Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

Győri Imre látogatása Újpesten Veled vagyunk, Chile népe! Régi igazság, hogy a szak­szervezetek hatalmas nemzet­közi erőként tudják fölvonul­tatni a szervezett munkásság millióit. Ez az erő ölt most is­mét testet, amikor a Szak- szervezeti Világszövetség fel­hívására megemlékeznek a chilei néppel való szolidaritás napjáról. Az erők összesítése a politikában nem egyszerűen összeadandók összege, hanem hatásában annak sokszorosa. Chile népének változatlanul nagy szüksége van erre az erőre — ez az első, amit a szo­lidaritás napján megállapítha­tunk. De hozzátehetjük: en­nek az erőnek immár sok esz­tendős, szüntelen bevetése igenis hatott a dolgok mene­tere, magában Chilében is. Pinochet országában tovább csikordulnak az ujjszorítók. A »Három Mária« koncentrációs táborban és a Dawson-sziget poklában tovább szenvednek a foglyok. A Dina, a hírhedt titkosszolgálat továbbra is le­sújt a bátrakra, akik a rezsim altat gyűlölt szabadságról, nemzeti függetlenségről, em­beri jogokról beszélnek. Győri Imre, be MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken Budapest IV. ke­rületébe látogatott el. Részt vett a látogatáson Kurucz Ist­ván, az MSZMP Budapesti Bi­zottsága Oktatási Igazgatóságá­nak vezetője. A vendéget a kerületi párt- bizottság székházában Somo­gyi Imre első titkár fogadta és tájékoztatta a városrész ipa­rának helyzetéről, a kerület fejlődéséről, a pártszervek munkájáról, a párttagság ideo­lógiai, politikai tevékenységé­ről. Győri Imre ezt követően a kerület több építkezését te­kintette meg, majd az Egye­sült Izzóba látogatott A vál­lalat vezetői tájékoztatták a pártszervezetek munkájáról, a vállalat gazdasági helyzetéről, eredményeiről és feladatairól, majd megtekintették a gép­gyárat és a félvezetőgyártó- üzemet. A Központi Bizottság titká­ra a gyárlátogatás után a vál­lalat mozgalmi aktivistáival, gazdasági vezetőkkel, szocialis- tabrigád-vezetőkkel találkozott és tájékoztatót tartott a párt­munka időszerű feladatairól, belpolitikai és nemzetközi kér­désekről. MTI) Kairó amerikai harci gépeket akar vásárolni Mohamed Nabavi lszmaü egyiptomi beJügyjniniszter-he- lyettes pénteken sajtóértekez­leten ismertette az országiban csütörtökön tartott népszava­zás hivatalos végeredményét. Tájékoztatása szerint a nép­szavazáson részt vettek 99,42 százaléka szavazott »Igénk­nél, s hagyta jóvá a Szadat ál­lamfő javasolta rendkívüli in­tézkedéseket. Egyiptom Hermann Eilts- nek, az Egyesült Államok kai­rói nagykövetének értésére adta: Kairó negyven F—5-ös típusú harci repülőgépet, több tankelhárító rakétát, valamint további C—130-as típusú szál­lító repülőgépeket szeretne vásárolni az Egyesült Álla­moktól. A. szófiai béketanácskozás felhívása Hiánytalanul meg kell valósítani a helsinki okmány rendelkezéseit Igen, a hatalom jellege vál­tozatlan Chilében. De a hata­lom helyzete nem az! Minden jel arra vall, hogy azok, akik brutálisan vérbe fojtották a chilei történelem legnagysze­rűbb kísérletét, akik a félelem éjszakáját teremtették meg a csodálatos hajnal után — ma­guk is megtanultak félni. Ret­tegésük a zsarnoké, akinek fői kell ismernie, hogy mina­pi szövetségesei is elosonnak mellőle. S hogy szigetként magára maradt — a gyűlölet és megvetés tengerében. Pedro Felipe Ramirez ke­reszténydemokrata politikus, aki maga is megjárta a Pi- nochet-pokol kínzókamráit, Brüsszelben bejelentette: San­tiago ban a kereszténydemok­raták és a Népi Egység párt­jai között megállapodás jött létre a közös harcról. Hosszú volt az út a keresztényde­mokraták számára a junta passzív támogatásától az ak­tív ellenállásig, de megtették ezt az utat. A bejelentés a szolidaritási nap egyik fog- szebb bizonysága: a harc nem­csak Chilén kívül folyik. Temesi János, az MTI tudósítója jelenti Szófiából: Szófiában befejeződött az európai nemzeti békemozgal­mak képviselőinek találkozója. A tanácskozás fő témája a nemzetközi közvéleménynek a