Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-17 / 64. szám

MÁRCIUS. IDUSÁN felkelt a nap boldogságra...” A siófoki Perczei gimnázium irodalmi színpada. Üde Baíaton-parti levegő­ben kelt föl az ifjúság napja. Március 15-én megtelt a város fénnyel, fiatalokkal, művészet­tel. A diákok örülték, hogy az impozáns siófoki művelődési közpanit adott helyet a megyei szintű rendezvényeknek. Sió­fok pedig a diákoknak örült. Akik kottával, versekkel, hangszerrel érkeztek, s ma­gukkal hozták a költészet erejébe vetett elidegeníthetet­len bizalmukat, hitüket Jöt­tek Szabó Lőrincoel, József Attilával, Szilágyi Domonkos­sal, Nagy Lászlóival, szóltak Csokonai, Vörösmarty szavá- yal, a török hódoltság magyar­jainak archaikus panaszával. Ezidély hallladaltermő múltjából a haza jelenéhez, s jelen ko­ri mondatokkal, a forradalmi ifjúsági napok szellemében a jövőhöz. Délelőtt 10 órától — amikor Bogdán János, a KISZ So­mogy megyei Bizottságának tagja rövid megnyitó beszédé­ben Petőfi márciusát idézte — késő délutánig — amikor a zsűri a fáradtság dohányfüst- felhőiben villantotta fel az arany, ezüst és bronz helyezé­seket —, a művelődési központ minden termében, zugában vett becsvágy a forrása. A gyerekek elsősorban egymás­nak akartak örömet szerezni podukcióikkal, emlékezetessé tenni a diáknapot. — Tulaj­donképpen ez az egyetlen fó­rum, ahol bemutatkozhatnak egymásnak — mondta Kálmán Katalin, a megyei KISZ-bi- zottság munkatársa, a rendez­vény egyik fáradha/tatlam szervezője. Éppen ezért a he­likoni fesztivált kétévenként rendezik meg — a diákok me­gyei művészeti bemutatójára esztendőnként kerülhetne sor. összesen 14 diákszínpad, 40 vers- és prózamondó, 40 szóló- hangszeres, illetve énekes, egy kamarazenekar, egy váro­si népzenét előadó együttes szerepelt a megyei diáknapon. Az intézetek KlSZ-bizottságá- nak tagjai is elkísérték Sió­fokra társaikat. Ök mozgalmi tapasztalatcserén vettek részt a Perczei gimnáziumban, il­letve az 523-as Szakmunkás­képző Intézetben. A hazafiság, forradalmiság. internacionalizmus című té­makörből a vitaindító előadást a siófoki gimnázium KISZ- esei vállalták, A KISZ sze­repe az iskolai közművelődés­ben című témáról pedig a ka­A kaposvári 503-as Szakmunkásképző Intézet táncosai. szerepelték, illetve szereplés­hez készülődtek a megyei diáknap részvevői. Miközben a színházteremben a balaton- boglári diákszínpad a tragikus emlékű Soiymosi Esztert idéz­te Krúdy és Eötvös Károly nyomán, valamelyik belső he­lyiségben Monteverdi »sűrű erdejében« bolyongott a barcsi fiatalok kamarakórus^. Ami­kor szülőföldem föld- és szív- dobogtató tánca, a rábaközi verbunk és dús dongott a szín­padon, néhány szobával odébb talán éppen Vozsnyeszenszkij költeményét adta elő Nagy Miklós. kaposvári szakmun- kásjelöít? aki később, a dön­tőben feledhetetlen élmény­ben részesített Szilágyi Do­monkos: Bartók Amerikában című versének interpretálásá­val. — Itt tudjuk meg — mond­ta megnyitó beszédében Bog­dán János —, hogy kik képvi­selhetik megyénket a Keszthe­lyen megrendezendő országos diáknapon. — Estére megtud­tuk. De arról már kora dél­előtt meggyőződtünk, hogy a találkozó szép hevületének, izgalmának nemcsak a minő­sítésre váró, jó értelemben posváiri Táncsics gimnázium ifjúkommuinistái kezdemé­nyeztek vitát. A