Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-13 / 37. szám
t A Központi Statisztikai Hivatal jelentése ’ (TolvUztiís az 1. oldalról) i százalékkal termelt többet, mint 1975-ben. A könnyűiparon belül a bútoripar, a papíripar, a gyapjúipar, a rövidáruipar és a kötezövőipar termelése emelkedett az átlagosnál nagyobb mértékben. Az élelmiszeripari termelés 0,9 százalékkal volt több az 1975. évinél. A fontosabb élelmiszeripari ágazatok közül a baromfifeldolgozó ipar és a tejipar termelése számottevően nőtt. a húsiparé és a konzerviparé csökkent. A kohászat, a gépipar, az építőanyagipar és a könnyűipar termékei iránt a belföldi kereslet mérsékeltebben nőtt, mint a korábbi években. Egyes ágazatokban az exportnövekedés elmaradt az előirányzattól. Az élelmiszeriparban a termelés nagyobb mértékű növelését alapvetően a nyersanyaghiány, az építőanyagiparban és a könnyűiparban főleg munkaerőhiány gátolta. Az ipari termelés szerkezete korszerűsödött, jelentős részben a központi fejlesztési programokkal összefüggő létesítmények üzembehelyezése révén. Nőtt a közúti járművek és részegységeik termelése. Egyidejűleg csökkent a tehergépkocsi, megszűnt a motorkerékpár termelése. Tovább bővült az elektronikus számítógépek és kiegészítő berendezéseik gyártása. A vegyiparban a petrolkémiai központi fejlesztési program megvalósításának eddigi eredményed jelentősek. Az építő- anyagipar számottevően növelte a cement, a falbunkodó- csempe és a síküveg termelést, a hagyományos építőanyagok termelése kismértékben nőtt. A fűtőanyagok közül a szén- termelés alig haladta meg azi J1975. évi szintet, földgázból, ' kőolajból jelentősen többet termeltek az egy évvel azelőttinél. A szocialista ipar éves átlagban 1 728 000 főt foglalkoztatott. 13 400 fővel, 0,8 százalékkal kevesebbet, mint 1975-ben. Az egv foglalkoztatottra jutó termelés az ipar egészében 4,9 százalékkal, élelmiszeripar nélkül 5,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az 1976. évi befejezésre kijelölt ipari nagyberuházásokat az év végéig átadták, közülük néhányat határidő előtt. A villamosenergia kapacitás a Dunamenti Hőerőmű utolsó áramfejlesztő egységének átadásával további 215 megawattal, mintegy 5 százalékkal bővült. Elkészült a szovjet— magyar földgázvezeték II. szakasza. Befejeződött a nyirád— izamajori II. bauxitbánya beruházása. Átadták az Ózdi Kohászati Üzemek rúd- és dróthengerművét (évi kapacitása 300 000 tonna hengerelt acél, ami több mint 10 százaléka az évi összes henge- reltacél-termelésünknek.) A Székesfehérvári Könnyűfémmű présműve évi 10 400 tonna alumínium félgyártmányt termelő kapacitással bővült, ami az országos termelés 7—8 százalékának felel meg. Megvalósult a Dunai Kőolajipari Vállalat II. fejlesztési üteme. Folytatódtak a számítástechnikai program megvalósítását segítő beruházások, valamint a könnyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukciók. A szegedi szalámigyár rekonstrukciójával egyidejűleg 5 450 tonna szalámigyártó többletkapacitás létesült, amely az 1975. évi szalámi termelésnek több, mint fele NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE Az 1976. évi Az 1976. év termelés az 1975. év mennyisége százalékában Villamosenergia, milliárd kWó 22.0 107,7 Szén, millió tonna 25,3 101.5 Kőolaj, millió tonna 2.X 106.8 Földgáz, milliárd köbméter 6.1 117,6 Acél, millió tonna 3,7X 99.5 Hengerelt acél, millió tonna 2,9 106.9 Bauxit, millió tonna 2,9 101,0 Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, 736,0 97,3 ezer tonna 134,0 103,5 Tégla, milliárd db 1,9 103,2 Cement, millió tonna 4,3 114,3 Kénsav, ezer tonna 617,0 97,9 Marónátron, ezer tonna 93,4 102.4 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 680,(1 Növényvédő szer, hatóanyagban, 108,4 ezer