Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

Két és fél ezer palack órádként

Üdítőital-töltő új gépsor

Bgy műszakban 20 ezer üveget tölt meg orange-zsal az új automata töltőgép a Dorita, amelyet a Nagykanizsai Sörgyár kaposvári üdítőital-gyáregységében helyeztek üzembe. A pécsi Sophianae Gépgyárból érkezett — a gyáregység folyamatos felújításának fő részeként — 1.5 millió forintba került. Nagyon kellett már; így kicserélhették a régi, elavult gépsort, s több munka- folyamatot is gépesítettek. Nem lesz szükség ezután ko- ronázógépre, amellyel eddig a teletöltött palackokat zárták le — az automata ezt a munkát is elvégzi. Így jelentősen csökkent a balesetveszély.

Az új gépsor most egy műszakban dolgozik, s kétféle üdítőt tölt. A nyárra majd két műszakban háromféle üdítő italt palackoznak: oran- ge-ot, tonicot és egy. még »•névtelen« citromízű szörpöt. A Dorita beállítása növeli a termelést, így 1977-re már 54 millió forintot terveztek az üzemiben. S a minőség is »együtt lép« a mennyiséggel.

A töltőgépsor beállítása több kiegészítő beruházást követelt. A palackmosót fjfclújí- .... i-------t

ották: az üvegek innen kéz érintése nélkül, szalagon kerülnek a töltőbe. A már megtöltött palackokat szállítószalag emeli majd ládánként a kocsikra, s ezzel a szó szoros értelmében nagy terhet vesznek le a rakodómunkások válláról.

A folyamatos melegvízellátáshoz ki kellett cserélni a széntüzelésű kazánt. A 75

ezer kalória teljesítményű gázkazán később “társat kap«, így a két berendezés az üdítőital-gyáregység összes helyiségének meleg vízzel való fűtését is lehetővé teszi.

Rákplanktonok és madárfiókák

Á balatoni szúnyogirtás tapasztalatai

Fordulatot hozott

1976 a balatoni szúnyogirtás történetében. Az előkészületek gondossága, az alkalmazott szer (malathion) hatékonysága, s mindenekelőtt az eredmény minden Korábbi próbálkozásnál sikeresebb volt. Ezt az üdülővendégek közvetlenül is érezhették.

A szúnyogirtás fordulat volt a terület összetett problémáinak igen gondos kezelését illetően is. A munkát megszervező Balatoni Intéző Bizottság felismerve a környezeti-biológiai egyensúly megőrzésének rendkívüli fontosságát, a védőszer alkalmazásával párhuzamosan Körültekintően megszervezte a permetezés hatásainak megfigyelését is. Biológusokból, orvosokból álló munkabizottság kísérte figyelemmel a szúnyognépesség sűrűségének változását, a szárazföldi ízelt lábú fauna módosulását és a hidrobiológiái hatásokat. A Balaton élővilágához tartozó szúnyogok elpusztításával ugyanis hiány (az üdülővendégeknek kellemes hiány) jön létre az élő szervezeteknek e bonyolult rendszerében. Vajon ez a hiány nem szül újabbakat? Nem romlanak általa egyes állatfajok életfeltételei?

A munkabizottság széles körűen megvizsgálta a malat- hionnak a szúnyogokra — és szélesebb körben: a balatoni élővilágra — tett hatását. Mintegy 80 ezer ízelt lábú egyedet gyűjtöttek, s hidrobiológiái vizsgálatokat is végeztek. Az elemzések elkészültek, s a tapasztalatok értékelése befejeződött. Erről dr. Sáringer Gyula, a Keszthelyi Növényvédelmi Kutató- intézet laboratóriumának tudományos tanácsadója készített jelentést.

