Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

'Tji&ztdl ! Karád központi község. Nagy a körzete, s itt van a kö­zös tanács, az áfész- és tsz-központ, a körzeti fogorvos és a környék egyetlen gyógyszertára. A ruhagyárba is sokan járnak a környékről dolgozni. Sajnos a megfelelő közleke­dés és a jó utak hiányoznak. A vidékieknek — és sok hely­beli dolgozónak is — a rossz közlekedés miatt ősztől ta­vaszig kilométéreket kell gyalogolnia a sárban. A falu. fő­utcáján kövesút van, de nem folyik le róla a víz, az árkok elhanyagoltak, a járdákról pedig lapátolni lehet a sarat. Ha a gyalogosok az úton közlekednek, a gépjárművezetők bosszankodnak, és beterítik őket sárral. Kisebb községek­ben még »divat« a járda- és utcaseprés. Sajnos az itt la­kókban még nem tudatosult, hogy rendezni, csinosítani, vagy legalább tisztán tartani — ami a legelemibb — kelle­ne falujukat. A közlekedésről csak annyit: a vállalatoknál S-kor kez­dődik a munka. Próbálják az autóbuszmenetrendet ehhez igazítani. A vasúti váróteremben legtöbbször hideg van és piszok, ilyen körülmények között nem kellemes órákat vá­rakozni. Kérem szíves intézkedésüket. Tisztelettel: TCtfLtr 3tena áfész-dolgoző, Karád Tisztelt Szerkesztőség! Tavaly áprilisban 2S50 forintért vásároltam a fiamnak egy 54-es négerbarna hasítottbőr zakót. Július 23-án be­adtam tisztításra és festésre a Patyolat kaposvári, ruhagyár­ral szembeni üzletébe. A blokkra augusztus 23-i elkészítési határidőt írtak. Azóta eltelt hat hónap, de többszöri érdek­lődésre is csak az volt a válasz: sajnos még nem kész. Azt is hozzátették, hogy a tisztítás közben leesett róla a szám, ezért ki kell mennem a vállalat Mező Imre úti telepére, hogy kiválasszam a zakót. 1977. január 25-én elmentem, de nem volt mit válasz­tani, mdrt egyetlen ilyen kabát volt csak ott, és az sem a sajátom. A zakó nyomtalanul eltűnt. A művezető még ezek után is türelemre kért, és megígérte, hogy utánanéznek a dolognak, s egy héten belül értesítenek. Sajnos nem így tör­tént. Kérem, adjanak tanácsot: mitévő legyek? Tisztelettel: Szekerei j£áiz/<Stté Kercseliget, Fő u. 82. 40 vagon zöldség kistermelőktől (Tudósítónktól.) A lengyeltóti áfész több év óta kertészt alkalmaz a ház­táji gazdaságok termelésének segítésére. Tavaly 32 vagon zöldségfélét termeltek és vá­sároltak a kisgazdaságoktól. Ebből 6 vagonra volt szükség a helyi ellátáshoz, a többit a MÉK fonyódligeti kirendeltsé­ge vette meg tőlük. A zöldáru a Balaton ellátását segítette. Az idén is megtették a szük­séges előkészületeivé t. Főleg nyári káposztaféléket, csomós zöldséget és hagymát, zöldba­bot, cukorborsót, paradicsomot és paprikát termelnek a gaz­daságok. A magokat beszerez­ték, és részben a termelők ren­delkezésére bocsátották. Cél­juk, hogy a tavalyinál 8 va­gonnal több, 40 vagon zöldség­féle teremjen a kiskertekben. A fóliás termelésnél 10 száza­lékos fejlődést várnak. 40 kis­gazdaság foglalkozik területü­kön fóliás termeléssel, 12 ezer négyzetméteren. Közülük hat állít elő a szükséglet szerint palántát, öt kistermelőnek hajtatóháza is van. Itt már el­vetették a magok egy részét. A tervek szerint 6—700 ezer palántát nevelnek. Jut belőle más áfésznek is. Tavaly 151 termelő szerződött a szövet­kezettel zöldség termelésére, ennél többre számítanak az idén. A legnagyobb mennyisé­gű zöldségfélét öreglakon, So- mogyvámoson, Buzsákon, Há- cson és Lengyeltótiban ígérik a kisgazdaságok. Vei*sinonclók négy megyéből Kétnapos versengés kezdő­dik ma délután három árakor a kaposvári 503. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet új kollégiumának klubtermében. Az Oktatási Minisztérium megbízásából itt rendezik meg négy megye — Somogy, Bara­nya, Tolna, Zala — szakmun­kásképző intézetei irodalmi színpadainak bemutatóját, il­letve versmondóversenyét. A mai, irodalmi színpadi vetél­kedőre a zalaegerszegi 407. számú, a mohácsi 502-es, a kaposvári 503-as, a barcsi 525- ös és a Szőcsénypusztai Erdő­gazdasági Szakmunkásképző Intézet csoportja nevezett. Népesebb mezőny verseng vasárnap 8 óra 30 perctől. A vers- és prózamondóversenyen ugyanis huszonkét szakmun­kásképző intézet huszonkilenc tanulója vesz részt. Fi lm jegyzet AX HSZHP SOMOGY NSCVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 36. szám. Szombat, 1977. február 12. Műtrágya a barcsi telepről Megyénkben az egy-egy hektárra jutó műtrágya-fel­használás a mezőgazdaságilag művelt összterület vonatkozá­sában 1980-ra a termelőszö­vetkezetekben eléri a 347, az állami gazdaságokban pedig a 367 kilót. Ez a tsz-ekuél O't az állami f’aTdaságok-’ál 43 kilós emelkedést jelent az 1975. évi átlaghoz képest. Nagy mennyiségű műtrágyáról van szó: 1980-ban már — ha­tóanyagban számolva — 11 085 vagonnyi nitrogén-, kálium-, illetve foszfortartalmú műtrá­gyát használnak fel Pomogv mezőgazdasági nagyüzemei. Ennek szakszerű tárolása, az igények szerinti keverése olyan fe'adat elé állítja a gazdaságokat, me’yet egyedül megoldani képtelenek, vavv éppen nem lenne kifize+ődő önállóan berendezkedni rá. A Somogy megyei Mező- gazdasági Ellátó Vállalat ta­valy augusztusban nyitotta meg barcsi műtrágyatelepét, ahol nagy mennyiséget helyez­hetnek el úgy, hogy elkerülik a szóródásból eredő vesztesé­get. Maximális gépesítésre tö­rekszenek a telepen. Iparvá­gányom érkezik ide a műtrá­gya, a szállítmányokat szak­szerűen tárolják, majd a gaz­daságok kérésének megfelelő­en — közvetlenül elszállítás előtt — keverik a nitrogént a foszforral és a káliummal. A rakomány a gazdaságok szó­rógépeire kerül, tehát a telep­ről egyenesen a földekre jut a talajjavító anyag. Tavaly augusztustól az év végéig 800 vagonnal adott a telep, az idén már 2600—2700 vagon kevert műtrágya szállí­tását tervezik. Bőséges kész­lettel rendelkeznek, tehát za­vartalan ellátást biztosítanak a partnergazdáságoknak: a barcsi Vörös Csillag, a babó- csai Határőr, a csokonyavi- sonta Rákóczi, a komiósdi Bé­ke, a vízvári Kossuth, a ri- nyaújlaki Haladás és a ho- mokszentgyörgyi Aranyhomok 1 termelőszövetkezetnek, a Pél-I vábbá — ez év második felé­somogyi Állami Gazdaság so- tői — a lábodi Zöld Mező Tsz- mogytarnócai kerületének, to- | nek is. Gyógyszertári szolgáltatás Kevesen kérnek tanácsot A Kalinyin városrész gyógy­szertárában hasznos szolgálta­tást vehetnének igénybe a ka­posváriak. A föltételes mód sejteti: nem teszik. Pedig ez­által el lehetett volna 'kerülni néhány — ha nem is halálos, de mindenesetre kellemesen — gyógyszermérgezést. Erről Kelemen Magdolna gvógyszer- tárvezető tájékoztatott. — Szocialista brigádunk vállalta, hogy díjmentesen át­vizsgáljuk a behozott házi gyógyszertárakat, és szükség esetén javaso’juk néhány le­járt szavatosságú vagy veszé­lyes gyógyszer megsemmisíté­sét. Sajnos nem sokan igény­lik ezt a tanácsadást. — Mi a tapasztalatuk a be­hozott házi gyógyszertárakkal? — Gyakran a gyógyszerek­nek több mint a fele alkal­matlan a felhasználásra. Nemegyszer találtunk olyan orvosságokat is, melyeket már évek óta nem gyártanak. — Mi lehet az oka az ér­dektelenségnek ? — Alighanem a legtöbb em­ber csalhatatlannak érzi ma­gát. Erre mutat a sok »ön- gyógyszerelő« i6, akiknek szá­ma csak szaporodott, amióta csökkent a gyógyszerek ára. — Milyen a patika forgalma ezekben a napokban? — A januári nagy roham után már-már csökkent a for­galom, most azonban, hogy szaporodtak az influenzás megbetegedések, újra többen jönnek gyógyszerért. Tény. hogy ilyen nehéz évkezdésük még nem volt gyógyszertárunk dolgozóinak.-------------------/------------------------­H angverseny Siófokon Képzeletünk kincses szigete Kim Burfield és Orson Welles. Mai ív-ajánlatunk Budapesti tavasz A Karinthy Ferenc regé­nyéből 1955-ben készült film immár a felszabadulás utáni klasszikus filmalkotásaink kö­zé tartozik. Máriássy Félix rendezésében az ostromgyű­rűbe zárt Budapesttel, a há­ború utolsó hónapjainak ese­ményeivel ismerkedünk. A film 1944 karácsony napján indul, amikor a főváros körül bezárul a gyűrű. A szovjet csapatok északnak fordultak és Esztergom körül váratlanul egyesültek a folyó bal part­ján támadó gyors alakulatok­kal. x Ettől kezdve — két hé­ten át — senki földön-vizén a városból ki nem juthatott, oda be nem juthatott. Itt és ekkor ismerkedik meg Pintér Zoltán Julikával. Szerelmük kibontakozása, majd tragikus fordulata teszi feledhetetlen élménnyé a Budapesti tavaszt. (16.55-kor sugározza a televí­zió.) És alig tettem e sziget föld­jére a lábam, máris 'kicsúszott alólam. Így történt: gyerek­fejjel a szomszédunkban föl­fedeztem A kincses szigetet. Mármint Robert Louis Ste­venson regényét. De rögtön elvették tőlem, alig hajóztam be Trelawney lovaggal. Li- vesey doktorral, John Silver- rel a szigetre. Mert bizony az induló Olcsó Könyvtár kötetei igencsali hasonlítottak a sárga fedelű tízfilléres, félpengős pkf-puff könyvekre. Így azután csak hetedikes koromban jutottam el oda a képzelet szárnyán. A mű, me­lyet Stevenson (1850—18941 tulajdonképpen csak nevelt fia szórakoztatására írt meg, most a filmvásznon »valóság­gá-« lett. Az 1920-as megfilme­sítés óta persze sokadszor ele­venedett meg. Most angol fil­men, s amiért szenzáció: az Aranypolgár című filmtörté- netileg fontos alkotás rende­zője, Orson Welles társ-forga- tókönyvíróként és féllábú Sil­ver kapitányként működött közre létrehozásában. Vad tengerparti táj, mélykék ten­ger, sökvitorlájú hajó, kalózok, szerencsevadászok — minden együtt, hogy sikerre vigyék Stevenson regényét. »Heten a halott ládáján, - / Yo ho-ho-, meg egy üveg rum1« — hang­zik fel a hátborzongató kalóz- nóta. Néhány sokkoló rajta­ütés is akad, s előkerül a jó Ben Gunn, hogy sikerre se­gítse hőseinket, miként Robin­son a szigetére vetődötteket. »Jó mozit-« csinált John Hough rendező Orson Welles közreműködésével. S van itt egy aprócska, tehetséges gye­rekszínész. Kim Burfield a neve. érte izgul a néző gye­reksereg. Talán aludni is tudnak utána ... U L. Növendékhangversenyt ren­dezett tegnapelőtt és tegnap a Siófoki Állami Zeneiskola a művelődési központban. Az intézetnek 160 tanulója van, közülük 126-an