Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
Laikus szemmel Ő szintén szólva, nincs érzékem a műszaki dolgokhoz, technikai képzelőerőm, enyhén szólva szegényes, s a legegyszerűbb konstrukciók előtt is a laikusok bávatagságával állok. Ez elég kellemetlen nekem, s nemegyszer elhatároztam, hogy ha politechnikai jártasságot már nem tudok is szerezni, legalább elméletben igyekszem egy kicsit közelebb férkőzni a technikai kérdésekhez. Mondanom sem kell, ez mind a mai napig nem sikerült, ezért senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy e pillanatban is a laikusok elfogódottságával szólok. Néha azonban a laikus szem is ésxrevehet egyet-mást, amit a technikus azért nem lát meg, mert talán túlságosan általános a tünet, és ő éppen egy fontos technikai ágazat tudora, elmélyült kutatója; a laikus pedig bizonyos távlatból (térbeli és szakmabeli értelemben egyaránt) nézi a gépjét együtt a konstruktőrével, kezelőjével. Valljuk: a technika századát éli az emberiség, s mi. magyarok, jó néhány néppel együtt még hozzátehetjük, hogy számunkra a technikai fejlődés első igazi időszaka a század második felétől, pontosabban a feudáika,utal izmus megdöntésétől kezdődött. Továbbá, sokan állítják, hogy egy nép »felnőttségi szintjét« a többi között technikai fejlettsége határozza meg (s talán ezért a lekicsinylő gesztusok sok technokrata részéről, velünk, laikusokkal szemben). Készségesen elismerem e gondolat igazságát, hiszen életem eddigi évtizedeiben volt — s egyre inkább van — módom élvezni a technika áldásait, s a városi ember pszichéjére Jellemző, időnkénti őskörnyezetbe vágyódástól eltekintve (hol van ma már az őskörnyezet!), utópisztikus, technikaellenes elképzeléseket nem melengetek. De! Szerintem a technikai felnőttséggel azért még van egy kis baj nálunk. Ezt én mondom, a laikus, aki nem pontosan, de körülbelül se tudná meghatározni, hogy. tulajdonképpen hol is tartunk a technikai fejlődésben. Az viszont meggyőződésem, hogy ahhoz a bizonyos felnőttséghez nem elég a magas technikai színvonal, sem a magas színvonalon kvalifikált szakembergárda. Hogy hova akarok kilyukadni, azt a következő példa talán sejtetni fogja. Néhány évvel ezelőtt Rómában já'r- tam, s az e!ső itáliai meglepetés mindjárt a pályaudvar környéki gépkocsitumultusban ért, ahol — csodák csodájára — senki sem akart agyontaposni. Sem a zebrán, sem máshol az úttesten. Nyugodtan közlekedhettem gyalogosként, sőt bámészkodhattam is. Egyetlen gépkocsivezető sem akarta fölkelteni bennem a kisebbségi érzést, önnön fontosságát hangsúlyozva a forgalomban. Pedig Rómában sok autó szalad, és az olaszok sem hajtanak éppenséggel lassan. Vigyáztak rám, még akkor is, ha nem közlekedtem szabályosan, mint ahogy vigyáztak a kisgyerekekre is, akinél talán még én is jobban ismerem a szabályokat. (Félreértés np essék! A példával nem azt akarom mondani, hogy Itáliában kizárólag kifinomult lelkületű, nálunk meg kizárólag brutális gépkocsivezetők vannak. Távol áll tőlem, ezért most sietve hozzáteszem: a felelősségteljes, humánus gépkocsivezetői magatartás, természetesen, sok — talán a legtöbb — magyar soíőrre is jellemző. De most nem róluk, s tulajdonképpen nem is csak a járművezetőkről van szó.) icsoda primitív példa mondhatná egy vérbeli technikus, pedig a hozzám hasonlók nem a komputerek és az űrrakéták környezetében szerzik tapasztalataikat, hanem a hétköznapibb terepeken. És addig, amíg a gyalogátkelőhelyeken sem mindig érzi magát biztonságban az ember a technika utcai képviselői miatt, amíg egy-egv nagyobb méretű teherautó despotalvént uralkodik az úttesten a megfélemlítés módszereivel, amíg a gőg és a sznobság forgatja a volánt, s az automatikus szerkeze telttől megbűvölten sokan az automatizálás