Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
Pályaválasztási filmet készítenek fi nagyatádi szakmunkástanulók felhívása À nagyatádi 524-es szakmunkásképző intézetben sokszor hallhat az érdeklődő új kezdeményezésekről, érdekes ötletekről. Az iskola tantesü- let-e és KISZ-esei jól együttműködve, mindig »nagyobbra tőrnek«. Legutóbb három »különlegességről« számolt be Kiss János igazgató és Kreiss György KISZ-párt összekötő tanár. A nevelőtestület, a diákbizottság és az intézet KlSZ-bi- zottsága közösen felhívást tesz közzé a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. Az akció tervét már eljuttatták a megyei KISZ-bizottsngra, s szeretnék, ha országosan visszhangra találna kezdeményezésük. Az iskolában úgy vélték, hogy egy tanintézet nagy gazdasági eredményekre nem képes, de mégis érdemes követniük az üzemek példáját, és a maguk területén javítaniuk a munkát. Ezért a levélben megfogalmaztak néhány mindenütt megvalósítható feladatot. Többek között arra szólítják föl. a többi iskolát: csökkentsék a bukásokat és a lemorzsolódást. A KISZ-ben a tanulók szervezzék meg egymás segítését, így érjék el, hogy 5 százalék alá essen a bukottak és a kimaradók aránya. Az ifjúsági szövetség szervezettségét emelni kívánják. A diákok szocialista megőrzésre átveszik az iskola berendezéseit és vállalják, hogy épségben adják át azokat a következő generációnak. Szocialista munkaversenyt hirdetnek a tanműhelyekben. A mindenütt időszerű célokon kívül szűkebb hazájukért is tenni akarnak az intézet diákjai, egy óvoda párt fogolásával és sportpályaépítéssel. Ez a »sportkombinát« már félig kész. Társadalmi munkában az iskolához közeli. területen rendezték a terepet, egy kézilabdapályát egyszer már lebitumeneztek, megvan a dobó-, az ugró- és a futóteríi- let is. Jelenleg a rossz idő miatt és pénz híján áll az építés, de jövő ősszel mindenképpen szeretnék átadni a létesítményt. Eddig is kaptak anyagi. támogatást több helyről, szükségük lenne azonban még rá. Különösen azért érdemlik meg, mert úgy tervezik: a pálya mindig nyitva lesz a hozzá tartozó tornaszobával együtt, hogy Nagyatád sportolni vágyó lakosai bemehessenck. A harmadik érdekes kezdeményezés, hogy az SZMT segítségével pályaválasztási tanácsadó filmet forgatnak a közeljövőben. Most készül a forgatókönyv, egyelőre .három szakmát — a kőművest, a gépi forgácsolót és a csőszere’őt — filmeznek le. Az iskola tanulói és a környező falvak pályát választó diákjai lesznek a szereplők. Érdekes, formabontó, jó filmet akarnak csiná’ni, és decembertől' már használni szeretnek a tekercseket; az egész járásban minden általános iskolához elviszik a »mozit«. Remélik, hogy a filmek jól sikerülnek. Ha beválnak, akkor több szakma szépségeit is mozgógépre veszik, elsősorban a hiányszakmákat akarják bemutatni. A szavuknak súlya van 0 ítél a döntőbizottság Tavaly csak egy föllebezés volt Dönteni vitás ügyben mindig nagy felelősség. A ber- zencei egyesült termelőszövetkezet döntőbizottságának öt tagját a két községből, Ber- zencéről és Somogyudvarhely- röl választották. A bizottság elnöke Derger Ferenc raktáros. Alapító tag, 1959 március elsején, lépett a termelőszövetkezetbe. Asszony is van a döntőbizottságban és egy traktoros is. Szendrei József jogtanácsos szerepe — a bizottság mellett — több oldalú: nemcsak előkészíti az . ügyeket, hanem ellenőrzi a