Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

,r î shh r yiLÄG PROLETÁRJAI. E G Y E S 0 L J E T E IC I Am: 80 fillér Somogyi Néplap ÄZ MS Z M r> SQM O GY M E GYEI BIZ OTTS ÁGÁNÁ K ÍÍÁPJ A Röntgenkészülékek ïapsonybél Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki a miskolci Oprendek Sándor és a Csepel Vas- és Fémművek munkásör zászlóalját A Medicor Művek Röntgengyárának tapsonyi gyáregységében az idén 120 MV—1 és ugyancsak 120 Medilor típusú ké­szüléket gyártanak. A termékek jelentős részét exportra vi­szik. (Grábner Gyula felvétele) XXXIII. évfolyam 36. szám 1977. február 12., szombat KÉT NAP SOMOGYBÁN A szakszervezeti vezetők — a barátságos hangú eszme­csere végén — a Kaposvár című könyvet nyújtották át ajándékként a SZOT főtitká­rának. Gáspár Sándor a délutáni órákban — Tanai Imre és Bohm József kíséretében — Nagyatádra látogatott. Ham­vas János, a városi pártbi­zottság első titkára tájékoz­tatta őt fiatal városunk éle­téről. fejlődéséről. Vendégünk megtekintette az új külsőt, új arcot öltött várost, majd a Da- nuvia nagyatádi gyárában tett látogatással zárult somogyi programjának első napja. A Politikai Bizottság tagja ma délelőtt részt vesz a lábo- di Zöldmező Tsz zárszámadó közgyűlésén. Tegnap délelőtt kétnapos látogatásra me­gyénkbe érkezett Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára. A megyei pártbizottság székháza előtt Tanai Imire és Gáspár Sándor látogatása Oldott légkörben, kedélye­pén kezdődött a szűk körű eszmecsere, melyen vendé­günk Somogy fejlődésével, társadalmi, politikai és gazda­sági életével ismerkedett. — Keveset, tömören, embersége­sen — mondta a tájékoztatót várva Gáspár Sándor, majd hozzátette: — Vegyék úgy, hogy Somogy megye egy ré­gebbi — lcözpcmti — instruk­tora van itt. Látogatásának első napján — amikor csak tehette — régi emlékeit idéz­te szőkébb hazánkból; neve­ket, történeteket mondott az új társadalom somogyi hősko­rából. Itthon érezte magát... A tájékoztatót Tanai Imre tartotta, s — gondosan ügyel­ve a »felszólításra« — életünk, a megye helyzétének leglénye­gesebb összefüggéseit tárta föl a Politikai Bizottság tagja előtt. A tájékoztató mégsem nélkülözhette a IV. ötéves tervre való visszapillantást, nem szerénykedhetett azzal, ami büszkeséggel tölti el a so­mogyi embereket, de arra sem volt oka, hogy elhallgassa legégetőbb gondjainkat. Nem kétséges, hogy Somogy a leg­nagyobb arányú fejlődést, a legsikeresebb ötéves időszakot mondhatja a magáénak, de az sem, hogy a vezető testülete­ket nem kerítette hatalmába az elégedettség. A sikerek nem fékeznek, hanem ösztö­nöznek, s az új cselekvési program biztos alapra, tettre- készségre épült. S hogy mesz- szebbre is pillantsunk: 15 év alatt háromszorosára nőtt az iparban foglalkoztatottak szá­ma. Ez nemcsak az ipar, ha­nem a mezőgazdaság fejlődé­sét, az életszínvonal egyenle­tes növekedését, s a társada­lomban, az emberek gondolko­dásában végbement változást is magával hozta. S hogy eközben újabb gon­dok, néha feszültségek is te­remtődtek? Az élet, a fejlő­dét természetes velejárói. Mindenesetre lezárult egy sza­kasz Somogy fejlődésében, s az új kezdetét — a központi döntéseknek megfelelően — nagyobb követelmény, fesze­sebb munkaritmus, következe­tesség és a gazdasági folyama­tok rendszeres értékelése jel­zi. Az 1977-es év1 másfél hó­napjáról még nem sokat lehet mondani. De az a tény, hogy a tervek jóval korábban elké­szültek, mint máskor; hogy a fő cél megjelölése: o termelés gyorsabb ütemű növelése és a hatékonyság fokozása teljes megértésre talált, s a cselek­vési egységet erősítette me­gyénkben• Ez már biztosíték az előbbrejutásra. Gáspár Sándor az eszme­cserében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a Politikai Bizottság