helsinki ajánlások gyakorlati megvalósításában és megvalósíttatásában betöltött egyre nö­vekvő szerepe voit. A részvevők hangsúlyozták, hogy a politikai enyhülés és a fegyverkezési haja folytató­dása egymást kölcsönösen ki­záró fogalmak, s ezért a po­litikai enyhülést a lehető leg­sürgősebben katonai enyhülés­sel, azaz általános leszerelés­sel kell kiegészíteni. A talál­kozó iránti nagy fokú nem­zetközi érdeklődésre vall, hogy a tanácskozásra Európán kívül nemcsak az Egyesült Ál­lamokból és Kanadából ér­keztek küldöttek, hanem más földrészekről (Ázsiából Afri­kából, Latin-Amerikából) is. A kétnapos tanácskozássoro­zaton a részvevők megvitatták a békeépítők május 6-tól 11-ig Varsóban megrendezendő vi­lágközgyűlésének előkészíté­sét, az új stockholmi felhí­vással kapcsolatos kampányt és a Béke-világtanács 1977. évi akcióprogramját. A tanácskozás részvevői a i csütörtök délutáni záróülésen Alvaro Cunhal Rómában Giancarlo Pajetta (jobbról) fogadja Ounhalt. (Telefotó — AP — MTI — KS) Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára — aki az OKP KB meghívására tartózkodik Rómában — pén­teken folytatta megbeszéléseit az olasz kommunista vezetők­kel. A PKP főtitkára mellett részt vesz e pártközi megbe­széléseken Carlos Costa, a PKP Politikai Bizottságának és titkárságának tagja, az OKP részéről Luigi Longo, az OKP elnöke, Enrico Berlinguer fő­titkár, G. C. Pajetta, a kto tit­kára. Cunhal a külföldi tudósítók székhazában pénteken nemzet­közi sajtóértekezletet tartott. Ezen összefoglalta pártja ál­lásfoglalását néhány időszerű kérdésiben. A NATO-ról és a portugáliai amerikai támaszpontokról szólva Cunhal leszögezte: a PKP távlati célja, hogy orszá­ga kilépjen a NATO-ból, de ezt nem egyoldalú lépésként, hanem az európai biztonság megszilárdítására tett általá­nos megegyezés keretében vé­li elérhetőnek. A portugáliai külföldi kölcsönökről szólva hangoztatta, hogy véleménye szerint ezeket csak akkor le­het elfogadni, ha a kölcsön­adók nem kötik politikai fel­tételekhez, beleszólási törek­vésekhez kötve folyósításukat. A Portugál Szocialista Párt és a kormány jelenlegi politi­kájáról Cunhal hangoztatta: a PKP igyekezete, hogy együtt­működést találjon a kormány­párttal a demokratikus vívmá­nyok megőrzése érdekében, de sajnos, Soares pártja számos konkrét kérdésben ma saját programjától is eltér és visz- szafelé tesz lépéseket. Az Intersyndical közelmúlt­ban tartott kongresszusát Cunhal >*a portugál munkás- osztály egységtörekvései nagy sikerének« minősített#. megszavazták és jóváhagyás végett a Béke-világtanács el­nökségének pénteken kezdődő ülése elé utalták A világköz­vélemény s a helsinki záró­okmány című dokumentumot. E dokumentum többek kö­zött leszögezi: A helsinki megállapodáso­kat nem az tette lehetővé, hogy bizonyos részvevők rá­erőszakolták álláspontjukat a többiekre hanem az, hogy az összes érdekelt fél véleménye és érdekei alapján sikerült ál­talános konszenzust elérni. Ebben a perspektívában a békeszerető erők nem feled­kezhetnek meg arról hogy Európában továbbra is a világ leghatalmasabb katonái erői, köztük nukleáris fegyverekkel ellátott egységek állomásoz­nak. Az utóbbi időben azeny- húléselienes erők veszélyes akciókat bontakoztattak ki, s fokozták erőfeszítéseiket az enyhülés megtorpedózására. A reakciós, enyhülésellenes erők tevékenységének másik irányvonala a »-harmadik ko­sár« egyes kérdéseinek és az ezekhez kapcsolódó bizonyos mozzanatoknak a tendenciózus értelmezése. Ennek a kam­pánynak a felbujtói, akik be­avatkoznak a belső ügyekbe, a Helsinki által teremtett lég­kor felszámolására töreksze­nek. Ezek a káros erőfeszíté­sek annál inkább veszélyesek, mivel egy újabb európai ta­lálkozó előtt, az idén Belg- rádban sorra kerülő találkozó előtt bontakoznak ki. A belg­rádi találkozó pedig éppen a helsinki megállapodások meg­szilárdítására és továbbfejlesz­tésére hivatott. Jelenleg az a legfontosabb, hogy kézzelfogható, lényeges eredményeket