társadalmi értelméről is megfeledkeznek (mármint arról, hogy a technika van az emberért, és nem fordítva), addig bizony van mit tennünk avégett, hogy a technikával való kapcsolatunk mindinkább humanizá- lódjék, hogy igazi felnőttként azt lássuk benne. ami. Se többet, se kevesebbet. Szapudi András Ötszáz kilométeres csőhálózat A tervezettnél korábban kezdődött a munka Dolgoznak a téglagyárak Több újdonsággal is jelentkeznek Megkezdődött a termelés a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 22 gyárában. A téli nagyjavítás befejezése után — a tervezettnél korábban — láttak hozzá a nyers tégla készítéséhez. Az év első negyedében tehát több égetett falazóanyag kerülhet az építőanyag-telepekre. A vállalat új gyárai — rövidebb javítási idő után — a télen is égették. Most, miután a hagyományos gyárak is munkához láttak, naponta félmillióval több tégla készül, mint amennyivel az időarányos terv számol. A legnagyobb felújítási munkát ezen a télen a balatonszentgyörgyi gyárban végezték el: az agyagmegmunkáló gépeket és téglaprést kicserélték. Ezzel a rekonst-, rukcióval a tervezettnél rövidebb idő alatt végeztek. A vállalat gyárainak idei terve 215 millió kis méretű tégla. Több újdonsággal is jelentkeznek a piacon. Nagykanizsán megkezdték a pillértégla égetését. Ezt olyan helyekre építik be, ahol az átlagosnál nagyobb a falak terhelése. A nagy szilárdságú pillértégla ugyanis sokkal többet bír el, mint a hagyományos. Termékeik egy részét — kísérletképpen — egységrakományokban készítik elő a vasúti szállításhoz. Ez csökkenti a rakodási időt, könnyíti az anyagmozgatást azzal, hogy lehetővé teszi a kézi erő teljes kiküszöbölését. A vállalat a késztermék mozgatására több targoncát vásárolt. Zalaegerszegen kísérletképpen hozzálátnak az úgynevezett Fert-gerenda gyártásához. A cserépprésen készített és égetett gerenda a betongerendát helyettesíti majd. A megrendelők igényétől függ, hogy mennyit gyárt belőle a vállalat. A legnagyobb újdonsággal az év második felében jelentkeznek: akkor kezdi meg a termelést a barcsi mészho- moktégla-gyár. A drávai hordalékhomokból beremendi mésszel nagy nyomáson készített tégla a szakemberek előtt már jól vizsgázott. A vevők az építőanyag-telepeken hárommilliót vásárolhatnak belőle. Egy tanácskozáson hangzott el, hogy megyénkben a művelhető területek 72 százaléka savanyú, teli át javításra szorul. Több mint kétszázezer hektáron savanyú a termőtalaj, azonkívül van mintegy 84 ezer hektár homokos föld, sőt csaknem száz hektáron még futóhomok is. E talajok megfelelő eljárással "jelentősen javíthatók. A megoldás a meszezés. Erre a péti mész kiválóan alkalmas. Eddig mintegy 95 ezer hektár savanyú talajt meszeztek és hat-hét ezer hektár homokot javítottak, ám az eddigi 32 százalékos talajjavítás nem elégséges. A Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat nagyatádi körzeti irodájának vezetője, Bencsik István elmondta: nincs még lekötve a kapacitás, többre lennének képesek, ha az üzemek ezt igényelnék. Hat gazdaság mintegy 4200 tonna péti meszet rendelt, hozzájuk a közelmúltban néhány újabb nagyüzem csatlakozott. A kál- máncsai tsz például ez évtől jelentős talajjavítási program végrehajtásába kezd: háromezer hektár savanyú talaj me- szezését kérte. Ez az előzetes fölmérések szerint mintegy hatmillió forintos beruházás lesz. — Megéri a gazdaságnak? — Igen. Ezt számokkal is bizonyítani lehet. A program kiemelt állami támogatást kap. a gazdaságoknak csupán a teljes költség tíz százalékát kell fizetniük. A lervszerűtle- nül műtrágyázott talajok sok esetben olyan mértékben, el- sávanyodnak, hogy rajtukmár igen jelentős a terméskiesés. Előfordult, hogy a nagyarányú műtrágyázás ellenére is csupán tíz mázsa kukoricát sikerült