Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-22 / 68. szám

Leonvid Brezsmev beszéde

•/ ®

(Folytatás az 1. oldalról)

dórral, az MSZMP PB tagjával, a SZOT főtitkárával.

Az elnökség, a titkárság, a revíziós bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása után a küldöttek elfogadták az egyhetes kongresszus napirendjét, amelynek legfontosabb eseménye a szovjet szakszervezetek központi tanácsa által előterjesztendő beszámoló megvitatása lesz. Ezután Alekszej Sibajev L eonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának adta meg a szót.

Leonyid Brezsnyev az SZKP Központi Bizottsága, a politikai bizottság és a titkárság nevében köszöntötte a szovjet munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség és az alkalmazottak szakszervezeteinek küldötteit, a dolgozó asszonyok és az ifjú nemzedék képviselőit. A szakszervezetek tevékenységének jelentőségét méltatva megállapította: a szovjet szakszervezetek a kommunizmus iskoláját alkotják.

Gazdasági kérdésekről szólva az SZKP KB főtitkára kiemelte, hogy a szovjet népgazdaság megnövekedett méretei fölvetették a tervezés és az irányítás tökéletesítésének problémáját, az egész gazdasági mechanizmus megjavításának kérdését. Ebben az irányban nagy munka folyik. A központi tervező és gazdasági szervek a megfelelő konkrét javaslatok előkészítésével vannak elfoglalva. A párt hat limas jelentőséget tulajdonít annak, hogy ezt a munkát ne halogassák sokáig.

Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta az »alulról« jövő kezdeményezés társadalmi-gazdasági szerepét a szocialista államban, beszélt a szocialista munkaverseny jelentőségéről és a munkafegyelem megszilárdításának kérdéseiről.

Nagy teret szentelt az SZKP KB főtitkára a szovjet mező- gazdaság. ezen belül különösen az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos kérdéseknek. Kijelentette: — Azt a nagy feladatot tűztük magunk elé. hogy biztosítjuk a lakosság fennakadás nélküli ellátását jó minőségű, teljes értékű és változatos élelmiszer- ipari termékekkel. Különleges jelentőségű ebből a szempontból a hús és hústermékek termelésének fejlesztése. Az állattenyésztésben a feladat az ágazat ipari alapokon történő átállítása, amihez azonban jelentős időre van szükség. Ennek megfelelően a központi bizottság többször figyelmeztetett a túlkapások, a kapkodás megengedhetetlenségére. a specializált állattenyésztő gazdaságok szervezésében.

— Az életszínvonal emelésének feladatai szempontjából elsőrendű jelentőségű a munkafeltételek javítása — folytatta Leonyid Brezsnyev. Sokat kell tenni annak érdekében is, hogy javítsák az üzemen belüli étkeztetést és szolgáltatásokat. A párt kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az üzemi demokrácia fejlesztésének.

»A dolgozó ember a szocialista társadalomban nem egyik vagy másik művelet gépies végrehajtója, nem utasítások gépies végrehajtója. Nemcsak a saját erőfeszítéseinek közvetlen eredményei fontosak a számára, hanem azok jelentősége a közös munkafolyamatban.« Ezért a munkásember csak ott érezheti magát a termelés valóságos gazdájának. ahol hallgatnak rá, ahol álláspontját ténylegesen tekintetbe veszik a szociális és gazdasági tervezésben.

Beszédének a nemeztkőzi politikai élet időszerű problémáival foglalkozó részében az SZKP KB főtitkára mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy a szovjet állam külpolitikai tevékenységében az SZKP XXV. kongresszusának határozatai az irányadók. A kongresszus által a békéért és a nemzetközi együttműködésért vívott további küzdelem "-'lekében elfogadott program ■ -víszelesen nem egy évre 1 de az első év erpdmé- •i sem csekélyek. Egyre intenzívebbé válnak a szocialista országok vezetői közötti

Somogy! Néplap

kapcsolatok. Tökéletesednek a szocialista országok gazdasági együttműködésének formái. Több száz, több ezer szovjet ember dolgozik manapság a testvéri országokban, és a szocialista országok sok munkása és szakembere vesz részt a Szovjetunióban folyó kollektív építkezéseken.