határozatok végrehajtását is. A döntőbizottságnak tavaly I V Énekes hattyú Sumonyban Ritka madár vendégeskedik a sumonyi vízen, Dél-Dunán- túl legnagyobb halastaván: egy énekes hattyú. Molnár István erdőmérnök több ezer tőkés réce és kerce réce társaságában pillantotta meg a hattyút. Csillogó hófehér tollazatával, másfél méteres »termetével« kimagaslott a szürke madártengerből. A Skandináviában hobos énekes hattyúval ritkán találkoznak az ornitológusok hazánk területén. Sumonyban is pontosan öt évvel ezelőtt — február derekán — figyelték meg egy átvonuló hattyúpárt. csupán egyszer kellett ítéletet | hoznia. A jogtanácsos jegyzeteket, jegyzőkönyveket vesz elő, s mutatja: ez az egy apró ügynek indult, de végül a döntőbizottság tekintélye kellett ahhoz, hogy lezárhassák. Tavaly egyébként 67-szér indult fegyelmi eljárás — 47 ízben következménnyel. Hússzor kellett kártérítést fizetni, s mind a fegyelmiket, mind a kártérítést tudomásul vették a vétkesek. A már említett egy eset kivételével. A döntőbizottsághoz fölleb- bezett egy traktoros, akit 300 forintnyi kár megtérítésére kötelezett a műhelyvezető, mivel indításkor nem töltött elegendő hűtővizet a gép tartályába. ezt csak később vette észre, s utántöltéskor a már üzemben levő, forró hengerfej a hideg víz hatására megrepedt. Novemberben történt ez, s hosszadalmas huzavonák után februárban ült össze a döntőbizottság, hogy kivizsgálja az ügyet. Kihallgatták a feleket, a tanúkat, s végül a szakértőt. Miután bebizonyosodott a vétkesség, márciusban — az újabb tárgyaláson — a döntőbizottság végleges határozatot hozott: a térítendő összeget helybenhagyja, de a kárt okozó a pénzt kéthavi részletben törlesztheti le. Az ítéletet mindenki tudomá- másul vette, s ezzel az ügy lezárult. A látszólag jelentéktelen eset a valóságban igen lényeges dolgokat érint, többek között a szövetkezeti demokráciát. Mert ez a társadalmi fórum két igen sarkalatos ponton nyugszik: az egyik a pártatlan ítélet, a másik a tekintély. Mindkét értelemben hitelének kell lennie. Egy-eg>\ eset jogorvoslásakor a helyes ítélethozatallal egyenrangú szempont, hogy a felek el is fogadják azt. Itt kapcsolódik hozzá a szövetkezeti demokrácia — az, hogy a döntések »emberközelben« maradjanak. Félig tréfásan említette a jogtanácsos, hogy egy ízben, amikor ismertette a jogi helyzetet, az ügyben szereplő személy semmiképp sem akarta tudomásul venni. Végül az elnök vette át a szót, s »hétköznapi nyelvre lefordította«, vagyis megmagyarázta az illetőnek: értse meg, ennyi meg ennyi kárt okozott, tehát ennyi meg ennyi pénzt ke’l fizetnie. Mire az: ha így áll a dolog, akkor ő természetesem kifizeti a kárt. Sajátos a döntőbizottság helyzete: a szövetkezet akkor elégedett, ha nincs szükség túl gyakran a munkájára. Berzen- cén 1975-ben háromszor, tavaly pedig csak a már említett egy alkalommal kellett a bizottságnak beavatkoznia. Ám épp a vitás esetek ritkasága teszi különösen fontossá munkáját: egy esetleges hibás döntésnek ugyanis súlyos következménye lehet. Berzen- cén azonban, úgy látszik, nemcsak a közös vagyont, hanem egymást is megbecsülik az emberek. B. A. TÜSKÉS TIBOR fi Balatontól a Dráváig — A környék iskolái közül ugyanis e két név jelentette a mentsvárat és a gyenge iskola szinonimáját. A rossz nyelvek azit beszélték, hogy Csurgón pénzért is lehet érettségi bizonyítványt