hektáronként betakarítani! — Mi a vállalat szerepe ebben' a tevékenységben? — Feladatunk többrétű. Hagyományos tevékenységünk a már említett kémiai talajjavítás, de mechanikai talaj- javítással is foglalkozunk. A gyakori belvizeket alagcsövc- zéssel szüntetjük meg. Vállalatunk profiljába tartozik a szerves trágya terítése: a múlt évben mintegy tízezer vagon istállótrágyát szórtunk szét. A viszonylag nagy mennyiség magyarázata az, hogy egyes mezőgazdasági üzemek nem rendelkeznek annyi géppel. amennyivel ez a munka időben elvégezhető lenne. Mi a hattonnás, pótkocsis trágyaszórót szívesen bocsátjuk a jelentkező gazdaságok rendelkezésére. Az Agrober-rel együttműködve komplex üzemi meliorációs terveket készítünk, és azokat meg is valósítjuk. Jelenleg is '> > forintos talaj rendezési beruházáson dolgozunk a háromfai tsz nagyatádi területén. Az utolsó fázisban tartunk, s az 1974-ben megkezdett munkálatokat' várhatóan ez év szeptemberében befejezzük. Az alagcsővezés nagyságára jellemző, hogy csak itt, Nagyatád területén mintegy 100 kilométer hosszú vízelvezető csőhálózat készül. A Talajjavító .Vállalat megfelelő gépekkel rende1 kézi k, az alagcsőfektetést például egy nagy teljesítményű Hoes Gigant végzi. Tavaly 350 kilométernyi cső került a földbe, az idén mintegv 500 kilométernyit fektetnek. Kétszázötven dolgozója van a kirendeltségnek. Jó munkájukat jelzi. hogy a megyei irodák közötti murkavensenyben az első helyezést érték el. B. A. Somogysárdi eredmények Sertések a háztájiból A «•/-»rvi r\rftre ci i T*Talar?ác R 11 cfa 1 m a cc ó cfi 1 nlr of a t or'nrl _ Unnnn /-> «".t n A somogysárdi Haladás Tsz nyerte a Húsipari Tröszt által a kisgazdaságok hízóértékesítésének ösztönzésére kezdeményezett versenyt. 1975-ben 1065, tavaly pedig 1915 hízót adtak el a gazdák a szövetkezeten keresztül. A kérdésre, hogyan segítette a tsz a kistermelőket, Pongrác Károly háztáji agronómus elmondta: a tagok korlátlanul vásárolhatnak a közösből takarmányt a lehető legkedvezőbb áron. Ugyanezt mondta volna el a megye valameny- nyi tsz-ének háztáji ügyintézője ... — Kell lennie valami egyébnek, ami magyarázatot ad a szép eredményekre. — Az egyik a maximális értékesítési biztonság. Talán furcsán hangzik: a szerződés betűjénél fontosabbnak tartjuk, hogy több hús legyen. Ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa Szerdán ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Jelen volt Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes és dr. Csanádi Árpád, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese. Szűcs Istvánné előterjesztésében megvitatták a gyermek- szervezet tevékenységének néhány időszerű kérdését, az úttörőmozgalom továbbfejlesztésének tapasztalatait. Az országos tanács megállapította: a következő időszakban arra kell törekedni, hogy tovább erősödjék a politikai—gyermekszervezeti jelleg, javuljon a szervezeti élet. Jobb együttműködésre van szükség az iskola, a család, a KISZ, az úttörőszövetség, egész társadalmunk nevelő munkájában. Színvonalasabb tevékenységet követel a gyermekek internacionalista szellemiségű, közösségi emberré formálása, munkára nevelése. Tartalmasabbá kell tenni a KlSZ-élet- re való felkészítést is. Fontos feladatként jelölték meg a tanulmányi munka színvonalának javítását. Több segítséget igényelnek a diákok a helyes pályaválasztáshoz is, s indokolt igény, hogy a korábbinál több közösségi játék- és sport- program között válogathassanak a kisdobosok és az úttörők. Tárgyaltak a gyermekszervezet sport-, turisztikai és táborozási tevékenységéről, valamint az Edzett ifjúságért! tömegsportmozgalomban való részvételről is. Mint az ülésen rámutattak, egész társadalmunk felelős azért, hogy edzett, egészséges új nemzedék növekedjék fel. Az