Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

O 7 X,\ KÙtsty JTftÄG PROtETÂRJAl; EGYESÖLJETEK! Ara: 1 forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 37. szám 1977. február 13., vasárnap Gáspár Sándor Lábodon Köszönet a megfeszített munkáért Zárszámadás és emberség A számok rengetege helyett szerény össze­foglalás, a szakmai kifejezések áradása he­lyett az ember középpontba állítása, s a kri­tikus hangvétel mellett a köszönet számos megnyilvánulása jellemezte a zárszámadó közgyűlést. Az embereket ma már nem feszé­lyezi a magas beosztású vendégek jelenléte. Ugy zajlott minden, mintha maguk között let­tek volna — de hiszen nem is volt »kívülről« szemlélődő a művelődési ház nagytermében. Az ünnepé­lyesség minde­nekelőtt egy gazdasági év eredményes zá­rásának, a dol­gozó ember megbecsülé­sének szólt. Természetesen tisztelettel adóztak a tsz- tagok országos és helyi veze­tőiknek is; őszinte szóval avatták be őket életük alaku­lásába, szemé­lyes és közös gondjaikba. Kiss László tsz- elnök ugyan nem hagyhatta ki a vezetőség beszámolójából a késői kitava­szodás, a több mint öt hétig tartó szárazság embert próbá­ló nehézségeit, de mindjárt az elején igyekezett beszámolni arról, hogy a Zöldmező Tsz tagsága maradéktalanul tel­jesítette múlt évi feladatait, s ennek nyomán megfelelően alakult a jövedelem is. Az el­ismerés mindenekelőtt a párt- szervezeteknek, a kommunis­táknak szólt, akik igen nagy szerepet vállaltak az egységes gondolkodás és cselekvés ki­alakításából. Okos helyzetelemzésre vall. hogy a vezetőség — ha csak dióhéjban is — Összehasonlí­tást tett a hét év előtti álla­potokkal, s ily módon a IV. ötéves terv eredményeit is számba vette. Erről csak annyit, hogy azóta a közös vagyon meghaladja a 63 mil­liót, a bérszínvonal évente — és átlagosain — 6 százalékkal nőtt, s a biztonsági alap 6,5 millió. 1976-ban is töretlen volt a fejlődés, ha nem sike­rült is minden úgy, ahogy el­tervezték. Más területen vi­szont túlteljesítésről adhattak számot. Csak néhány adat az előző évről. Négymilliós be­ruházást valósítottak meg. s ezenkívül 3,5 milliót fordítot­tak a géppark fejlesztésére. Búzából a tervezett 29 helyett 36 mázsa, kukoricából a 40 helyett csak 39 mázsa, burgo­nyából a hektáronkénti 145 mázsával szemben 165 mázsa termett átlagosan. Ha mérsé­kelten is, de fejlődött az ál­lattenyésztés a gazdaságban. Furcsa ellentmondás: rendkí­vül alacsonynak tartják a te- henenkénti 2384 literes fejési átlagot, jóllehet ezzel az ered­Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára somogyi látogatásának fő programjaként tartotta számon ezt a zárszám­adást. Elkísérte őt Varga Péter, a Központi Öizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke; ott volt Gajdos László, a járási pártbizottság első titkára és dr. Várszegi Erzsébet, a járá­si hivatal elnöke is. értéket. Figyelemre méltó, hogy 160 ezer forintot bizto­sítottak a háztáji gazdaságok támogatására, s hogy hitelál­lományuk ebben az évben várhatóan egymillióval csök­ken. Nem lesz könnyű év; mint mindenütt, itt is feszí­tettek a tervek. De ahogy a vezetőség megállapította, s a tsz-tagok is rászavaztak: fe­gyelmezett, egyenletes mun­kával, egységes akarattal az idei tervek is megvalósíthatók. Az elhatározás valóságlátást tükröz, s a végeredmény nem lehet kétséges. Tavaly is azok az emberek vetették latba igyekezetüket, akik felelőssé­get