Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

Befejezte munkáját az MNOT II. konferenciája Egyre Isfahan kifasatakozik a nők közéleti tevékenysége Somogyi küldött felszólalása 12-en À vasárnapi ülésen szót ka­pott Desztics Gyuláné bolhói tsz-tag, a tsz-szövetség nőbi­zottságának elnöke is. El­mondta. hogy a nők közéleti aktivitása fejlődött, egyre job­ban kibontakozóban van. E té­ren talán az a legnagyobb eredmény, hogy mindenütt megtalálhatók azok, akik ér­deklődnek a közügyek iránt, cselekvőén részt vesznek a megoldásban, s már kijárták a közéletiség alapiskoláját is. Erre alapozva lehet további változást elérni. A fejlődés nem minden te­rületen egyforma: helyenként a nők közéleti aktivitása — különböző okok miatt — még elmarad a lehetőségektől és a társadalmi igényektől. A fal­vakban élő nők közölt például még kisebb azoknak az ará­nya, akik aktív, tudatos te­vékenységet fejtenek ki kör­nyezetük gondjainak megoldá­sáért. Ott tapasztalható legin­kább a közéleitől való vissza­húzódás. Van ebben gátlásos­ság is, elsősorban annak az elavult Iszemléletnek a tovább­élése, hogy a politikai, a köz­ügyek intézése a férfiak dol­ga, s a nő azzal teljesíti köte­lességeit, ha egyéb feladata mellett jól eleget tesz anyai, családi hivatásának. A falun élő és dolgozó lá­nyok és asszonyok közéleti te­vékenységét befolyásolja az is, hogy alacsonyabb szociális ellátottságuk foka. általános és politikai műveltségük színvo­nala, korösszetételük pedig kedvezőtlenebb. S új problé­mák is támadnak: a közigaz­gatási területek összevonása, a nagy tsz-ek kialakulása miatt az aprófalvas területeken — Somogy megye is ilyen — egyre több a »tanácstalan« község. A fanyar, népi humor szerint ez azt is jelenti, hogy a lakók valóban tanácstalanok a társadalmi élet továbbfej­lesztésében. így aztán több segítséget várnak gondjaik megoldásában. Desztics Gyuláné arra hív­ta föl a konferencia figyelmét, hogy mindenhol törődjenek többet az ilyen helyeken élő nők helyzetével. A párt- és társadalmi szervek gondos­kodjanak .a nők bevonásáról a közéletbe mint ahogy erre I Somogybán is tettek erőfeszí­téseket. Nagy a feladatuk a pártszerveknek, és -szerveze­teknek a nőpolitikái munka irányításában minden társ­községben. Azonban a társa­dalmi szerveknek is sokkal öntevékenyebben kell dolgoz­niuk. A feladatot csak közö­sen lehet megoldani: ebben a tsz-ek. áiész-ok, népfront-, esetleg ipari szövetkezeti nő­bizottságok együttműködése hozhat eredményt. A nők po­litikai tájékozottságának nö­velésében, a szakmai tovább­képzésben, a vezetőkkel való fórumszerű találkozás meg­szervezésében és még sok min­denben fontos az összefogás. Somogy megyében a mező- gazdaságban dolgozó nők szá­ma valamivel több, mint az iparban foglalkoztatottaké, ezért fontos, hogy jelentősé­gének megfelelően foglalkoz­zanak ezzel a témával. Desz­tics Gyuláné azt javasolta: a Magyar Nők Országos Tanácsa segítse az új utak keresését, adja közre azokat a módsze­reket, amelyek máshol bevál­tak, hiszen ez megkönnyíti az előrehaladást. A konferencia munkáját Erdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke összegezte. Elmondta, hogy a tanácskozás betöltötte hivatását, az elhangzott 37 hozzászólás, a sok értékes ja­vaslat és indítvány hozzájá­rul a nők helyzetének kön­nyítéséhez, gazdagítja a lá­nyok, asszonyok érdekében végzett munkát. A Minisztertanácsot az 1013- as kormányhatározat végrehaj­tásának folyamatos ellenőrzé­sére kérik. Különösen azt a rendelkezést ajánlják a kor­mány és a SZOT figyelmébe, amely szerint az állami válla­latoknak és