szerezni ... Egy csipetnyit azonban már akikor irigyeltem a csurgói diákokat. A mi iskolánknak is voltak jeles tanítványai. Deák Ferenc, Virág Benedek, de mégiscsak más lehet abba az iskolába járni, ahol egykor maga Csokonai tanított. Most itt állok a csurgói iskola kapujában. Nem az előtt az épület előtt, ahol Csokonai tanított. Ezeket a falakat a millennium évében, 1896- ban emelték. Először egyemeletesre, rhajd a két világháború között még egy emeletet ráhúztak. — De az az épület is áll a faluban, ahol tanár vott Csokonai — mondja kísérőm, káplár József, a községi könyvtár vezetője. Megtudom tőle, hogy a csurgói gimnázium minden rossz híre ellenére szellemi műhely volt. Maga is oda járt. Az isikola a két háború között tudományos értékű könyv- sorozatot adott ki. A sorozatnak összesen húsz kötete jelent meg, néprajzi, helytörténeti, könyvészeti munkák, jó részüket az iskola tanárai írták. A csurgói iskolában 1937 és 1940 között High School News címmel angol nyelvű diáklapot szerkesztettek. Csurgón, a belső-somogyi nagyközségben, melynek 1937-ben mindössze 4866 lakosa volt, s melynek lélekszáma ma is alig haladja meg az ötezret, valaha nyomdák működtek, újságok jelentek meg ... Nyár van. az iskolát tatarozzák, falakat bontanak és helyeznek át, nyelvi laboratóriumot építenek. A közös igazgatás alatt álló gimnáziumba és óvónői szakközépiskolába ma 358 diák jár. Az iskolának két könyvtára van: a könyvritkaságokat, XVII— XVIII—XIX, századi munkákat, első kiadásokat magáiba foglaló »öregkönwtár« és a diákok által is látogatható ifjúsági könyvtár. Az igazgatói iroda páncélszekrényében Luther Márton, Csokonai Vitéz Mihály, ' Bajza József. Arany János, Deák Ferenc kéziratát őrzik. Az iskolának nem udvara, hanem négyhektáros parkja van. A védett fák alatt, a salakos utak mellett emlékművek, szobrok állnak. Egv XVIII. századi, kőből faragott kapukeret, melyet a hajdani Festetics-kastélybói hoztak át. s most a beiratkozó és az iskolától búcsúzó, ballagó diákok bújnak rajta keresztül... Baksay Sándor, Petőfi, József Attila szoborportréja, Csokonai és Berzsenyi emlékpadja, Nagyváthy János sírja... Az iskola mögötti völgy a községi strand medencéit rejti. Körbesétáljuk a gimnáziumot, azután fölkeressük az épületet, »hol Csokonai taniLOVAK De gyönyörűek vagytok! Levegó-habzsoló orrlyukatok tágulása, szemetek okossága, homlokotok csillaga, szellős sörényetek, rohanásra csábító lobogása, patátok földet kaparó kevélysége, Árpád-hordó hátatok harmonikus hullámzása, dübörgésetek szépséges üteme, vállra hajtott fejetek szeretet-szelídsége, víztiszta kényességetek, napsugar-bot- lató fényességetek! De gyönyörűek vagytok! Ti mének! A széles orosz pusztákról, a musztáng lakta hegyekből, a sejtelmes arab éjszakákból, Albion- tompa ködéből, a Mura súlyos vize mellől, a Bükk híres méneséből, telivérek és félvérek, sárgák és ébenfeketék, deresek és hófehérek, Dózsa alól, Henrikek és Káro- lyok alól, botyárhordók, szentek és rablók alól, feláldozattak és életmentők, vadak, büszkék, kemények! Dübörögjetek, vágtassatok, rohanjatok, ti mének! Régen, nagyon régen volt. A Liszka még élt. Nagy termetű, barna testű, sárga sörényű kanca volt. Szekér előtt járta az országutakat, szelíd szeme, szelíd lépte, figyelmes füle miatt sokan szerették. Csak így mondtuk: No, Liszka, mehetünk? A Liszkának nyugodtan a hátára