úttörőszövetségnek is kiemelt feladata — más állami és társadalmi szervekkel együtt — a gyermekek iskolai testnevelésének, tömegsportjának és turizmusának a továbbfejlesztése. A gyermekszervezet részt vállal az Edzett ifjúságért! tömegsport-mozgalom szervezésében és irányításában. A csapatok éves programjaiban hagyománnyá váltak a fegyveres erők napjához kapcsolódó túrák, hadijátékok, akadályversenyek. Nyaranta mintegy 50 000 piros és kék nyakkendős kisdiák vesz részt országjáró kirándulásokon. Több úttörőcsapat helyi kerékpártúrákat szervez. A ván- dortábor-mozgalom népszerűségét jelzi, hogy jelenleg már 22—25 útvonalon több ezer úttörő nevez be a gyalogos, kerékpáros és vízi vándortáborozásokra. Rugalmasságunkat az eredmények igazolják. A másik kedvezmény, hogy a szövetkezet a nagyüzemi felárat teljes egészében átengedi a termelőknek. A Haladás Tsz-hez tartozó három községben mintegy négyszáz család foglalkozik sertéshizlalással. A háztáji agronómus szerint valameny- nyi közül a lógnék1 aadóbb Paróczi Ferenc somogysárdi gazda munkája. Az egykor aranykalászos gazdatanfolyamot végzett, 70 éves Paróczi Ferenc állatai olyanok, mintha nemrég jöttek volna ki a zuhany alól. Nyoma sincs a sertésólakat máshol jellemző szagnak. Mindenütt rend és tisztaság. — Akik eljönnek megnézni az állataimat, rendszerint valamiféle titokról faggatnak. Ilyen pedig nincs. Napjában háromszor megetetem az állatokat, és mindannyiszor kitakarítom az ólat. A beszélgetés során kiderült, hogy Feri bácsi gondosan ügyel az állatok etetésére is. Búzadara, kukoricadara, tejpor, tojás, ezekből áll össze a menü. — Csak változatos étrenddel lehet elérni, hogy az állatok gyorsan gyarapodjanak, és hogy minél több színhúst adjanak. Az egyhangúan táplált sertés sokkal inkább el- zsírosodik. A szakkönyvekben úgy olvasom, az iparnak színhúsból kell több ... — Kifizetődik-e a sertéshizlalás a fentebbi »étrend« mellett? — A gazdaságosság nemcsak a takarmányköltségektől függ. Minél rövidebb idő alatt hízik meg az állat, annál kifizetődőbb a tartás. Ha például két hónap alatt sikerül elérnem a 110 kilós súlyt, jobban járok, mintha az olcsóbb (de rosszabb) takarmányt három vagy négy hónapig etetem. — Járt-e már nagyüzemi sertésszaktelepen ? — Igen, bár nem hiszek benne, hogy a tartás attól eredményesebb volna, hogy minden gombnyomásra megy. Például az etetés. A gondozók — vagy a gép — kitöltik a kiszámított adag abrakot, de azt már senki sem nézi meg, hogy az állat valóban eszik-e. Márpedig az esetleges betegséget másképp nem lehet idejében észrevenni... Igaz, hogy amit kifogásolok, az nem a telep létesítményeitől, hanem az ott dolgozók lelkiismeretességétől függ. — Véleménye szerint mi ösztönözné a háztáji állattartókat a korszerűbb módszerek bevezetésére, a jobb minőségű hús termelésére? — Ha a háztájiból származó sertéseket is hasított súlyban minősítenék. így 28 forintot kapok kilónként, úgy 30 forintnál is többet. Most inkább csak a jó gazda büszkesége ösztönöz az enyémhez hasonló állattartásra. Az idei tervek szerint » somogysárdi tsz az idén 2400 — a háztájiból származó — hízott sertést értékesít. A szövetkezet elnöke szerint ez még korántsem a maximum. — Milyen elképzeléseik vannak a termelés növelésére? — Az idén kezdődik sertéstelepünk mintegy hárommilliós rekonstrukciója. Ha elkészül, évente 1500—2000 hízóalapanyagot állítunk elő a háztáji részére. A tervezett bérhizlalás lényege, hogy a tsz kiadja a malacokat, majd pedig megvásárolja és értékesíti a hízott állatot. Így tehát új beruházás nélkül, csupán a háztájiban rejlő lehetőségek jobb kihasználás- val nő a termelés. Az idén először próbaképpen 100 malacot adnak ki a legjobb gazdáknak, köztük természetesen Feri bácsinak Bíró Ferenc