tonna 17,5 107,7 Műanyagok, ezer tonna 141,3 114^6 Autóbusz, ezer db Számítástechnikai termékek folyó 11,4 107,0 áron, milliárd Ft 3,3 129,0 Rádió, ezer db 250,4 98.3 Televízió, ezer db 411,7 103.0 Hűtőszekrény, ezer db 434,1 100,7 Mosógép, ezer db 197,6 120,2 Centrifuga, ezer db 184,3 111,6 Pamutszövet, millió négyzetméter 352,5 100,3 Gyapjúszövet, millió négyzetméter Kötött alsó- és felsőruha, 41,3 105,8 ezer tonna 15,6 109,8 Cipő, millió pár 44,6 103,5 Fogyasztói tej, millió liter 727,8 109.0 Csontos nyershús, ezer tonna 483,6 88,7 Vágott baromfi, ezer tonna 141,4 106,1 Napraforgóolaj, ezer tonna 53,3 106,2 Sör, millió hektoliter 6,8 102,0 Az építőipari termelés a tervezettet megközelítően, 4,5—5 százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállalatok termelése 6.1 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké, a nem építőipari szervezeteké kisebb mértékben nőtt. A foglalkoztatottak száma az építőiparban valamivel csökkent, a termelés növekedése teljes égészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A korábbinál szélesebb körben alkalmazzák a korszerű építési módokat, javult az építőipar gépesítettsége. Az építőipari kapacitás bővülése és szerkezete elmaradt az építési igényektől. év elején alacsony volt a sertésállomány, a szarvasmarhaállomány pedig az év folyamán nem nőtt. Számottevő kiesés volt a nyári érésű zöldségekből, gyümölcsökből, burgonyából, kukoricából, szálastakarmányokból és a vágóállat-termelésből. 1976-ban 5.1 millió tonna búza termett. 1,1 millió tonnával több, mint egy évvel azelőtt. A hektáronkénti átlagtermés 38,8 mázsa volt és meghaladta az eddigi legmagasabb 1974. évit is. A terméstöbblet körülbelül 80 százaléka a terméshozamok növekedéséből adódott. Kukoricából 5,2 millió tonna, az 1975. évi rekordtermésnél 1.9 millió tonnával kevesebb termett. A hektáronkénti termeshozam az előző évi 50.2 mázsáról 38 7 mázsára csökkent. Cukorrépából 4 százalékkal, burgon véből 16 százalékkal, lucernából és vörösheréből 25—26 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint 1975-ben. Nyári érésű gyümölcsökből kevesebb, almából több termett az 1975. évinél. A szárazság leginkább a zöldségtermelést sújtotta. A terméskiesés pótlására a mezőgazdasági nagyüzemekben a korábbihoz képest nőtt e növények másodvetése. Az őszi csapadék kedvezően hatott a másodvetésű és az őszi betakarí- tású zöldségfélék hozamaira, így az összes zöldségtermés valamivel meghaladta áz előző évit. A sertésállomány 1976. december végén 7 855 000 darab volt, 902 000 darabbal több az egy évvel azelőttinél. Az állomány a nagyüzemekben és a háztáji-kisegítő gazdaságokban csaknem azonos mértékben nőtt. A szarvasmarhaállomány a nagyüzemekben emelkedett, a kisüzemekben csökkent. Az év végi állomány összesen 1 888 000 darab volt, 16 000 darabbal kevesebb az 1975. év véginél. Ezen belül a tehénállomány növekedett. A vágóállat termeles az év eleji alacsony állatállomány miatt 8—10 százalékkal elmaradt az előző évitől, a baromfihús-termelés 1976-ban is számottevően emelkedett. A belföldi szükségletre való tekintettel kevesebb vágóállatot és h’>st exm'rtóltak. mint egv évvel azelőtt. Az állati termékek közül a tojástermelés, csökkent, a tejtermelés, főleg a hozamok emelkedése folytán, 6 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági keresők száma csökkent. A mezőgazdaság szocialista szektorában folytatódott a kisebb teljesítményű gépek felváltása nagyobb teljesítményüekkel. A traktorállomány az év végén 59 200 darab volt, kevesebb, mint az előző évben, a vonóerőkapacitás azonban 4 százalékkal nőtt. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 5000 traktort. 