Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-19 / 66. szám
NDK—magyar gazdasági kapcsolatéit Egyenrangú társak, kölcsönös előnyök IQ^y-ben 1,2 milliárd rubel A résztvevők többsége nem találta meg a helyes választ a berlini Magyar Kultúra Háza havonként sorra kerülő ifjúsági vetélkedőinek egyik kérdésére: »Milyen összeget tett ki 1975-ben a Magyarország és az NDK közötti külkereskedelmi forgalom? 1,5 milliárd márkát? 2,8 milliárd márkát? 4 milliárd márkát?* A hazánk ismeretéből versenyző berlini fiatalok legnagyobb része úgy vélte, hogy a második változat a helyes ... Három-négy évvel ezelőtt még nem tévedtek volna azok. akik 2,8 milliárd mellé tették volna keresztet a versenylapon. 1975-re vonatkozóan azonban már 4 milliárd márka a találat, a két ország közötti külkereskedelmi forgalom ebben az évben érte el ezt n határt, az 1 milliárd rubelt. S tavaly is tovább növekedett a forgalom, amelynek növekedési üteme 1971—1975 között évente 20 százalékot tett ki. Vagyis: a növekedés jóval felülmúlta azt az ütemet, amellyel mindkét ország egész külkereskedelmi forgalma emelkedett, s valamennyi partnere közül az NDK és Magyarország egymással emelte a legnagyobb mértékben a forgalmat. Az idén 10 százalékos emelkedéssel számolnak, s ez azt jelenti hogy — kiegyensúlyozott mérleggel — 1,2 milliárd rubel lesz a forgalom. Fontos, nemcsak a külkereskedelem, hanem az egész magyar gazdaság számára sok mindent meghatározó tény, hogy a Szovjetunió után az NDK a legnagyobb kereskedelmi partnere hazánknak. A magyar külkereskedelemben a hatvanas évek végére került az NDK a második helyre. Az egész forgalom több mint tíz százalékát ezzel, a fejlett iparral rendelkező szocialista országgal bonyolítjuk le. A forgalom az NDK-val nagyobb, mint Angliával, Franciaországgal és Olaszországgal együttvéve. Az NDK külkereskedelmi statisztikájában a magyar partner az ötödik helyen áll, s az egész külkeres keddiem 5—5,5 százalékát teszi ki. A forgalom az utóbbi tíz esztendőben nőtt meg ennyire, s alaposan felülmúlta azokat a megállapodásokat, amelyeket a két ország annak idején az 1966—1970-i, illetőleg az 1971—1975-i tervidőszakra kötött. Ez a »túllépés-« mindkét ország számára sok hasznot, eredményt hozott, s egyben bizonyítékát szolgáltatta. hogy a két ország népgazdaságának fejlődési foka, struktúrája milyen kitűnő lehetőséget nyújt a kölcsönösen előnyös együttműködésre. Mindkét ország érdekeit szolgálja az a törekvés, hogy szakosítási és kooperációs szerződések alapján egymás fontos különösen fejlett iparágai számára megteremtsék a termeléshez és fejlesztéshez szükséges biztonságot. A szállításoknak már csaknem 30 százalékát olyan termékeik teszek ki, amelyeket szakosítási, illetőleg kooperációs szerződések alapján szállít a két ország. A leglátványosabb a. járműprogram. Ikarus buszok bonyolítják le csaknem teljesen az NDK-bati a közúti tömegközlekedést, a magyar utakon pedig a népszerű NDK-beli Wartburg és Trabant személygépkocsik, teherautók, furgonok közlekednek tízezrével. Rendkívül sok előnyt nyújt a mezőgazdasági gépgyártásban kialakult együttműködés is. A magyar élelmiszercikkek persze továbbra is eljutnak az NDK- ba, fontos szerepet töltvén be a lakosság ellátásában. A következő ötéves időszakra ugyancsak hosszú lejáratú egyezményt kötött a két ország. Eszerint 1976 és 1980 között 4,9 milliárd rubel értékű árut vesz, illetőleg ad el egy- másnak-egymástól a két szocialista ország, ami az előző öt év forgalmát 50 százalékkal haladja meg. A fogyasztási cikkek forgalma is jobban növekszik, mint. eddig: az NDK-ban gyártott, jól ismert függönyök, bútorok, szőnyegek, harisnyák, kötöttáruk, porcelánok, játékok, csillárok, varrógépek mellett kályhák és tűzhelyek, tapéták, automata mosógépek, tv-ké- szülékek, elektromos háztartási készülékek kerültek vagy kerülnék a magyar üzletekbe. A két ország külkereskedői — I országaik gazdaságának, ipa- ! rának fejlődésére támaszkodva f — egyre rugalmasabban és ha- ; tékonyabban használják ki a ; gazdaság és a lakosság számára azokat az előnyöket, melyeket az együttműködés kíván. Amikor a kevesebb több Repülőgépes bemutató Kaposújlakon Chinain terméktájékoztató Kaposváron M-dez része a KGST komplex programja fokozatos megvalósításának, az egész szocialista gazdasági közösség erősítésének. Pintér István Országos szarvasmarha-tenyésztési tanácskozás Országos szarvasmarha-tenyésztési tanácskozást tartottak tegnap Debrecenben. Dr.