választ, tesznek javaslatokat a köz érdekében. Aki nem veszi komolyan a falugyűléseket, azt maga a közösség rekeszti ki — hallottuk, s ez az évek során megszerzett tekintélyt bizonyítja. A megyei népfrontbizottság kezdeményezésére ma már nemcsak a községekben, hanem a nagyobb külterületi lakóhelyeken is egyre gyakrabban tartanak falugyűlést. Az 1970-ban megtartott 284 falugyűlés közül például 14-et külterületeken, pusztán tartottak meg, s ezeket különösen nagy örömmel fogadta a lakossá?. Kürtöspusztán a 193 lakosból 80-an voltak a fórumon. A nagyközségekben az a gyakorlat'alakult ki, hogy részfalugyűléseket és üzç-mi gyűléseket tartanak. A beszámolók, tájékoztatók nagy gondossággal készültek. Rendszerint »csokorba gyűjthetők« a témakörök: a leggyakoribbak a tanács testületi tevékenységét tárgyalták, a fejlesztési és költségvetési eredményeket, szóltak ezek negatívumairól is, foglalkoztak a kommunális és kereskedelmi ellátással, a község társadalmi, gazdasági, kulturális és egészségügyi helyzetével, a jövő feladataival, vagyis szó volt mindazokról a témákról, amelyek közvetlenül és az életkörülményeket meghatározóan hatnak a lakosságra. A falugyűlések igazi ereje azonban az, hogy »helyhez kötöttek«: a feladatokat községre, lakóhelyre bontva tárgyalják meg, s a tanácsi vezetők ezeken a fórumokon a helyi célok eléréséről vagy a lemaradásokról adtak számot a lakosságnak. Erről az oldalról bontakozik ki legteljesebben a falugyűlések egyik fő funkciója: a demokrácia fejlesztése. A helyi tervek további alakításában nagy szerepük van a fórumon elhangzottaknak. Ennek azonban az a feltétele, hogy a beszámolásra, a válaszadásra kötelezett vezetők világosan megfogalmazzák: hol vannak a lehetőségek halárai. Ezeken a rendezvényeken a legfontosabb az őszinteség, a nyíltság, a tájékoztatás hitelessége. Ennek érdekében a község politikai, társadalmi szervei, vezetői mellett feltétlenül a válaszadók között kell lenniük a gazdasági vezetőknek is. S minthogy falvakról van szó: elsősorban á mező- gazdasági üzemek, termelőszövetkezetek képviselőinek, vezető beosztású dolgozóinak. Különösen most, amikor a mezőgazdaság előtt nagy feladatok állnak, hasznos a tennivalókat közvetlenül is összehangolni a lakossággaL Kellő fórumon, kellő formában mindent meg lehet értetni az emberekkel. Kitűnő lehetőség például a falugyűlés arra, hogy kialakítsák a társadalmi munka kereteit, s miután a célokat ismertetik, rögtön föl is ajánlhatja a lakosság önkéntes közreműködését. A falugyűlések eredményességét elsősorban az tükrözi, hogy a lakosságban megnőtt a felelősség a település iránt, szeretete és segítőkészsége egyre fokozódik. Ezt mindig szem előtt tartva tudnak csak eredményesen dolgozni a községek vezetői. Magyar delegáció utazott a tokiói nemzetközi vásárra Keserű Jánosné könnyűipari miniszter vezetésével tegnap küldöttség utazott Japánba. A delegáció megbeszéléseket folytat a japán állami szervek vezetőivel, valamint a gazdasági és üzleti élet képviselőivel a két ország köny- nyűipari és gépipari vállalatai közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. A magyar küldöttség részt vesz a tokiói nemzetközi vásár magyar napján is. A delegáció búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren ott volt Senkuro Saiki, a Japán Császárság budapesti nagykövete. Naponta bét kilométer Házi ünnépre készülnek: búcsűziknöMenyJiért Ferenc, a világhírű ló. Api hajlója. Versenyen kívüli ünnepélyes hajtással vesz búcsút a budapesti ügetőpályától, a közönségtől a most nyugalomba vonuló »sampion idomár«, aki kezdettől fogva kísérte neveljének díjakkal kitűzött útját. Somogysárdon azonban nincsenek búcsúzó hangulatban, már csak azért sem, mert lassan a végére érnek az ellési időszaknak. 