Hogy mennyire erőteljesek és életadóak a testvéri kapcsolatok gyökerei, a szocialista országok népei közötti kapcsolatok gyökerei — folytatta Leonyid Brezsnyev —, tanúsítja a népi Magyarország egyik sok dicsőséget szerzett üzeme, a »Vörös Csepel« kollektívájának nagyszerű kezdeményezése: a csepeliek szocialista munkaversenyt indítottak a Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére és konkrét kötelezettségeket vállaltak magukra a Szovjetunióba irányuló exportszállítások határidő előtti teljesítésére. Ugyanilyen kezdeményezések indultak Bulgária és a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia munkásai részéről. Engedjék meg, hogy a kongresszus szószékéről tiszta szívből megköszönjem a testvéri országok dolgozóinak az október ügyével vállalt szolidaritás e rendkívül hatékony és megható megnyilvánulását.

A Szovjetunió és szövetségesei külpolitikájukban tán- toríthatatlanul követik a béke lenini irányvonalát, konkrét kezdeményezésekkel állnak elő a nemzetközi politikai légkör javítása érdekében. A világban azonban még mindig vannak befolyásos politikai erők, amelyek érdekeltek abban, hogy ez a konstruktív nemzetközi párbeszéd abbamaradjon. Semmiképpen sem akarnak például megbékélni az afrikai és ázsiai államok független politikájával és haladó jellegű fejlődésével. Ezt példázta legutóbb a NATO-or- szágok beavatkozása a zairei belső konfliktusba és az Angolai Népi Köztársaság ellen indított rágalomhadjárat is. Erről tanúskodnak azok az elvetemült gyilkosságok, amelyeknek áldozataivá a napokban a nemzeti felszabadító mozgalom olyan kiemelkedő egyéniségei váltak, mint Marien Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság elnöké és Kamal Dzsumblatt, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnöke.

Nem kevésbé álhatatosak az imperialista erők a szocialista világ elleni aknamunkájukban, a szocialista rendszer fellazítását célzó erőfeszítéseikben. »Ellenségeink szeretnének bármiféle olyan erőre lelni, amely a szocializmus ellen lép fel országainkon belül. Ha pedig ilyen erőket nem találnak, minthogy a szocialista társadalomban

nincsenek sem elnyomott, kizsákmányolt osztályok, sem elnyomott és kizsákmányolt nemzetiségek, akkor feltalálnak valamilyen pótlékot helyettük. Hazug reklám segítségével a »belső ellenzék« látszatát keltik a szocialista országokban. Ezzel a céllal szerveznek kampányt az úgynevezett »másképpen gondolkodók« körül, ezzel a céllal kiabálják teli a világot »az emberi jogok megsértéséről« a szocialista országokban.

Leonyid Brezsnyev ezzel összefüggésben megállapította, hogy a Szovjetunióban senkinek sincs tiltva, hogy másképpen gondolkodjék,

mint a többség. A megalapozott, jó szándékú kritikát hálával fogadják. Azokat, akik tévesen bírálnak, eltévelyedett embereknek tekintik.

— Másként áll a helyzet, amikor néhány társadalmunktól elszakadt személy aktívan fellép a szocialista rendszer ellen, a szovjetellenes tevékenység útjára lép, megsérti a törvényeket és nem találva támaszra az országon belül, a külföldhöz fordul támogatásért, az imperialista felforgató központokhoz, propaganda és hírszerző szervekhez — mondotta. — Népünk azt követeli, hogy az ilyen, ha lehet így mondani, személyiségeket a szocializmus ellenfeleinek, • olyan embereknek tekintsük, akik saját hazájuk ellen szállnak síkra, az imperializmus segédjeinek, egyes esetekben ügynökeinek tekintsük őket. Természetes, hogy a törvényben meghatározott intézkedéseket teszünk és fogunk tenni ellenük.

Nagy teret szentelt beszédében az SZKP KB főtitkára a szovjet—amerikai kapcsolatoknak, amelyeknek pozitív irányban történő fejlesztésére a Szovjetunió nagy súlyt helyez.

— E tekintetben a jelenlegi helyzetre három tényező jellemző — mondotta Brezsnyev. — Az első közülük az a tekintélyes bázis, melyet az 1972—74-ben megkötött megállapodások alkotnak. A második az, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatok fejlődésében bizonyos pangás tapasztalható. A megtorpanást az amerikai fél először az elnökválasztási kampánnyal magyarázta. »De az új washingtoni adminisztráció hivatalba lépése óta eltelt két hónap valahogy nem mutat törekvést ennek a pangásnak a leküzdésére.« A harmadik tényező az SZKP . főtitkára szerint: »nagy objektív lehetőségek jelenléte az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés továbbfejlesztésére. a különféle területeken, mindkét ország és az általános béke javára«.