- Ács Antalnak, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektorának megnyitója után Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott bevezető előadást a szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdéseiről. A miniszterhelyettes elmondta, hogy 1976 végén egymillió 880 ezer szarvasmarha volt az országban, a tehenek és előhasi üszők száma pedig 810 ezer. Hosszú idő után először sikerült a nagyüzemi tehén- és üszőállomány növelésével pótolni a kistermelői kiesést; 15 esztendő alatt a nagyüzemi szektor aránya 33 százalékról 71 százalékra, a tehénállomány aránya pedig 27 százalékról 66 százalékra növekedett. A nagyüzemi tehénállomány gyarapítása mellett természetesen nem mondhatunk le a kistermelői állományról sem. Lényegesen kedvezőbb helyzet alakult ki 1976-ban a tejtermelésben is. 1940 millió literes tejtermelési előirányzatot mintegy 30 millió literrel túlteljesítettük. A növekedés kizárólag a fajlagos hozamok növeléséből származik. Az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés 2768 kg volt, ami 238 kg- mal több az előző évinél. Ilyen arányú növekedésre régen nem volt példa. Túlteljesítettük vágómarha-tenyésztési tervünket. 1976-ban 340 ezer tonna vágómarhát értékesítettek. Jelenleg az ország tehénállományának 93,5 százaléka gümő- kórmentes. Ezzel szemben kevés eredményt tudtunk felmutatni a brucellamentesítés- nél. Nem sikerült megfelelő ütemben fejleszteni az üzemi állategészségügyi hálózatot. A munkatermelékenység fokozásában is alig léptünk előre valamit. A megyék és ta üzemek közötti termelési és tenyésztési színvonalkülönbség azt mutatja, hogy még sok helyen a régi módon dolgoznak, nem használják ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, nem növekedett számottevően a takarmánynövények termésátlaga, és nem sikerült jelentősen csökkenteni a tárolási és takarmányozási veszteségeket. Túlságosan lassú a fejlődés a rét- és legelőgazdálkodásban, a tömegtakarmányok és melléktakarmányok hasznosításában nem használtuk ki a karbamidtakarmá- nyozásban rejlő lehetőségeket. Repülőgépekkel 134 ezer hektáron §|§; végeztek különféle növényvédelmi és műtrágyaszórási mun- ||| kákát tavaly Somogybán. A - Kimegy ében dől- ’’ gozó két me- ' rev szárnyú . ti gép és három helikopter te- hát az összes művelt terület egyharma- dán permetezett. A fennmaradó kétharmadon 460 földi gép dolgozott A számok mutatják, hogy a növényvédelmi munkák gépesítettsége magas fokú. Sajnos nem mondható el ugyanez a gépek alkalmazásáról, illetve a növényvédelmi munkák minőségéről. A megyei növényvédő állomás igazgatója, Szili Máté szerint a gazdaságok nagyobb részében nem fordítanak kellő figyelmet a gépek beállítására, a szórásteljesítmény javítására, így a hatóanyagok egy része kárba vész. Bár nincsenek pontos fölmérések, nyilvánvaló, hogy csak milliókban mérhető a haszontalanul elfolyó vagy elpárolgó vegyszerek ara. A növényvédő szerek hatékonyságának növelése és a felhasználás szakszerűségének javítása volt a célja a Repülőgépes Növényvédő Állomás kaposújlaki bázisán tegnap tartott alkalmazástechnikai bemutatónak’ melyen mintegy félszáz üzemi növény- védelmi szakirányító is részt vett (Elgondolkodtató, hogy éppen azoknak a gazdaságoknak a szakemberei nem jöttek el, ahol — a növényvédő állomás vezetői szerint — legnagyobb szükség volna a szak- szerűség javítására.) A bemutatón több műszaki újdonságot ismertettek. Az egyik ilyen az úgynevezett hektárszámláló berendezés, amely lehetővé tes:.-.:, bogy a gép vezetője folyamatosan tudja ellenőrizni, mekkora területet kezelt egy bizonyos lé- mennyiséggel. A földi szórásnál is előfordul átfedés és területkihagyás. Ennek elkerülését segíti az a jelzőberendezés, mely vékony habcsíkkal jelöli meg a már permetezett sávot. Környezetvédelmi szempontból sem közömbös a vegyszerek szétszóródása. A tegnap bemutatott szórási módok bebizonyították, hogy a szórófejek állása nemcsak a szerek eloszlását, hanem a permetlé cseppnagyságát és sűrűségét is befolyásolja. Ez utóbbiak mérhetősége és pontos beállítása fontos, ha ugyanis túl aprók a cseppek, legtöbbjük elpárolog, mielőtt földet érne. Az AN—2-es gép fölszállásai jól szemléltették, hogy a szórás gazdaságossága — azonos mennyiség mellett — többszörösére növelhető. ' A gépek beállítása, a sebesség, vagy a repülési magasság a növényvédő pilótáktól függ. Felmerül hát a kérdés: miért érdemes mindezt tudniuk a tsz-ek és állami gazdaságok növényvédő szakembereinek is? > Egy helikopter munkaórája 12 ezer forintba kerül. Ilyen ár mellett megengedhetetlen az üresjárat, a szervezetlenség. Márpedig csak a repülőgépes munkát ismerő szakember képes jól megszervezni és ellenőrizni a szórást. A tegnapi esemény az első alkalmazástechnikai bemutató volt a megyében. A szerzett tapasztalatokat már a jövő héten kezdődő repülőgépes gyomirtásnál kamatoztathatják a gazdaságok. A másik, ugyancsak korszerű növényvédelem eredményességét segítő eseményre a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban került sor tegnap délelőtt Az agrártudományi egyesület I megyei szervezete és a Chi- ' nőin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára közösen rendezte a szimpóziumot, melyen az EKALUX 25 EG nevű új növényvédő szerrel ismertették meg az érdeklődőket. Neves szakemberek számoltak be az új szerrel kapcsolatos kísérleteik eredményéről: áz EKALUX jól használható a szántóföldi zöldség-, szőlő- és gyümölcskultúrák kártevői ellen. Hatékonyságára jellemző, hogy már 0,05 százalékos oldata is tökéletes hatást ér el, Az új készítmény széles körben lesz alkalmazható a kisüzemekben U. V B. F. Én nagyon szeretem a virágot” Egy ritka és szép jövedelemforrásról — Ën nagyon szeretem a virágot. A papa azt mondta, ha nem sikerül is magot fogni belőle. legalább gyönyörködünk benn e... Felsö-Tengler Józsefné és férje — a papa — is idős már, mindketten sok-sok nyíló virágú tavaszt megértek Zicsen. Alig fél évtizede, hogy rászánták magukat: követik annak a nyolc-tíz gazdának a példáját, aki már vagy húsz éve nemcsak a szépségért, hanem anyagi hasznáért is foglalkozik virággal. Nem csupán kiskertben, hanem száz négyszögölekén a zártkertekben, belsőségekben vetik el a magot, vállalják a sok munkát, a kockázatot... (A zicsi Schmidt János mondja: — Egy itteni születésű fiatalember annak idején Martcowásárooi, majd Budapesten. dolgozott — ott él ma is —, a kutatóintézetben. Ö és a közvetlen rokonság kezdte a virágmag termesztését a dombóvári vállalatnak. Eredményeiket látva mind többen vágtak, bele ebbe a munkába, közöttük voltam, Több éven át termeltem a vállalat rendelésére, kalendulát, tagé- deszt, cindát, őszirózsát, négyszáz-ötszáz ölön. Két éve 850 négyszögöl fizetett volna, de elverte a jég ... Ha sikerül, sok pénzhez juthat az ember. Száz négyszögöle megadhatja az ötezer forintot is, de ehhez a családnak, a rokonságnak össze kel'l fognia. Nem a növény ápolása, hanem a mag betakarítása az igazán nehéz munka ...) — A mag 'kidörzsölése, azután tisztítása a régi kalmár- rostán, ez az, amihez nagyobb erő kell — így vélekedik Tengler néni. — Képzelje csak el, tízszer, tizenkétszer kell átrostálni! A kapálás köny- nyebb. Olyan a sora, mint a máké. Két-háromázamenként tesszük a magot a földbe. Én inkább azt mondanám, hogy sok vele a bajlódás, de nem annyira nehéz. Tenglerék bökorbabbal kezdték az árukertészkedési erre szerződtek. Az első évben sikerült elérniük azt, amit vártak, azután már nem. luúska- txxsavai tmobalkoetak ■ eaiüm,. Az indulás itt sem okozott csalódást, de sok esőt kapott virágzás után a növény, s tönkrementek az addigra szép nagyra nőtt hüvelyek. — Kétszáz ölön vállalkoztunk rá. és az első évben igazán elégedettek voltunk: majdnem lö 600 forintot kaptunk. Cinia volt valamennyi, csuda jól