szakmunkás­képző intézetek KÍSZ-vezietői arról vitatkoztak, hogy milyen feladatai vannak a kommunis­ta ifjúsági mozgalomnak a szakmai műveltség fejleszté­sében. A művészeti bemutató zsű­rije lelkes volt és atyaian szi­gorú. Máté Lajos rendező, a Népművelési Intézet munka­társa a többi között megje­gyezte: ezen a bemutatón is erősödött az a meggyőződése, hogy Somogy kedveli és segíti a diákszínpadok munkáját. Alföldi Borús István, a Ma­gyar Rádió zenei munkatársa kifogásolta, hogy néhány szó- láhangszeres fiatal produkció­ját a zenetanára nem hallgat­ta meg. Így történhetett, hogy nem szerencsésen választották meg az előadandó műveket. Az egyik fiú magyar nótákat énekelt abban a tudatban, hogy népdalokat ad elő. Kevés fúvós lépett pódiumra, viszont néhány remek zongorista és hegedűs tűnt fel a találkozón. Vértes Flemér . közepesnek ítélte a vers- és prózamondók átlagszínvonalát. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy legalább iiSlÉf négy-öt olyan versmondónk van, aki az országos mezőny­ben is megállná a helyét. Or­bán Csaba és két társa a né­pi táncokat értékelte, minősí­tette, s egyútal tanított. A so­mogyi néptáncmoizgalom iránt érzett aggódó szeretet és fele­lősség érződött mondataikon. Késő délután hirdettek eredményt. A diákszínpadok közül egy kapott arany okle­velet: a kaposvári Táncsics gimnázium együttese. Ezenkí­vül két ezüst és egy bronz oklevelet adott ki a zsűri. A zenészek közül arany mi­nősítést kaptak: Bellái Gyön­gyi barcsi gimnazista (zongo­ra), Oroszlány Mária, a ka­posvári Táncsics gimnázium tanulója (ének), Nagy Attila, a kaposvári Munkácsy gim­názium diákja (hegedű), Cser­fán Anikó nagyatádi gimna­zista (zongora), Bánkúti Gyön­gyi, Sandi István, a kaposvá­ri Táncsics gimnázium tanu­lói, valamint a csurgói kama­razenekar. Ezenkívül 7 ezüst és 8 bronz oklevelet adott ki a bíráló, bizottság.­A népi tánc kategóriában két arany (a kaposvári 503-as Szakmunkásképző Intézet tánckara és ifj. Ureczky Csaba szólótáncos kapta), egy ezüst és egy bronz oklevelet adtak ki. A vers- és prózamondók közül arany minősítést kap­tak: Schmidt Valéria siófoki gimnazista, Lukács Csilla, Ma­gyar Tivadar, Nagy Mária, a kaposvári Táncsics gimnázium tanulói, Szabó Izabella, a ka­posvári Munkácsy gimnázium diákja, Nagy Miklós kapos­vári szakmunkástanuló és Bódi Katalin barcsi gimnazista. Ezenkívül 5 ezüst és 8 bronz oklevelet osztottak ki. Lankadatlan „Lendület" Néha már fél nyolcra jár, de ilyenkor — mint mond­ják — nem számít a fá­radtság. Amíg van vevő, nem nézik az órát. Munká­juk több, mint kenyérkere­set — hivatás is. A kaposvári Zselic Áruház­nak öt osztálya van. Min­denütt dolgozik egy szocialis­ta brigád. így érthető, hoty az áruház munkájának ered­ményességét teljesítményük jelentősen befolyásolja. Ta­valy 126 millió forint forgal­ma volt az áruháznak, a nö­vekedés üteme tíz százalékkal nagyobb a megyei átlagnál. A ruházati osztály szocialis­ta brigádja 1975-ben alakult, s a Lendület nevet vette föl. Az eltelt viszonylag rövid idő a brigádok életében »gyer­mekkornak« számít. Eredmé­nyeivel azonban igazolta ne­vét. Az 1976-ban tervezett 30,2 millió forintot több. mint 400 ezer forinttal teljesítette túl. Három tagjával az áruház egyik irodahelyiségében be­szélgettem. Lent, az utcán lobogó