Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

Ünnepségek a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta napja alkalmából Ogarkov marsall beszéde Moszkvában A szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta meg alakú-, fásának 59. évfordulója alkal­mából tegnap ünnepséget ren­deztek az ideiglenesen hazánk­ban tartózkodó szovjet déli hadseregcsoport parancsnok­ságán. Az ünnepségen megje­lent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Havasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter, Benkei András belügyiminiszter és Papp Ár­pád, a munkásőrség országos parancsnoka Részit vettek az ünnepségen társadalmi és tö­megszervezeti vezetők, s ott volt a Magyar Néphadsereg tábornoki karának számos tagja. Megjelent J. A. Nau­menko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője, vala­mint V. J. Pavlov nagykövet vezetésével a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének több magas rangú képviselője. A szovjet és a magyar Him­nusz elhangzása után F. K. Iscsenko altábornagy üdvö­zölte az ünnepség részvevőit, majd F. F. Krivda vezérezre­des, a déli hadseregcsoport parancsnoka méltatta az év­forduló jelentőségét. Kedden ünnepséget rendez­tek Budapesten a Barátság Házában is — a szovjet had­sereg és hadiflotta rypja al­kalmából. Nagy Mária, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára köszöntötte a megje­lenteket, majd Veres József, a társaság alelnöke emlékezett meg a szovjet hadsereg és ha­diflotta megalakulásának 59. évfordulójáról. Ezután P. F. Krivda vezérezredes, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka a szovjet és a magvar nép sokoldalú, testvé­ri kapcsolatairól és a két or­szág hadseregének fegyverba­rátságáról szólt. Részt vett az ünnepségen társadalmi és politikai éle­tünk töibb ismert személyisé- -ge, a magyar fegyveres erők több képviselője. A szovjet főváros dolgozói­nak és a moszkvai helyőrség katonáinak képviselői kedden ünnepi gyűlésen vettek löszt a szovjet hadsereg és a haditen­gerészeti flotta megalakulásá­nak 59. évfordulója alkalmá­ból. Nyikolaj Ogarkov mar­sall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, a honvédel­mi miniszter első helyettese a gyűlésen elhangzott beszédé­ben rámutatott: »A szovjet nép, amely építi a kommuniz­must. mélységesen érdekelt a béke megőrzésében'«. »Az utóbbi években az SZKP bölcs politikájának, a szocialista közösséghez tarto­zó országok együttes tevé­kenységének eredményekép­pen a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében pozitív változás következett be: fordulat a hi- 1 degháborúból a feszültség enyhülése felé, a nemzetközi élet gyakorlatában a különbö­ző társadalmi rendszexű álla­mok közötti békés egymás mellett élés elveinek megho­nosodása felé« — mondotta. »Ugyanakkor az SZKP úgy véli — hangsúlyozta Nyikolaj Ogarkov —, hogy a békés fej­lődés jelenlegi szakaszát az osztályharc éleződése jellem­zi a nemzetközi küzdőtéren. Az agresszív imperialista erők szítják a feyverkezési hajszát, minden eszközzel próbálják akadályozni a feszültség eny­hülését.« »Az SZKP és a szovjet kor­mány ezért békeszerető poli­tikáját összekapcsolja az im­perialista államokkal szemben tanúsított állandó éberséggel, és olyan színvonalon tartja a Szovjetunió védelmi potenci­álját, hogy senki ne kockáz­tassa békés életünk megzava­rását« — mondotta végezetül a marsall. Egyesült Államok D Carter-kormánv költségvetési javaslata (Folytatás az 1. oldalról) , adó- és a szociálpolitika: a folyó és a következő költség- vetési évben összesen 31,6 milliárd dollár állami kiadás szolgálja a gazdasági pangás, a munkanélküliség enyhítését. Mind a magánszemélyek, mind a vállalatok adókedvez­ményekben részesülnek. Köz­munkákkal. szakképzéssel