51 kiscsikó született eddig, s még kilencet várnak. Az örömmel együtt jár 0 Somogyi Néplap Belpolitikái életünk legfontosabb eseménye volt a héten a párt Központi Bizottságának ülése. Egyebek mellett azt is vizsgálta a Központi Bizottság, hogy miként kezdődött az idei népgazdasági terv végrehajtása. Megállapította: »Az eddigi eredmények biztatóak, a munka jó irányban halad. .. Az év első negyedében meggyorsult a termelés növekedése : az ipari termelés öt százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában.« Az országos értékelés jellemzi a somogyi gazdaságot is. A héten jelent meg írásunk a Kaposvári Ruhagyárról, ahol befejeződött egy 60 millió forint értékű gépi rekonstrukció, s ennek is eredménye, hogy — fennállása óta az idén először — teljesítette a gyár első negyedévi tervét. Gondok természetesen itt is, más üzemben is vannak. A késői tervszállítás, az egyes anyagok hiánya kisebb-na- gyobb zavart okoz a folyamatos termelésben. Vannak persze jó példák is. A Fonyódot Kaposvárral összekötő regionális vízművezeték építői a héten aláirt szocialista szerződésükben vállalták: úgy szervezik a munkát a beruházáson, hogy a tervezett határidőnél egy évvel korábban — már 1980. június 30-án — Ba- laton-vizet kapjon Kaposvár. Tervezők, a beruházást lebonyolítók, építők írták alá a szocialista szerződést. £ Megállapodás alapja az eddig végzett munka: a múlt év őszén megkezdett beruházáson eddig még nem volt anyag-, tervvagy géphiány, s az év végéig többet végeztek az itt dolgozók, mint amennyivel számoltak. Az idei tervük újabb húszmillió forint értékű többletmunkát tartalmaz. A megye szempontjából fontos beruházást úgy emlegetik, mint az egyik legjobban szervezett építkezést: hálótervet készítettek, s ez a munka minden fázisának anyag-, gép- és időigényét tartalmazza. A beruházásokról tárgyalt e heti ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. Azt vizsgálta meg a testület, hogy miként készítik elő a megye- székhely beruházásait, hogyan halad az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltása. Megállapították, hogy jó ütemben halad a Csepel Vases Fémművek Egyedi Gyárának Kaposvárra telepítése érdekében az előkészítés. Kialakult a város kereskedelmi hálózatának fejlesztési elképzelése is. Az egyik legjelentősebb ilyen beruházás a Domus bútoráruház építése lesz. A Mártírok terén épülő új lak- berendezési áruház megnyitásától lehet ugyanis várni, hogy alapvetően javuljon e cikkekből nemcsak a megyeszékhely, hanem szinte egész Somogy ellátása. Ebben az évben Kaposváron 850—900 családi otthon felépítését tervezik: 1öbb család költözhet új lakásba, mint eddig bármelyik évben. A lakásátadás folyamatosságának feltétele azonban az is, hogy mindig legyen szerelés alatt álló ház és olyan is, amelyiket befejeznek. Az idén már hatszáz olyan otthon építéséhez fognak hozzá, amelybe jövőre költöznek a családok. A végrehajtó bizottság — elismerve az eddigi munkát — a beruházással kapcsolatos tevékenység további javítására hozott határozatot. A héten hideg időszak köszöntött ránk. Az emberek élénk figyelemmel kísérték a virágzó