sálak, kigombolt kabá­tok mutatták a március szeb­bik arcát. A sétálgatok hu­nyorogva nézegették a hosszú kirakatsort, majd beléptek. önkiszolgáló. Ezt a kereske­delmi meghatározást tudni kell jól értelmezni. — Attól függetlenül, hogy önkiszolgálók vagyunk, min­den vevőt megszólítunk — mondta Schmidt Márta bri- gádvezető-helyettes. — Mert a vevő nem találja a keresett árut, és elmegy, ha nincs ki­től felvilágosítást kérnie. — Ezt észre kell vennünk — folytatta Csányi Sándor brigádvezető, aki nyitás óta itt dolgozik az áruházban. — Amellett, hogy a vevő vásár­lási kedvét nagyon befolyá­solja a bánásmód, eladhatjuk neki az árut, amelyet nem ta­lál, vagy esetleg nem is tud a létezéséről. Szerintünk igen fontos, hogy figyeljünk a vá­sárlók érdeklődésére, igényére. A jó közösség azonban nem­csak »belső dolgaival« foglal­kozik. Schmidt Márta mondta: — Első osztályos gyermeke­ket patronálunk a MÁV-ne- velőotthonban. Amikor Tél­apó-ünnepség volt, hárman ültek az ölünkbe, nagyon örül­tek nekünk. Meghívtuk őket áruházlátogatásra is. A brigádnaplóban a gyere­kek készítette kedves köszö­nőlevél, a »mellékelt«, piros kartonból készült Télapó hó­fehér vattaszakáll. Az egyik oldalon a cím tömör, sokat­mondó: »Kapcsolatok«. — Más szocialista brigádok­kal, például á pécsi Röviköt József Attila szocialista bri­gádjával és a nagykanizsai ki- rendeltséggel is nagyon jó a kapcsolatunk. Az áruellátásnál fontosak ezek. Ha beérkezik hozzájuk valamilyen nálunk hiányzó áru, akkor telefonon Kempingnyitásra készül a Sioíour Szapudi András Május 1-én nyit a balaton- szemesi Lidó kemping. Ezt május 15-én a siófok-sóstói Ifjúság, a balatonföldvári Ma­gyar tenger, valamint az igali Hőforrás követi. A többi kemping június elsején, illet­ve közepén nyit, a turista­szállók (Balatonkeresztúr. Balatonszárszó, Fonyódliget) június elsején nyitnak. A nyaralótelepek sorában első a balatonszemesi Vadvirág, amely április 30-án nyitja ka­puit. Előidényben (június 20-ig) a területhasználati díjból 20 százalék kedvezményt nyújt a Siotour. Kedvezményt kap­nak Camping és Caravanning Club tagjai, továbbá a 10 ta­gú csoportokban érkező KISZ-tagok (csak a kijelölt kempingekben) ; 50 százalék kedvezményt kapnak a 14. évüket be nem töltött gyere­kek, a 6 éven aluliak pedig díjmentesen kempingezhet- nek. Szintén 50 százalékos kedvezményben részesülnek a 14 éven felüli diákok, ha a kijelölt kempingekben 10 tagú csoportokban érkeznek. A Luxus nyaralóházakban május 1-től 15-ig 180 Ft-ért lehet pihenni; május 16-a és 31-e között pedig 280 Ft-ért. A fizetávandég-szolgálatban (a bérbeadó beleegyezésével) 20 százalék kedvezmény ad­ható június 20-ig. felhív bennünket az összekö­tő: »Gyerekek, kaptunk ilyen és ilyen árut.« S mi megyünk, — Miben lehet a szocialista brigád jobb a másiknál? — Többet foglalkozunk a vevőkkel, az udvarias, gyors kiszolgálás a fő szempont. — A jó példák terjednek Az emberek egymás között, otthon is elmesélik, ha »jó vásárt« csináltak. Ennél jobb reklám nem kell. A Lendület március harma­dikén brigádértekezletet tar­tott. A téma: a brigád mun­kaversenyre hívja az áruház többi brigádját a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére. A pontokban szerepel a forgal­mi terv túlteljesítése, az áru- választék bővítése, a takaré­kosság