kí­vánják enyhíteni a jelenleg is 7,3 százalék arányú munka- nélküliséget. Carter — legkorábbra — csak a 80-as évek elejére ígért költségvetési egyensúlyt. Carter gazdasági terveit a kongresszus konzervatív erői túlzottnak, a liberálisok elég­telennek ítélik. A katonai előirányzatok igen szerény, viszonylagos csökkentése is várhatóan ellenállásba ütközik majd — nemcsak a republi­kánusok, hanem a konzervatív demokraták részéről is. * * * Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága kedden nagy szótöbbséggel jóváhagyta Paul Warnke kinevezését az ország fegyverzetellenőrzési és lesze­relési hivatalának vezetői tisztére. A bizottság 16 tagja közül csak kettő szavazott Warnke ellen, a SALT-tárgya- lásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjévé történő kinevezését pedig csak egy képviselő ellenezte. A közel-keleti körút után Trudeau látogatása Vases ma számol be Gallérnak Újságíróknak kijelentette: »nagyon éles ellentéteket« kell leküzdeni. (Telefotó: AP—MTI—KS) Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere hétfőn késő este hazaérkezett — Izraelt és öt arab országot érintő — egyhetes közel-ke­leti körútjáról. A Washington közelében levő Andrews légi- támaszponton újságíróknak nyilatkozva kifejtette: a föl­keresett országok vezetői egyetértenek a béke megte­remtésének szükségességében, ám az arabok és az izraeliek között mély szakadék tátong a palesztin probléma megol­dásának, a közel-keleti béke helyreállításának módját ille­tően. A külügyminisztérium veze­tője tájékozódó körútját »po­zitívnak« minősítette, noha el­ismerte: az izraeli—arab el­lentétek »még korántsem szűn­tek meg«. Szerinte közel-ke­leti látogatása nyomán az amerikai kormány »jobban megérti e térség problémáit«. Közölte, hogy kőrútjának eredményeiről szerdán számol be Jimy Carter amerikai el­nöknek. Ezután a kongresz- szust, az Egyesült Államok szövetségeseit és a Szovjet­uniót (a genfi közel-keleti bé­kekonferencia társelnökét) fogja tájékoztatni. (MTI) Damaszkusz Meggyilkolták a rektort Két fegyveres férfi kedden a damaszkuszi egyetem épüle­te előtt több lövéssel meggyil­kolta dr. Muhammad Al-Fa~ delt, a damaszkuszi egyetem rektorát. A merénylők elme­nekültek. Hivatalos közlemény híján a hírügynökségek egye­lőre csak »jól értesült forrá­sokra« hivatkozva számolnak be a gyilkos merényletről. A kétnapos hivatalos láto­gatáson az Egyesült Államok­ban tartózkodó Pierre Elliot Trudeau kanadai miniszterel­nök hétfőn este Carter elnök vacsoravendége volt. Kedden újabb megbeszélést tartott Carter elnökkel és — az első kanadai miniszerelnökként — beszédet mondott a kongresz- szus két házának együttes ülé­sén. David Owen az új angol külügyminiszter Dr. David Owen külügymi­niszteri kinevezése kétségkí­vül az év első politikai szen­zációja Angliában. A 38 éves politikus nemcsak a jelenlegi kabinet legfiatalabb tagja, ha­nem a nemrég elhunyt Eden óta is ő a legfiatalabb, aki megkapta az angol kormány egyik legrangosabb posztját. Dr. David Owen 1938-ban szüle­tett középosztálybeli családból. A cambridge-i egyetemen orvosdok­tori diplomát szerzett, majd ideg­orvosi szakképesítést. Egy siker­telen próbálkozás után (1964) két évvel parlamenti mandátumot szerzett Plymoutjiban ; pályája ettől kezdve meredeken ívelt föl­felé. Előbb a hadügyminisztérium­ban kapott megbízást, majd a munkáspárti kormány választási veresége után 1970-ben hadügyi szóvivő lett az ellenzéki árnyék- kormányban. 