Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

Hárman a huszonegyből Huszonegy új tag lépett be tavaly az igali tsz-be. Közü­lük hárommal beszélgettem arról, mennyivel jelent töb­bet a szövetkezeti tagság, mint »munkát vállalni« a tsz- ben. # — Vannak, akik azt mond­ják, »a tag fél holddal több« — így Őszi Istvánná —, ez azonban nem így van. Kü­lönféle hiva­talos okmá­nyok ponto­san leírják a tsz-tag jogait és kötelességeit. Szerintem a legfontosabb az, hogy a tag tulajdonosa a közös vagyon­nak. Érdekel, hogyan halad­nak a munkák a határban. Bosszant, ha a terménytároló­nál, ahol dolgozom, azt látom, hogy a pótkocsiról minden döccenőnél leszóródik néhány kiló szem. Még nincs fél éve, hogy Őszi né a tsz-ben dolgozik. Az­előtt a VBKM kaposvári gyá­rába járt be naponta busszal. , — Eljöttem szülési szabad­ságra, azután a családi tanács ügy döntött, hogy itthon ke­ressek munkalehetőséget. Most is nyolc órát dolgozom, mégis sokkal több időm jut a gyere­kekre és a háztartásra. Az­előtt az utazásra elment két órám. — Föltételezem: ismerősei közt ma is vannak bejárók, és olyanok is, akik szintén vissza­jöttek a községbe, — Az előbbiek egy része idővel városban akar letele­pedni. Vannak, akik egysze­rűen úgy gondolják, hogy a gyári munka könnyebb, vagy éppen megbecsültebb. Akad azonban nem egy, aki hozzám hasonlóan hazajön, mert meg­érti, hogy a városban sincs kolbászból a kerítés. Csak nemrég szerelt le Haj­dú Lajos nö» vénytermesz­tő gépész. — Korábban már dolgoz­tam tsz-ben, gazdaságot most azért cse­réltem, mert igy közelebb leszek a lakóhe­lyemhez, Kazsokhoz. Később kiderült:, a 21 éves fiatalember nem egyszerűen a kényelmesebb megoldást ke­reste . . . — Szüleim már idősek, és egyre többet betegeskednek. Így a ház körüli munka java rám marad. A jószág mellett három fóliasátrunk van. In­nen csak tavaly 96 mázsa ká­posztát adtunk el. Szeretném növelni a termelést. Most ké­szítek egy öntözőberendezést, és már azon is gondolkodom, hogyan lehetne fűteni a sát­rakat. ' — Kevés fiatal vállalja ilyen szívesen az otthoni többlet- munkát. — Ennek az az oka, hogy legtöbbjük mindent készen megkap anélkül, hogy tennie kellene érte. Néhány helyen talán maguk a szülők nehez­telnének azért, ha »finom em­bernek« szánt fiuk lapátét ra­gadna. Ahogy én látom, az érettségi ajándékként kapott autók sokkal előbb tönkremen­nek, mint azok, amelyekért valaki maga dolgozott. — Bizonyos abban, hogy ez a határozottsága később is megmarad? — Lehet, hogy egyszer majd én is autót veszek á fiamnak, de csak úgy, ha legalább fele részben maga is megdolgozik érte. — Ismer-e magához hason­ló fiatalt, aki szívesen dolgo­zik a háztájiban? — Igen. Egyre többen van­nak, akik elfogadják a vala­mit valamiért alapelvet. Ná­lunk családon belül is. Öt testvérem közül kettő talán éppen az én példámon fölbuz- dulva visszajön a városból. Hauer Pi­roska az érett­ségi után nyomban a tsz-be jött. Már hatodik hónapja dol­gozik pénztá­rosként. — Szüleim is tsz-tagok. Édesapámat néhány éve sú­lyos baleset érte. Ez nagyrészt az én lehetőségeimet is meg­határozta. Most 1300 forintot keresek havonta, de legalább itthon vagyok. A gazdaság ve­zetői biztatnak, tanuljak to­vább, levelezőn. — Belevág? — Persze, hiszen még csak 19 éves vagyok, és a gazda­ságnak is szüKsége van köz- gazdasági szakemberekre. B. F. A KI$Z~t sTGfYGTiék tfS7=bmn Nyílt, kemény viták voltak — Akkoriban a függetlení­tett vezetők kevesen voltaic. Így az ember , rákényszerült, hogy a lehető legjobb »tár­sadalmi« hálózatot építse ki. Én is sok külső emberrel dol­goztam együtt, amikor 1957 közepén a pártszerveaésbői »átrándultaim« az ifjúsági szö­vetségbe. Így kezdődött beszélgetésünk Virányi Istvánnal, az MSZMP Somogy megyei Oktatási Igaz­gatóságának tanszékvezeiőjé- vel. Annak idején csaknem egy évig Kaposvár városi KISZ-titk.áraiként dolgozott, jó néhány aiapszervezet megala­kításán fáradozott. — Van-e olyan szervezési élménye, amely különösen »megragadt«? — A mélyfúró vállalatnál nagy vita volt. Húszegynéhány fiatal jött össze, estig beszél­gettünk. Többen feszegették azt a kérdést, hogy vajon a technika fejlődése vagy a tár­sadalmi rendszer-e a haladás alapja? Izgalmas téma volt ez akkoriban. Hiszen el kellett ismerni, hogy például egy osztrák munkás életszínvonala is emelkedik, ezzel együtt azonban be kellett bizonyítani, hogy nálunk a szocializmus az elsődleges cél. Végűi szót értettünk és sikerült egy jó KISZ-alapszervezetet össze­verbuválni. Később is támasz­kodhattunk rájuk. — Hogyan hozták össze az ilyen beszélgetéseket? — Szóltunk egy-egy fiatal­nak, elsősorban régi DISZ-ta- goknalc, hogy gyűjtsék össze a társaságot. így az »ellendruk­kerek« is részt vettek a be­szélgetésben. Nyílt viták vol­tak ésszel kellett győzni. Né­hány helyen csak a harmadik­negyedik nekirugaszkodásra sikerült megalakítani az alap­szervezetet. Valahogy úgy néztek ki az arányok, hogy néihány »ellenzéki« szemben állt több — de nem sok — öntudatos fiatallal és rajtuk kívül ott állt a legnagyobb »tábor«, akik várakoztak, nem tudták eldönteni : »beállja- nak-e«. Ök nem zárkóztak el a kapcsolatoktól, így sikerült jó néhányat meggyőzni. — Az agitáción kívül mi­lyen módszerekkel dolgoztak? — Nekünk, szervezőknek a napi kemény miunka után. fá­radtan, nem sok kedvünk volt a teádéin tanokhoz, bá­lokhoz. Máskor persze mi is szívesen, szórakoztunk volna, de akkor örültünk, ha ágyba kerültünk. Viszont az ilyen rendezvényekre is szükség volt. Meglehetősen szeszélyesen, ] de megérkezett a tavasz. Ahogy a szakemberek mond­ják : a meteorológiai évszak- váltás következett be a hé­ten. Volt szélvihar és szür­ke eső, mínusz négy fok és cirógató meleg napsütés. Az első negyedév utolsó hó­napjába léptünk. Nem a haj­rá hanem inkább a nagyobb figyelem vezeti megyénk ipa- iá üzemeit abban, hogy több­ször vetik össze az első ne­gyedévre tervezett jeladato­kat a tényekkel. A korábbiak­nál jobban előkészítve és ál­talában jól indult az év, s bárhol érdeklődik az ember, tanúja lehet a szorgos igye­kezetnek, hogy a kedvező »pozíciók« állandósuljanak, az első negyedév végéig tervezett munkáik maradéktalanul el­készüljenek, Segítséget jelent a széles körben kibontakozott rersenymozgalom. A vállalá­sok, az elhatározások után a munkahelyi kollektívák, a szocialista brigádok azon van­nak, hogy valóra váltsák pa­píron megfogalmazott cél­jaikat. Megpezsdült, megélénkült a határ. Befejezéséhez közeledik a. többségükben jól telelt ga­bonák fejtrágyázása, nemso­kára elkészülnek a szőlőkben, a gyümölcsösökben a metszés­sel. Itt is. ott is »mozgolód­nak« a traktorok. Ahogy egyik mezőgazdasági vezetőnk a hét végén mondta: igaz, hogy sze­szélyes volt az időjárás, de néhány nagyüzem mégsem az­zal a lendülettel rajtolt, mint amelyre meg lett volna a le- lehetősége. Igen kevés helyen lehet látni lezárt, elmunkált őszi szántásokat, jóllehet a termőföld későbbi vízháztar­tásának szempontjából megha­tározóan fontos ez a tevékeny­ség. S ha az élet, közvetetten a biztonságos, jó termés lé­nyeges feltételét, a vizet emlí­tettük, utalni kell arra, hogy nagy jelentőségű tárgyalás színhelye volt a héten Kapos­vár. Az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökhelyettese és a megye vezetői közösen átte­kintették a vízügyi ágazat munkáját és határoztak a fej­lesztésekkel kapcsolatos ten­nivalókról. Többek között a múlt év végén alakult burgo­nyatermelési társulás szem­pontjából kiemelkedő jelentő­ségű az a két víztározó, mMy 1980-tól, illetve 1981-től öntö­zésre is lehetőséget teremt a társulás taggazdaságainak. A mezőgazdasági nagyüze­mek mellett megpezsdült az élet a kiskertekben, a ház kö­rüli gazdaságokban is. Az év első két hónapjában csaknem másfél millió forintos forgal­mat bonyolított le Kaposvá­ron az Ady Endre utcai ve­tőmagbolt. Fokozódik a ter­melési kedv a megyeszékhely körüli kisgazdaságokban — ezt állapította meg a héten a városi tanács végrehajtó bi­zottsága is azon a testületi ülésén, melyen értékelte a kis­termelők tavalyi tevékenysé­gét, valamint azt, hogy a he­lyi szervek miként segítették ezt a munkát. Másfajta értékelést végzett a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a múlt hét keddjén. Azokat a figyelemre méltó ta­pasztalatokat összegezte, me­lyeket a megyében lezajlott ifjúsági parlamentek hoztak. Az elhangzott észrevételek *— ahogy összegezésként megálla­pította a testület — a fiata­lok felelősségérzetét tükrözték, s a javaslatok megvalósítása — ennek az időszakát éljük már — előrelépést jelent az ifjúsági törvény végrehajtásá­ban. A sók egyéb mellett a kró­nikaírás úgy jellemezhetné március első hetét, hogy a készülődés hete volt ez. Készültünk és készülünk a nemzetközi nőn a n megünnep­lésére, a hét végén megkezdő­dött második or-_ágos nőkon­ferenciára. V. kongresszusára készül a Vöröskereszt, ennek jegyében megkezdődtek a fa­lusi alap szervezetekben az összegezések. Számvetést ké­szítenek a nemes célokért te­vékenykedő mozgalom ered­ményeiről, új vezetőséget vá­lasztanak. Hasonló munka kezdődött a TIT-tagsáq köré­ben: ők a VIT. küldöttértekez­letükre készülve adnak számot munkájukról és fogalmazzák meg további feladataikat. A sportszeretők táborát is az izgatott készülődés jelle­mezte. Hosszú hón-apok után tegnaptól újra megkezdődött a küzdelem a bajnoki pontokért a Nemzeti Bajnokság I. osz­tályában. Vörös Márta — Az első nekirugaszkodás után milyen feladatok követ­keztek? — Alakítgattuk az Ifjú Gár­dát. A legnagyobb veszekedés az egyenruhán volt. Egy ki­csit a munkásőr uniformist utánoztuk. • Központi, egységes ruházat