A főtitkár a szovjet—amerikai kapcsolatok javításának konkrét és reális feladatai között első helyen említette az alapjaiban már 1974-ben egyeztetett új stratégiai fegyverkorlátozási megállapodás aláírását. Lehetőség van közös szovjet—amerikai kezdeményezésekre a vegyi fegyverek legveszélyesebb fajtáinak betiltásában és a fegyverek megsemmisítésében, valamint egyéb biztonságfokozó és fegyverkezést korlátozó intézkedések végrehajtásában. Végül reális feladat a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok széles fejlesztése, az amerikai diszkriminációs előfeltételek megszüntetése a már régen aláírt kereskedelmi megállapodások életbe lépése alapján. Lehetőség van a két ország összehangolt akcióira az igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtése érdekében.

— A Szovjetunió e lehetőségek tevékeny kihasználása mellett van — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. — Vannak azonban olyan körülmények, melyek szöges ellentmondásban vannak a szovjet —amerikai viszony további javításával és fejlesztésével. Ezek egyike a Szovjetunió részéről állítólag megnyilvánuló »háborús fenyegetés« ürügyén indított rágalomhadjárat. Erről a közelmúltban már kellett beszélnem. A másik — az amerikai hivatalos közegek kísérletei a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozásra« — mondotta Brezsnyev. A főtitkár kifejezte véleményét, hogy egyetlen szuverén ország sem fogadhatja el Washington igényét arra, hogy előríja más országoknak, miképpen éljenek.

Cyrus Vance amerikai külügyminiszter küszöbön álló moszkvai látogatásával kapcsolatban Leonyid Brezsnyev megjegyezte: »Meglátjuk, mit hoz magával. Persze, mindenki tudja, mennyire fontos a szovjet—amerikai viszony továbbfejlesztése. Mi azt szeretnénk, ha ezek jószomszédi kapcsolatok lennének, de ehhez elengedhetetlen a kölcsönös megértés meghatározott szintje és a kölcsönös korrektségnek legalább a minimuma.« A szovjet fél meggyőződése, hogy a két ország népének érdekei és a béke megőrzésének érdekei végül is utat törnek maguknak. »A dolog azon múlik, mikor következik ez be, mennyi idő megy veszendőbe, ami alatt sok hasznosat lehetne tenni.«

A Szovjetunió és a nyugateurópai országok kapcsolatai egészében véve kedvezően fejlődnek. A Szovjetunió és Franciaország viszonyát annak idején »elsődlegesnek« nevezték. Bizonyos mértékben ez ma is érvényes: élénk gazdasági és kulturális kapcsolatokat tartanak fenn, s együttműködnek egyes külpolitikai kérdésekben is. A Szovjetunió nagyra értékeli, hogy Franciaország, az NSZK, Olaszország és Nagy-Britannia vezetői állást foglalnak az enyhülési politika mellett. A szovjet—NSZK kapcsolatok javításában még sokat lehet tenni. »Ebben az évben teszek látogatást Franciaországban és » NSZK-ban. Remélj ük,

hogy az előttünk álló tárgyalások új ösztönzést adnak viszonyunk fejlesztéséhez ezekkel az országokkal.«

Az európai politikai élet »figyelemre méltó eseményének« nevezte Leonyid Brezsnyev a szovjet—spanyol kapcsolatok

új rafelvételét, s állást foglalt továbbfejlesztésük mellett.

Az európai biztonsági értekezlet óta eltelt húsz hónap kedvező mérlegéről szólva a főtitkár a kapcsolatok »észrevehető kiszéleseáéséről és gazdagodásáról« beszélt. A közelgő belgrádi konferencia feladata nem egyszerűen az eddig megtett út összegezése, hanem új, konkrét javaslatokban való megegyezés az együttműködés kiszélesítésére.

Brezsnyev részletesen kifejtette a közel-keleti békés rendezés szovjet tervezetét, a genfi értekezleten kidolgozandó megoldás alapelveit:

»Egyebek között úgy véljük — mondotta —, hogy az értekezlet záróokmányának (vagy okmányainak) alapjaként azt az elvet kell elfogadni, amely szerint elengedhetetlen a háborús területszerzés, s a térség minden országának joga van az önálló létezésre és biztonságra. Biztosítani kell a Palesztinái arab nép elidegeníthetetlen jogait, beleértve jogát az önrendelkezésre, önálló államalakításra.