vállaltak a közösért, s az idén sem számítanak mások­ra, Képviselőik egymás után nyújtották magasba a kezüket, s az ellenőrző bizottság, vala­mint a nőbizottság beszámoló­jához is volt mit hozzáfűzni­ük. Ez utóbbi egyébként az örömteli változást, a nők meg­becsülését, szókimondását, őszinte szándékát tükrözte. Nyomós ok volt rá. A tsz- vezetőség egyharmada már nő, s adnak a szavukra; nemcsak a munkájukra, ha­nem a véleményükre is szá­mítanak. Krénusz Jánosné el­(Folytatás a 3. oldalon) Megújuló városrészek A 32 esztendővel ezelőtt, 1945. február 13-án felszabadult Budapesten — egyebek között — sok új negyed épült. Köz­tük az egyik legnagyobb az újpalotai, ahol egy városra való család kapott új, kényelmes, napfényes otthont. Ké­pünkön: a 18 emeletes, 92 lakásos újpalotai toronyház. Az épület érdekessége, hogy a tetején helyezték el a város­negyedet ellátó víztartályt. Gyenes András hazaérkezett Moszkvából Az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására február 10—12. között Moszflcvában tartózkodott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Moszkvai tartózkodása során Gyepes. András találkozott Borisz Ponomarjovval, az SZKP KB PB póttagjáéval, az SZKP KB titkárával, valamint Konsztantym Katusevvel, as SZKP KB titkárával és látoga­tást tett az SZKP Központi Bi­zottságának osztályainál. Szombaton Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára hazaérkezett Moszkvából. (MTI) Etss László tsz-elnök: — Köszönet a megfeszített munkáért. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1976. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről !• A fo előirányzatok teljesítése 1976-ban a népgazdaság fej­lődése, bár a gazdasági nö­vekedés üteme nem érte el a tervezettet, alapvetően a kije­lölt irányban haladt. Meg­kezdődött a népgazdasági egyensúly javításának, a ter­melés hatékonysága erőtelje­sebb növelésének folyamata. Tőkés külkereskedelmi mérle­günk hiánya az előző évihez képest számottevően csökkent, a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben nőtt. Az állami költ­ségvetés hiánya a tervezettet is meghaladó mértékben csök­kent. A népgazdaság állóesz­közállománya bővült, műsza­ki színvonala korszerűsödött. A termelők jobban alkalmaz­kodtak az értékesítési lehető­ségekhez, javult a termelés szerkezete. A termelés növe­kedése teljes egészében a munkatermelékenység emel­kedéséből származott. A gazdasági növekedés üte­mét több tényező kedvezőtle­nül befolyásolta. A szélsőséges időjárás miatt a mezőgazda­ság termelése elmaradt az előző évitől, ami fékezte az élelmiszeripari és azon ke­resztül az egész ipari terme­lés emelkedését is. A termelés növekedését több ipari ága­zatban befolyásolta a belső ke­reslet mérséklődése és a kí­nálat nem mindenben megfe­lelő összetétele is. A fejlő­dést, a gazdaság növekedését továbbra is nehezítette a vi­lággazdaságban korábban ki­bontakozott kedvezőtlen fo­lyamatok hatása. A NÉPGAZDASÁG 1976. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZAMAI: 1976. év az 1975. év százalékában Nemzeti jövedelem 103 Belföldi felhasználás 101 Ipari termelés 104.1 Építőipari termelés 104,5—105,0 Mezőgazdasági termékei: termelése 97 A munkásak és alkalmazottak egy keresőre jutó nominális átlagkeresete 105,5 reálbére 100,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101 A lakosság összes fogyasztása 101,5—102 Kiskereskedelmi áruforgalom összehasonlítható árakon 101,4 Fogyasztói árindex 105 A szocialista szektor beruházásai (folyó áron), milliard Ft Lakásépítés, 1000 db 1976. évi teljesítés 150 93,9 1976-ban a nemzeti jövede- ? nél és a terv előirányzatánál, lem kb. 3 százalékkal nőtt, I Az év folyamán megtermelt naersekeltebbeü az előző évek.