gyümölcsösökből érkező híreket. Sajnos, a hetekkel ezelőtti reményeinket megtépázta a zordra fordult időjárás. A megyében az első becslések szerint nyolcszáz hektáron több mint 40 millió forint kárt okozott a hideg. A rossz időjárás nehezítette a mezőgazdasági munkákat is. Nehezítette, de nem akadályozta meg. A földeken most is sok a tennivaló, s ezek közül az egyikkel — a kukorica vetésével — a héten lapunk is foglalkozott. E fontos takarmánynövény vetésterülete — a gazdaságok terveit figyelembe véve — csökken. E helytelen álláspont felülvizsgálatát sürgette írásunk. Az év jól indult, de azért, hogy jól is fejeződjön be, a mezőgazdasági üzemeknél, a vállalatoknál egyaránt sokat kell még tenni. Dr. Kcrcza Imre az aggodalom is: az érzékeny állatok megsínylik a hirtelen időjárásváltozást, az elmúlt hidegfrontok alatt három állat elhullott. Mégis szerencsésnek tartják magukat, hiszen a kettős hullám nagyobb veszteségeket is okozhatott volna. Kilenc napig marad csak a csikó az istállóban, utána anyjával együtt kiviszik, kéthetes korukban pedig állandó lakói lesznek a karámnak. A májusi meleg már kinn találja őket a legelőn. Ettől kezdve együtt vesznek részt a nagyokkal a közös életben, ami nem kevéssé fárasztó, hiszen a fiatal állatok napi edzésadagja 6—7 kilométer. Kétévesen elhagyják »nevelő otthonukat« a fiatal állatok, s miután már az alapozó edzéseken és idomításon túljutottak, elindulnak a pálya felé, hogy részt vegyenek az év legrangosabb és legizgalmasabb versenyén, a kétévesek futamán. Itt kezdődik minden versenyló karrierje. Ezeken a futamokon egyenlő eséllyel indulnak, s hírnevet is itt kovácsolhatnak maguknak. Somogysárd büszkesége, az Api arról is híres, hogy kezdettől fogva minden versenyét megnyerte. A ménesben most csak az egyéves állatok vannak, rendszeresen futnak a legelőn, l egyelőre még együtt. A külön foglalkozás, a szoktatás maid csak augusztusban kezdődik. A szabadság azonban már most is korlátozott. Reszkető orrlyukakkal, párát lehelve szinte repülnek. A velük való bánásmód talán mindenné] nagyobb felelősséget követei. A kocsihoz szoktatás idejére nélkülözhetetlen, hogy kezessé, könnyen tdomíthatóvá váljanak. Elégedettek a ménessel a gazdaságban. Hat éve nyereséges az ágazat, a további tervek ázonban mégis jelentős változtatást tartalmaznak. Elavultak az istállók, ugyanakkor mind nehezebb kellő számú munkaerőt találni az állatok mellé. A két gond közös megoldása lesz a korszerűen szervezett, gépesített tartási mód. Ilyen népszerű telep nincs hazánkban, de jó példák, tapasztalatok ismertek. A versenylótenyésztésnek sajátos követelményei vannak. A lovakat nem lehet nagy tömegben tartani, külön box szükséges a számúkra, s ez nélkülözhetetlenné teszi a kézi munkaerőt. Fontos feladat ezért a kézi munka megkönnyítése. Ezt a célt szolgálja a ménesben már kipróbált és most bevezetésre kerülő kézi porszívó, amellyel nemcsak könnyebb, hanem higié- nikusabb is lesz az állatok tisztán tartása, a hagyományos »lókaparás«. A budapesti ügetőn hamarosan sorg kerül a tavaly »végzettek« minősítő versenye, s az eredményt nem csekély érdeklődéssel várják So- mogysárdon. Munkájuk igazi mérlege ugyanis a verseny- eredmény, az, hogy akad-e majd az induló lovak között olyan, amelyik nagy nevű elődeinek a nyomába léphet. Az évtizedes tapasztalatok, a valószínűség amellett szól, hogy kell lennie néhány kiemelkedő képességű állatnak közöttük. Bcncsik Andra«