Véleményünk szerint vitathatatlan, hogy a békéről szóló dokumentumoknak elő kell irányozniuk az izraeli csapatok kivonását az összes 1967- ben megszállt arab területekről.

Leonyid Brezsnyev közölte, hogy a Szovjetunió senkire nem kívánja ráerőltetni ezeket az elképzeléseket, és kész megismerkedni más indítványokkal. Szovjet részről már korábban is felvetették, hogy a közel-keleti rendezéssel kapcsolatban meg lehetne vizsgálni a térségben folyó fegyverkezési hajsza korlátozásának kérdését. »Általában a nemzetközi fegyverkereskedelem problémája úgy látszik, megérdemli, hogy véleményt cseréljünk róla.«

A fegyverkorlátozás és leszerelés kérdéseiről szólva az SZKP főtitkára első helyen említette az összes nukleáris kísérlet betiltását. A szovjet fél meg van győződve arról, hogy egy idevágó megállapodás ellenőrzésére nemzeti eszközök is elegendőek. Mindazonáltal a jelenlegi szovjet megállapodástervezet lehetővé teszi a helyszíni ellenőrzést, ha kételyek merülnek fel valamelyik fél magatartásával szemben. Természetesen a nukleáris kísérletek teljes megszűnésére csak akkor kerülhet sor, amikor egy ilyen megállapodáshoz minden nukleáris hatalom csatlakozik.

Szovjet részről figyelemmel követik a Varsói Szerződéshez tartozó országok azon javaslatának fogadtatását, mely szerint az európai biztonsági értekezlet minden részvevője kötelezettséget vállal arra, hogy nem alkalmaz elsőnek atomfegyvert. »Szeretnénk, ha a nyugati országok, elsősorban a NATO-tagállamok vezetői, alaposan átgondolnák ezt a fontos javaslatot, s lemondanának arról az irracionális és mechanikus felfogásról, mely szerint, ha egy javaslat a másik féltől származik, akkor veszélyes és elvetendő.«

Brezsnyev hangoztatta, hogy a leszerelés kérdésében a kölcsönös példamutatás hasznos lehet, de csak a kölcsönös jóakarat jelenléte esetén.

Beszédének befejező részében az SZKP főtitkára hangoztatta, hogy a szovjet nép nagyra becsüli az SZKP békeszerető politikáját, amelynek eredményeként az ország történetének leghosszabb, már 32 éve tartó béke periódusát éli. A párt a továbbiakban is kész mindent megtenni azért, hogy a béke szilárd, tartós és megbízható legyen.

Nagy tetszéssel fogadott beszédének befejeztével Leonyid Brezsnyev felolvasta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének rendeletét, mely az Októberi Forradalom Érdemrendet adományozta a szovjet szakszervezeteknek. A főtitkár a magas kitüntetést maga tűzte fél a szakszervezetek zászlajára. (MTI)

Latinca-emléktúra

Borongás, esős vasárnapra számítottak azok, akik kora reggel kinéztek az ablakon Kaposváron. A szemerkélő eső ellenéle fiatalok népesítették be a Bajcsy-Zsilinszky utcát a tanítóképző főiskola előtt. Több mint százötvenen jöttek el, hogy részesei lehessenek az immár hagyományos Latinca- emlektúrának. A szervezők nem számítottak ilyen sikerre, és arra sem, hogy 'mire útra kel az utolsó csapat, az idő is megenyhül : kisüt a nap, igazi tavaszi idő köszönt ránk.

Hét kilométer — ilyen hosz- szú pályát jelöltek ki a rendezők ,a tizen,kilences mártírok Nádasdi-erdőben levő emlékművéig. Az összetett honvédelmi versenyek szabályainak megfelelően állomásokkal nehezítették a továbbhaladást; számot kellett adni politikai ismeretekből, Latinca Sándor életéről, illetve tanácsköztársasági dalokat kellett énekelni. Az ügyességi feladatok sem maradtak el : a gránátdobás, a lövészet, a kötélmászás is hasznos pontokat jelentett, s a versenyzőket sporszervásárlá- si utalványokkal jutalmazták.

A nádasdi erdőszélén ifjúgárdisták álltak díszőrséget a mártírok emlékműve előtt. Németh Györgyi, a tanítóképző főiskola hallgatója elszaI valla Hamburger Jenő La- tinca-ballada című versét, majd az MHSZ városi bizottsága, az Ifjú Gárda városi parancsnoksága és Latinca Sándor szocialista . brigádok nevében koszorút helyeztek az emlékműre. Ezután hirdettek eredményt a túrán szereplő csapatoknak. Az első helyen a tanítóképző másodéves hallgatói végeztek, őket a Közúti Építő Vállalat fiataljai, illetve az 512-es szakmunkásképzőintézet tanulói követték.

A Tanácsköztársaság évfordulójának előestéjén mindig bemutatkoznak a megyeszékhely ifjúsági kórusai Kaposváron. a Munkácsy Mihály Gimnázium aulájában. Ezen a vasárnapon valamennyi kaposvári általános iskola — egy kivétellel — és a két gimnázium énekkara adott hangversenyt, pontosabban zenei matinét. Folytatásként, hiszen szombaton szintén kórusok népesítették be a gimnáziumot: akkor az Éneklő Ifjúság kórusmozgalom kaposvári döntőjét tartották itt. A Tóth Lajos Általános Iskola kisdobos-, a Rákóczi, a Kisfaludy, a Gárdonyi, a Krémisz és a Zrínyi iskola úttörőkórusa vett részt ezen. A zsűri valamennyiük szereplését jónak ítélte, és javasolta továbbjutásukat.

Fidel Castro Tanzániában

Az afrikai körúton tartózkodó Fidel Castro kubai kormányfő (balról a harmadik) Dar-esz-Szalamban Julius Nyercrc tanzániai államfő (balról a második) társaságában meglátogatta a kubai segítséggel épült egyik mezőgazdasági szakiskolát. Kuba az afrikai országban három tanintézetet épített. (Telefotó: AP—MTI—KS)

A francia választások második fordulója

Baloldali vezetés 60 városban

Az egységes baloldal impo- ' záns sikert ért el a francia községtanácsi választások vasárnapi második fordulójában: fokozta az első fordulóban — egy hete elért — előretörését. Az ország 30 ezer lakoson felüli 221 városából hatvan került ezen a két vasárnapon a baloldal vezetése alá. s így ma már 156-nak az élén baloldali —• kommunista, szocialista,

baloldali radikális — polgár- mester áll. A nagyvárosokban.

ahol a községtanácsi választások egyértelműen politikai jellegűek voltak, a baloldal a második fordulóban a számítások szerint a szavazatok 52,5 százalékát szerezte meg.

Párizsban is teret nyert a baloldal, de a hagyományosan a kormánypártok fellegvárát jelentő fővárosbap nem tudta megakadályozni Jacques Chirac ex-miniszterelnök győzelmét.

HÍREK A VItiGBÓL

Fukuda Takeo japán kormányfő hétfőn Washingtonban megkezdte tárgyalásait Jimmy Carter amerikai elnökkel. A japán kormányfő — a hírek szerint — »különleges gonddal készült föl« az elnöknél tett látogatásra.

Nyilatkozatban hívja föl a figyelmet a salvadori eseményekkel kapcsolatban a Szak- szervezeti Világszövetség. Felháborodását fejezi ki Armando Molina ezredes kormányának terrorja miatt, s felhívja a világ dolgozóit: vállaljanak szolidaritást a salvadori nép harcával.

A zimbabwei lakosság és a szabadságharcosok növekvő együttműködése jellemzi a Smith-rezsim elleni harc jelenlegi szakaszát — így nyilatkozott Robert Mugabe, a hazafias front egyik vezetője a mozambiki Tempo című lapnak.

Vicntiane-i tárgyalásainak befejeztével hazafelé indult Leonard F. Woodcock vezette amerikai küldöttség. Útját megszakította a Fülöp-szigete- ken s tárgyalásokat folytatott az ország vezetőivel.

80 millió dollár hitelt nyújtott Portugáliának az Egyesült Államok kormánya — amerikai búza, kukorica stb. vásárlásához.

Kissingerrel, a volt külügyminiszterrel tanácskozott három és fél órán át Carter elnök. A közel-keleti a délkelet-ázsiai és a távol-keleti térség problémáit vitatták meg.

A hesseni községtanácsi választások (NSZK) a kereszténydemokraták nagyarányú előretörésével és a szociáldemokraták jelentős veszteségével zárullak. A CDU hat város közül ötben és hú®!’, körzetből 13-an szerzett többséget.