Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

Köszönet a megfeszített munkáért (WolyUvtAs az 1. oldalról) mondta: * gazdaságban érvé­nyesül az »egyenlő munkáért egyenlő bért« elve. S főleg a két női szocialista brigád mun­kája példamutató; teljesítették vállalásaikat, sokat tettek a munkafegyelem megszilárdí­tásáért. s a többiekkel együtt a társadalmi munkából is ki­vették részüket.. Krénuszné joggal fejezte ki reményét, hogy ezután már a kitünteté­sek elosztása is arányosabb lesz a nők és a férfiak között. Számos felszólalás hangzott él; kritikus, a közösség érde­két szolgáló észrevétel. Volt. aki a munkahelyi légkört di­csérte. s azt mondta: így ér­demes és kell is dolgozni. Volt, aki a traktorosok helyzetét eleníezte; más a téli foglalkoz­tatás biztosítását szorgalmaz­ta. Elhangzott olyan felszóla­lás is, amelyben — felelős­ségérzettől sarkallva — a gé­pek megóvását, »szerető bb* szorgalmaztak — jől értve és támogatva a politika lényegét Valakinek eszébe jutott hogy huszonöt éves a tsz, s hogy az alapító tagok hűsé­gének, ragaszkodásának elis­merése erkölcsi és anyagi szempontból is jusson kifeje­zésre. Ehhez csatlakozott Gás- pás Sándor is, aki nagy ér­deklődéssel figyelte a beszá­molókat. a tsz-tagok véle­ménynyilvánítását. — Ez a közgyűlés is bizo­nyítja — mondta —, hogy a huszonöt év előtti elhatározás jó volt. Előrelátó volt az a döntés, hogy a régi életfor­mával szakítva újabbat, job­bat — de azért nem gond nélküli életet — választott, a parasztság. Gondolják csak meg — folytatta derűs mo­sollyal: — huszonöt éves ko­ráig mindenkinek nagyobb az étvágya, mint a munkakedve, a munkaereje. Ez az emberi szervezet természetéből kö­vetkezik. A termelőszövetke­zet is élő szervezet; emberek alkotják, tele vágyakkal, ál­i tagság: — Jóváhagy«« * máin ad ást. karbantartását gjysrgatmaz­ták: mások a háztáji rétek, legelők gondozására, a sze­mélyszállítás megjavításai», a* öregek edeRginél is na­gyobb megbecsülésére hívták ffä • figyelmet. Jó volt hall­gatót a felszólalásokat, mert még nagyobb fegyelmet, szi­gort, dicséretet és jutalmat mokkái, elképzelésekkel. Hu­szonöt év elmúlt; így hát ez a szövetkezet is kinőtt s ka­maszkorból, eredményei is ezt mutatják. Tovább kell lép­nie. Csodákra várni nem ér­demes. önök is tudják: csak a tisztességes, becsületes mun~ kának van értelme, eredmé­nye. Még jobb. fegyelmeaet­Múllba pillantó tekintettel. tebb munkával az eddigi ered­ményeken is lehet javítani. Alapvető fegyelmezetlenség — mint hallottuk — nem jel- j lemzi ezt a szövetkezetét. De I azért volt néhány megállapí- j tás, amely bizonyára a tsz J tagjait is elgondolkoztatja. A j baleseteket, a munkakiesést j nagyrészt az ital idézte elő. [ Márpedig ha egyetlen tsz-tag is megsérti a technológiai íe- j gyeimet, vagy más hibát kö­vet el, abból a közösségnél? származik kára. Országos mé­retekben is jó volna meg- i egyezni abban, hogy amikor templomba megy az ember — j ha még szükségét látja — ak- j kor imádkozzon; ha munká- j ba megy, akkor dolgozzon; ha munkája végeztével nótázásra van kedve, akkor igyon. De nem mindegy, hogy hol, mi­kor és mennyit. Amikor még egyéni gazdák voltak, meg- | tehették — a saját kárukra. A i közösség rovására azonban ne tegye