szövetkezeteknek adományozott kitüntető címek odaítélésekor tekintetbe kell venni a dolgozó nők munka- feltételeinek javításáért tett intézkedéseket is. Az ifjúság helyesebb pályairányítását az Országos Tervhivatal és az érintett minisztériumok figyel­mébe ajánlják, javasolva : a távlati tervekben dolgozzák ki ' a nemek arányosabb foglal­koztatásának programját. Fel­hívják az Oktatási Miniszté­rium és a tanácsok figyelmét a tankötelezettségi törvény végrehajtásának szigorúbb ellenőrzésére, s a pedagógu­sok jobb fölkészítését a pá­lyaválasztási tanácsadásra. A Munkaügyi Minisztériumtól kérik: vizsgálja felül a külön­böző foglalkozásokat atW’l a szempontból, hogy a műsza- ki-techpikai fejlődés milyen új szakmákat, pályákat nyit meg a nők előtt. A SZOT és a TOT abban segíthet, hogy továbbra is kezdeményezi és folyamatosan szervezi a dol­gozó lányok, asszonyok szak­mai, politikai képzését, ' • to­vábbképzését. Végül a konferencia újjá­választotta a magyar nők 205 tagú — a nőtársadalom min­den rétegét képviselő — or­szágos tanácsát. A nőkonferencia tizennyolc somogyi résztvevője közül ha­tot választottak be az MNOT Országos Tanácsába: dr. Bar- cza Irén mezőcsokonyai kör­zeti orvost, Bradics Ferencnét, a barcsi Vörös Csillag Tsz sertéstenyésztőjét. Kőszegi Rudolf né balatonszabadi tsz- főkönyvelőt. Pápa Jmrénét. a csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet számviteli osztályve­zetőjét, Simon Istvánnét, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság baromfikeltetőjét. Virág Józsefnét, a Kaposvári Ruhagyár varrónőiét. Közü­lük öten új tagok az országos tanácsban. Az országos tanács megtar­totta alakuló ülését, s megvá­lasztotta tisztségviselőit. A Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke ismét Erdei Lászlóné lett. A1 elnökök: Du- schek Lajosné, a SZOT titká­ra, Jókai Anna írónő, Kaku- csi Gabriella, a dabasi tsz el­nöke, Kiss Imréné, a KISZ Komárom megyei Bizottságá­nak első titkára. Makoldi Mi- hályné Kossuth-díjas pedagó­gus. Nádasi Lászlóné, a Cse­pel Vas- és Fémművek vezér­igazgató-helyettese. Az MNOT 43 tagú elnökséget ..választott. A II. országos konferencia Duschák Lajosné zárszavával ért véget. (MTI) Helyszíni Mérites Bukarestből Sok ezer bukaresti lakost kiköltöztetnek a megrongálódott, életveszélyessé vált otthonokból. (Folytatás az 1. oldalról) núbizonyságot a néphadsereg katonái, a diákok, valamint az orvosbrigádok tagjai. SZÖFIA A bolgár minisztertanács szombaton rendeletet adott ki a péntek esti földrengés által Budapesten tároyal a csehszlovák külügyminiszter Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására hétfői hiva­talos, baráti látogatásra Ma­gyarországra érkezett Bohus- lav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere. A Keleti pályaudvaron fo­gadására megjelent Púja Fri­gyes, illetve Roska István kül­ügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Václav Mo- ravec, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete és Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság prá­gai nagykövete. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere és kísérete hétfőn a Hősök te­rén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Tegnap a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek a ma­gyar—csehszlovák tárgyalá­sok. Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter még Prágából való elutazása előtt a CTK hírszolgálati irodának adott nyilatkozatában megelé­gedéssel méltatta a csehszlo­vák—magyar kapcsolat fejlő­dését. Megállapította, hogy a két ország együttműködése a múltban soha nem volt olyan intenzív, mint most. Válaszok a rágalmakra Szavak, tettek az Egyesült Államokban — és a szocialista országokban Kitüntetések a nemzetközi nőnap aialmálfó! Bensőséges ünnepség szín­helye volt hétfőn a Parla­ment: az Elnöki Tanács a nemzetközi nőnap alkalmából a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról szóló párt- és kormányhatá­rozat végrehajtásában kifej­tett tevékenységük elismeré­séül kitüntetéseket adomá­nyozott. Az ünnepségen jelen volt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke; Bor­bély Sándor, a Központi Bi­zottság titkára; Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke. Losonczi Pál beszédében ki­emelte: társadalmunk tudato­san és tervszerűen küzd azért, hogy a társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai élet minden területén valóra vál­janak a női egyenjogúságról vallott szocialista elvek. Eddi­gi vívmányainkra méltán büszkék lehetünk. Az Elnöki Tanács a Munira Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta kilenc személynek, többek között Bene Sándornénak, a Bárdi­bükki Állami Gazdaság ker­tész szakmunkásának, Németh Lajosnénak, a Csokonyavison- tai Általános Iskola igazgató- helyettesének és Pa pp Sán­dornénak, a KPVDSZ Somogy megyei Bizottsága titkárának. Harmincketten kapták meg a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát — köztük Torma Fe­rencié, a Balatonboglári Ál­lami Gazdaság művezetője —, négyen a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet, 36-an pedig a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát. Az ünnepség után az Elnöki Tanács fogad vt adott a ki­tüntetettek tiszteletére. A szovjet fővárosban ko­moly ellenérzéseket váltottak ki amerikai vezető politiku­soknak azok a próbálkozásai, hogy az emberi jogok védel­mének jelszavával támogatást nyújtsanak a Nyugaton »más­képpen gondolkodóknak« titu­lált szovjetellenes elemeknek — jelenti a Hétfői Hírek tu­dósítója. A Pravda vasárnapi politi­kai szemléje külön fölhívja a figyelmet, hogy az amerikai politikai irányítóinak maga­tartása épp annak a nemzet­közi okmánynak, az európai biztonsági értekezlet záródo­kumentumának mond ellent, amelyre szovjetellenes táma­dások hivatkoznak. A Moszkvai Televízió kom­mentátora az amerikai veze­tők enyhülést támogató, a le­szerelés szükségességét hang­súlyozó kijelentései és a szov­jet-amerikai viszonyt mér­gező cselekedetei közötti el­lentmondásra hívta föl a fi­gyelmet. Elutasította azt a magyarázatot, hogy a Carter- adminisztráció e lépésével mintegy eléje akar menni sa­ját ellenzéke követeléseinek s így kívánja »semlegesíteni« ezeket az erőket. — Egyszer már tanúi lehettünk egy ilyen próbálkozásnak — állapította meg a televízió hírmagyará­zója. — A Ford-kormányza*. is megkísérelte engedmé­nyekkel megnyerni a szélső­jobboldali erőket, s e politi­kával csak azt érte el, hogy nehézségek támadtak a szov­jet—amerikai visszonyban lassultak a stratégiai fegyve­rek korlátozásáról folyó tár­gyalások. A nyugati reakciós propa­ganda másik oldalát — a Szovjetunió és a testvéri szo­cialista orzságok viszonyának megrontására irányuló próbál­kozásokat — megdönthetetlen érveléssel utasítja vissza az a vasárnapi kommentár, ame­lyet a Hétfői Hírek az APN- től kapott. Sz. Plaszkin kan­didátus ugyanis az SZKP XXV. kongresszusa óta eltelt év gazdasági kapcsolatainak eddigi eredményeit méltatja. »A szocialista tábor orszá­gainak politikájában, gazdasá­gában, társadalmi életében egyre több közös vonás je­lentkezik — írja. — Közele­désünk dialektikus egységben megy végbe minden egyes szo­cialista ország nemzeti virág­zásával, a szocialista államok szuverénitásának megszilár­dításával.