stb. — A brigádtagok eladók Hogyan tudják befolyásolni az áruválasztékot ? A harmadik brigádtag, Bog­dán János, osztályvezető. — Nem nyugszunk bele, ha nem kapunk valamilyen árut a nagykéreskedelmi vállala­toktól; másfelé is próbálko­zunk. Például jó a kapcsola­tunk a budapesti BÉTEX-szel, és köztudott, hogy a fővárosi kereskedelmi vállalatok jól »el vannak eresztve« áruval. Emellett az egyes cikkeknek nálunk reszortfelelősük van, Jó az, ha egy-egy dolgozó be­le tud mélyedni a maga terü­I ' letébe. Könnyebben eligazodik és eligazít másokat — a ve­vőket is. A huszonnégy tagú brigád­ból nyolcán tanulnak tovább és öt kereskedelmi tanulójuk van. Ök — Bogdán János sze­rint — akár már most beáll­hatnának az eladók közé, mert megállnák a helyüket. Mint a brigád, amely mun­kára neveli őket. F. G. Növényvédelmi tájékoztató Időszerű növényvédelmi teendők az ífsziljarackíákon Az őszibarack egyik legve­szedelmesebb betegsége — a tafrinás levélfodrosodás — évről évre súlyos fertőzéseket okoz. A betegség hatására, a korai lombhullás következ­ményeként a fák legyengül­nek, erősen mézgásodnak, s egyes koronarészek, sőt a fa teljes pusztulása is megfigyel­hető. Az elmúlt években be­következett erős fertőzések megfékezésének nehézsége fő­leg abban van, hogy a tünetek megjelenésekor (a levéllemez deformálódik, megvastagodik, húsvörösre színeződik, fonák­TÜSKÉS TIBOR A Balatontól a Dráváig elbűvölő ligetek fogadnak és parkszerű nyílt helyek, ahol a természet emberi közreműkö­dés nélkül szépséges változa­tosságban csoportosította a fákat. Az aljnövényzet buja mindenütt, ahol egy-egy nyí­lás a fák között időről időre beengedte a levegőt és á na­pot. És a díszben álló számta­lan virág között a dús bok­rokban pompázó fehér nárcisz feltűnően szép színfolttal egé­szíti ki az erdei képet.« A látvány alig változott az­óta ... Tapasztalt vezetővel, Reuter Camilló erdőmérnökkel, az Országos Természetvédelmi Hivatal dél-dunántúli felügye­lőjével járom a vidéket. — Az ország egyedülálló s a maga nemében páratlan szépségű ligetes tája — mond­ja. — A homoki és a mocsári vegetáció itt együtt található meg. Pompás látvány a szem­nek. A jó levegő a tüdőt tisz­títja. De a tudományos érdek­lődés is számos fölfedezni va­lót találhat még itt. — Melyek a táj természeti értékei ? — Ilyen nagy méretű boró­kákat nem találni sehol má­sutt az országban. Errefelé a borókafenyőt öltöztették föl karácsonykor az emberek. Ágából faragták a legjobban suhogó ostomyelet. Termésé­ből készítették a fenyővizet... Érdáces a fenyő, a nyír, a bo­róka, az éger, a nyár, az akác együttes jelenléte... Az alj­növényzet egészen különleges. (Folytatjuk) j ári deres bevonat képződik) már hatékonyan nem lehet védekezni a kórokozó ellen. A fertőzési veszély a rügypatta­nás és az azt követő néhány hetes időszakban a legna­gyobb. A későbbiek során a másodlagos fertőzések — a kórokozó biológiai sajátossá­gai miatt — már nem képe­sek járványt kirobbantani. A múlt évi fertőzések alap­ján nagy tömegű áttételt sza­porítóképlettel, tehát erős idei fertőzéssel kell számolni a Fonyód, Mernye, Siófok által határolt területen, valamint y Kaposvár és Marcali körzeté­ben. Az elmúlt napokban a meleg, párás időt lehűléses, csapadékos periódus, majd is­mételt fölmelegedés követte, ez a