senki! A jobban szerve- j sett, a fegyelmezett munká- j val, a színvonalas vezetéssel növelni lehet azt a jövedelmet is, ami mór ma sem lebecsü- [ lendó. Napjainkban a legna­gyobb veszteséget a* okozza j az országnak, ha egyik-másik j ember felelőtlenül végzi a . munkáját. Az igények min­dennap nőnek. Autóbuszt, még jobb szociális ellátást, anyagi- jólétet. magasabb jövedelmet igényel napjaink embere — teljes joggal. Ezeknek azon­ban egyetlen feltétele van : a jobb munka. Csodákra senki se várjon. Gáspár Sándor felszólalásá­nak végén a következőket mondta: — Kádár elvtárs. aká itt élt az önök megyéjében és Somo- gyot szűkebb hazájának te­kinti, megkért: adjam át sze­mélyes üdvözletét és jó kíván­ságait a tsz tagjainak, vezetői­nek. Eredményeikhez, terveik megvalósításához a Központ.' Bizottság és a magam nevé­ben minden jót: dolgos, tisz­tességes, becsületes munkát, személyes életükhöz boldogsá­got kívánok. , A Politikai Bizottság tagjá­nak felszólalása után tovább folytatódott a jó hangulatú eszmecsere, majd Kiss László tsz-elnök válaszolt a felszóla­lásokra. Erőfeszítés, szorgalom és a tsz-tagok nagy többségé­nek tisztességes munkája jel­lemezte a Zöldmező múlt évi tevékenységét. Jogos és biz­tató volt tehát az a mondat, amellyel a lábodi tsz szám­adását zárták : köszönet a megfeszített munkáért. Három nap a tartalmasabb munkáért Járda és könyvtár Befejeződött a községi és városkörzeti népfrontbizott­ságok vezetőinek háromnapos tanfolyama Kaposváron. E tanfolyam jelentőségét első­sorban a mindennapok ered­ményeiben kell keresnünk. Erről beszélgettünk a tanács­kozás három részvevőjével. Dr. Bajházy Amália gyer­mekorvos Csurgón. Ötödik éve dolgozik a népfrontmozga­lomban, a nőbizottság elnöke. — Munkám révén lehetősé­gem van arra, hogy állandó­an találkozzam a községben lakó kismamákkal. Beszélge­tek velük, szakkörbe hívom őket: innen már csak egy lé­pés a tulajdonképpeni moz­galmi munka. Előadásokat szerveztünk a szakkörben, szó volt az egészségügyi és peda­gógiai gondokról, politikai kérdésekről. így alkalom nyílt a község jövőjének ismerteté­sére is, és ha az emberek pontosan tudják, hogy miért kérjük a többletmunkát, szí­vesebben vállalják. — Milyen a kapcsolat a tanács és a népfrontbizottság között ? — Jó, de ennek kulcsa van. A tanácson pontosan tudják, hogy mihez kérhetik a moz­galom segítségét és mi sem megyünk oda a tanácsi veze­tőkhöz megoldhatatlan prob­lémákkal. — A megyei tanács pénz­ügyi osztályvezetője, Műdig József tartott ma előadást az V. ötéves terv első évének Somogy megyei eredményei­ről. az 1977. *»•: gazdaságpo­litikai kérdésedről. Mit tud ebből hasznosítani közéleti munkájában? — Sokat. Értékes és tartal­mas előadás volt, s még az sem zavart, hogy »tele volt számokkal«. Átfogó adatok hiányában ugyanis nem tud­nám a község programját be­illeszteni az egészbe, azaz a megye fejlődésébe. A hétszáz lakosú Horvát- kútról jött a tanácskozásra Farkas László, a községi nép­frontbizottság elnöke. Tizen­két éves mozgalmi múlt van mögötte. Az első napon el­hangzott egy előadás, amely­ben — többek között — szó volt « népfront művelődéspo­litikai munkájáról is. — Vannak ilyen gondjaik Horvátkúton ? — Vannak, pedig a saját eszközeinkkel is igyekszünk