Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

Milyen a divat? Interjú Vámos Magdával — A természetes anya­gok változatlanul hódíta­nak? — Igen és kiegészülnek kü­lönleges anyagokkal ; például a mohair nemesebb változa­taival, a kasmírral (gyapjúval keverve) és különféle tevesző­— A divat a ruletthez ha­sonlatos — ehhez a körpályán mozgó szerencsejátékhoz —; ott mozog 30—40 éves időha­tárban — mondja Vámos Mkg- da, a Magyar Divat Intézet divattervezési főosztályának művészeti vezetője. Persze közben hosszabb-rövidebb idő­re meg-megáll; majd tovább­halad, hogy a már megtett úton ismét visszatérjen örök körfogásába. Most »csendes divat« várható, több szezonra szóló ruhadarabokkal. 1977— 78 őszére—telére visszatér a klasszikus és a népi stílus, ez a kettő együtt adja az újat. a két irányzat szabászati stílu­sa erősen hat egymásra ... Jellemző még, hocv egyre joboán eltűnik a középkorúak és a í'.ital korosztály közötti öltözködési különbség. Inkább csak az egyéni ízlés hűt ha­tárvonalat. A kiegyensúlyo­zott klasszikus stílus előtérbe kerül, s lényeges meghatáro­zója a színharmónia. A klasz- szikus öltözékeknél elsősor­ban nemesebb anyagokat használunk. — Mit tudhatunk meg a formákról? — Üjra nagy szerephez jut­nak a ruhák: az egyenes vo­nalú ingruhák (újdonság a kétrészes ingruha). A kényel­mes tunikák általában oldalt hasítottak. A szoknyák egye­nes vonalúak, féloldalasán ra­kottak lesznek. A blúzok né­pies jellegűek, a nadrágok bo­kacsontig érnek és »csövesek«. Jövőre a nők is férfias stílusú kabátokat viselnek, s a női kosztümök szintén férfias jel­legűek. A másik irányzat az »avantgarde« stílus. Ez lezser rökikel. Visszatér az angóra, ha akadnak vállalkozó szellemű tenyésztők. A vegyi szálak módosításával is új szerkezetű anyagok jelennek meg. Vezet­nek a gyapjúszövetek, a fla- nelltípusú szövetek, a posztók, a lódenek és a velúr.- És tázata? az anyagok min­— A hetvenes évek végén kedvelt lesz a csíkos, és to­vább élnek a kockás minták: a pepita, az esztefházi, a skótkocka, meg a dél-ameri­kai és az indiai minták. Kora tavasz a kiskertben Februári teendők vonalvezetésű, mély karöltők­kel, nagy kapucnikkal. A sza­badidő-öltözékek köre kitá­gult, a sportruházat minden ága ide tartozik. A határok elmosódtak. A zubbonyos, nadrágos öltözék mintegy jel­képe a kötetlen időnek. ó. Ê. Vegyszerek és betegségek Amit nem tudunk, az nem 1 veszélyes számunkra — szok­ták mondani. G. A. Martini professzor (Marburg, Orvostu- J dományi Egyetem) szerint is jó, hogy nem gondolunk arra, mi minden jut egy év alatt szervezetünkbe, s mi halmo­zódik föl bennünk. A mai ember körülbelül tízezer szin­tetikus vegyület hatásának van kitéve, s ezek zömének mérgező hatását ma még nem tudjuk megítélni. A legtöbb, amit tudunk: ezektől bizonyí­tottan még senki sem halt meg. Az egyes vegyszerek szervezetünkre gyakorolt ha­tását viszont alig ismerjük, s még kevesebbet tudunk ezek kombinált hatásának követ­kezményeiről. A rákos , megbetegedésről már tudjuk, hogy nem ritkán rákkeltő anyagnak a szerve­zetbe jutásaként alakul ki. A rákosodás megindulásához azonban önmagában ártalmat­lan és nem rákkeltő anyag jelenléte is elegendő. Európa egyik legtekintélyesebb rák­kutatója, H. Wrba mindunta­lan utal erre, s azt is hangsú­lyozza: több olyan vegyszert ismerünk, amelyek kísérleti állatokban nem okoznak rá- kosodást, emberben azonban igen. A 2-naphthylamin pél­dául ember és kutya esetében egyértelmű rákkeltő hatású, a rágcsálókra azonban veszély­telen. Az Amerikai