kórokozónak kedvez, a fertőzés veszélye nagy. Az őszibarackfák zöme rügypat- tanás és pirosbimbózás közötti stádiumban van, ezért még a fejlődésnek indult gombafo- nalzat elpusztítására a Réz- oxiklorid 50 WP 0,3, vagy Cuprosan Super D 0,5 száza­lékos töménységű készítmé­nyek valamelyikét használ­hatjuk. (Vigyázzunk azonban arra, hogy a pirosbimbós álla­pot után a réztartalmú ké­szítmények az őszibarackot perzselik.) Ezzel a védeke­zéssel a levéllyukacsosodás fejlődésnek indult kórokozóját is hatásosan pusztítjuk. A kórokozók elleni védeke­zés során keverjük a permet- lébe a Ditrifon 50 WP vagy az Unitron 40 EC, vagy a Sa- tox P—50 0,2 százalékos olda­tának valamelyikét. Ezek a szerek a barackmoly — sod­rómoly — araszoló hernyókat pusztítják. (Az erős fölmele­gedés hatására a kártevő hernyók rendkívül korán el­hagyták szövedékkel védett telelőhelyeiket.) A tafrinás le­vélfodrosodás fertőzésének megfékezése érdekében a per­metezést pirosbimbós állapot­ban kell megismételni az Or- thocid, vagy a Dithane M—45 0,2 százalékos töménységű ké­szítmény valamelyikével. Ha a virágzás idején hűvös, csa- . padékos időjárás uralkodik, I a kórokozó ellen a virágzás . idején is szükséges perme- I tezni Az Ös-Dráva töltötte föl hordalékkal a tájat. Rossz le­folyású homokterüLet. Mé­lyebben fekvő mocsaras ré­szek és száraz homokbuckák váltakoznak rajta. Ha nő a Dráva vízállása, a laposokban a talajvíz megemelkedik. A savanyú homokos tatait ki­égett gyepszőnyeg borítja. A homokba vájt. bakhátas kocsiút mellett elhagyott gé- meskút rúdja mered az ég­re. A kút száját páfrány fedi. A vízbe kormos fagerendákat dobált valaki. Legeltetésre, állattartásra alkalmas, ligetes vidék. Táj- szóval úgy hívják: gyóta. Van, ahol a fák erdővé sűrűsöd­nek, máshol szabad térséggé ritkulnak. Fehér törzsű nyírfa levelét rezegteti a szél. Távolabb gö- csörtös ágaiból valóságos Lao- koón-szoborcsoportot formált egy magános mocsári tölgy. A zöld csuhás erdei fenyők ko­mor magányba burkolóznak. Itt-ott egy nyár-, égy égerfa kapaszkodik a homokos-mo­csaras talajba. A táj legjellegzetesebb nö­vénye a boróka. Egy-egy szép példány hat-nyolc méter ma­gasra megnő. Mint hatalmas, zöld gyertyalángok lobognak a sárga perjefü fölött. Vannai elfekvő, ún. »henye« pélcLá- nyok. De az igaziak az »osz­loposak«. Süveg cukorra emlő keztető, kúp alakú formájúi oly szabályos, mintha nyírnál őket. A növények együttélésénél különös formációja, amikor j boróka örökzöld tűivel eg: másik fa törzsét, egy égéi vagy tölgy vagy kecskerágótí ágait dtaJmazóan beborítja Az történt ugyanis, hogy a: éger, a tölgy, a kecskerágc tövébe, még csemetefa korá­ban, odahullott a boróka mag­ja. A boróka kihajtott, meg­nőtt, és tüskés ágai megvéd­tek az égerfacsemetét a zöl­det kereső, legelésző juhok é szarvasmarhák, meg az erde állatok, az őzek és nyulal éhes harapásai elől. 1815-ben Richard Bright an­gol orvos e tájon is keresztül­utazott kocsijával. Naplójába! a következőket írja: »Ami ezeknek az erdőknél általános képét illeti, az na­gyon változatos: néhol m-él: útvesztőket ' mutat, amelyeke megszakítanak ugyan a pász­torok és nyájaik csapásai mégis az utasnak a sok kacs­karingóban nagyon tapasztal" vezetőre van. szüksége. Másuti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents