Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-17 / 64. szám

Közös összefogással Túlóra a másik gyárért 'A Eiwnutn yomo- ipari Válla- 1*t újpesti gyárában január el­ső napján leégett a legkorsze­rűbb munkacsarnok, az érté­kes gépek sora vált hasznave­hetetlenné. ötezer tonna fo­nallal — ennyi a kaposvári gvár féléves termelése — ke­vesebb került volna le ebben az évben az ország gépeiről, ha a Pamutfonó- i p art Vállalat négy gyára nem vállal több­letmunkát. Szabó Zoltánné elömunkás a Pamutífonó-ipan Vállalat Ka­posvári Gyárának gyűrűsío- nójában : — A szocialista brigádok vezetőit, az üzemi négyszög tagjait, a társadalmi szerveze­tek tisztségviselőit összehívták a tanácsterembe. Az igazgató eltmonda, hogy mi történt és. mit tehetnénk. Amikor vissza­értem az üzembe, összehívtuk a brigádot, vállaltuk, hogy többet dolgozunk. A brigád neve: Becsület. Január 22-én tartották az első kommunista műszakot. Azok, akik délutánosok voltak, szombaton is. munkába álltak, pedig szabad szombat járt ne­kik. Azóta mindhárom mű­szakra sor került már. Az első három kommunista műszak bérét : 84 200 forintot a városi tanácsnak utalták át. A kommunista műszakok, il­letve a többletmunka napiéin a gyár bölcsődéje és óvodái a fogadta az apróságokat, de akadt olyan család is. ame- ]'-:khez Szigetvárról jött el a nagyapa. Tóth Lajosné mond­ta: — Amikor otthon eimesél- tem, mi történt a gyárban, a férjem örült, hogy a kezdemé­nyezők között voltaim. Vállalta a gyerek felügyeletét. Árvái Jánosné orsózó hu­szonöt éve dolgozik a gyárban. Most csoportvezető. — Ez alatt a negyedszázad alatt soha nem volt ilyen nagy kérésük a gyár vezetőinek. Nem könnyű nekünk, asszo­nyoknak átszerveznünk a ház­tartási teendőket, de magától I értetődően megtesszük. Igaz. ! én könnyebben Deszélek, mert j a fiam már megnőtt. Tudja, ezeknek a délutánoknak egé­szen más a hangulatuk, mint máskor. Nem is tudom mitől — gondolkodik el. — Talán attól, hogy közben tudjuk: most valami jót csinálunk? Nem tudom ... Árvainé beállt hüvelyt ráír­ni. Úgy mondja: elégedett volt a keze alatt dolgozó irodátok­kal is. — Folyamatosan, minden­nap nem is lehetne bírni azt a tempót, amilyet azok kivág­tak ... ^ Néni rendelték* el sem a túl­órát, sem a kommunista mű­szakot. A gyár 740 termelő munkása közül mégis csak a kismamák maradtak otthon, mert nekik otthon kellett ma­radniuk. Az irodai dolgozók is fontak, válogattak, szállítot­tak. csomagoltak. Szíjártó Ferenc munkaügyi előadó liftkezelőnek csapott föl. a felesége pedig, aki bér­elszámoló. visszament a mű­helybe. Vissza, mert eredeti­leg gépen dolgozott ő is, mint munkatársa: Jászberényi Lász­ióné. — A gyakorlatból kieshet az ember, de az alapművele­tet nem felejti el. Jólesett föl- eleveníteni a fonást, orsózást. meg azután tartozunk ennyi­vel a vállalatnak — mondták. A gyár húsz bérelszámolója közül öt gépen dolgozhatott, amikor a szükség úgy kívánta. Tíz éve jött a gyárba Dék- már Cyuláné. Hat évet töltött az orsósában. — Eleinte furcsa volt a visszaállás, de amikor újból rájöttem a csínjára, jól ment. Dékmárné férje a kérész tor­sózó C üzemben művezető. A bérelszámolók nála túlóráztak. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában tavaly egyetlen termelő túlóra nem volt. Most. amjkor a gyár dol­gozói megtudták, hogy ha ők nem segítenek, súlyos dollá­rokért kellene külföldről pó­tolni az ország szövődéihez szükséges fonalat, azonnal se­gítettek. Az eredmény idáig 41.5 tonna fonal, amelyet azon­nal, folyamatosan szállítottak Mosonmagyaróvártól Békés­csabáig. az ország különböző kötődéibe, szövődéibe. Bajer Nándor, a gyár igaz­gatója: — Ebben a negyedévben még három műszakra lesz szükség, áprilisra is jut né­hány, azután a meleg hóna­pokban szünetet tartunk, s csak ősszel szervezünk újabb műszakokat. 1977-re tizennyolc műszakot vállaltak munkás- nőink. Az ő áldozatvállalásuk révén az év végéig 250 tonna fonallal hozzájárulhatunk az újpesti tűzkár okozta veszte­ség pótlásához. Gombos Jolán Fordulóponton a mesztegnyői tsz Padlásból úttörőklub Második lett a pécsi vasútigazgatóság Fegyelmezett munka, pontos vonatok A MÁV Vezérigazgatóságá­nak és a vasutasok szakszer­vezete elnökségének dicsérő oklevelét kapta tegnap a pécsi vasútigazgatóság a személy- és áruszállítási versenyben elért második helyért. Somogybán Kaposvár és Gyékényes is túlteljesítette tervét. Kaposváron a menet­rend szerinti indítás 1,2 szá­zalékkal jobb az átlagnál. A-es / kezdik építeni. A híd a Dese- da-patak és a siófoki vasútvo-j nsl föiött egyetlen íveléssel vezeti át az utat. A Dombó­várról érkező cölöpverő ápri­lisban sulykolja a földbe a1 ti­zenkét méteres betonoszlopo­kat. A hídhoz vezető 3—4 mé­ter magas töltés tömörségétől függ. hogy mikor kezdhetik el az útalapozást. terv szerint minden száz vo­natból legalább kilencvenötöt menetrend Szerint kell indí­tani. Miért nem százat? Mert közbejöhetnek meghibásodá­sok, az induló vonatnak pe­dig minden esetben meg kell várnia az érkezőt. Leginkább a műszaki hibák miatt késtek tavaly is a vonatok. Kaposváron a MAV-Volán komplexbrigád eredményes munkája, példás munkaszer­vezése is hozzájárult az ered­ményhez. Nem csökkent azon­ban a tervezett mértékben a vagonok állásideje; ennek oka, hogy alig gyorsult az iparvá­gányokon a kirakodás. Gyékényes eredményében a legnagyobb részt a kavics- szállítás teszik ki. Itt többnyi­re menetrend szerint indítot­ták a vonatokat, azonban a vagonok terhelhetőségét nem használták ki. Ennek több oka van: a legfőbb az, hogy az átlagosnál kisebb raksúlyú kocsikat kaptak. Tavaly úgy szállítottak fcsaknem tizennyolcmillió ton­nát Somogy, Baranya és Tol­na vasútvonalain, hogy köz­ben a dolgozók létszáma mindössze 71-gyel emelke­dett. Továbbra is gond vi­szont, hogy nincs elég moz­donyvezető, vonatfékező, jegy­vizsgáló és kocsirendező. Ugyanakkor az egyik legne­hezebb vasúti munka, a pá­lyafenntartás dolgozóinak lét­száma nem csökkent. Ez an­nak köszönhető, hogy a leg­nehezebb munkákat ma már fokozatosan gépesítik, javítot­ták a szociális ellátást. A pályamunkások szállítására 1977-ben további 13 buszt állítanak be, ezekből öt meg­érkezett már. A második hely elérésében kiemelkedő szerepük van- a szocialista brigádoknak, szá­muk 1975-höz képest több mint kétszeresére nőtt. Tavaly nyolcszáztizenöt szocialista brigád 9937 tagja dolgozott a pécsi igazgatóság területén. Termelékenyebb építőipari munka az első két hónapban Az elmúlt három évben erején felüli — évi nyolcmil­liós — fejlesztésre vállalko­zott az egyesült mesztegnyői tsz. 1974-ben és 1975-ben a gazdaság többletjövedelmei tartották az egyensúlyt, a múlt év terméskiesései azon­ban már menthetetlenül a ■ veszteség oldalára billentették a mérleget. A vezetők már három éve is számoltak ezzel a kockázattal, mégis a gépmű­hely vagy a szárító építése el­odázhatatlan volt. A tavaly ősszel sokasodó gondok pánik- hangulat helyett az egész gaz­daság fejlődésének lökést adó, új elképzeléseket, majd tette­ket hoztak. A tsz vezetői megértették, hogy az eddigi — csak a ter­mesmennyiségre figyelő — szemlélettel nem tudnának továbbfejlődni. A költségek grafikonjai hamarosan gyor­sabban emelkednének, mint a termelésé ... (Tavaly egy má­zsa kukorica önköltsége 260 forint volt Mesztegnyön.) A megoldást jelentő kifeje­zések -— minőségi munka, köz- gazdasági szemléletű irányítás — gyakran elhangzanak a tsz-ek háza táján. A magabiz­tos nyilatkozatokat, sajnos, nem