tagjainak rendszeres látogatása nem külsőség, ha­nem szigorúan megszabott, értelmes program. S hogy olyan módszereket kövessünk, csak olyan dolgokat művel­jünk az országban, amelyek­nek értelmük van — ez ma már az élet minden területén érvényesítendő norma. Mint mondotta: a Politikai Bizott­ság tagjai számára ez az a le­hetőség, amikor szembesíthe­tik a politikát a gyakorlattal. A továbbiakban izgalmas kérdésekre keresett választ, s hasznos útmutatást adott nemcsak a jelen gondjainak megoldásához, hanem a megye távlati fejlődésének előkészí­téséhez is. Foglalkoztatta pél­dául az a kérdés, hogy tíz év múlva mennyire csökken a mezőgazdaságban foglalkozta­tott keresőképes lakosság szá­ma- Kiderült: a 38 százalékról talán 25—26-ra csökken, pe­dig már 1980-ra 17 százalék lesz az országos átlag. — Nem hiszem, hogy e lassú fejlő­dési ütembe bele kell nyugod­ni — mondta. Még akkor sem. ha ilyen a megye gazdasági szerkezete, a termelőerők el­helyezkedése, a mezőgazdaság eszközellátottsága. Szóba ke­rült: hogy tsz-einkben megle­hetősen alacsony a fejlesztési alap; hogy az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcster­mesztés is határozott intézke­déseket követel. Ezek és sok más gazdasági kérdés megol­dásához önálló kezdeménye­zésre, előrelátó tervezésre, az önállóság fokozására hívta föl a figyelmet, s azt mondta: a központi határozatok végre­hajtásán kívül minden mun­kahelyen valami pluszra van szükség. A csaknem kétórás beszél­getés után Gáspár Sándor a Szakszervezetek Megyei Taná­csa és a szakmai megy ebi - zc ttságok vezetőivel találko­zott. Az SZMT székhazában KISZ-esek fogadták üdvözlő szóval, virággal, majd Róna Imrének, az SZMT elnökének bevezetője után dr, Szerényi János megbízott vezető titkár tartott rövid tájékoztatót a szakszervezeti mozgalom hely­zetéről. — Jó hallani, hogy sok a munka, jó látni, ha má­sok is dolgoznak — mondta derűsen a SZOT főtitkára, majd részletesen válaszolt a szakmai szakszervezetek veze­tőinek sokirányú kérdéseire, észrevételeire. Elmondta töb­bek között, hogy amint a Magyar Szocialista Munkás­pártnak nemzetközi híre és tekintélye van, úgy a magyar szakszervezeti mozgalom is ha­sonló körülmények között dol­gozhat. önállóan, hivatásának megfelelően tevékenykedhet a szakszervezet, s a munka tar­talma jó. Örömét fejezte ki, hegy a megye szakszervezeti szervei — elvi alapokon, a politika szellemében kialakí­tott kapcsolatrendszerük ré­vén — jó feltételek között dol­gozhatnak- Hangsúlyozta ez­után, hogy bármilyen sokrétű is a szakszervezeti munka, továbbra is a termeléssel való foglalkozás az elsődleges és meghatároió. ' sen adták át a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adomá­nyozott Vörös Csillag Érdem­rendet a Csepel Vas- és Fém­művek munkásőrzászl óaljá­nak. Az ünnepségen Kelemen Győző, a munkásőrség buda­pesti parancsnoka tartott ün­nepi beszédet, s ismertette a Népköztársaság Elnöki Taná­csának határozatát a kitünte­tésről, majd Borbándi János, a Minisztertanács elnökihelyet­tese tűzte a csapatzászlóra a magas kitüntetést. Az ünnepség az Intemacio- nálé hangjaival ért végeb Pénteken Miskolcon, a vá­rosi sportcsarnokban tartott ünnepi egységgyűlésen átadták az Elnöki Tanács által ado­mányozott Vörös Csillag Ér­demrendet a miskolci Opren­dek Sándor munkásőr zászló­aljnak. Az ünnepségen részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, dr. Bodnár Ferenc, a Bor­sod megyei Pártbizottság tit­kára, Nagy György, a Munkás­őrség Országos Parancsnoksá­gának első helyettese, dr. La­dányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke, valamint ott voltak a budapesti szovjet nagykövetség és a csehszlovák népi milícia képviselői. Dr. Kállai László, a Mun­kásőrség Borsod megyei pa­rancsnoka méltatta az egység Az egységes betegellátás az ' év elején kezdődött meg Ka­posváron a megyei kórházban. Szervezetileg hozzá kapcsolták a gondozóintézeteket, és szo­rosabb kapcsolat alakult ki a járóbetegeket ellátó rendelő- intézettel. E jelentős intézke­dés megköveteli a megyei kór­ház rekonstrukciójának na­gyobb léptekkel való folytatá­sát — állapították meg a me­gyei tanáos-vb e heti ülésén. Az orvosi munka korszerűsí­tésével azonban nem várhat­nak az új beruházások elké­szültéig. Bevezették már — többek között — az állkapocstörések műtéti kezelését, előrelépés történt a szív-, az ideg-, a gyomor- és a vese-, illetve a sürgős e’látást igénylő betegek gyógykezelésében. A mel'kas- sebészeti és az idegsebészeti osztály területi feladatokat is ellát; a gyermekosztályon pe­dig még az idén orr-. fül-, gégészeti és sebészeti részleget alakítanak ki. A kaposvári kórház elavult épületeit nem lehet egy csa­pásra megfiatalítani. de lehe­tőség van a fokozatos fejlesz­tésre; izotóplabor létesítésére, húsz éves tevékenységét, amelynek során nemcsak a harci kiképzésben, hanem többek között a termelő és a társadalmi munkában, a ter­mészeti csapások elhárításá­ban is kiemelkedő teljesít­ményt nyújtottak. A húsz évi szolgálatot teljesített csaknem száz munkásőrnek kitüntetése­ket adtak át, utána pedig mintegy ötven munkásőr-jelölt tette le az esküt az Oprendek Sándor zászlóalj parancsnoka, Bistei Imre előtt. Ezt követően Borbély Sán­dor átadta a zászlóaljnak az Elnöki Tanács által adomá­nyozott Vörös C6dllag Érdem­rendet, amelyet az egység ne­vében Bistei Imre zászlóalj­parancsnok vett át. A csepeli sportcsarnokban rendezett ünnepi egységgyúlé­oktatási helyiségek kialakítá­sára. Mindezeknek a feltéte­leit azonban még meg kell te­remteni. Üj sebészeti tömb épül 232 ágyas úgynevezett hotelrésszel, s felújítják a ré­gi épületet is. Az infúziós la­boratórium építését 1977 má­sodik negyedévében kezdik el, s a sebészeti tömb alapozását pedig rá egy évre. Ezután kö­vetkezik az orvos-, medikus- és nővérszállás építése. A kórház jól üzemelő, korszerű közműhálózatot is igényel — ennek a rekonstrukciójához 1978 harmadik negyedévében látnak hozzá. Az év végéig felülvizsgálják a megyei kórházban a műsze­rezettséget is, hogy a részle­ges megújulással együtt ha­ladhasson a további korszerű­sítés. A megyei rendelőintézet is elavult már. Mihelyt az épü­let egy részét elfoglaló Fog­technikái Vállalat kiköltözik, megkezdődhet itt is a felújí­tás. Ez enyhíti majd a rende­lőintézeti gondokat, a végle­ges megoldást azonban csak egy teljesen új intézmény épí­tése jeientheti. CHILÉBEN Még több ezren szenvednek börtönökben A chilei dolgozók egysége* szakszervezeti központja meg­alakulásának 24. évfordulóján az Országos Béketanács el­nöksége — csatlakozva a Szakszervezeti Világszövetség felhívásához — őszinte együtt­érzéséről és töretlen szolidari­tásáról biztosítja a fasiszta junta uralma alatt szenvedő chilei népet. A chilei fasiszta junta a nép növekvő ellenállására, a nemzetközi szolidaritás, a világ közvéleményének köve­telésére kénytelen volt börtö­neit kinyitni Luis Corvalán és vele együtt több igaz chilei hazafi előtt. Nem szabad azonban megfe­ledkeznünk arról, hogy a chi­lei junta börtöneiben még mindig több ezer haladó chilei raboskodik. Az Országos Bé­ketanács elnöksége — csatla­kozva a nagy nemzetközi szo­lidaritási akcióhoz — követeli a chilei hazafiak azonnali szabadon bocsátását, a demok­ratikus szabadságjogok hely­reállítását. (MTI) Jelentős rekonstrukció előtt áll a megyei kórház Klenovits Imre, a megyei pártbizottság titká- i rai, Böhm József, a megyei tanács elnöke és i dr. Exner Zoltán, a gazdaságpolitikai osztály I vezetője fogadta vendégünket.

Next

/
Thumbnails
Contents