2100 gabonakombájnt, 2400 tehergépkocsit szereztek be. A műtrágya-felhasználás hatóanyagban számítva 1,5 millió tonna volt, valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. IV. Szállítás és hírközlés Az áruszállítás (súly alapján számítva) a termelés és a forgalom növekedésével összhangban 3,2 százalékkal meghaladta az előző évit, torlódás csak a IV. negyedévben volt. 'tovább nőtt a tehergéip- kocsi közlekedés és a csővezetékes szállítás aránya : tehergépkocsin 4.8 százalékkal, csővezetéken 12.1 százalékkal több árut szállítottak az egy év előttinél. A távolsági személyszállításban résztvevő utasok száma 1,8 százalékkal emelkedett. Autóbuszon 4.8 százalékkal többen, vonaton kevesebben utaztak, mint 1975- ben. A személyszállításban fokozódott a személygépkocsik szerepe. 1976-ban a vasút a tervezettnél több új villamos- és diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos- és dieselvontatás aránya elérte á 91 százalékot. Folytatódott a vonalhálózat, valamint a pálya- és állomás- biztosítás korszerűsítése, a záhonyi átrakókörzet fejlesztése. 1976-ban 1400 új autóbuszt és sok más személyszállító közúti járművet állítottak forgalomba. Az ország személy- gépkocsi állománya mintegy 70 ezerrel nőtt, és az év végén elérte a 650 ezret. Az év folyamán 16 500 új tehergépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a forgalomnak a buda- pest m^tró Deák tér—Nagyvárad tér közötti szakaszát és az ehhez kapcsolódó aluljárókat. Folytatódott az úthálózat bővítése. illetve korszerűsítése. A hírközlésben 20 000-rel nőtt a telefon főközpontok befogadóképessége, az alközpontoké 23 000 állomással bővült. Befejeződött a solti nagy teljesítményű középhullámú rádióadó építése. ! V. Külkereskedelem A terv a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében fő feladatként a tőkés viszonylatú passzívum csökkentését jelölte meg, amit az exportnak az importnál számottevően gyorsabb növelésével kellett elérni. Ez a cél megvalósult. Az összes kivitel — összehasonlítható áron — több mint 8 százalékkal emelke dett, nagyobb mértékben, mint a behozatal, amely — ugyancsak összehasonlítható áron — 4 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom passzívuma körülbelül 35 százalékkal kisebb volt. mint egy évvel korábban. A passzívum csökkenése nagyobb részt a dollár és egyéb tőkés devizaelszámolású forgalomban következett be. de jelentős volt rubel viszonylatban is. A népgazdaság fejlődésében továbbra is nagy szerepe volt az államközi szerződéseken alapuló szocialista viszonylatú áruforgalomnak. A nem szocialista országokba exportált árumennyiség az előző évi stagnálás után növekedett. A behozatalon belül legnagyobb mértékben az anyagok és a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek importja fokozódott. Kismértékben nőtt az energiahordozók és a fogyasztási iparcikkek behozatala is, a gépeké kevesebb volt, mint az előző év bén. A kivitelen belül az ipari termékek exportja nőtt. Elsősorban a kohászat és a vegyipar növelte exportját, a gépipari és a könnyűipari termékek kivitele mérsékeltebben emelkedett. Az élelmiszer-kivitel — a mezőgazdasági termeléssel összefüggésben — kisebb volt az 1975. évinél. Yl. Beruházás megkezdődött a termelés, bár egyes kiegészítő és kapcsolódó létesítmények még nem VII. Népesség, népmozgalom, fog'alkoztatottság, a lakosság életkörülményei Az ország népessége 1977. január 1-én 10 625 000 fő volt. 1976-ban 185 400 gyermek született, 8300-zal kevesebb, mint az előző évben, és 132 100-an haltak .meg, 1000-rel többen, mint 1975-ben. Ezer lakosra 17.5 élveszületés és 12,5 haláleset jutott. A természetes szaporodás így az 1975. évi 63 100 főről 53 300 főre csökkent; és ezer lakosra számítva 5 fő volt. Ezer élveszületett j közül 30 halt meg egy éves koron alul. kevesebb. mint 1975-ben. 1977. január 