Egyesült Államokban ezért ma már kö­telezően előírják, hogy egy új vegyszert forgalomba hozatala előtt öt különböző állatfajon kell kipróbálni. Rákkeltő anyagok mindig akadnak környezetünkben : a gombák által termelt afla- toxin például »természetes« rákkeltő anyagnak tekinthető, de veszélye elenyésző a mű­anyagokéhoz képest. A környezetből fölvehető mesterséges kemikáliáknál azonban nem csupán a rákkel­tő hatással kell számolnunk. Ezek közvetlenül más, emész­tőszervi megbetegedéseket is okozhatnak, vagy az anyag­csere-forgalomba kerülve el­sősorban a májat károsíthat­ják. A mérgező hatások össze- geződhetnek is. Egy látszólag közömbös anyag lassú fölhál­Fürdőszoba A kád beépítése A korai ültetésű palánták vetését februárban már el­kezdhetjük. Csak ilyenkor van alkalmunk az őszről elmaradt talaj munkák elvégzésére is. A díszcserjék metszését fagymentes időben szintén vé­gezhetjük. Megkezdhejtük a gyep gon­dozását. # Fagymentes, száraz időben a gyepet 2 cm vastag­ságban terítsük be komposzt ­tal. Egy köbméter komposzt- hoz 3 kilogramm szuperfoszfá­tot és egy kiló kálisót kever­jünk. Az elteregetett morzsa- lékos komposztot gereblyével ;— de inkább fafogú szerszám­mal — ütögessük be a talajba. Természetesen vigyázzunk ar­ra, hogy a gyep,gyökérzetét ne sértsük meg! Kiskertjeink hálás virágai az egynyáriak. Legtöbbje a vetés évében folyamatosan vi­rágzik, majd ősszel elhal. A lassúbb fejlődésűeket már ilyenkor lehet vetni. Virágzá­suk általában a vetéstől szá­mított 5—6 hónapra követke­zik. A gyors fejlődésűeket rá­érünk áprilisban is szaporíta­ni, mert azok 2—3 hónap múlva virágoznak. A melegkedvelő és lassú fejlődésü egynyárinkat előne­veljük, a karógyökeret fej­lesztőket mér állandóan he­lyükre vetjük. A kád beépítéséről külön kell szólni. Nem szerencsés megoldás, ha más bunkolat kerül a falra, és más a kád szélére. Vagy ugyanaz a szí­nű-mintájú csempe kerüljön a kád oldalára, mint a falra, vagy valamelyik a kettő kö­zül: egyszín-borítású, s ezt törjük meg a másik mintájá­val. Ahol hely van rá, rendkívül praktikus — és látványos —, ha a kád szabad végét meg­hosszabbítják néhány sor tég­lával, s azt is beburkolják: elhelyezhető rajta minden olyan piperecikk, amely a mosdó fölötti kispolcra nern Tesszini kolbásztál Hozzávalók (4 személy ré­szére): 1 kg burgonya, 4 na­gyobb kolbász, fokhagyma, rozmaring, só, bors, 2 evőka­nál margarin és 2 evőkanál olaj. A burgonyát meghámozzuk, kockákra vágjuk, és forró zsírban minden oldalát arany­barnára sütjük. Megsózzuk, borsozzuk. rozmaringporral fűszerezzük. Majd hozzáadjuk a finomra vágott fokhagymát. A tálat lefedjük, és a burgo­nyát kb. 20 percig — kis lán­gon — puhára sütjük. Közben a kolbászt darabokra vágjuk (a héját nem kell eltávolíta­ni), forró zsírban ropogósra sütjük, és a burgonyához ke­verjük. ivásra A1 6—7 óra Aki túl sokat alszik, rövi- debb ideig él — ezt a tételt » közli a Münchner Medizini sehe Wochenschrift. Neves or­vosok véleménye szerint ugyanis azok közül, akik na­ponta 9 óránál többet alsza­nak (főként férfiakról van szó), jóval többen halnak meg szívinfarktusban, mint a keve­set alvók közül. Napi tízórás »alvásadag« — állítólag — négyszeresre fokozza az in­farktus kockázatát. A müncheni egyetemi kli­nika neves szívgyógyásza, Hans Schwalb professzor, aki 516 infarktust szenvedett be­teg életmódját kutatta, közöl­te: »A mértéken felüli alvás egészségtelen. Az általam megvizsgáltak többsége hét­alvó volt. Napi hat-hét órányi alvás bőségesen elegendő.