mindig követi jobb mun­ka. A Lady János Tsz-ben már a múlt ősszel hozzáfogtak az irányítási és ösztönzőrendszer teljes átdolgozásához. Létre­hoztak egy közgazdasági cso­portot, melynek feladata a fo­lyamatos helyzetelemzés. Hó­napról hónapra jelzik a költ­ségek, a munkabérek, a nye­reség, a létszámgazdálkodás alakulását. A tisztánlátás megkönnyíti a gyors cselek­vést. Az efféle gyorsaság a mezőgazdaság év végi elszá­molásánál milliókat is jelent­het: csak annyit »adtak-« a földnek, amennyit terméstöbb­lettel képes viszonozni, hogy a munkát, amelyet két ember elvégezhet, nem négynek osz­tották ki, hogy nem olyan nö­vényféle termelését erőltették, amelyik keresett ugyan a pia­con, de a gazdaság adottságai mellett csak ráfizetéssel ter­melhető. azt is lehetővé teszik, hogy aki jobban dolgozik, többet kap­jon. Ettől ösztönző valóban a prémium. A termelés agronómiái tar­talékairól szólva az elnök elsőként említet Le, hogy opti­mális időben jó minőségű ma­got vetettek. Teljes vetőmag- cserét csináltak a búzánál, melyből 36 mázsás átlagter­mést terveznek. A tervet még megalapozottabbá teszi, hogy a 750 hektárnyi vetésterületen megfelelően gondoskodtak a talajtápanyag visszapótlásá­ról. A kukorica tervezett 55 mázsás termésátlaga 18 má­zsával magasabb a tavalyinál! A tsz-ben megvannak az in­tenzív gyepgazdálkodás' felté­telei. A hozamok meghárom- szorozásával 300 hektárnyi ta­karmánytermő terület szaba­dul föl árutermeléshez. Ugyancsak nagy lehetőségek rejlenek a halászat fejleszté­sében. A Dunántúl legnagyobb tógazdasága a mesztegnyői. A I létesítmények korszerűt! ensé- ! ge okozza, hogy eredményeit tekintve még nem tartozik a legjobbak közé. A fél évszá­zados létesítmények korszerű­sítése a célja annak a több I lépcsős beruházásnak, mely- ; nek első ütemében ötmilliós j ráfordítással 80 hektárnyi víz­területet tesznek alkalmassá a korszerű nagyüzemi gazdálko­dásra. Az év eleje óta tagjai a Bikali ÁG haltenyésztési rendszerének. Ez a kapcsolat j teszi majd szakmailag is meg­alapozottá és korszerűvé a tsz | halászatát. 1 B. P. 600 méteres szakasz az ipartelepen Épül a 61­Kaposváron, az északkeleti ipartelepen folyik a 61-es fő­közlekedési út északi, teher­mentesítő szakaszának építése. A Zöldfa utcától a Semmel­weis utcáig tartó részen most csatornáznak, ezután készül a szegély és a betonlap. Az át- j kelési szakasz — részben — j az ipartelepi közlekedést is segíti, s ha a folyamatos mun­kát nem akadályozza tartósan rossz idő; júliusig elkészül­nek. Az új út tizennégy mé­ter széles lesz. Kétoldalt bá- romméter széles járda is épül. Ez a 600 méteres szakasz ké­sőbb a Kanizsai út felé foly­tatódik, s várhatóan az Ötödik ötéves terv időszakában meg­épül a tüskevári felüljáró is. A másik felüljárót az idén Ugyancsak figyelemre mél­tó, hogy a fentebbi változá­sok részeként új prémium- rendszert dolgoztak ki. A fi­zikai dolgozók ösztönzésére 500 ezer, a vezetőkére 200 ezer forintot fordítanak. Nem egy­szerűen arról van szó, hogy bizonyos eredmények elérése­kor kiosztják ezt az összeget. A közgazdasági csoport által végzett, a munka hatékonysá­gával kapcsolatos számítások Gyerekek készítette képek, rajzok díszítik a folyosó falát. A két részre osztott teremben könyvtár, asztalok, színes fo­telok állnak, kellemes, barát­ságos légkört sugározva, a fa­lakon pedig régi tárgyak, kö­csögök, már elfeledett szer­számok. Az iskola tanulóinak gyűjtései. A világos, hangula­tos helyiség valaha padlás volt. Az Osztopáni Általános Is­kolában szép példával igazol­ták felnőttek és gyerekek, szülők és tanárok a közös összefogás erejét. Két éve cse­kély pénz maradt a községi tanács költségvetési kerekében. Akkor egyeztek meg az iskola és a