1-én az aktív keresők száma 5,1 millió volt. ugyanannyi, mint egy évvel azelőtt. A létszám a főbb termelő ágazatokban — az iparban. az 'építőiparban és a mezőgazdaságban — csökkent, a többi ágazatban kis mértékben emelkedett. A nyugdíjasok száma : 1 802 000 főről 1 871 000 főre emelkedett. Megkezdődött a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentése. Gyermekgondozási segélyben 287 000 anya részesült, a dolgozó nők körülbelül 13 százaléka, 22 000-rel több. mint egy évvel korábban. A munkások és alkalmazottak nominális havi átlag- keresete mintegy 3200 formt volt, körülbelül 5,5 százalékkal több, mint 1975-ben. Az emelkedés a külön,böző ágazatokban megközelítően azonos volt. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt a papíripari, a bölcsődei és az óvodai dolgozók bére. akiknél központi béremelést hajtottak j végre. A kereseteket az első félévben havi 50 forint, júliustól havi 110 forint egészítette ki a tüzelő- és a húsáremelés kompenzálására. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 15 százalékkal emelkedett. Családi pótlékra 7,5 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3.5 milliárd forintot folyósítottak, 16—16 százalékkal többet, mint 1975-ben. Nyugdíjakra 32,3 milliárd forintot fizettek ki, az előző évinél 19 százalékkal többet. Az egy keresőre jutó reálbér országos állagban körülbelül 0,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A tsz-tagok keresetének reálértéke hasonlóan alakult. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme, ami a bérjövedelmeken kívül magában foglalja a különféle pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatásokat is. ösz- szességében a tervezett né! kisebb mértékben, körülbelül 1 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása reálértékben 1,5—2 százalékkal haladta meg az előző évit. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 6,8 százalékkal, ösz- szehasonlítható áron 1,4 százalékkal volt több, mint 1975- ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása volumenben 3 százalékkal emelkedett. Az iparcikkek forgalma megegyezett az 1975. évivel. Ezen tjeiül a ruházati cikkek eladása mintegy 3 százalékkal csökkent, a vegyes iparcikkeké 1 százalékkal emelkedett. A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások rrteny- nyisége mintegy 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A saját termelésből származó mezőgazdasági termékek fogyasztása valamelyest csökkent. Mindent egybevetve a lakosság életszínvonala — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban — mérsékeltebben emelkedett az előirányzottnál. Az áruellátás lényegében kiegyensúlyozott volt. Nagyobb áruhiány — különösen az első félévben — zöldségből és burgonyából volt. Az áruellátás javítására számos intézkedést tettek: egyebek között terven felül importáltak burgonyát és húst, egyidejűleg csökkent az export. Az év utolsó hónapjaiban valamennyi fontos élelmiszerből kielégítő volt a kínálat. Az iparcikkek közül esetenként főleg egyes szerelési- és építőanyagok beszerzése jelentett gondot. Az üzlethálózat számottevően bővült és korszerűsödött. Emelkedett és sole esetben korszerűsödött a háztartások gépesítettsége, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. Az év folyamán többek közön 250 300 hűtőszekrényt, 177 000 mosógépet, 248 500 televíziót, 728 100 rádiót, 95 1 00 magnetofont, 7.4 milliárd forint értékű bútort. 80 500 személy- gépkocsit vásároltak. A lakosság tulajdonában az év végén mintegy 620 000 személygépkocsi volt. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi, a piaci és a szolgáltatási árszínvonal együtt — a tervezettnél nagyobb mértékben. 