« Somogyi Néplap Háztáji kertészkedés (III.) Primőrök a fólia alatt A fóliaház jó és időben való elkészítése még nem jelent gazdaságos és jövedelmező kertészetet. Ezzel tulajdonkép­pen csak a lehetőségét terem­tettük meg a hidegfóliás haj­tatásnak. A továbbiakban a fóliaház hasznosítási vázlatát kell összeállítanunk. A fóliaházak hasznosításá­nál legalább két szakaszt kell kialakítanunk a gazdaságos termelés érdekében. Az egyik szakaszban, amely február elejétől április elejéig tart, a kevés hőt igénylő zöldségfélék közül kell választanunk. Ilye­nek a saláta, a hónapos retek, a karalábé. A karfiol nem vehető számításba, mert hosz- szú tenyészidejű, és a máso­dik szakasz megkésne miatta. A második szakaszban — amely április elejétől június elejéig tart — a metegigé- nyes zöldségfélék közül vá­lasszuk. Ilyenek a paprika, a paradicsom, az uborka. A kétszakaszos zöldséghaj- tatás alapszabálya' a határidők pontos betartása. Most két hasznosítási variációt ismerte­tek. Az egyik alapján a fóliahá­zunkban már február elejétől hasznosíthatjuk hónapos retek vetésével, termelésével. Hóna­pos retekből 4—5 gramm ma­got kell kiszórni négyzetméte­renként. A vetés sűrűsége 5x5, 5x6 vagy 5x10 centiméteres so­rokban legyen. A mihályteleki kertészek — Szeged mellett — körében elterjedt vetési mód szerint a magokat egyesével selyempapírra ragasztják föl, sor- és tőtávolságnak megfe­lelően. A magokkal telira­gasztott íveket a vetés idején az előkészített talajra terítik, és átrostált homok-komposzt keverékkel takarják le, 0,5— 1,5 centiméter vastagon. A fólia alatti hajtatásra a korai piros a legjobb, és a mihályteleki tájfajta a leg­megfelelőbb. A magvakat a vetés előtt célszerű átrostálni, mert az első osztályú magvakból is 10—30 százaléknyi nem éri el a szükséges méretet, s emiatt vetésre nem ajánlható. A hónapos retek legfonto­sabb ápolási munkája az ön­tözés. A felső talajréteget ál­landóan nedvesen kell tarta­nunk. A retek várhatóan március végére kikerül a fóliasátorból, és akkor hozzákezdhetünk a második szakasz előkészületi munkálataihoz. A területet újra fölássuk, az ásással egy­idejűleg a talaj műtrágyázá­sát is elvégezzük. A táp­anyagvisszapótlásra N :P :K műtrágyát használjunk 1:1:2 keverési arányban. A kiszó­rást úgy végezzük, hogy négy­zetméterenként 20 gramm ha­tóanyagtartalom jusson. Az ásás után 5—8 kilogramm át­rostált komposztot is szórjunk. Ezt gereblyével jól vegyítsük el a talaj felső rétegével. Ezután április első felében hozzákezdhetünk a fejlett pa­radicsompalánták kiültetésé­hez. Ha saját magunk nem tudunk biztosítani erre az időre fejlett palántát, úgy ko­rai hajtatással foglalkozó ter­melőszövetkezettől beszerez­hetjük. A korai hajtatáshoz a determinált paradicsomfajtá­kat kell fölhasználni, mert ezek tenyészideje a legrövi­debb, termésérése ezeknél kez­dődik az ültetéshez viszonyít­va legkorábban. A determinált paradicsomfajtákat 30x30 centiméteres vagy 30x40 cen­timéteres tenyészterületen nevelhetjük. Ismertebb determinált faj­táink: a Kecskeméti törpe, a Kecskeméti merev szárú és a Kecskeméti K—3-as. Ezek a fűtés nélküli hajtatáshoz leg­jobban bevált fajták. A paradicsom fóliás hajta­tásánál a nappali szellőzésre kell különösen nagy figyelmet szentelnünk. A paradicsom vízigénye a hajtatásnál lénye­gesen megnő, a négyzetméte­renkénti nagy tőszám és a gyors növekedés miatt. Az el­ső kötődésig azonban keve­sebb vizet kell aüni, mert ez­zel a buja levélzet kifejlődé­sét segítenénk elő. A paradicsom termelésénél nem szabad elfeledkeznünk a