község vezetői, hogy lét­rehozzák az úttörőszobát. Szakembert kerestek, és neki­láttak a munkának. A pad­lástérből kihasított helyiség tavaly a gyermeknapon a ta­nulók birtokába került. Kettős céllal hozták létre; a szoba egyik felét térelvá­lasztó határolja, ott könyvtár van. Hetenként egyszer tart nyitva, nevelőtanár jelenlété­ben olvasgatnak, beszélgetnek a gyerekek. Van persze más rendezvényre is lehetőség, diavetítőjüket előadásokra használják föl., alkalmanként pedig vetélkedőket rendeznek. Az úttörőszoba legnépsze­rűbb létesítménye az iskola­rádió. A gyerekek szerkesztik, írják, olvassák be a műsort. Élvezettel dolgoznak: fölvették például a Magyar Rádió dél-' előtti testnevelő műsorait, azokat a szünetekben »sugá­rozzák« a kis közösségnek. Készítettek komolyabb mű­fajban is felvételt, egyszer például a községi tanács el­nökét »interjúvolták« meg. Lelkesen mesélnek a fiúk és 1 a lányok klubszobájukról, a rádióról, és ez mindennél meggyőzőbben bizonyítja: magukénak érzik, szeretik az új létesítményt. Sajnos, nin- j csen öröm üröm nélkül : egy­előre megoldatlan a fűtés. Hiába állítottak be olajkály­hát a tágas szobába, a szimp­la ablakok, a Hitetlen padlás­tértől elválasztó vékony ajtó szinte kiszívják a meleget. A rádiónak is ezért kellett ideig- 1 lenesen a földszinti »stúdióba« 1 költöznie, amíg be nem áll az | enyhébb idő. Mintegy 150 ezer forint volt eddig a költség, a társadalmi munka értéke pedig valami­vel meghaladta a 100 ezer fo­rintot, igaz, ehhez hozzá kell számítani az udvarban léte­sült KRESZ-parkot is. Az ott látható kicsinyített táblákat például az útépítő vállalat fonyódi szocialista brigádja készítette. Szijkség- van további támo­gatásra is. A megyei ifjúsági bizottságtól nemrégiben kap-, tak berendezésekre pénzt. A további fejlesztés egyik része — említette az igazgató —, hogy a Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalat Pollack Mihály szocialista brigádja játékparkot létesít a gyerekek számára, társadalmi munká­ban. A termelőszövetkezettel pedig megkötik az »egy üzem, egy iskola« szocialista szerző­dést. Az ilyen szerződésköté­seket megbeszélik a gyerekek­kel is, az úttörőtanáccsal, amelynek tagjai kézjegyükkel hitelesítik: nem formális, ha­nem az ő érdeküket, fejlődé­süket szolgáló határozat szü­letett B. A. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium gyorje­lentése szerint az év első két hónapjában a kivitelező szer­vezetek dolgozói a múit év azonos időszakához viszonyít­va 8.8 százalékkal növelték munkájuk termelekenységét. A munkaszervezés javításával tették lehetővé, hogy az előző évinél jóval hidegebb időszak­ban is eredményesebben dol­goztak. A foglalkoztatottak száma mintegy másfél száza­lékkal csökkent, de a nagyobb termelékenység révén a ter­melést 7,1 százalékkal bővítet­ték. A legnagyobb építési fel­adatokat teljesítő ÉVM-válla- latok e két hónapban átlago­san 10 százalékkal növelték termelésüket, de a KPM-válla- latok és az építőipari szövet­kezetek teljesítménye elma­radt; az előző évitől. Új lakásokból a két hónap­ban 1379-et adtak át, mintegy 40-nel kevesebbet az egy év­vel ezelőttinél. A lakásépítés minősége, gazdaságossága az építési kapacitások ésszerű fel­használása érdekében különö­sen fontos az egyenletes üte­mű munka. E feltételekpek el­sősorban a vidéki ÉVM-válla- latok tettek eleget. A Bara­nya-, a Bács-, a Békés-, a Borsod-, a Fejér-, a Győr-, a Hajdú-, a Komárom és a Vas megyei valamint a Dél-ma- gyarországl ÉVM-vállalat dol­gozói több új otthont adtak át, mint múlt év első két hónap­jában. s bár a budapestiek el­maradtak, az ÉVM építőioar együttvéve 1078 lakást adott át, 241-gyei többet az egy év­vel ezelőttinél.

Next

/
Thumbnails
Contents