sikerüljön elér­ni a katonai enyhülés terüle­tén, s olyan konkrét leszere­lési intézkedések szülessenek, amelyek kiegészítik és gazda­gítják a politikai enyhülést. Nagyon fontos, hogy miként a második stockholmi felhívás követeli: fékezzék meg a fegy­verkezési hajszát és kezdődjék meg a leszerelés. Az európai közvélemény so­kat tett a helsinki megállapo­dások sikeréért és nagyban hozzájárulhat a belgrádi ta­lálkozók sikeréhez is, ame­lyeknek konkrét akcióprog­ram révén új szakaszt kell nyitniuk az európai biztonság és együttműködés útján. Eb­ből a célból a Béke-világta- nács felhívja az európai köz­vélemény és a világközvéle­mény erőit, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy: — szigorúan hajtsák végre és teljes egészében valósítsák meg a helsinki értekezlet va­lamennyi elvét; — fékezzék meg a fegyver­kezési hajszát, tiltsák be a nukleáris fegyvereket, az ál­lamok mondjanak le az erő­szak alkalmazásáról a nem­zetközi kapcsolatokban, való­sítsák meg az általános és tel­jes leszerelést, különösen nukleáris leszerelést; — dolgozzanak a katonai tömbök feloszlatásán ; — hozzanak létre szigorú el­lenőrzést annak megakadá­lyozására. hogy a nukleáris fegyverek továbbterjedjenek; — a helsinki értekezlet va­lamennyi részvevő államával fogadtassák el azt az egyez­ményt, amely előirányozza a nukleáris fegyverek elsőként történő alkalmazásáról való iemondást; — szélesítsék ki a kölcsö­nösen előnyös tudományos, gazdasági és műszaki együtt­működést a kontinens külön­böző országai között; — a népek közelítése a köl­csönös tisztelet és bizalom megszilárdítása érdekében, a belügyekbe való beavatkozás nélkül, fejlesszék a kölcsönös együttműködést a kultúrában, a művészetekben és a tájé­koztatásban; — szavatolják a demokrati­kus szabadságjogokat, az em­berek gazdasági és társadalmi jogait; — támogassák a különböző nemzetközi kezdeményezése­ket; az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli leszerelési ülésszakát, mint az első lépést a leszere­lési világértekezlet felé veze­tő úton; a nemzetközi ciprusi értekezlet megtartását az ENSZ égisze alatt; a földközi­tengeri biztonsági értekezlet megtartását. Ezeknek a célkitűzéseknek a sorsa nemcsak Európa jövőjét határozza meg, hanem az egész világét is, amellyel Európa szolidárisnak vallja magát mind gazdasági, mind pedig gazdasági és politikai téren. fl Spanyol Kommunista Párt is kéri működésének törvényes engedélyezését A Felipe Gomzález vezette Spanyol Szocialista Munkás­párt csütörtökön elsőként élt a politikai pártok legalizálását megkönnyítő új rendelkezéssel és a belügyminisztériumban letétibe helyezte a működésé­nek törvényes engedélyezésé­hez szükséges okmányokat. A Spanyol Kommunista Párt szóvivője közölte: pártja is előkészítette a szükséges do­kumentumokat, így a párt leg­utóbbi — 1970-(ben tartott —, VUL kongresszusán elfogadott és a központi bizottság Rómá­ban tavaly megtartott ülésén módosított szervezeti szabály­zatát. A közjegyzői okmányt aláírta a központi bizottság szinte valamennyi tagja. A szóvivő hangoztatta, hogy — ellentétben a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt eljárásá­val — az SKP csak azt köve­tően fordul a belügyminiszté­riumihoz, hogy tanácskozik a demokratikus koordinációban tömörült többi ellenzéki párt vezetődve!. Kínálkozik-e kiút Itália krónikus csődjéből? Olaszor­szágban nemcsak a politiku­sok, hanem a közvélemény is egyre gyakrabban ezt kérde­zi. Ügy tűnik, sem a hata­lom szféráiban, sem a ma­gánbeszélgetésekben nem ta­lálnak hatásos gyógyírt. Egyelőre legalábbis több jel arra mutat, hogy a politikai és a gazdasági válság meg­oldására csupán tüneti keze­lést nyújtanak, a tényleges beavatkozás várat magára. Árnyékkormány Semmi kétség afelől, hogy a két válsággóc szoros össze­függésben áll. Az a viszony­lagos mozdulatlanság, amely Itáliában több mint harminc éve a kereszténydemokráciát jellemzi, károsan érinti a gazdasági életet is. A hatal­mon lévő párt