Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér A tanácskozás betöltötte hivatását Befelezte imkáját az HiiÛï ll konfereifcidja Újjáválasztották az országos tanácsot XXXIII. évfolyam 56. szám 1977. március 8., kedd A MAGYAR NYELV HETE Örs. ágos megnyitó Kaposváron A gondolat közlésének eszköze, az értelmet, érzelmet ki­fejező, társadalmi létünket is meghatározó magyar nyelv állt a tegnap esti ünnepi megnyitó középpontjában; s egy hétig az egész megyében gazdag eseménysorozat vall ápolá­sának, gazdagításának szükségességéről. A megyei könyvtár­ban rendezett ünnepi esten clr. Várkonyi Imre, a tanítókép­ző főiskola főigazgatója mondott bevezetőt. Az elnökségben helyet foglalt Pozsgay Imre kulturális miniszter, Varga Pé­ter, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a me­gyei tanács elnöke, dr. Jeney Jenő, a TIT főtitkárhelyet­tese, dr. Benkő Loránd akadémikus, Rostás Károly, a Ha­zafias Népfront Somogy megyei Bizottságának elnöke és dr. Gebhardt József, a népfront városi elnöke. Az előadótermet zsúfolásig megtöltő közönség nagy ér­deklődése mellett Pozsgay Im­re kulturális miniszter mon­dott ünnepi beszédet. Első mondatában a közönséget, a megye és a város part-, és állami vezetőit, a nyelvműve­lés tudósait, gyakorló szak­embereit, a közművelődés és az oktatás munkásait s az ifjúságot köszöntötte, hiszen e hét gazdag programjának nagy része — mint mondotta — elsősorban nekik çs értük szól. — Jelentős évforduló a mai találkozó — mondotta a mi­niszter. — Kerek tíz évvel ez­előtt, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat kezdemé­nyezésére indult ez a rendez­vénysorozat, és évről évre színvonalasan járult hozzá a magyar nyelv tisztaságáért, fejlődéséért, az irodalmi és Jtöznyelv helyességéért folyta­tott mozgalom sikeréhez. — Áttekintve a Somogy me­gyei programot, meggyőződé­sem. hogy a munka ezúttal is gyümölcsöző lesz, mélyíteni és erősíteni fogja a megye szo­cialista közművelődési tevé­kenységét, amely itt is oly sok nagyszerű eredményre ve­zetett. A magyar nyelv heté­nek somogyi rendezvénysoro­zata tiszteletre méltó hozzá­járulás ahhoz, hogy a szavak hazánkban s a világban min­denütt egyértelműek legye­nek, hogy a világos beszéd a magyar nép és az emberiség közkincse legyen. — Az anyanyelv ápolása, tisztaságának védelme, az írott és a beszélt nyelv köze­lítése és fejlesztése mindenki­nek kötelessége — folytatta Pozsgay Imre kulturális mi­niszter. — Nincsen semmi túl­zás abban, ha ezeket a fel­adatokat kulturális forradal­munk központi kérdései kö­zött tartjuk számon. Az anyanyelv olyan csodálatos alkotása az emberi szellem­nek, amit jól ismerni, tanulni és tanítani a műveltség alap­vető feltétele. Illyés Gyula jellemet minősítő próbának tartja a nyelv helyes haszná-, latát, Babits Mihály pedig máig ható érvénnyel hangsú­lyozta: ~A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete is van.-« A kulturális miniszter ez­után arról beszélt, hogy nyel­vünk egyúttal a magyar kul­túra hordozója, közvetítője, a társadalom és az emberi kö­zösség szervezője, összetartöja is. Majd így folytatta: — Ál­lamunk a felszabadulás óta tettekkel is bizonyította, hogy a nyelvkincs őrzését és meg­újítását elsőrendű kötelességei között tartja számon. Nap­jainkban az egész társadalmat átható mozgalommá fejlődött a nyelvművelés. Ez a mozga­lom támaszkodhat a szocialis­ta állam kötelességtudatára, áldozatkészségére, a magyar nyelvtudomány fejlődésének nagy eredményeire, a könyv- és folyóiratkiadásra, de min­denekelőtt a közéletben részt vevő néptömegek igényeire. A kulturális miniszter ez­után arról beszélt, hogy mi­után minden népnek saját nyelve a legnagyobb kincse, hazánkban az itt élő nemze­tiségnek is biztosítjuk az anyanyelvén való művelődés jogát. — Meg kell tanulni ponto­san, világosan kifejezni gon­dolatainkat — mondotta. — Meg kell tanulnunk anyanyel­vűnk pontos használatát, hogy a szép és világos beszéd az emberek közeledését és egy­másra találását szolgálja ha­zánkban. Ennek a közeledés­nek megvan a társadalmi és a politikai alapja. — Tisztelet jár mindenki­nek — mondta Pozcgay Imre —, aki részt vállal a nép ér­dekeit híven kifejező közmű­velődési munkából, az anya­nyelvi műveltség fejlesztésé­ből és terjesztéséből. A Kul­turális Minisztérium és az j egész kulturális kormányzat I nevében köszöntőm e nagy­szerű mozgalom minden rész­vevőjét. Köszönöm a magyar nyelv ünnepi hete idei házi­gazdáinak, Somogy megye és Kaposvár vezetőinek, kulturá­lis munkásainak az ügyhöz méltó programot és gondosko­dást. A magyar nyelv ünnepi hetét megnyitom. A nagy tapssal kísért mi­niszteri megnyitó után A ma­gyar nyelv három évtizede címmel Benkő Loránd akadé­mikus tartott nagy érdeklő­déssel kísért előadást. Majd Szcntpál Monika előadóestjét hallgatta meg a közönség. A Krónika az magyaroknak dől-i galról című, a XV—XVII. kszá zad magyar irodalmából ősz , szeállított válogatás mél tata sára holnapi számunkba; visszatérünk. A magyar nyelv hete ün­nepi megnyitója után a TIT Magyar Nyelvi Választmánya és Somogy megyei Szervezete, a megyei tanács művelődés­ügyi osztálya és a megyei könyvtár gondozásában egy hét alatt neves nyelvtudósok és megyei szakemberek közre­működésével több mint száz előadás hangzik el Spmogy megyében. A Parlament kongresszusi termében vasárnap a beszá­moló vitájával folytatódott, majd befejeződött az MNOT II. konferenciája. Az elnök­ségben helyet foglalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társa­dalmi Szemle főszerkesztője Dorbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter, dr. Sághy Vil­mos belkereskede’mi minisz­ter, dr. Zsögön Éva egészség- ügyi minisztériumi államtit­kár, Erdei Lászlóné, a nőta- náes elnöke, továbbá Fanny Edelmann, a Nemzetközi De- ’.okratikus .Nőszövetség főtit­kára. A 600 meghívott, a nő- :anács tagjai, a különböző szakterületek, a párt-, allami és tömegszervezetek, a szövet­kezetek képviselőinek sorai­ban ott voltak az európai szo­cialista' országok tésfvérszér- vezeteinék küldöttei. A vitában vasárnap felszó­lalt dr. Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter, aki a kormány nevében köszöntötte a tanácskozást. — A nők helyzetével fog­lalkozó párt- és kormányha­tározat a lányok, asszonyok érdekében végzett munkát társadalmi üggyé tette — hangsúlyozta. Az eredményekről szólva a társadalmi gondoskodás szép példájaként említette: hét év­vel ezelőtt az óvodás korú gyermekeknek csak 57 száza-' lékát, ma már több mint 75 százalékát sikerült elhelyezni, Igaz, korántsem ilyen meg­nyugtató a bölcsődés korúak 10 százalékos elhelyezési ará­nya — bár ezen nagyrészt enyhített a gyermekgondozási segély bevezetése és összegé­nek fölemelése. Népszerűségét bizonyítja, hogy míg 1970-ben 160 ezren éltek vele, nap­jainkban 290 ezer édesanya gondozza otthon gyermekét. A megtett intézkedések között kiemelkedő jelentőségű volt a családi pótlék emelése, az anyasági segélyre jogosultak körének kiterjesztése, a kis­gyermekes anyák számára be­tegápolási táppénz biztosítása- s a nőket és terhes anyákat védő munkaügyi intézkedések. Egyrészt ennek tudható be, hogy a dolgozó nők tábora a KB határozatának megjelené­se óta több mint 200 ezerrel gyarapodott, s hogy ma már a munkaképes korú nők 75 Helyszíni tudósítás Bukarestből Kártyavárként omlottak össze a háztömbök Jelentés a bulgáriai katasztrófáról — Jugoszláviában egy halott Kozma Mihály, az MTI tudósítója jelenti Bukarestből: Vasárnapra már jobban áttekinthetők azok a hatalmas károk, amelyeket a péntek esti földrengés okozott Bukarest­ben és Románia más részein. Bukarestben 32 épülettömb megsemmisült, 130 súlyosan megsérült. Károkat szenvedett a román főváros számos ipari létesítménye is. Eddig több mint félezer halottat emeltek ki a romok alól. A Scinteia vasárnapi számá­ban első oldalon közli a Ro­mán Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának szombati üléséről ki­adott közleményt. A tanács­kozáson meghatároztál»: a munkálatok sürgősségi sor­rendjét. A természeti csapás a beér­kezett adatok szerint Buka­restben 508 halálos és 2600 sebesült áldozatot követelt. A fővárosban 2900 lakás vált lakhatatlanná. Az ország más körzeteiben eddig 72 halottat és 614 sebesültet emeltek ki a romok alól. Mint a Scinteia hangoztatja: a tényleges ká­rok és veszteségek — ame­lyeket csak később lehet föl­mérni — ennél súlyosabbak. A fővárosi ipari létesítmé­nyei közül teljesen összeom­lott a közlekedés- és posta- ügyi minisztérium számító- központjának épülete, több építőipari telep kénytelen volt teljesen vagy részlegesen megszüntetni működését. Megsemmisült « bukaresti egyetem kémiai fakultása és nagy károkat szenvedett az állami fizikai központ. Ugyan­csak ki kellett üríteni kilenc kórházi épületet. Bukaresten kívül az ország többi részéből is érkeztek je­lentések a károkról. Prahova megyében a földrengés robba­násokat okozott a brazi és te- levjeni petrolkémiai kombi­nátban. károk keletkeztek a Vega finomítóüzemben, vala­mint a ploiesti olaj- és gáz- finomító-intézet laboratóriu­mában is. Craiovában súlyosan meg­sérült a szépművészeti mú­zeum, az Oltenia Múzeum, az egyetem, a megyei könyvtár és két filmszínház épülete. 556 lakóház szenvedett olyan sú­lyos károkat, hogy le kell bontani őket. Kisebb-nagyobb károkat jelentettek Dimbovita. Teleorman és Vaslui megyé­ből, valamint Pitestiból. Bu- zauból. Az utóbbiban 60 régi ház összeomlott és 55 személy I sérült meg. Vaslui megyében 330 lakást rongált meg a földrengés. A halottak és sebesültek számáról egyelőre korai len­ne összefoglaló adatot várni, mivel különösen a fővárosban jó néhány nagy, szinte kár­tyavárként összeomlott épület romjainak eltakarítása még javában folyik. Bátorság, kitartás és önfel­áldozás — ez jellemzi a ro­mán főváros lakói és a segít­ségükre sietett emberek mun­káját. Szerte a városban, éjt nappallá téve folyik a munka a földrengés okozta károk fel­számolásán — írja a TASZSZ bukaresti tudósítója. Gyors ütemben dolgoznak az ipari üzemek helyreállítá­sán. A Bukarestet ellátó négy hőerőműközpont közül kettő megrongálódott, s csupán né­hány órára volt szükség, hogy helyreállítsák őket és megin­duljon a főváros árammal, meleg vízzel történő ellátása. Az egész ország a földren­gés sújtotta körzetek segítsé­gére sietett; a mentési és helyreállítási munkálatokat a kommunisták és a kommunis­ta ifjúsági szövetség tagjai irányítják. Nagy önfeláldozás­ról és bátorságról tesznek ta­(Folytatás a 2. oldalon) százaléka dolgozik. — Ugyan­akkor — hangsúlyozta dr. Sághy Vilmos — egyet kell érteni a konferencia megálla­pításával, hogy jobb össz­hangra van szükség a bölcső­dék, az óvodák és a gyermek­gondozási segély fejlesztésé­ben. A dolgozó nők továbbtanu­lásában az erkölcsi, anyagi ösztönzés jelentőségéről szól­va elmondta: e téren is van­nak számottevő eredmé­nyeink, erőfeszítéseink ellené­re azonban ma még az ipar­ban dolgozó lányok, asszonyok,, nagy része szakképzetlen. E helyzet nemcsak a kereseti színvonal gyorsabb ütemű növekedését gátolja, hanem fékezi a dolgozó nők szakmai előrehaladását is. A párt- és kormányhaiáro-, zatok alapján fontos feladat volt az egyenlő múnlcáért egyenlő bért elvének érvényre juttatása is. Az előző tervidő­szakban központi támogatás­sal végrehajtott munkásbér­rendezésben erőteljesebben tá­mogatták a nagyobbrészt nő­ket foglalkoztató iparágakat. A kormány azóta többször el­lenőrizte: végrehajtották-e az intézkedést. A tapasztalatok szerint a nők kereseti szín­vonala fokozatosan megköze­líti az azonos munkakörben foglalkoztatott, ugyanolyan képességű, gyakorlati idővel rendelkező és teljesítményt nyújtó férfiak kereseti szín­vonalát. — A további tennivalókat pártunk XI. kongresszusa és népgazdaságunk V. ötéves terve határozza meg — hang­súlyozta a belkereskedelmi miniszter. — A gyakorlati munkában állandóan figye­lemmel kell lenni a dolgozó nők és az anyák helyzetére. A további feladatokról szól­va kiemelte az 1977-ben ter­vezett központi béremelést a textilruházati ágazatokban. Emelik és egységesítik a több műszakban foglalkoztatottak, műszakpótlékát az iparban, az élelmiszerkereskedelemben és a vendéglátásban — e köztu­dottan nagyobb részt nőket foglalkoztató ágazatokban. Hasonló törekvések jellemzik a következő három-négy év­ben is bérpolitikánkat. Az intézkedések hatására csak­nem egymillió nődolgozó ré­szesül közvetlenül béremelés­ben. J Dr. Molnár Frigyes, az Or­szágos Szövetkezeti Tanács el­nöke, a szövetkezetek több mint 3 millió tagjának üdvöz­letét tolmácsolta. Deák Gábor, a KISZ központi bizottságá­nak titkára elmondotta, hogy az ifjúsági szövetség az utób­bi években erősítette politikai tevékenységét a fiatal nők kö­rében, nagyobb gondot fordí­tott ismereteik gazdagítására. A vitában kicsendült: társa­dalmunkban minden lehetőség adott ahhoz, hogy a nők kö­(Folytatás a 2. oldatomé , Az anyanyelv az emberi szellem csodálatos alkotása

Next

/
Thumbnails
Contents