1972-ben Roy Jen- kinsszel együtt távozott az ár­nyékkormányból, mert Harold Wilson pártvezér átmenetileg el­vetette a közös piaci csatlakozást. Mikor a munkáspárt 1974-ben új­ra kormányra került, Owen az egészségügyi minisztériumban tűnt föl és hamarosan állammi­niszter lett. Tavaly szeptember­ben a kormányátalakításkor Cal­laghan a külügyminiszter első helyettesévé tette — államminisz­teri rangban —, Crosland megbe­tegedése után pedig belekóstolt a brüsszeli miniszteri tanács veze­tésébe is. ö vezette a halászati tárgyalásokat a Közös Piac nevé­ben a Szovjetunióval. Owen eddig kimondottan a Közös Piac szak­értője, más külügyi területen még nem szerzett tapasztalatot. David Owennek felesége ameri­kai, két fiúkkal Plymouthban él­nek. Crosland külügyminiszter utódja : David Owen.­Február 21-t51 március 12-ig Imaszí fotóvásm a Zseiic Áruházban 20 % engedmény — fényképezőgépek, — vetítők, — nagyítógépek — filmek, — egyéb fotócikkek. (14605) Roy Jenkins Rómában A hivatalos látogatáson Ró­mában tartózkodó Roy Jen­kins, az Európai Közösségek A Nagyatádi városi postahivatal hírlapkézbesítőket állandó munkára felvesz elentkezés a hivatal vezetőjénél. j Bizottságának elnöke kedden találkozott és megbeszélést i folytatott Andreotti olasz mi­niszterelnökkel és Leone köz- társasági elnökkel. Előtte tár­gyalt az olasz kormány né­hány tagjával is. A megbeszé­lések az Olaszországnak adan­dó félmilliárd dolláros közös piaci kölcsönről folytak első­sorban, de emellett szóba ke­rült többi között az EGK földközi-tengeri politikája, mezőgazdasági rendtartása, a közös piaci belépések és a jövő évben tartandó közvetlen közösségi választások kérdése is. Repedések a páncélon A dél-amerikai kontinens lélekszámra és területre lem*- gyobb állama, Brazília olyan politikai és gazdasági nehézségek sodrába került, amelyek megkérdőjelezhetik eddigi szerepét, ■ a továbbiakban hatással lehelnek egész Latin-Amerika sorsára. Brazíliában 1964-ben a ko­rábbi, haladó polgári re­formtörekvéseket hordozó kormánytól jobboldali kato­nai puccs ragadta el a veze­tést. Ettől kezdve Brazília politikai szempontból az Egyesült Államok legfonto­sabb szövetségese lett a nyu­gati féltekén. Ügy tűnt, hogy a katonai diktatúra Brazí­liája fokozatosan »regionális nagyhatalommá« növekszik. A washingtoni politika azt várta ettől, hogy Brazília ki­használja óriási gazdasági tartalékait, a szubkontinens hegemón országává válik, s mintegy »kordában tartja« Washington stratégiai és gaz­dasági érdekei számára Dél- Amerikát. A „helytartó” A feladat megvalósítása elé egyre nagyobb akadályok tornyosulnak. A politikai fel­szín még nyugodt és Brazí­lia látszólag továbbra is be­tölti az Egyesült Államok »dél-amerikai helytartójá­nak« szerepét. A rezsim lé­nyege változatlan: az ország továbbra is egyértelműen ka­tonai diktatúra. Mélyebb vizsgálat azonban már arra a megállapításra vezet, hogy ez a diktatúra is mutat bi­zonyos hajszálrepedéseket. A változás kezdete nagyjából egybeesik azzal az időponttal, amikor a jelenlegi államel­nök Geisel tábornok 1974-ben átvette a hatalmat elődjétől, Emilio Médici 'tábornoktól. A Médici-rezsim olyan brutalitással kormányzott, hogy a katonai rendszer ab­ban az időszakban egyértel­műen fasiszta vonásokkal ru­házta fel-. Az ellenzék eltip- rásának, a szélsőjobboldali terrornak és kínzásoknak ezt a rendszerét nem utolsósor­ban az tartotta életben, hogy éppen az 1964-től 1974-ig tartó évtizedben zajlott le az úgynevezett »brazil gazdasági csoda*. A brazil nagytőke, az országban beruházó nagy nemzetközi (elsősorban észak-amerikai) monopóliu­mok és a durva diktatúrát gyakorló katonai kaszt ebben az időszakban természetes szövetségesek voltak, egymás hatalmát erősítették. A gaz­dasági fellendülés idején a nemzeti termék növekedésé­nek évi üteme tíz százalék körül volt, tehát világmére­tekben a fejlődés ütemét csak Japánéhoz lehetett ha­sonlítani. A katonai diktatúra lehe­tetlenné tette a munkásszer­vezetek működését. így a fellendülés időszakában csök­kent a reálbér, s az