A permetezési időszakban végzett 364 mérés alapján megállapították: a malathion igen eredményes szernek bizonyult. A permetezés hatásfoka 89 és 97 százalék között van. Azon a napon, amikor elzúgtak a malathiont szóró helikopterek, rendkívülien csökkent a szúnyogok sűrűsége. A szélesebb körű vizsgálatok azt is megállapították, hogy a méreg permetezése után a rovarfaunának mintegy 90 százaléka elpusztult. A kezelt, sávok a következő irtásig csak részben népesültek be, s a permetezési időszak végén az eredeti rovarsűrűség már nem állt viasza.

Milyen egyéb hatása volt a ! szúnyogirtásnak? A Balaton körül elsősorban árvaszúnyogok élnek, vízben fejlődő lárváik a balatoni halállomány fontos táplálékai. Az árvaszúnyogok fejlődését tehát érdemes megkülönböztetett figyelemmel kísérni. A munkabizottság egy másik — kevésbé általánosítható — megfigyelést is tett: június közepén egy fülemülefészekben 4 fióka a permetezést követő napon elpusztult — valószínűleg táplálékhiány miatt.

A hidrobiológiái vizsgálatok kimutatták a malathion káros hatását a rákplanktonokra. A permetezett területen korábban 100 liter vizben 18— 20 ezer rákplanktont tudtak kimutatni. A kezelés utáni harmadik napon 38—40-re esett vissza a számuk 100 liter vízben; a 4—6. napon 800—1200-ra szaporodtak. Az utánpótlás tehát igen lassú. Oka az, hogy a rákplanktonok ugyan képesek mozgásra, de igen kis mértékben. A károsult parti sáv újranépesülése csak kizárólag a víz mozgásé- I

val (hullámzással) együtt történhet. Nagyobb mérvű rákplankton-pusztulás már a halállományt károsítaná, hiszen e kis élő szervezetek a halivadékok kizárólagos táplálkozási forrásai fejlődésüknek bizonyos fokán. A permetezést követő néhány napos táplálékkieeés veszélyeztetheti az egész évi ivadékutánpótlást. A veszély tényleges fölméréséhez azonbán alaposabb vizsgálatokra és több megfigyelés eredményére van szükség.

A munkabizottság a megfigyelések földolgozása után azonnal javasolta, hogy a nyílt vizet és a part menti nádasokat semmilyen körülmények között ne permetezzék.

A következő évek eredményes szuny oglalanitásához bizonyosan hasznosítják majd a biológusok észrevételeit a Balatoni Intéző Bizottságnál. Az eredményességet és az esetleges káros hatások kiszűrését leginkább ez növelheti.

Cs. T.

TÜSKÉS TIBOR ==i

A Balatontól a Dráváig

Ma már a szót köznévként — gyöngyösbokréta — kissé elmarasztaló jelentéssel használjuk. Pedig ha néha tév- utakon, ha jobbára külsőségekben is, a mozgalom a valódi értékek, az igazi néphagyományok ápolását kívánta szolgálni. Kodály Zoltán is becsülte Paulini Béla törekvéseit: a Háry János c. daljáték szövegét — Garay János költeménye alapján — Harsányi Zsolttal együtt Paulini Béla írta.

Karád nevével először a mozgalom újságjában, a Bokrétátok Lapjá-ban találkoztam diákkoromban. Karád: csaknem négyezer lelket számláló nagyközség Somogy megyében, a tabi járásban — így szólt az ismertetés —, híven őrzi a népi hagyományokat, a népdalokat, a szokásokat és táncokat (ilyen például a ka- rádi hatkopogós). Bokréta Együttese 1936-ban alakult, Szent István hetében a fővárosban mutatja be műsorát, s külföldön is sokat szerepel...