a lakosság művelődését elősegí­teni. Épp most folyik egy öt részből álló előadássorozat; március 14-én a közművelő­désről lesz szó. Sokat segít­hetne az ismeretek bővítésé­ben a községi mozi, de egy éve nincs már. Hiányolják a falu lakói, többször is szóvá teszik. Eddig hiába szóltunk, nincs eredménye. A peremkerületekben köny- nyebben »megmozdulnak« ai emberek, mint a belvárosban. Erről beszélgettünk az egyik szünetben Borsföldi Ferenc­cel, a kaposvári cseri körzeti bizottság elnökével. — Ha arra kérjük a kör­zet csaknem 7 ezer lakóját, hogy a Cserben vállaljon ön­kéntes munkát, szívesen megteszik. Ám ha a város más pontján kellene valamit csinálni, nehezebb a szerve­zés. — Az egyik előadásban sző volt a közösségi emberré ne­velésről. Kapott hasznosítható ötletet? — Több megszívlelendő gondolat is elhangzott. Mon­dok egy példát: a Cserben egy I telepen körülbelül 80 cigány él. Nehéz velük kapcsolatot teremteni, ezért elhatároztuk, hogy egy alkalmas ember közülük legyen az összekötő. A feladat világos: járjanak is­kolába a cigánygyerekek, s ha kell, cipővel, ruhaneművel segítünk. A cél a közösségi emberré nevelés. — A háromnapos tanácsko­zás egyik fontos célja S munkamódszerek bővité6e. — Eredményes volt ilyen szempontból is ez a három nap. Nálunk korábban is gya­korlat volt a témák kapcso­lása. Ha például az út meg­építéséről beszélgettünk a la­kosokkal, ez alkalom volt ar­ra is, hogy szót ejtsünk « szocialista demokráciáról. A tanácskozás három napja elsősorban nem a mozgalom­ban már régóta tevékenyke­dőknek adott újat. A nép­frontbizottsági vezetőknek több mint 32 százaléka új. Ok az igazi nyertesei ennek a konzultációkkal »fűszere­zett« tanfolyamnak. M. A. Eseményekben gazdag volt a hét. Első heyre kívánkozik a megyei pártbizottság ülése és a SZOT főtitkárának két­napos somogyi látogatása. A két esemény között a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása az összekötő ka­pocs. A megyei pártbizottság elfogadta a testület idei, a végrehajtó bizottság első fél­évi munkatervét. Olyan , té­mák kerülnek majd napirend­re, amelyek a pártéletben, a gazdaságpolitikában és egyéb területen a legfontosabbak. Megtárgyalásuk révén újabb lendületet lehet adni a me­gyei pártértekezleten, a XI. kongresszuson elfogadottak végrehajtásához. A SZOT fő­titkárának látogatása során is erről esett a legtöbb szó a vezetőkkel való beszélgetések, az üzem- és tsz-látogatás so­rán. A Politikai Bizottság tagjai egy-egy megyében sok személyes tapasztalatot sze­reznek a párt politikájának megvalósításáról. A SZOT fő­titkárának tegnap befejeződött látogatása ezt a célt jól szol­gálta. Az ország figyelme a meg­alakulásának huszadik évfor­dulóját. ünneplő munkásőrség felé fordult e hét közepén. A somogyiak közül ketten Vö­rös Csillag Érdemrendet, egy munkásőr Kiváló Szolgálat­ért Érdemrendet kapott, s a megyei vezetők egyikét elő­léptették. A járási, városi munkásőrgyűlések minden eddiginél nagyobb visszhangot keltettek, * most e kitünte­tések Is. A Központi Biaott- ság első titkára az angyalföldi ünnepségen meleg szavakkal méltatta a munkásőrök tevé­kenységét. A somogyiaknak is szólt, amikor köszönetét mon­dott g munkásőrségben szol­gálatot teljesítő párttagoknak, a testület minden tagjának a becsületes helytállásért. Azt kérte, hogy áldozatkészen áll­janak helyt továbbra is. Döntésekről különösen sok szó esett a héten: a megyei tanács-vb, a siófoki tanács határozatai ugyanis az embe­rek többségét érintik. A me­gyei tanács munkaügyi osz­tálya kidolgozza a munka­erő-közvetítés új rendszerét, s április elsejétől már ez lesz érvényben. A siófokiak határozata azo­kat érinti, akik a déli pari fővárosában sátortáboroznak. Több éves huzavonát szüntet meg, hogy a tanács e héten pontosan kijelölte azokat a területeket, ahol táborozni le­het. Ez a döntés még az or­szághatárokon kívülre is hat: hiszen a külföldi turisták sok gondot okoztak eddig. Ez a rendelet természetesen határt szab az egészségügyi szem­pontból is káros vadtáboro­zásnak; lakó- és üdülőépület telkén csak engedéllyel lehet sátrakat verni. Ifjúsági hétnek is nevezhet­nénk a mostanit, annyi fó­rumon tanácskoztak a mun­kájukról, a művelődésükről. Az SZMT ifjúsági bizottsága összegezte az ifjúsági parla­mentek tapasztalatait. Az üzemek, gazdaságok szak- szervezeti bizottságai nem fe­jezték be munkájukat azzal hogy megrendezték a parla- j mentet. A fiatalok tájékozta­tást várnak a megyei, az or- I szagos szakmai parlamentek j döntéseiről, s arra Is kíván- j csiak, mi lesz a sorsuk hasz- I nos javaslataiknak. A szak- szervezeti bizottságok felada­ta annak eldöntése, nincs-e szükség a kollektív szerződés, a vállalati intézkedési terv módosítására egynémely he­lyen — éppen e javaslatok szellemében. Az ifjúság mű­velődésének fontos helye a KISZ-klub. A kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola hallgatói ilyen otthonnal gyarapodtak a héten. Már az első rendezvény is a szakmai és. a politikai ismeretek gyarapítását szol­gálta. A főiskola KlSZ-bizott- sága a továbbiakban is ezt ál­lítja a programok középpont­jába. Két szakma tegnap tartotta országos brigádvezetői tanács­kozását a fővárosban. A ru­haipariak és a vasasok sorai­ban is ott ültek a somogyi küldöttek. Az áldozatos, jó munkán kívül az iparosítás eredményeiről is számot ad­tak, a somogyi vasasokat ugyanis a villamossági gyár, a Finommechanikai Vállalat, a BVG-telep, a Mezőgép Vál­lalat öt szocialista brigádve­zetője képviselte. _____ *Wos Géza F elelősségteljes vita, közös cselekvési program Tanácskoztak a Lakberendező ISZ kommunistái Tartalmas, » műit évi munkát jól elemző, a felada­tokat világosan meghatározó beszámoló — ez a vélemény alakult ki bennem Hampuk Ferencnek, a kaposvári Lak- berendező Ipari Szövetkezet párttitkárának: szavait hall­gatva. Az alapszervezet kom­munistáinak arcán is tükrö­ződött, hogy egyetértenek ve­le. A vezetőség beszámolójá­nak középpontjában a gazda­ságipolitikai tevékenység állt. Arról beszélt a párttitkár, hogy a szövetkezet teljesítet­te tavalyi 65 milliós tervét, de nem sikerült elérni a 6,5 milliós nyereséget. S ezért fő­ként a kommunisták tenniva­lóit hangsúlyozta: erősítsék a munkafegyelmet, járul jam ak hozzá a minőség javításához; korszerűbb termékeket kell készíteni, takarékosabban, szervezettebben gazdálkodni, s tanulni — szakmailag és politikailag. A beszámolóból kitűnt: a pártalapszervezet következe­tesen arra törekszik, hogy erősítse sorait; minden mun­katerületen