szerepeltek. Évente 4—5 növendékhang­versenyt rendez az iskola a hagyományos évzáró koncer­ten kívül, amelyen a legkivá­lóbb zenészek léphetnek pó-. diumra. Az évközi hangver­senyek célja, hogy a szülök megismerhessék gyermekeik tudásszintjét a többi tanulóé­val összehasonlítva, s hogy az ifjú zenészek megszokják a pódiumot, a szereplést. Üj vonás volt a rendezvényen, hogy ezúttal a magasabb osz­tályokba járó zongoristák kí­sérték a »kicsik« hegedű-, cselló-, illetve fuvola játékát. Ezenkívül a szolfézscsoportok is pódiumra léptek, és kétszó- lamú Kodály-dalokat adtak elő. Simon Mihály, a zeneiskola igazgatója elmondta, hogy miközben a diákokat fölkészí­tették a szereplésre, a tanárok ugyancsak koncertre készül­tek. A március 19-i nagyatádi tanári hangversenyen ugyanis a siófoki tantestület szinte valamennyi tagja fellép majd. TARKA SOROK Érvelés Egy utcai árus új élet- elixirt hirdet. »-Néhány éven belül senki sem él­het már az új elixir nél­kül!« — kiabálja lelkesen. Egy bámészkodó közbe­szól : »Nevetséges ! ősei nk nagyszerűen megvoltak életelixir nélkül !« »Meg­voltak? — kiált fel dia­dalmasan az árus. — Ugye, azt mondta, hogy megvol­tak? De vajon hol vannak igen tisztelt ősei? Meg­haltak! Meghaltak vala­mennyien !« Vizsgálat Időszakos felülvizsgálat van az üzemi orvos ren­delőjében. Belép az első nő, akiről az orvos meg­állapítja, hogy terhes és kb. hat hét múlva szül. Bejön a második, harma­dik, a negyedik asszony, s a diagnózis mindegyiknél ugyanaz. Végül az orvos már fel sem néz, állapít­ja meg a diagnózist. Ami­kor az utolsó lány belép, már mondja: »Tudom kedves, maga terhes és a kicsi érkezése hat hét múlva várható.« — Tévedés doktor úr — válaszolja a lány — én nem vettem részt azon a bizonyos üzemi kirándulá­son­Tanács Egy amerikai nő leve­let ír az egyik újság kli­nikájának: »Amikor a férjem munka után haza­jön, mindig előbb a kis­kutyánkat csókolja meg, s csak azután engem. Tud­na magyarázatot adni erre a fúrcsa sorrendre?« A lelki klinika vezetője a következő választ adta: »Még nem ! Szíveskedjék előbb egy fényképet kül­deni saját magáról és a kiskutyáról!« Gyorsaság Egy 150 méter magas felhőkarcoló tetején két szerelő dolgozik. Az utcá­ról hirtelen mentőautó szirénája hallatszik fel. — Nálunk a mentők va­lóban mesébeillő gyorsa­sággal dolgoznak — jegyzi meg az egyik szerelő. — Hiszen egy perce sincs, hogy leejtettem egy kala­pácsot. Orvosnál Egy öreg bácsi felkeresi az orvost és arról pa­naszkodó, hogy kínzó reu­ma gyötri a vállát. — Ja bácsikám — jegy­zi meg az orvos — fiatal korában biztosan nagyon viharos életet élt, ugye? — Meglehet, doktor úr — válaszolja az öreg, — de a vállammal legritkább esetben. Ssmgÿ Sépísp Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő í ­JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latiné* Sándor a. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510. 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 21 Telefon: 11-516. Felelős kiadó Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzfinlc meg és nem küldünk vissza 1 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél.. Előfizetési díj cg y hónapra 20 F€ Index: 25 867. ISSN 0135—0600. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe* Kaposvár. Május 1. u. 101* Felelős vezető: Farkas Béla igazgat^

Next

/
Thumbnails
Contents