5 százalékkal emelkedett. A túllépés íő- leg abból adódott, hogy a burgonya-, zöldség- és gyümölcsárak az első félévben és nyáron igen magasak voltak, és éves átlagban 28 százalékkal meghaladták az előző évit. Az év utolsó hónapjaiban a zöldség- és gyümölcsárak már alacsonyabbak voltak, mint 1975 azonos hónapjaiban. A ruházati cikkek árszínvonala 4,8 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5,1 százalékkal volt magasabb. mint 1975-ben. Nőttek a lakosság megtakarításai. Az év végén a takarékbetét-állomány megközelítette a 93 milliárd forintot, ami 14 százalékkal több volt az egy év előttinél. Az év folyamán állami erőforrásból 32 400, magánerőből 61 500, összesen 93 900 lakás épült. Az állami erőből épült lakások száma 4400-zal. a magánerőből épült lakásoké 7500- zal meghaladta az előirányzatot. Egészségügyi ellátásra az állami költségvetés mintegy 12 milliárd forintot fordított. A kórházi ágyak száma 2300- zal 92 400-ra, az orvosok száma 760-nal 27 800-ra emelkedett. Az év végén az összes körzeti orvosi állások 6 százaléka — zömében vidéken — nem volt betöltve. Egy általános orvosi körzetre 2590 lakos jutott. A bölcsődei helyek száma az év folyamán 2100-zal bővült, és az év végén 52 ezer yolt. Az állami költségvetés az oktatási intézményekre mintegy 17 milliárd forintot fordított. Az óvodai helyek száma az 1975. év végi 296 000- ről 311 000-re emelkedett. Száz 3—5 éves gvemnek közül 1975-ben 76, 1976-ban 80 járt óvodába. A különböző oktatási fokozatokon 1,8 millióan tanulnak. Az általános iskolát végzettek 88 százaléka továbbtanul. A 14—16 évesek 39 százaléka jár szakmunkásképző iskolába, a 14—17 évesek 37 százaléké. középiskolás és a 18—25 évesek 4,5 százaléka egyetemi, főiskolai hallgató. Közművelődésre állami erőforrásokból mintegy 5 milliárd forintot költöttek. Az év folyamán 8400 könyvet adtak ki 89 millió példányban. A kiadott könyvek száma és példányszáma az előző évekénél nagyobb mértékben nőtt. Ezer lakosra az év végén 233 televízió előfizető jutott. III. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése a tervben számított növekedéssel szemben — előzetes adatok szerint — 3 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel azelőtt. A növénytermelés 5 százalékkal, az állattenyésztés 1 százalékkal maradt el az 1975. évitől. Az elmaradásban a kedvezőtlen időjárás mellett szerepe volt annak is, hogy az Vili. Idegenforgalom A szocialista szektor beruházásaira, a tervnek megfelelően, 150 milliárd forintot fordítottak. Ez folyó áron csaknem 3 százalékkal több. volumenben annyi, mint az előző évben volt. A beruházások anyagi-műszaki összetétele nem felelt meg teljesen az előirányzatnak: az építési beruházások összege kisebb, a gépberuházásoké nagyobb volt a tervezettnél. Állami beruházásokra, ezen belül nag>rberuházásokra kevesebbet, vállalatiakra — elsősorban az export- növelést célzó, hitellel finanszírozott beruházásokra — többet fordítottak. mint amennyit a terv előírt. Az erőforrásokat elsősorban a befejezés előtt álló nagyberuházásokra koncentráltak. Az 1976-ban befejezésre előirány- 1 zott nagy létesítményekben Az év folyamán 9.9 millió külföldi érkezett az országba, 5,4 százalékkal több, mint az előző évben. Ezen belül az egy napnál hosszabb ideig az országban tartózkodó turisták száma 5,6 millió volt. 555 ezerrel, 11 százalékkal több az előző évinél. A turisták 84 százaléka a szocialista országokból érkezett, számuk 607 csucxei nőtt. A nem szocialista országokból érkező turisták száma 52 ezerrel csökkent. A külföldre utazó magyarok száma 3,9 millió volt. 13 százalékkal több, mint 1975- ben. A kiutazók 93 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Budapest. 1977. február 12. Központi Statisztikai Hivatal ! készülték el. Az év folyamé* j öt új nagyberuházás kivitete- I zését kezdték meg.