csak később lett. A másik ilyen dolog: az első nagygyűlés a Petőfi szobornál. Sokan »fáztak« ettől : nem lesz valami baj? Én akkor azt mondtam, nem szabad félni. Ez beigazolódott. Jól sikerült a gyűlés, mindenféle rend­bontás nélkül. Pedig a tanu­lóifjúság körében akkor még nem is nagyon volt KISZ, épp hogy elkezdődött. — Ön milyen módszereket használt a személyes találko­zásoknál ? — Pártszervezőként szert tettem néhány fogásra. Volt már tapasztalatom. Meg kel­lett küzdeni a személyes el­lentétekkel. Mert — még a pártban is — volt, aki kije­lentette: ha X. Y. tag lesz, akkor ő nem jön! Ilyenkor »rögtönözni« kellett, nem volt recept. Egy apróságon még ma is nevetek. Már több hónapja városi KISZ-titkár voltam, amikor kiderült, hogy a nagy szervezésben elfelejtettem be­lépni az ifjúsági szövetségbe. Hát csináltunk gyorsan egy tagsági igazolványt. — Jelenleg milyen kapcso­latban áll a KISZ-sael? — Hivatalos kapcsolatom, megbízatásom, funkcióm nincs. Akkor is a pártmunká­ból »kirándultam«. De nem volt ezért mellékes dolog szá­momra. Jó pár lelkes ember­rel együtt dolgoztunk. Tulaj­donképpen nem is a szervezés jelentette a legnagyobb ne­hézségeket. Utána jött a munka oroszlánrésze: a .meg­levő alapszervezeteket életben tartani, erősíteni. L. P. MAI KOMMENTÁRUNK Szavazat az új tanácstagra Sokan az urnák elé járul­nak ma megyénkben is. Az utóbbi hetekben egyre több szó esett a munkahelyeken arról, hogy az egyik vagy a másik kolléga szavazni ké­szül, mert megüresedett a ta­nácstag helye. így azoknak a figyelme is a mai időközi ta­nácstagi választásokra irá­nyul, akik sem szavazóként, sem szavazatszedő bizottsági tagként nem »érdekeltek«. Persze minden községben és mindhárom városban ' érde­kelt mindenki abban, hogy az üres helyekre felkészült, alkalmas, közéleti érdeklődé­sű emberek kerüljenek. Ha­lálozás. betegség, elköltözés, lemondás miatt százhetven­három községi, tizennégy vá­rosi tanácstagot választanak meg Somogybán. A február második felében megtartott jelölő gyűlések többsége azt mutatta, hogy egy-egy vá­lasztókerületben az állam­polgárok jól éltek a jelölés jogáva-l, s e fórumokat ki­használták közérdekű javas­lataik, néhol egyéni gond­jaik tolmácsolására is. Az országgyűlés az ősszel foglalta törvénybe a tanács­tagok mandátumának meg­hosszabbítását. Az 1973-ban megválasztott tanácstagok megbízatása most áprilisban járna le, az országgyűlés azonban alkotmányos jogkö­rében eljárva a mandátumot meghosszabbította az 1980. évi általános választásokig. Akkor újra együtt választjuk meg az országgyűlési képvi­selőket, valamint a tanácsta­gokat. Ez a tény még jobban ki­emeli a mostani szavazatok jelentőségét. Az érintett száz­nyolcvanhét választókerület minden szavazásra jogosult állampolgára megkapta az értesítést arról, hol lesz az időközi választás. A szavazás mindenütt ma reggel hat órakor kezdődik, az állam­polgárokat általában a dél­előtti órákban várják a sza­vazókörökben. A voks most is sokat szá­mít, hiszen az időközi vá­lasztás ugyanazt a célt szol­gálja, mint az általános: az állampolgárok arra adják szavazatukat, akit valóban alkalmasnak tartanak e tiszt­ségre. Ez olyn szempontból is érdeke a