fizetett! Azután rossz évek következtek. Tavaly őszirózsánk is volt, azelőtt meg kalendula, vagy ahogyan mifelénk hívják, kenyérbél is termett. A legszebb mind között a búzavirág. Nekünk ugyan nem volt. de láttuk, másnál hogyan pompázott — addig, amíg el nem verte aizt is a jég. Olyan magot vetünk, termelünk, amilyet a vállalat kér tőlünk. A munkához minden eszközünk megvan, semmi újat nem kellett vennünk. A múlt évi termésért 6600 forintot kaptunk. A papa erre azt mondta: igaz, sokkal kevesebb, mint ameny- nyihez az első évben jutottunk, de azért mégiscsak szép összeg. Mert ennyiért két jó- ájom -díszaot isefleét 'VoiiM h»lalni. és ha megvesszük a malacokat, fölszámítjuk a takarmányt meg a munkát, így mégiscsak jobban jártunk ... (Schmidt János: — A vállalat körzeti ellenőre köti a szerződéseket, látja el a gazdákat szaktanácsokkal. A többi már a termelőre van bízva. Van olyan virág, amelyiknek a magját szemenként kell a földről fölszedni. A speciális szitákat maguk készítik, ezen dörzsölik át a magot. Az őszirózsánál például csak így lehet elkülöníteni a magot a pelyvától.) — Úgy tudom, külföldre kerül, amit mi átadunk a vállalatnak. A tisztaság a legfontosabb követelmény. így azután lassan gyűlnek össze az eladható kilóik. Jövedelemszerzés? A szépség élvezése? Egészségvédő és élefchoszatobító foglalatosság? A virágmagtermelés a zicsi Teng'ler családnál és valószínűleg a falu többi »virágos* gazdájánál is mindhárom kérdésre választ ad. És hogy nemcsak neki, hanem a népgazdaságnak is hasznos ez a tevékenység, ezt a termeltető vállalat tanúsíthatja. S amíg ez így lesz, nem tűnnek el a nyaranta sok színben pompázó virágszőnyegek a zicsi gazdák belsőségedből, zártkertjed- böl Herne« Fera» Brigádok a több fényért! Néhány évvel ezelőtt még ők is odajártak tanulni. Az iskolapadban gyermekeik vették vagy veszik át helyüket. Azt tapasztalták, hogy a tantermek, folyosók és más helyiségek világítása nem megfelelő. Nehéz úgy eredményesen tanulni — főként a gyengébb szemüeknek —, ha a táblákon levő feliratok, a könyvek apróbb betűi elmosó- dottak. Olyan is előfordult, hogy a jó szemű iskolás is szemüvegessé vált, mire tanulmányait befejezte. Ezért szívesen segítenek, hogy több fényt kaphassanak az iskolák. A nagyatádi Atád Aruház több dolgozója így foglalta össze saját és társai véleményét. A Petőfi, a Zrínyi Ilona és a Gagarin brigádban dolgoznak. Valamennyien helyesléssel, egyetértéssel fogadták a Kaposvári Közúti Építő Vállalat nagyatádi építésvezetősége szocialista brigádjainak kezdeményezését, melyek a »Több fényt az iskolának« mozgalmat elindították a városban. Az Atád Aruház szocialista brigádjainak minden tagja egynapi keresetét — ezt a szabadnapjukon végzett munkájukért kapják — ajánlotta e nemes célra. A kezdeményezésről, melyet a tanács művelődésügyi osztálya juttatott el hozzájuk, nemcsak itt tárgyalnak a szocialista brigádok, hanem a város minden gyárában, üzemében, s a termelőszövetkezetben te. A nagyatádi szocialista brigádok már a múlt években is bizonyították: helyesen látják és valósítják meg mindazokat a célokat, amelyek valóban szocialista tartalommal töltik meg ezeknek a közösségeknek a munkáját. Összefogásuk, példamutatásuk nyomán gazdagodott, fejlődött a város. Az utak, terek, parkok szépítésében, gondozásában, az óvodák, bölcsődék, iskolák patronálásában végzett társadalmi munkájukkal kifejezték: szeretik városukat, s fejlődéséért, a közösség érdekében készek mindenkor önzetlenül dolgozni. Ezt a Kaposvári Közúti Építő Vállalat nagyatádi építésvezetőségének szocialista brigádjai által kezdeményezett, s az Atád Áruház szocialista brigádjai által elfogadott mozgalmat bizonyára magáévá teszi a város többi szocialista brigádja is. Olyan nemes, nagyszerű cél ez, amiért érdemes dolgozni. Ha az önzetlenül végzett munka eredményeként fényesebb tantermekben tanulhatnak a nagyatádi iskolások — s az esti tanfolyamokra járó munkások is —, akkor joggal lehetnek majd büszkék a város szocialista brigádjai: ismét a közösséget gazdagították társadalmi munkájukkal! Sz. L. Somogyi Néplap