körömszakad­táig védelmezi a politikai struktúra jelenlegi kereteit, képviselői pedig a magán-, a félállami és állami cégek igazgató tanácsaiban, a pénz­ügyi világ süppedő karos­székeiből a gazdasági szerke­zet megváltoztathatatlanságát hirdetik. Világos a képlet: a kát struktúra közül bárme­lyikben keletkeznék akárcsak egy hajszálrepedés, az maga után vonná a másik felbom­lását is. Bizonyságul a legkézenfek­vőbb példa az a sajátosan olasz jellegzetesség, amely sottogovemo, vagyis árnyék­kormány néven vált ismertté. Bennfentesek szerint a ke­reszténydemokraták vezetői­nek küszönheti létét: a párt — 'korábbi koalíciós partne­reivel egyetértésben — be­csempészte embereit a gaz­daságirányítás. a tájékoztatás, a kulturális élet vezető poszt­jaiba, mindenütt ügyelvén arra, hogy relatív többségi jellege persze kidomborod­jék. A gyakorlatban tehát mindig több keresztényde­mokrata uralta ezt vagy azt a céget, intézményt, mint mondjuk republikánus, szoci­áldemokrata vagy szocialista. Amióta az Olasz Kommunis­ta Párt látványosan előre­tört a választásokon és már- már a kereszténydemokrácia egyeduralmát is veszélyezteti, azóta a sottogovemo íratlan szabályai értelmében — kényszerűségből — néhány kommunista jelenlétét is megtűrik. Sivatagi katedrálisok A kereszténydemokrata többség által irányított ipar­nak nem állt és ma sem áll érdekében a déli országrész fejlesztése. Kénytelen-kellet- let épültek ugyan gyárak és olajfinomítók Szardíniában, Calabriában vagy Szicíliá­ban, ám a legtöbbször nem ott, ahol igazán szükség fs(í volna rájuk, 6 a munkanél­küliség hathatós visszaszorí­tása helyett az olcsó bérek révén legfeljebb a profitot növelték. Keserű gúnnyal az olasz népnyelv sivatagi ka- tedrálisoknak csúfolja ezeket a létesítményeket. Ha egyáltalán nem gyorsul a beruházások üteme, hová tűnik a tőke? A kérdés nyitja nyílt titok Olaszország­ban: külföldre. Itália adóssá­ga három esztendő alatt több, mint négyszeresére nőtt, s ma már meghaladja a 17 milliárd dollárt. Egyes becs­lések szerint a Svájcba, az NSZK-ba, sőt, a tengerentúl­ra menekített tőke értéke még ezt az összeget is meg­haladja. Egy-egy külföldi be­fektetés ugyanis biztosabb haszonnal jár, s főleg kisebb a kockázat. Hogy közben évi 25 százalékkal csökken a líra értéke? Pénzügyi körökben a hivatalos álláspont aggodal­mas, de a sottogovemo, az árnyékkormány keresztény- demokrata többsége kész a válasszal : újabb külföldi kölcsön majd ideig-óráig tá­maszul szolgál az ingatag lí­rának. Andreotti miniszterel­nök a közeli múltban ép­pen erről tárgyal Bonnban, s líbiai utazásának célja — a gazdasági együttműködés ki- szélesítésén kívül — a tri­poli vezetés meggyőzése az itáliai befektetések jövedel­mezőségéről. Kompromisszumok Ami viszont az olasz ipar jövedelmezőségét illeti, a kereszténydemokraták komor képet festenék. Andreotti ta­karékossági programjához most sikerült megnyemiök a szakszervezetek támogatását. Sokan úgy vélik, a szervezett dolgozók nevében tárgyaló szakszervezeti szövetségek el­mentek a végsőkig: lemond­tak hét ünnepnapról (Itália naptárában persze még így is hemzsegnek a piros betűs dátumok), belenyugodtak a végkielégítés összegének né­mi csökkentésébe (korábban éppen a szakszervezetek egy­séges fellépésével vívták ki a viszonylag magas végkielé­gítést), és hozzájárultak a műszakok számának növelé­séhez. Bár a kisebbségi keresz­ténydemokrata kabinet a ta­karékossági csomagterv ki­dolgozása közben az OKP képviselőivel is tanácskozott, a kommunisták elképzelésé­nek csak töredékét vették fi­gyelembe. Egyelőre hallani sem akarnak a nemzeti össze­fogás kormányáról, s nem tettek nyomatékos lépéseket a tőkeáramlás megfékezésé­re, a beruházási kedv élén­kítésére. Gy. D. Az Egyesült Izzó Eleklroncsőgyára fölvess női munkavállalókat két műszakos betanított munkára Jelentkezés a gyár felvételi irodájában: Kaposvár, Gyár u. 64—68 •ytssa Tüneti kezelés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents