Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-26 / 72. szám
MARC AU KOPOGTAT Széles úton X várossá válást nehéz tetten érni. Hiszen akár a lakásépítés üteméről, akár a vízhálózatról, az iparban foglalkoztatottak számáról, az ellátottságról, a közművelődésről vagy a kórházi ágyak számának alakulásáról van szó, nem látszik feltűnő különbség a »nagyközségi korszak; közelmúltjával szemben. Fenyő es hars Együtt léleg- zeni az új várossal elsősorban az itt lakók tudnak. Es tenni ás érte. Mert feladat van bőven. Marcali megfelel a városokkal szemben támasztott követelményeknek, ez azonban nem jelenti azt, hogy semmi sem hiányzik. S a hagyományokon kívül is van mit megőrizni Marcaliban. Olyan értékeik vannak, melyeket a városi élet felgyorsuló ritmusában is figye lemmel kell kísérni. Az új lakótelep szomszédságában gyönyörű fasor szegélyezi az úttestet. Egy fenyő, egy hars, egy fenyő, egy hárs. A szemben levő oldalon fordítva. Jó példa ez a megmaradt fasor: a környezet szépsége meghatározza az emberek hangulatát. S erre a fák, a tágas terek nagyon alkalmasak. Es a játszóterek? Nem sok van. a városban. Fehér Zsuzsával, a Mechanikai Művek diszpécserével. országgyűlési képviselőnél beszélgetve derült ki: mintha még fontosabb volna- Marcaliban a garázs, mint a játszótér... Sok értékes ember van az új városban. És sok közöttük az olyan, aki tenni akar a la- ! kóhelyéért. Egy bíróval be- j szélgettem. Talán észre sem vette: amit általában az emberiség javára gondol, azt Marcalinak szánja. Gondolatait, embernemesítő szándékait. Munka és család — fogalmazta meg a programját. Tarka történetek, emberi sorsok és rengeteg munka húzódik meg a várossá válás folyamata mögött. Egyik beszélgető partnerem mondta: az előrelépés megérdemelt elismerés. Valóban tudták — és átérez- ték — Marcaliban, hogy miért dolgoznak. Az értékes embereket említettem az előbb. Füleki József egyéb munkája mellett (a tanácson dolgozik) nagyon szép szgrafitókkal díszítette társadalmi munkában Marcali sok épületét. Az a képtárlátogató, akinek a vendégkönyvbe olvastam sorait: «nagyobb propagandára lenne szükség a képtár látogatottsága érdekében* — nem volt-e önzetlen? Egy másik bejegyzés: vissza fogok jönni! Megkérdeztem a városi tanács elnökétől: lesz-e díszpolgára Marcalinak? Kell, hogy legyen! — moíidta. Hiszen annyi önzetlen ember dolgozott együtt — nemcsak helybeliek, hanem a megye és az ország más részein élők is — a várossá szervezés hatalmas munkájában, hogy az ilyen elismerés »magától értetődik*. Hasonló véleményt hallottam a címer kapcsán is: gondolkoznak rajta, előbb-utóbb lesz. Most azonban »csak« egy jelvény lesz az avatóünnepséget megelőző esti felvonuláson a marcali fiatalok kabáthajtó- káján. Olyan jelvény, mely a település múltját, jelenét és jövőjét is kifejezi. Sokan visszatérnek mostanában Marcaliba. Mindazok, akik egy város megérésére kíváncsiak. Számolnak ezzel az itteniek. A nagyközségben töltött néhány n-ap nekem is elegendő volt ahhoz, hogy •«aorítsak-«. Hiszen akárhogy ven is, a megye negyedik váFasor mögött fosáról van szó. Hírének növelése, lakói boldogulásának tudata nemcsak az ő ügyük. A táguló közigazgatási határ szélesebb látókört kíván. Igaz, Marcaliban nem okoz különösebb gondot, hogy három községet egyesítenek a járási székhellyel. »A kertvárosok« — hallottam egy tanácsi dolgozótól a félhivatalos meghatározást. Március 30-tól ugyanis Bize, Horvátkút és Boronka Marcali része lesz. Nem kell az új lakók új szemléletével megbirkózniuk: a Berzsenyi lakótelepen javarészt a környező falvakból be- költözöttek építettek föl egy- egy utcát. A városiasodó életmód nem idegen a közeli falvakban^ majdnem mindennap itt vannak valamelyik- rokonnál. Nem sok ember él ezekben a kis községekben: Boronkán 175, Bizén 85, Horvátkúton 192 lakás van. Sok azonban a pótolnivaló. Ahogy a hallottak alapján következtetni tudok, elsősorban Bizén. Ebben az apró kis »kertvárosban« csak egy utca van, azt is mindösz- sze 30 lámpa világítja meg. És a szép nevű Boronka? Az egyik »új végtag«. Szemérmesen húzódik a Marcali felől érkezők elől egy sűrű fasor mögé.., De a kis község nyereménye a járási székhelynek: valóban kertvárossá változtatható. Jó az úthálózata, elég sokan élnek itt ahhoz, hogy a város vezetői figyelemmel kísérjék az ellátás javítását. Bize, Horvátkút, Boronka : ezek a táblák nem sokáig olvashatók. Március 30-án hivatalosan is várossá nyilvánítják a megye egyik legrégebbi települését. S nemcsak a városi szervek kialakítása, az új köz- igazgatás kereteinek a megteremtése, az ünneplő közönség vár erre a rajtra a megye és az ország figyelmének középpontjában. Mindenekelőtt a marcali emberek. Munkások és — jóval kevesebben — a mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek és szorgalmas kisiparosok, kereskedők és a szolgáltatásban foglalkoztatottak. Akik mindannyian biztosak abban: tenni kell, még jobban dolgozni. A rang kötelez Csala Józseftől, a párt- bizottság első titkárától kér_______ deztem: mire kötelezi az itt élő embereket, a város politikai vezetőit a városi rang? — Elsőként a köszönetté. Tartozunk ezzel mindazoknak, akik nagyon sokat tettek a várossá válásért. A korábbi években nem itt dolgoztam, de tudom — és nem vitathatják az itt élő emberek sem —, hogy a fejlődés hajtóereje a számában és öntudatában is egyre erőteljesebb munkásgárda volt. A közösség érdekében, a munkaalkalmak megteremtésében, az életkörülmények javításában sokat fáradozott a nagyközségi pártbizottság. Marcali kommunistái — a forradalmi elődökhöz méltóan — az élvonalban küzdöttek akkor is, amikor nagy erőfeszítésekre volt szükség, és ma sem tétlenkednek. Számítunk — és számíthatunk — rájuk ezután is, hiszen a folyamat nem szakad meg: Marcalinak a szó igazi értelmében várossá kell válnia. Korábban ipari nagyvállá- latnál voltam pártmunkás. Tudom, hpgy a várost egyre erősödő munkásság nélkül nem lehet elképzelni. S ezzel szoros egységben a magasabb szint egyéb feltételeinek is meg kell felelniük. Marcali — kisváros. Ezért csakis a valóság talaján munkálkodva képzelhető el a jövő. A keret — az országos és a megyei érdek — adott. Tartalommal azonban nekünk kell megtöltenünk, nekünk kell kezdeményeznünk, politikai eszközökkel is hozzájárulnunk j az emberek gondolkodásmódjának fejlesztéséhez. Megvan ehhez a tenni akarás és a felelősségérzet is. Természetesen Marcali nem tud kiszakadni évszázadok alatt kialakult környezetéből. A vonzáskörzet ma is hat, s a pártbizottság ezt sem hagyhatja figyelmen kívül. Azt akarjuk — mondta Csala József —, hogy a kapcsolat még szorosabb legyen. Ott, ahol a kaposvári főútvonal a Széchenyi utcára kanyarodik, a Felszabadulási emlékmű előtt, megálltam tíz percre. Egy kismama sétáltatta gyermekét a ragyogó napsütésben, egy gyönyörű, szöszke, göndör hajú kislányt. Egy idegen megszólította: — Merre kell menni a központba? — Ez a széles út vezet arra — mutatta a fiatalasszony. Mészáros Attila Április l-től átalakul a MÉK A forgalmazás, az ellátás javítása a fő cél A Somogy megyei Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat igazgató tanácsa a Minisztertanács 1009 1977. számú határozatának megfelelően kimondta, hogy a vállalat 1977. március 31-én megszűnik. Április 1-től új szervezeti formában megyei szövetkezeti vállalatként működik tovább. Az utolsó alkalmat rendszerint a búcsúzásra használják föl. Ha így tekintjük, rendhagyó volt a tagszövetkezetek képviseletét ellátó igazgató tanács ülése, mert a búcsúzás helyett sokkal inkább az forgott szóban, hogy az új szervezeti keretek között miként tudnák az eddigieknél még jobban szolgálni a fő célt: a lakosság folyamatos, színvonalasabb ellátását zöldséggel, gyümölccsel. A társulásos viszony megszűnik, s a Minisztertanács határozata értelmében április 1-től a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának felügyelete alatt megalakul a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Központ, amely irányítja a megyei szövetkezeti vállalatokat. Vitathatatlan, hogy zöldségprogramunkban elsődleges szerepe