tenyészidőszak alatt alkal­mazott műtrágyázásról sem. R. F. (Folytatjuk.) fér: a hajszárítónk, a kvarc- készülékünk ... Még egy jó tanács a kád beépítéséhez: ha gépben mosunk is, az öblítést a kádban végezzük — hiszen ritka még az automata mosó­gép —, a gyereket is ott für­detjük. Vagy:* belehajolunk, ami elég* nehezünkre esik, mi­vel a cipőnk orra hátrább van, mint a csípőik. A burkolást úgy csináltassuk tehát, hogy az alsó sor legyen oeljebb. mint a többi, így sokkal ké­nyelmesebb lösz a kád fölött dolgozni. Beszélhetnék még a kiegé­szítőkről: a jó méretű tükör­ről, a porcelán piperepolcról (amely elegánsabb a hagyo­mányos üveglapnál), a krómo­zott WC-papírtartóról és a törülközőtartóról. És legfő­képp a megfelelő világításról. Végezetül még egy tanács: jól fontolják meg az építte­tők, hogy mit akarnak. A für­dőszoba egy életre készül. mozódása és más anyagokkal való kombinálódás után vált­hat ki kóros eltéréseket. A napi táplálékkal fölvett — csak milligrammokban mérhe­tő — kemikáliák az eltöltött évek során már kilogrammos nagyságrendben is fölhalmo­zódhatnak. A fehérítő szerek és ízesítő anyagok, a festékanyagok és a konzerválószerek, az emul- geáló szerek és az édesítők mind káros hatásúak lehet­nek. Természetes táplálékaink — a burgonyától az almáig, a kenyértől a tejig — ma már peszticidek, fertőtlenítő szerek,’ konzerváló anyagok és csoma­golóanyagok szennyező hatá­sának vannak kitéve, s ezek­kel együtt jutnak szerveze­tünkbe. Rendszerint a legtöbb mes­terséges anyagot közömbösnek tartjuk. Az orvos- és állator­vostudomány azonban ma még nem ott tart, hogy a ká­rosító hatással való mentessé­get garantálni tudja. Az el­lenőrző kísérletek rendszerint csak rövid ideig tartanak, s a kísérleti eredmények sokszor ellentmondóak. Egyetlen ál­latfajon belül is nagy a tola- rencia- (tűrés-) határ. A for­galomba hozott anyagok élet­tani hatásának előzetes vizs­gálata mindezek ellenére rend­kívül fontos, az itt alkalma­zott módszerek tudományos alapon való fejlesztése az em­beriség elsőrendű érdeke. Mégis meg kell alkudnunk a jelenlegi helyzettel. Ha ma szintetikus anyagok károsító hatásától biztosítottan akar­nánk élni, az egyenlő lenne az önként vállalt éhhalállal. OTTHON CSALAD Gépkocsik II. 1 I---­$ 3 4 5 m 6 7 8 9 10 il $ 12 13 14 13 16 » 17 18 19 * 20 * 21 22 23 24 m 25 2b 27 * 28 $ 29 m 30 $ 31 32 33 34 VÍZSZINTES : FÜGGŐLEGES: 1. Ilona — becézve. 2. Gyógyvíz. 3. Felfog. 4. Görög betű. 5. Elhinted a magot. 7. Megfejtendő. Lám. Magyarázat. Ünnepélyes hangú költemény. Megfejtendő. Juttat. Parancsolóját. Lapos edény. Végtag. Az egyik napit. Megfejtendő. Arad y Nóra. Puha fafajta. Saját kezűleg. A föld apró részecskéje. Megfejtendő. Ö — oroszul. Taszítás. Nagy Dezső. A disznó teszi. Csúnya (—’). Ragad. Marx műve: A l.l 8. Juttattatnék. 10. Párjára. 11. Területük a víz szélén. 15. R< mai szám: 450. 17. Hím birka. 19 Kak betűi — keverve. 21 Megfejtendő. 23. Kijutó. A. Mértani fogalom 25. Hámréteg (ö — ő). 2«. Zár. 28. Szárnyas állat. 30- Kettőzve város. 32. Személyed. K. J. Beküldési határidő: 1977. feb­ruár 28-án, hétfőn délig. Kérünk benneteket, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s Írjátok rá: »►Gyermekke­resztrejtvény-« ! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Lotus, Simca, Aus­tin, Mazda, Volga. J. F. Cooper »A préri-« című könyvét nyerte: Tarr Éva (Bala- tonboglár), Széchenyi István (Ka­posvár), Váradi Sándor (Mar­cali), Tálos Miklós (Nagyatád). A könyveket postán küldj ült el.

Next

/
Thumbnails
Contents