olcsó munkaerő vált a gazdaság- növekedés egyik motorjává. Ugyanakkor nem hajtottak végre szerkezeti változásokat az iparban. Nem létesítettek komoly méretű nehéz- és gépipart. A fellendülést a tartós fogyasztási cikkek ro­hamos termelésének növeke­désére építették, s az a ha­talmas ország területének viszonylag kis részére össz­pontosult. Rio de Janeiro és Sao Paolo körzetében, az / ország területének 18 száza­léknyi részén koncentrálódott a nemzeti jövedelem 86 szá­zaléka. A gazdasági csoda vége A fejlődés nagyszabású inflációval és a külföldi adósságok növekedésével járt ugyan, de amíg tartott a túl­fűtött konjunktúra, a gazda­ság még elviselte ezeket a terheket. Az olajválság ki­robbanása 1973 végén gya­korlatilag véget vetett a fel­lendülésnek, annál is inkább, mert ‘Brazília csak igen ke­vés olajat termel, és 1974- ben már évi hárommilliárd dollárt kellett kiadnia olaj- vásárlásra. Amikor tehát Geisel, a jelenlegi tábornok­elnök átvette a hatalmat elődjétől, a »brazil gazdasági csoda« korszaka már véget ért. Ez egyben azt is jelentet­te, hogy a »hét szűk eszten­dő« kezdetén felbukkantak a diktatúrát gyakorló katonai kaszt, valamint a brazil nagyipar és banktőke közötti nézetkülönbségek. A háttér­ben pedig ott feszült az igazi ellentét: a gazdaságilag és politikailag kisemmizett tö­megek nyomása, amelyet csak a rendőrterror fenntar­tásával lehetett a felszín alá szorítani ! A gazdasági fordulat kény­szerítette Geisel tábornokot és a vezérkar egy részét ar­ra, hogy némi módosítást hajtson végre a katonai dik­tatúra stílusán. A legszéle­sebb tömegekkel, valamint a szakszervezetekkel és a bal­oldali mozgalmakkal szem­ben az elnyomás keménysé­ge nem enyhült. Ugyanakkor maga a kormány hozott lét­re egy polgári centrista el­lenzéki pártot, a »brazil de­mokratikus mozgalmat) (MNB). Az volt a célja, hogy levezesse a középpolgárság, sőt, az ipari és banktőke egy részének nyugtalanságát és az új szervezetet »biztonsági szelepnek« használja. A mes­terségesen létrehozott ellen­zék azonban az általános elégedetlenség gyüjtőme- dencéjévé vált, ami 1976 no­vemberében a katonai rend­szer komoly politikai veresé­géhez vezetett. Községi vá­lasztásokat tartottak Brazí­liában. A katonai kormány által ellenőrzött uralkodó párt, az »Arena« üggyel-baj- jal megszerezte ugyan a többséget, de az ország va­lamennyi fontos nagyvárosá­ban és ipari körzetében az ellenzék győzött. Polgári elnököt Az idei év alighanem dön­tő jelentőségű lesz Brazília közvetlen jövője szempontjá­ból, hiszen 1978 elején újra einökcserére kerül sor. Az elnökcserét egyáltalán nem lehet lefutottnak tekinteni. A Geisel-rezsimre kétirányú nyomás is nehezedik. Az egyik nyomás forrása a ve­zérkar legreakciósabb cso­portja, amely a gazdasági és politikai feszültségek növe­kedésére, a régi típusú kato­nai terrorkormányzat visz- szaállításával akar válaszolni, és rávenni Geisel tábornokot, hogy e csoport valamelyik tagját jelölje ki utódjául. A polgári ellenzéki körök, valamint a bank- és ipari tőke egy része viszont úgy látja, hogy a katonai kor­mányzás módszereivel már nem lehet megáldani Brazí­lia társadalmi és politikai problémáit. Ezért e csoportok követelése az, hogy jövőre polgári elnök kerüljön Bra- . zília élére, a polgári szabad­ságjogokat legalább részben állítsák vissza és a hadsereg a háttérből »garantálja« a nagytőkét képviselő polgári kormányzat stabilitását. A Kaposvári Rákóczi SC megkezdte az 1977-es tavaszi idényre szóló pályabérletek árusítását kedvezményes áron, 320 Ft-ért A bérletek a nyugati C-szektorba szólnak. lelátó középső részén levő Bérletek kaphatók: a Rákóczi kaposvári jegyirodájában a CORSO a VOLGA a KAPOS 1 presszóban. HAJRÁ, RÁKÓCZI! (68327) /

Next

/
Thumbnails
Contents