-« Ez a dialektikus folyamat tovább szilárdul a közös, hosz- szú távú gazdasági programok révén. Ennek a folyamatnak része, hogy a Szovjetunió te­rületén közös KGST-létesít- mények épülnek a tagorszá­gok nyersanyag- és alapanyag­ellátásának javítására. Ez máris lehetővé tette, hogy a KGST-országokra ne nehezed­jék a tőkés energetikai válság következményeinek súlya, hi­szen a KGST-tagországok az együttműködés révén kielégí­tik kőolaj-, földgáz-, villamos- energia, energetikai és kok­szolószén-szükségletük nagy részét. A Barátság kőolajve­zeték üzembe helyezése óta például a Szovjetunió több mint 400 millió tonna kőola­jat szállított Csehszlovákiá­nak, Lengyelországnak, Ma­gyarországnak és az NDK-nak, s 1980-ig is több mint 400 millió tonna kőolajat és olaj­terméket. valamint körülbelül 100 milliárd köbméter föld­gázt szállítanak. Ebben az öt­éves tervben a Szovjetunió keresk edelme a szociális la or­szágok viszonylatában 41 szá­zalékkal, míg a fejlett tőkés- országok viszonylatában csak 31 százalékkal növekszik. Mindez a szocialista országok egyenjogú kapcsolatainak leg szilárdabb bázisát, a gazdasági együttműködés kölcsönössé­gét mutatja. A Nagy Októberi Szociális ta Forradalom 60. évfordulójá­ról szóló szovjet párthatáro­zat — épp a fentiek alapján — joggal mondhatta ki, hogy a szocialista országok közös­sége a legdinamikusabb gaz­dasági erő a világon. És ma már mérvadó tényező a vi­lágtörténelemben. okozott károk helyreállításá­ról. Bulgáriában a mentőalaku­latok eddig 50 holttestet emel­tek ki a romok alól, de — becslések szerint — a halálos áldozatok száma valószínűleg meghaladja a százat. A föld­rengés a legtöbb emberáldo­zatot a Duna menti Szvistov- ban követelte, ahol hétfőn dé­lig 47 holttestet számláltak össze és 75 személy sorsa még mindig ismeretlen. A földmozgások komoly anyagi károkat is okoztak. 355 lakóház összedőlt, 4463 pedig súlyosan megrongáló­dott. Sürgősen intézkednek a dunai kikötők helyreállításá­nál is. BELGRAD A jugoszláv lapok beszá­molnak azokról a károkról, amelyeket a földrengés né­hány szerbiai helységben oko­zott. Zajecsar, városában 270 lakás és 70 családi ház ron­gálódott meg. A városközpont­ban álló 10 emeletes lakóépü­let is károkat szenvedett, s 30 lakásból ki kellett költöztet­ni a lakókat. Megrongálódott a város kórháza és több isko­laépület. A közelben Veliki Izvor és Nikolicsevo faluban ugyancsak az iskolaépületek váltak használhatatlanná. A földrengésnek — bár közvetve — Jugoszláviában is volt egy halálos áldozata: Bozsidar Szpaszojevics 66 éves nisi lakos ugyanis félel­mében kiugrott lakása abla­kán, s olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy kórházba szállítás közben meghalt. II magyar vezetők részvéttávírata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál. az El­nöki Tanács elnöke, és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke táviratban fejezte ki együttérzését és részvétét Tó­dor Zsivkcvnak, a Bolgár Kommunista Fárt Központi Bizottsága első titkárának, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsa elnökének, valamint Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének a bulgáriai földrengéssel kapcsolatban. A f nőnap alkalmából W szeretettel köszöntjük női vevőinket! Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat (Folytatás az 1. oldalról) *ös feladatukban alkotó tár­sak, nélkülözhetetlen, mun­! kájában kiteljesedő emberei I legyenek. I A vitában vasárnap 12-er 1 szólaltak föl.

Next

/
Thumbnails
Contents