A falu nevének az irodalomtörténeti hagyományokban is helye van. Katád volt

Gárdonyi Géza tanítóskodásának első állomása. 1881—1882- ben tanított a faluban. Itteni élményeit beleírta Lámpás c. regényébe. A helyi hagyomány megőrizte Gárdonyi emlékét. Egyesek szerint Gárdonyi ideálja Csík Ilka volt, a ka- rádi erdőmester húga, akit később a Nagycsepelyen tanító Békefi István vett feleségül. Mások szerint szerelme, Farkas Vilma a Csókoló utcában lakott; sok estét töltöttek a kispadon a szederfa alatt. A harmadik változat szerint Gárdonyi Tabra járt udvarolni a postamester lányának ... Lehet, hogy a hagyomány mindhárom változatában van valami igazság... Az egri Gárdonyi-házban ma is mutogatnak egy szekrényt, egyszerű falusi munka, amelyben a fiatal tanító ruháit őrizte Kará- don.- A szekrény ajtajára belül Don Vigole címmel rövid verset írt. Később egy templomfestő lakott a szobában, és válaszverset írt Gárdonyinak.

Karád nevét ma leginkább a népdal őrzi. Énekkarok mű- soián gyakran szerepel Kodály Zoltán Karádi nóták c.

Pártnapok a megyében

Február 16., szerda:

Tóth Károly, a megyei tanács osztályvezetője, Kaposvári Járási Hivatal, 16 óra.

Február 18., péntek:

Bereczky Gyula, a Magyar Rádió főszerkesztője, Nagyatádi Cérnagyár, 14 óra 30.

Február 21., hétfő:

Varga Péter, a megyei párt- bizottság első titkára, megyei tanács, 16 óra; dr. Szerényt Jd-, nos, az SZMT megbízott vezető titkára, Barcs, Nagyberendezések Gyára, 14 óra; Török László, a megyei pártbizottság munkatársa, Ádánd, 18 óra.

Február 23., szerda:

Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság osztályvezető- helyettese, barcsi Dráva Ipari Szövetkezet, 13 óra 30; Bogó László, a TE3ZÖV titkára, Gölle, 18 óra; Biczó Péter, a KISZÖV elnöke, Kadarkút, 18 óra; Suri Károly, az Oktatási Igazgatóság igazgató-helyettese, Nagyberki, 17 óra; Bekker József, a mezőgazdasági főiskola docense, Szentbalázs, 18 óra; dr. Sághy Vilmos, belkereskedelmi miniszter, Marcali Községi Pártbizottság, 16 óra; dr. Böröcz István, a BM Somogy megyei Rendőr-főkapitányságának vezetője, Siófok, rendőrkapitányság, 14 óra.

Február 25., péntek:

Dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke, Kutas, 18 óra; Gábor Zoltán, a KPM pártbizottságának titkára, Volán 13. sz. Vállalat, Kaposvár, 15 óra; Zátonyi László, a megyei pártbizottság munkatársa, Pannónia Vállalat siófoki igazgatósága, 15 óra.

Február 28., hétfő:

Dr. Győri József, a megyei pártbizottság munkatársa, csurgói faüzem, 14 óra 30; dr. Varga István, a BM Somogy megyei Rendőr-főkapitányság ve- zetőhelyettese, Mechanikai Művek marcali gyáregysége, 14 óra; Szenes Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Balatgnszentgyörgy, 19 óra; Bencze József, az OTP megyei igazgatója, fonyódi nagyközségi pártbizottság, 18 óra; Kle- novics Imre, a megyei pártbizottság titkára, Balatonboglár, művelődési ház, 18 óra; Paksi Lajos, az Oktatási Igazgatóság tanára, Balatonendréd, 18 óra; Tóth László, az Állami Gazdaságok Központja megyei főosztályának termelési igazgatója, Siófoki Állami Gazdaság, 15 óra 30.

Március 1„ kedd:

Kovács László, a meg vei pártbizottság munkatársa, Somogy megyei Nyomdaipari

Vállalat kaposvári központja, 14 óra.

Március 2., szerda:

Sümegh Nándomé, a megyei pártbizottság munkatársa, Ba- bócsa, 19 óra; Tóth József, a megyei tanács osztályvezetőhelyettese, Kaposmérő, 18 óra; Kiss János, a megyei pártbizottság munkatársa, Igái, 18 óra; Herke Miklós, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezetője, Ősz topán, 18 óra.

Március 3., csütörtök:

Pullai Árpád, közlekedés- és postaügyi miniszter, MAHART siófoki igazgatósága, 14 óra 30.

Március 4„ péntek:

Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese, Vízvár, 19 óra; Brandtmüller István, a megyei tanács osztályvezetője, Kaposvári Bútoripari Vállalat, 14 óra 30.

Március 7„ hétfő:

Varga János, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pártvezetőségének titkára, Barcsi Fűrészüzem, 14 óra 30; Galamb László, a megyei pártbizottság munkatársa, Hharos- berény, 18 óra; Bertalan József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Mezőgép Vállalat lengyeltóti telepe, 14 óra; Szabó Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa, böhönyei községi pártbizottság, 19 óra; Z

suffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottságának alosztály- vezetője, Balaton bogiári Állami Gazdaság, 16 óra.

Március 8., kedd:

Böhm József, a megyei tanács elnöke, Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kaposvári központja, 16 óra.

Március 9., szerda:

Virányi István, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezetője, BVG tabi gyáregysége, 15 óra; Uhareczky Ottó, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári központja, 16 óra; Moláth Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, nagyatádi áfész, 16 óra; Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Nagyatádi Konzervgyár, 14 óra 15; Ber- náth Károly, a munkásőrség megyei parancsnotahelyettese, Danuvia nagyatádi gyára, 14 óra 15.

Március 10., csütörtök:

Szollár Anna, a megyei pártbizottság munkatársa, Zákány,

19 óra; dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Dél-somogyi Állami Gazdaság somogytarnócai

üzemegysége, 17 óra; Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Kaposvári Húskombinát, 14 óra; Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója, Siófoki Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat, 15 óra;

dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat, 15 óra.

Március 11., péntek:

Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára, Tab, művelődési ház, 18 óra; Varga József, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, kaposvári 3. sz. körzeti alapszervezet, 17 óra; Nagy Iván, a megyei pártbizottság munkatársa, Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kaposvári központja, 15 óra 30; Dóri János, a megyei pártbizottság munkatársa, Siófoki Gáz- és Olajvezeték Vállalat, 15 óra 30.

Március 14., hétfő:

Dr. Müller Lajos, az SZMT osztályvezetője, Segesd, 18 óra; Tolnai Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Lábad, 19 óra; Juhász István, a MÉSZÖV elnökhelyettese, Ber- zence, 19 óra; Faludy Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa, Nagyberény, 19 óra; Tóth János, a megyei pártbizottság munkatársa, Balaton- szabadi, 18 óra; dr. Nemes Kálmán, a MÉSZÖV elnökhelyettese, Karád, 18 óra; Gala- bár Emil, a MEDOSZ megyei titkára, Kötcse, 19 óra; Szigeti István országgyűlési képviselő, Áfor kaposvári központja, 15 óra; dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, megyei kórház, 14 óra; Pfeiffer Elemér, a TESZÖV titkárhelyettese, kaposfüredi tsz, 18 óra.

Március 18., péntek:

Dómján Sándor, a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója, Somogybabod, 18 óra; dr. Orosz László, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, Tégla- és Cserépipari Vállalat kaposvári központja, 15 óra.

Március 22., kedd:

Vidák Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa. Szabás, 18 óra; dr. Nagy Lajos, az Oktatási Igazgatóság igazgatója, Balatonlelle, 18 óra.

Minden úttörő kapjon megbízatást

férfikari műve. A kórusművet Kodály 1934-ben. a nagvköz- ség fennállásának 800. évfordulójára írta.

Amikor 1976-ban a faluban jártam, szerettem volna találkozni valakivel, aki emlékezik Kodály karádi látogatásaira, beszélt vele, talán énekelt neki, vagy olyan valakivel, aki összegyűjtötte a zeneszerző karádi kapcsolatának adatait.

Herk Mihály tanárhoz utasítottak. Kétszer is megfordultam a faluban. Először So- mogytúrra menet, délelőtt 11 órakor kerestem Herk Mihályt. Csak édesanyja volt a házban. — Nem tudom, hova ment a fiam ... Ebédre biztosan megjön — mondta. Másodszor délután 2 órakor tértünk be a faluba. Gépkocsi- vezetőnk. aki a Kaposvár környéki, híres, békés hírű falvak egyikéből származik, másodjára már nemigen akart megállni. — Verekedős. bics- kás falu Karád. Nyakas népség lakja. A harmincas években nem volt itt búcsú, hogy valakibe ne mártották volna bele a kést — mondta, Herk Mihályt most se találtuk.

Véletlen és kerülő úton, Budapestről kaptam figyelmeztetést: Happ József nyugalmazott kántortanítót, gyémántéi vasdiplomás pedagógust keressem meg. Ö látta vendégül és kalauzolta Kodályt 1934- ben Karádon ...

(Folytatjuk)

Az 1977/78-as úttörőév feladatairól tanácskoztak Somogy járási és városi úttörőelnökei, valamint azok a tanácsi vezetők, akik a mozgalommal foglalkoznak. Tegnap fejeződött be a háromnapos tanfolyam. Meghívottként ott voltak a tanácskozás egy-egy részén a párt-, KISZ és a népfront képviselői is. (

Az idén először készülték föl a megyék így az úttörőévre; minden megyében hasonló tanácskozásokat tartanak. Azért nem hívtak össze országos konferenciát, mert most kétéves, folyamatos akcióban vesznek részt a gyerekek, így a helyi gondokkal kell elsősorban foglalkozni.

Németh János, a megyei úttörővezetői tanács elnöke tájékoztatott a tanácskozás legfontosabb eredményeiről;

— Célunk az egységes gondolkodás, az azonos szemlélet kialakítása volt. Azért, hogy megyénkben mindenütt egyforma mércével jelöljük ki a feladatokat, és a végrehajtást is ugyanúgy ellenőrizzük. Közelebb került a tanácskozás során az úttörőapparátus és a tanácsi művelődésügyi osztályok véleménye. Természetesen sokat vitáztunk; az egyik ilyen »-ütközési pont« az volt: sok-e vagy nem a pajtások előtt álló tennivaló. Ez is tisztázódott; az a feladatunk, hogy mindenütt fölkészítsük az úttörőcsapatokat arra: a sok program csak »keret«, jól kell választani közülük.

Egy igen fontos tennivalóra hívjuk föl a figyelmet. A választás a gyerekek dolga. Tehát minden \ úttörőcsapatnál kínáljanak több lehetőséget a felnőttek. Mindegy, hogy milyen módszerrel — ötletláda, tanácskozás vagy bármi —' de, ez feltétlenül szükséges. Hiszen a gyerekek akkor dolgoznak jól, ha tudják: valóban az övék a munka. Ehhez az is szükséges, hogy — hasonlóan a KISZ-hez — minden gyereknek legyen egyéni feladata és az őrsök meg a rajok is tegyenek közösségi vállalásokat.

— A tanácskozáson arról is beszéltünk — mondotta végül — hogy a csapat- és iskolavezetőségek kapcso’ata javult, s ezt a folyamatot erősíteni kell. Egységes szemlélettel, közös célokért dolgozunk. Egy »fogalmazási« hibát is ki kellett igazítanunk. Eddig többnyire arról beszéltünk, hogy az úttörő segítse a tanulást, mostantól úgy mondjuk: az úttörő — sajátos módszereivel — tanítson, neveljen.

Ezen a tanácskozáson el- dötötték a »hogyan tovább« kérdést. A gondolatot »továbbviszik«, s márciusban a mostanihoz hasonló céllal összehívják Somogy úttörőcsapat-vezetőit, hogy segítsék munkájukat.