dolgozzanak kom­munisták, akik társaiknak példát mutatnak és kezdemé­nyeznek. Sokan tanulnak kö­zülük a marxista esti egyete­men, középiskolában, faipari és más szakközépiskolában. Nyolcvan hallgatója van a po­litikai tanfolyamoknak. Azért, hogy a jövő évek magasabb követelményeinek megfelel­hessenek. Elemezte a beszámoló a KISZ és a nőblzottság. a pártcsoportok és a szocialista brigádok tevékenységét. S ar­ról sem feledkeztek el, hogy köszöntsék Pátkai Istvánt, aki a munkásőrségben is. a szö­vetkezetben is becsületesen dolgozik. Ami a vezetőség beszámo­lóját jellemezte, azt lehet el­mondani a vitáról is: minden felszólaló szavából érződött a felelősség. S ígérték, igyekez­nek még jobb munkát nyúj­tani. Erről szólt Budai József KISZ-titkár is, és többek közt elmondta: a szövetkezet fia­taljai több kaposvári óvodát, bölcsődét patronálnak, társa­dalmi munkában segítették szö- ! vetkezetük fejlődését, s most I még tartalmasabbá akarják j tenni a szervezeti életet. — A pártcsoportok munká­jára, arra, hogy munkahelyü­kön, társaik között is politi­j záljanak, igen nagy szükség j van — mondotta Berták Já­nos. Salamon Dezső a határ­idők pontos betartását kérte, s arra hívta föl a figyelmet: ügyeljenek jobban a minőség­re. Az idős kommunisták fia­tal társaikat a szövetkezethez való ragaszkodásra. munka­helyük szeretetére nevelik — erről győzött meg Vadas Jó­zsef felszólalása, aki több éven át elnökként, korábban pedig párttitkárként tevé­kenykedett. Javaslatai első­sorban a szállítási költségek csökkentésének, a gondosabb anyagbeszerzésnek a kérdésé­hez kapcsolódtak. — Jobban kell keresked­nünk. Gyártunk korszerűbb, a vásárlóknak jobban tetsző bú­torokat — hangsúlyozta Fo- nyódi Béla, a szövetkezet fia­tal főmérnöke, s javaslatot tett a jobb munkaszervezésre. S a többi felszólaló is mnjd . a közös tennivalókról beszélt. Cselik József például a szak- múnkásutánpótlás gondjai­ról, Laznicsek Imre a bútor­szállítás közbeni hanyagság­ról, a figyelmetlenségről és a szervezetlenségről ; Langer I Károly a tanulás jelentőségét 1 hangsúlyozta. A feladatokat összegezi a taggyűlésen elfo­gadott cselekvési program is, amely már név szerint és ha­táridőre megszabja a kommu­nisták munkáját. — Jól dolgozott az alapszer- vezet — mondotta Lengyel Zoltán, aki a kaposvári váro­si pártbizottság elismerését tolmácsolta az ipari szövetke­zet kommunistáinak. Hasonló­képp vélekedett a pártvezető­ség munkájáról az alapszer­vezet tagsága. Ezt fejezte ki a köszönet is. amikor fölmen­tették titkári beosztása alól Hampuk Ferencet — ő lett a szövetkezet új elnöke —, s utódjául Tihanyi Tibort, a vezetőség eddig szervező tit­kárát választották meg. Szép Számmal varinak a szövetkezet kommunistái kö­zött nők is: a dolgozók fele ugyanis asszony és leány. Olyanok, akik betanított mun­kásként kezdtek dolgozni, s ma már szakmunkások vagy most tanulnak szakmát. Kár, hogy ezen a taggyűlésen hall­gattak; nem mondták el, ho­gyan valósulnak meg szövet­kezetüknél a nőpolitikái hatá­rozatok, a vezetők miként se­gítik munkájukat és a nők tanulását. Pedig lett volna miről beszélni, hiszen munká­jukkal bizonyították: ők i« felelősséget éreznek a szövet­kezetért. üzalai László

Next

/
Thumbnails
Contents