van a termelés fejlesztésének. (Ezt szolgálják a kertészeti ágazatot érintő, a közelmúltban hozott ösztönző intézkedések.) Kétségtelen azonban, hogy az ellátás javításában kulcsfontosságú szerepe van a kereskedelemnek, a forgalmazónak. A szervezeti módosítást számos ok indokolta, többek között például az, hogy a felvásárló szervek között nem volt megfelelő összehangoltság, hiányzott a célszerű árukiegyenlítés, a forgalmazásba fölösleges szervek ékelődtek, így ésszerűtlenül nőtt az áru útja, gyakran szenvedett csorbát a szerződéses fegyelem, a MÉK-ek nem éltek szankciókkal tagszövetkezeteikkel szemben — és lehetne sorolni tovább. A következmény ismert: szervezetlenebb lett a piac, és nem csupán termelési, hanem forgalmazási hiányosságok is hozzájárultak az ellátás zavarai- nofc, Az új szervezeti rend, a forgalmazás korszerűsítése ezeket a hibákat hivatott megszüntetni. Az országos központ gondoskodik arról, hogy az irányítása alá tartozó megyei szövetkezeti vállalatok megfelelő árpolitikát folytassanak, ezzel összhangban álló termelői, felvásárlói és fogyasztói árakat alkalmazzanak. Megszűnik a megyei MÉK-ek közötti elkülönültség, az ellátás színvonalában megmutatkozó különbség, mód nyílik az árualapok megfelelő átcsoportosítására, valamint a fejlesztési eszközök ésszerűbb központosítására. A társulásos viszony megszűnik, de — ahogy a MÉK igazgató tanácsa is döntött — a taggazdaságok vagyoni betétjüket az új vállalatnál hagyják, és kialakítják azokat az egyszerűbb együttműködési formákat, melyek a termelésben, a forgalmazásban és a feldolgozásban a közös érdekeket szolgálják, A vagyoni részarányt ilyen célokra kívánják fordítani. Készítsék elő jobban az építkezéseket! Bondor József miniszter tájékoztatója a Parlamentben Sok a megkezdett építkezés: az építőipar évente 17—20 ezer épületen dolgozik az országban, s munkahelyeinek száma megközelíti a négy és fél ezret. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter a Parlamentben tartott tegnapi sajtóértekezleten kifejtette: ez a szám az ország méreteihez és a rendelkezésre álló erőforrásokhoz képest indokolatlanul nagy, s kedvezőtlenül befolyásolja a kivitelezés időtartamát.. Másfél évtized alatt alig 20 mázai ékkai csökkent a kivitelezési idő, és ennek az a következménye, hogy sok a befejezetlen építési beruházás. Miért van ez így? A miniszter hangsúlyozta, hogy a beruházások előkészítése és végrehajtásának szervezése továbbra sem kielégítő. Általános gyakorlat, hogy a beruházásokat megalapozó számítások és dokumentumok hiányában kezdik el. A megvalósítás feltételei csak a végrehajtás során tisztázódnak. A kellő előrelátás hiánya sokszor áttervezést tesz szükségessé, vagy fölösleges munkavégzést. A beruházás megfelelő előkészítésének hiánya állandó feszültség forrása a megvalósítás résztvevői között, emiatt aztán indokolatlanul sok operatív beavatkozásra is sor kerül. A miniszter azt is megállapította, hogy a termelékeny, .korszerű építési módok alkalmazása a szükségesnél lassúbb ütemű a kommunális jellegű épületeknél. E technológia egy részét mellőzik az építtetők, pedig a gyors megvalósítás és az alacsonyabb fenntartási költség ellensúlyozza, hogy többe kerül a készülő épület. Az építőipar feladatait is hosszú távon meghatározta a párt programnyilatkozata. A feladatot csak erőforrásainak lehető legteljesebb felhasználásával tudja megoldani. Az építőipar termelését 15 év alatt a jelenleginek két-há- romszorosára kell növelni, és viszonylagos egyensúlyt kell teremteni az építési feladatok és a teljesítőképesség között. Ennek érdekében a termelékenység növekedésének üteme az építőiparban meghaladja az iparét. Nemcsak mennyiségben kell többet nyújtaiy hanem javítani a minőséget is. Miként lehet biztosítani az igények és a kapacitás összhangját? Mindenekelőtt a hosszú távú tervek egymáshoz kapcsolódó ötéves láncolatával. Egy-egy középtávú terv jelentősebb beruházásait már a döntéselőkészítés időszakában meg kell alapozni, s a feladat műszaki jellemzőit 2— Hatékonyabban szolgálni a lakosság ellátását, a kertészeti termelést — ez a fő céljuk az átszervezett vállalatoknak. Ám a szervezeti módosítás önmagában nem hoz változást. Ez csupán feltétel az Igényeknek, a céloknak jobban megfelelő munka végzéséhez. Ahogy az igazgató tanács ülésén is elhangzott: a korszerűbb keretek között korszerűbben kell dolgozni. Nem általában van szükség több zöldségre, hanem fajtánként kell jobban kielégíteni a lakosság igényeit. (Hiába áll rendelkezésre például káposztából a szükséglet kétszerese, ha nincs elég paprika, paradicsom vagy fokhagyma.) Ezért van szükség arra, hogy a forgalmazó vállalat a kölcsönös érdekek alapján még szorosabbra fűzze kapcsolatait a termelőkkel, a tagsági viszony megszűnése ezért nem jelenti az érdekeltség, az együttműködés megszűnését. A tagszövetkezet képviselői — a megszűnést kimondó utolsó tanácskozáson •— ezért váltottak szót elsősorban a holnap feladatairól. Április elsejétől az átszervezett szövetkezeti vállalat neve Zöldért lesz, igazgatója a MÉK eddigi vezetője, Báli Gyula. ▼. K 3 évvel korábban ismertetni kell. Szükség van arra is, hogy a beruházás előkészítésében részt vevők kötelezettségeinek teljesítését különböző szankciók is biztosítsák. Az előkészítettség alapján szigorítani keli a tervezett beruházások megkezdésének feltételeit, s a beruházások meghatározott körere kötelezően szervezési ütemtervet kell készíteni —a beruházási folyamat lerövidítésére, a kedvező üzembe helyezési határidő elérése érdekében. A vállalkozói szerződések fegyelemmel 5zi 1 árt! i tása érdekében szükség van az együttműködő szervezetek kapcsolatainak új szabályozására és szigorítására is. A következő 15 évben 1,3— 1.4 millió lakás építését tervezzük — elsősorban a városi lakáshiány csökkentésére. Megoldásának előfeltétele, hogy minél nagyobb hányaduk iparosított építési móddal készüljön. A városokban — e lakásokkal együtt — az alapfokú ellátást szolgáló oktatási, egészségügyi és kereskedelmi létesítményeket is meg kell építeni. E feladatok megoldása érdekében jól kell gazdálkodni az emberekkel és a technikával. A miniszter véleménye szerint a házilagos építőiparban valamint a kis- és középszervezeteknél a munkásak száma nagyobb annál, mint amennyit az ott végzett tevékenység nagysága és népgazdasági fontossága indokolttá tenne. Az állami vállalatoknál az építőipari munka termelékenysége az utóbbi 15 év alatt a kétszeresére nőtt — a műszaki és technikai fejlesztés hatására. A szövetkezeti és a házilagos építőiparban azonban továbbra sem kielégítő. Ezért is indokoltnak tartja az ÉVM, hogy azok a gépek, amelyeket már az állami építőipar nem tud gazdaságosan használni, kerüljenek át a kisebb építőipari szervezetekhez. Ott jelentősen emelik a technikai színvonalat, és termelékenyebbé teszik a munkát. Dr. K. T. Készülődés az Agromasexpóra Április 15-től 20-ig rendezik meg az idén az Agromas- expót. Bár az , előző rendezvény óta mindössze fél év telt el, máris több kiállító jelentkezett. mint a múlt évben.sőt a tőkés országok érdeklődése is megnőtt. A 29 hazai részvevő mellett 13 ország 109 cége küldi el termékeit, ösz- szesen 11 ezer négyzetméter területen mutatják be a hazai és a külföldi vállalatok a legújabb mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket, műszereket. A Szovjetuniói az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia mellett a legnagyobb területet a hazai mezőgépipar termékeinek szánják. SomogVból a Kaposvári M<v zegép Vállalat készülődik a bemutatóra. Tizenhétfajta gépet állítanak ki. Emelőgépeik közül a traktoros és gépkocsis darukat viszik, közöttük az új, nagy teljesítményű KCR—3—4—5 ezreseket. A gyümölcsmanipulátorok közül a Hungária Rekord típusú almaválogató gépsort készítik elő szállításra. Üj terméke a gyárnak a most bemutatásra kerülő TVE 3200-as traktoros magasemelő, A hétféle talajművelő gép közül érdemes megemlíteni az új típusú 6— KRX k ultivá tort. A vallaiat dolgozói NDK-exportra ' gyártják azokat a hajtóműveket, amelyeket most a kiállításra küldenek.