lehetett ültetni a három-négy éves kisgyereket. A súlyból érezte talán, hogy most még óvatosabban kell lépkednie? Vagy a gazdája — apám — megmondta neki, hogy vigyázat, Liszka. a hátadra figyelj? Puhán járt, neki húsz métert, a gyereknek irdatlan távolságot. A mennvországból szálltunk le, ha leemeltek bennünket széles derekáról... Hova lettél, Liszka? Ti kan cák ! Vágyakozva lobogók, hiúk és szemérmesek, állveszeretók és állvaszülök, csikónevelők, járomtűrök és rakoncátlanok, hízelgők és kiszámíthatatlanok, királynők hordozói és markotányosnők szekerét húzók, a galcppáiyán és Pardu- bice-ben versengők, öttusázók megkesevítői és színészeket megtűrök. Színésznők. tott. Egyemeletes, arányos, dísztelen, sima falú barokk ház. Két sorban nyolc-nyolc ablak néz az utcára. Itt is takarítanak. Benézek az egyik szobába. Boltozatos, .széles falak. Fénytelen, alacsony ablakok. Zsúfolt emeletes ágyak. Nyomott levegő. Ma középiskolai diákotthon működik itt, csaknem kétszáz diák lakja. 1799- ben készült el az épület. Akkor a néhány tucat diáknak tanuló és szálláshelyül egyaránt szolgált. Itt lakott az iskola kinevezett professzora. Konyha, vendégszoba, könyvtár volt az épületben. Annak idején az efféle együtteseket, összevont intézményeket nevezték kollégiumoknak. Csokonai Komárom és a Lillával való szakítás után, 1798 márciusában érkezett Somogyba. Először ' Csökölyben, majd Hedrehclyen szállt meg. Vendéglátói falusi prédikátorok, iskolamesterek voltak. Hosszabb időt Sárközy István somogyi főszolgabíró nagybajomi kastélyában töltött. Innét látogatott Kttasszondra, Kiskorpádra. K ad a “kútra, Gi- gére, Szigetvárra, Pécsre, Ká- posvárra. Pécsen nyomdászt keresett. Kaposváron kétszer járt: először fogfájás miatt. Láttam a képriportot. Ron- gyolódott szőrével az aszfaltra bukott, szegénv, tehertől terheit szürke kanca. Vizet lódítottak vödörből a fejére, támogatva próbálták felállítani. Azután leszedték róla a. hámot. Jött a nagy teherautó, felrakták a szerencsétlen, kimúlt párát. A szekér ottmaradt, dermedtem Úgy hiányzott előle a ló, mint ahogy semmi a ház lakó nélkül, semmi az ember jó barát nélkül. Vágtat a ménes Somogysár- don. Somogyi fakók kavarják a port, tapossák a ritka füvű mezőt. Pattog áz ostor, dübörögnek a paták, s mint az új tavasznak, híre van ismét a magyar lónak. 600 vagon — országúton Megváltozott feltételek között 38 mázsa búzát és 55 mázsa kukoricát takjarítoltak be hektáronként tavaly a rinya- ú.ilatai tsz-ben. Mindkét növény termése 11 mázsával múlta fölül az előző évit. Már ennyiből is látszik: zárszámadásukon Nárai Lajos elnök előrelépésről adhatott számot. Igaz, egyik fő növényük, a burgonya nagyon megsínylette az aszályt, és — a végrehajtott teljes állománycsere következtében — a sertéstelep tervei sem váltak valóra, a gazdaság jövedelme mégis csaknem másfél millióval haladta meg az előző évit A tavalyi eredményeket az idei terv csupán alapnak tekinti, és fölmérve a tartalékokat 8— 10, de nem egy esetben 50 százaléknál is magasabb termésnövekedéssel számol. 