-1 nemzeti jövedelem összege fo­lyó áron mintegy 440 milliárd forint volt. Fogyasztásra és felhalmozásira ennél többet használtak fel, amit a beho­zatali többlet fedezett. A la­kosság összes fogyasztása 1,5 —2 százalékkal nőtt, mérsé­keltebben. mint az előző évek­ben és mint ahogy a terv elő­írta. Beruházásokra a tervnek megjelelő összeget fordítottak. Az összes felhalmozás, az ál­lóeszközök és a készletek vál­tozása együttvéve, csaknem azonos volt az előző évivel. A belföldi felhasználásnak 75 százaléka jutott, fogyasztásra, 25 százaléka felhalmozásra. II. Ipar — építőipar A szocialista ipar bruttó ter­melése 4.1 százalékkal nőtt. A terv előírásának megfelelőéin az export célú termelés na­gyobb ütemben emelkedett, mint a belföldi felhasználásra szánt termelés. Élelmiszeripar nélkül szá­mítva a termelés növekedése 4,9 százalék volt. Legnagyobb mértékben a vegyipar és a villamosenergiaipar termelése nőtt, 11,1, illetve 7.8 százalék­kal. A gépipar több mint 4 százalékkal növelte termelését. Egyes gépipari ágazatok ter­melése: a híradás- és vá­kuumtechnikai . iparé, a mű­szeriparé, a villamosgép- és készüiékiparé jelentősen, 7— 10 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. A gépek és gépi berendezések, vala­mint a közlekedési eszközök gyártása mérsékeltebben emelkedett. A bányászat 1,4 százalékkal, a kohászat 3 szá­zalékkal, az építőanyagipar 3,2 százalékkal, a könnyűipar 2,6 (Folytatás a 2. oldalon) mennyel elsők a járásban! / tanulságot tehát nemcsak Lá bodon kell leszűrni. A gazdaság árbevétele ló' alakult. A hozzáértő és előrelá­tó elemzést igazolja, hogy í beszámoló nagy teret szentel’ a hatékonyság taglalásának Az élőmunka felhasználásán jellemző, hogy 100 forint mun­kabérrel 570 forint termelés-: értéket hoztak létre, s hogj 1976-ban egy dolgozóra 17, ezer forint termelési érték éi 21 200 forint nyereség jutott Örömmel jelentették azt is hogy hét év alatt a hatékony­ság megháromszorozódott ó gazdaságban. 1976-ban nem volt veszte­séges ágazat. 7,7 , millió nye­reséget értek el; egy tízórás munkanapra 121 forint 35 fil­lér jutott, s egy dolgozó tag közösből származó évi jöve­delme 31211 forint volt. A dolgozó ember anyagi bizton­sága tehát megalapozott. S hogy mindez minek kö­szönhető? Nem nehéz »kita­lálni-*. A példamutató helyt­állásnak és magatartásnak a munkában ; a kommunis­ták, a szocialista brigá­dok élenjárásának, az előre­látó és emberséges vezetésnek, az egységnek, amely nehéz időben is átsegíti a tsz tagjait a nehézségeken. Bár a mun­kaerőhelyzet romlik a gazda­ságban, s az átlag életkor 54 év, örömmel állapították meg hogy a tsz 376 dolgozó tagja közül 121 a 30 éven aluli fia­tal. Nő a szakképzett vezetők és a szakmunkások száma is, Röviden: jó úton halad a kö­zösség. Az előző évekhez képest rendhagyó volt ez a közgyű­lés abban, hogy az 1977. évi terveiket is ekkor tárgyalta meg és fogadta el a tagság. Az idén 4,5 milliót szánnak beruházásra, s 3,6 százalékkal kívánják növelni a termelési Gáspár Sándor:— A szövetkezet kinőtt a ka­maszkorból.

Next

/
Thumbnails
Contents