választókerület­nek, hogy az új tanácstagnak az 1980-as általános választá­sokig még van ideje e köz­életi munkában kellő gya­korlatot szerezni, s akkor to­vábbra is ő képviselheti a környékbeliek érdekeit. Az országgyűlés őszi ülésszakán is szó volt arról, hogy a mai körülmények között sokkal több idő szükséges a tanács­tagi gyakorlat, tapasztalat megszerzéséhez, s ez nyilván csak később kamatozhat. A jó jelölés, a jó választás te­hát nemcsak rövidebb, ha­nem hosszabb távra is szóló. A szavazókörök felkészül­tek, ünnepélyesen fogadják a választópolgárokat ma reg­geltől. Fontos belpolitikai ese­mény az országban, a me­gyében, s természetesen a száznyolcvanhét választóke­rületben is az új tanácstagok útnak indítása először a sza­vazatokkal, majd pedig a jó tanácsokkal, a közös segít­séggel. L. G. Iparfejlesztésünk az V. ötéves tervben IPARI BERUHÁZÁSOK a IV. ötéves tervidőszakban — a III. ötéves tervtől eltérően — kisebb számban kezdődtek. (A jelentősebbek: a Chemical Építővegyianyagokat Gyártő Vállalat barcsi gyára, a Fő­városi Kézműipari Vállalat barcsi üzeme, a Május 1. Ru­hagyár marcali üzemegysége, a barcsi mészhomok-téglagyár és a barcsi panelparketta- üzem.l Egy részük a tervidő­szakban be is fejeződött. Az iparfejlesztés eredmé­nyeként a szocialista iparban dolgozók száma a III. ötéves tervben 12 514-gyel, a IV. ötéves tervben pedig 3673-mal emelkedett. A megye iparának fejlődé­se a III. és a IV. ötéves terv­időszakban — Somogy hely­zetéből adódóan is — exten- zív volt, bár a IV. ötéves terv egyes fejlesztésénél érvényre jutott már az intenzív jelleg is. Mutatja ezt, hogy az ipar terme1 ése ebben az időszak­ban 37 százalékkal, az ipar­ban foglalkoztatottak száma pedig csak 10,9 százalékkal nőtt. Az V. ötéves terv időszkára vonatkozó tervmunkák — így az iparfejlesztéssel kapcsola­tos tervezőmunka is — már 1973-ban megkezdődtek. Az előző tervidőszaktól nagymér­tékben eltérő szempontokat kellett az iparfejlesztésnél fi­gyelembe venni és érvényesí­teni. Ezt a megyében bekö­vetkezett változások mellett népgazdasági követelmények is szükségessé tették. A tervezőmunka kezdeti szakában két nézet ütközött össze. Az egyik (ezt egyes vál­lalati-gyári vezetők hangoz­tatták) : nem szabad tovább iparosítani a megyében, és különösen nem Kaposváron, mivel a korábbi jelentős mun­kaerő-tartalék lényegében ki­merült. így a meglevő ipari üzemekre. r°m lesz munka­erő a korábbinál nagyobb és szükséges termelési feladatok megoldására. A másik véle­mény az volt, hogy tovább kell folytatni az iparosítást új üzemek telepítésével, össz­hangban a népgazdasági cél­kitűzésekkel és figyelemmel a megyei érdekekre, adottságok­ra. Ez a vélemény tükröződik a megye V. ötéves iparfejlesz­tési célkitűzéseiben a megle­vő üzemeknél — az intenzív jellegnek megfelelően — a korábbinál nagyobb feladato­kat elsősorban a ■ műszaki- technikai színvonal növelésé­vel és a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottságának 1976. január 9-i határozatában foglaltak végrehajtásával lehet és kell végrehajtani. A megyei célkitűzések meg­valósulása érdekében egyez­tető megbeszéléseket folytat­tunk a megyei ipar nagy többségét képviselő vállalatok vezetőivel, az ipari szövetke­zetek érdekképviseleti szervé­vel, a középtávú tervek vég­legesítése előtt. A vélemény- csere alapján olyan tervcélo­kat fogalmaztak meg a közép­távú vállalati, gyári, gyáregy­ségi, szövetkezeti tervekben, melyek a megyei célkitűzések megvalósulását biztosítják. Az ipari egységek túlnyomó többsége létszámnövelés nél­kül, vagy mmimális létszám­növeléssel kívánja megvalósí­tani termelési feladatait. Több ipari egység létszámcsökken­tést tervezett. ÉRVÉNYRE JUTOTT tehát! a tervekben az a népgazda­sági követelmény, hogy a ter­melés bővülésének egyetlen lehetséges útja a hatékonyság növelése. A munkaerő a ko­rábbi időszakoknál kisebb mértékben áll rendelkezésre, j azért oda kell irányítani, ahol a hatékony foglalkoztatás biz­tosított, és olyan termelő-szol­gáltató tevékenységet végez, melyre a népgazdaságnak el­sődlegesen szüksége van. A számítások szerint a munkaerő-tartalék várhatóan biztosítja a meglgvő üzemek és az V. ötéves tervidőszak- I ban befejeződő új ipari léte- ! sítmények munkaerő-szük­ségletét. Ezek az üzemek egyébként — pl. Chemical, Május 1. Ruhagyár — a be­ruházások jóváhagyásával ! egyidejűleg megkezdték a szakmunkásképzést. A Csepel ■ Vas- és Fémművek egyedi I gépgyárának leendő kaposvári gyáregysége is megkezdte szakmunkásainak képzését. A í számítások azt mutatják, hogy 1 egy-két további új üzem indí­tásához is biztosított lesz m munkaerő. A megyei célkitűzéseknek megfelelően 1977-ben befeje­ződik a Chemical és a mész- homoktégla-gyár építése. A Május 1. Ruhagyár marcali egysége 1976-ban már termelt, A beruházások megfelelnek az intenziv fejlesztés követel­ményeinek, jól szolgálják — elsősorban a Chemical vegy­ipari jellegével — a megye ipari szerkezetének kedvező irányú változását is. Folyik a Csepel Vas- és Fémművek kaposvári gyár­egységének, valamint az új tejfeldolgozó üzemnek az épí­tése. A Csepel Vas- és Fém­művek beruházását — egye­bek mellett — a termelési profil szakmai igényessége miatt is kiemelkedő jelentő­ségűnek tartjuk. Az új tej- feldolgozó megyénk jellegé­nek megfelelően az élelmi­szeripar korszerűsítését segíti elő. További új — nem sok munkaerőt igénylő — ipari üzem telepítésére Kaposváron és Barcson kerülhet sor. Ezek a .megye gazdasági, gazdaság- földrajzi' adottságaira alapoz­va, magas műszaki-technikai színvonalat képviselő, elsősor­ban vegyipari jellegű beruhá­zások lesznek. Meglevő üzemeinknél — minden ágazatban — jelen­tős ? műszaki-technikai szín­vonal növelését biztosító re­konstrukciós fejlesztés. A re­konstrukció elsősorban géni- technológiai korszerűsödést jelent. Nagyobb énités csuk a Videoton tabi számít .ásteehn í- kai gyáregységénél, a Mező­gép Vállalat kaposvári gyárá­nál és az élelmiszeripari üze­meknél lesz. AZ V. ÖTÉVES TERVBEN a megye iparának fejlesztésé­re mintegy két és fé'szer több nénzt használnak fel, mint a IV. ötéves tervben. E nagy összeget a . korábbi időszak­hoz képest kisebb énílési arány mellett használják fel. Gondolom, jól érzékelteti ez, hogy megyénk iparában je­lentős műszaki-technológiai korszerűsödés megy végbe. Kelemen Ferenc, a Somogy megyei Tanács V. B, ipari osztályának a vehetője (

Next

/
Thumbnails
Contents