200 literrel kívánják emelni az egy tehénre jutó .tejtermelés*. Mintegy ötszázzal növelik sertéstelepük h izóki bocsátási! és 24 mázsávál a hektáronkénti burgonyatermelést. Ezek után meglepő: ha a tervek megvalósulnak, az az öröm mellett gondot is okoz majd a rinyaú.ilaki gazdaságnak. Ha ugyanis több a termelés, többet kell elszáll-'ta- ni. Ez a feladat pedig idén először — a Nagyatád—Barcs vasútvonal megszűntével — teljesen a szövetkezetre hárul. — Hatszáz vagon árut kell elszállítanunk tengelyen — mondja Nárai Lajos —, csak műtrágyából 40 vagónnyit igéamikor az Arany Oroszlánhoz címzett patikában porokat vásárolt, ' másodszor Széchenyi Ferenc főispáni beiktatásán vett részt. A komáromi kudarc utár. Somogybán m-gértő . barátok fogadták., A falusi papjakok és tanítólakások, az udvarházak és kastélyok lakói, a művelt és vidám barátok, a kedves kisasszonyok és a csinos dámák feloldották csalódását, keserű lelkiállapotát. Az udvarházak bibliotékáiban ér' 7 s könyveket talált, a szőlőhegyi kirándulások, pinceszerek megoldották nyelvét. Somogyi tartózkodása alatt Vergiliust fordított és negyvennégy költeményt írt — igaz, részben alkalmi verseket, ezeket maga se becsülte sokra. Am olyan remeket is, mint A magánossághoz és a Jövendölés az első oskoláról Somogybán. Minden bizonnyal Széchenyi Ferenc főttpáni beiktatása, a főurak. dámák, hajdúk, lakájok kaposvári fölvonv vsa ihlette annak a művének a megírására, melynek teljes címe: nyeltünk. A rövidesen megérkező új IFA-val együtt ehhez a feladathoz három teherautó áll rendelkezésünkre. Igaz, lényeges többletköltséget a közúti szállítás nem okoz, hiszen három évig a MÁV megtéríti a vasúti és a közúti szállítás díjkülönbözetét, az átállás mégis nehéz. Tavaly fogatok vitték a terményeket az állomásra, ahol naponta 7—8 vagont is megraktak. A teherkocsik közben .más munkát végeztek. Az idén az áru nagy részét a barcsi állomásra, 20 kilométerre kell szállítanunk. Kőfaragó László gépkocsivezető szerint a tavalyi meny- nyiség másfélszeresét kell ebben az évben elszállítaniuk.1 — Sok esetben egyszerűbb lesz egyenesen a megrendelő-, höz szállítani az árut, mint a barcsi állomásra ingázni. Most például burgonyát viszünk Szombathelyre és Kaposvárra, Pétről pedig műtrágyát ' hordunk. Ezt a háromszáz kilométeres utat kétszer tesszük meg naponta. — Mindez aligha fér bele nyolc órába. — Én mégis ezeket a távolsági fuvarokat szeroterp. (Kőfaragó László 21 éves.) A korán keléstől vagy az éjszakai vezetéstől nem félek, csak ettől a két kilométernyi úttól, amelyik Rinyaújlakot a főútvonallal köti össze. Száz mázsa teherrel végigmenni ezen a három méter széles, kátyús szakaszon ez a legnehezebb. A gazdaság burgonyatárolójánál húsz asszony válogatta és csomagolta műanyag ha! '- ba a burgonyát. Szavaikból kiderült, hogy a rossz út nag gondot jelent .a község lakóinak is^ — A tanács félmillióért épített buszvárót és buszfordulót még tavaly, azóta három busz na megfordult ott — így Má-1 toi József né. — Még szerencse, hogy a gazdaság vásárolt időközben egy autóbuszt, így legaiább a kisiskolásokat beszállítják naponta a rsokonyai iskolába — mondta Bckk Lászióné. A gazdaság főkönyvelője szerint korábban a Volán ígéretet tett: a buszok bejönnek Rinyaúj Iákra. Egy-két , nap után azonban az egyik kocsinak eltört a ten «»e1 ve. ígv azóta csak a régi vasútállomásig jönnek a járatok. — Ha jönnek. Tegnap reggel például hiába várták az emberek. — mondta Nárai Lajos. A vasút megszűnése tehát ú,i szállítási fettételeket hozott a gazdaságnak. Az viszont nem törvényszerű, hogy a lakosság érdekében nagy költséggel épült buszváró kihasználatlanul álljon. B. F. (Folytatjuk)
