Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-16 / 39. szám
0 \ Számvetés gendteriies csöndben Elhangzottak a zárszámadási beszámolók. A tagságon volt a sor. »-Várjuk a hozzászólásaikat« — mondta a közgyűlés elnöki tisztét 'betöltő párttitkár. E mondat után sokáig csönd volt a memyei kastélyiskola »tornatermében«. Nehéz, sűrű csönd. Egyetlen hozzászóló sem volt. Pedig lett volna miről véleményt mondani. Például arról, mi okból maradt el a takarmánybúza termésátlaga tíz mázsával a tervezettől, miközben a szomszédos gazdaságok rekordtermést takarítottak be. A miértet kutató jelentés 15 pontban sorolja az okokat: baj volt -a talajelőkészítéssel, a vetőmaggal... Az elnök beszámolójában csak szőrmentében érintette a mulasztásokat. A teremben pedig ott ültek azok is, akik pontosan tudták az okokat. A hosszú csöndben alighanem ők is elvégezték a maguk számvetését. Néhány ember mondott véleményt, de csak súgva, a szomszédjának. — Nem beszéltek arról, hogy hány régi épület áll ‘kihasználatlanul — mondta Tóth Lajos, az egyik idős alapító tag. — Ott van például a régi hizlalda... — Hozzánk, a gyümölcsösbe nem jut a fejlesztésből. Mindent a két kezünkkel emelünk — így özv. Lakatos Vincéné. — Mikor az almát négy forintért értékesíthettük volna, nem jutott teherautó, amikor meg kaptunk kocsit, már a felét sem adták érte. Mi ugyanúgy dolgoztunk, mint az előző évben, mégis: akkor nyereséges volt a tsz, most meg hárommillió a veszteség. A sertésszak télén fiatal vezetője, Horváth István, mintha csak erre válaszolt volna. — Olyan embert ugyan nem talál, aki beismerné, hogy ő sem tett meg mindent a jobb eredményért. — A sertéstelep munkájára utaló számok is ellentmondásosak ... — Valamennyi hatékonysági mutatónk javult, mégis drágábban termeltünk. Hiába jobb a mi takarmányfelhasználásunk, ha a kevesebbet, amit megetetünk, drágábban termelik meg. (276 forint volt tavaly egy mázsa kukorica önköltsége, egy forinttal több, mint a fel- vásárlási ár!) Nagyon ellentmondásos a kép, melyet a mernyei gazdaság múlt évi munkáját jellemző számokból kapunk. A legtöbb mutató egyszerre jelez előrelépést és megtorpanást. A sertésszaktelep például ezerötszázzal több hízót adott. Ez 50 százalékos fejlődést jelent. A telep mégsem adott egyetlen kiló, nyereséget hozó húst sem. Igaz, nem elsősorban a gazdaság mai vezetőinek és dolgozóinak a hibája, hogy a »mernyei sertéstelep esete« hovatovább közmondásos. 1973- ban már állt a 36 milliós telep, amikor kiderült róla, hogy sok mindenre alkalmas lehet, csak éppen sertések tartására nem. Azonnali rekonstrukcióra volt szükség. Ennek során szerelték be azokat a fűtőberendezéseket is, amelyek mellett tavaly télen több mint háromszáz malac megfagyott. Azóta már legfelsőbb bírósági döntés bizonyítja a gazdaság igazát, csak éopen vállalkozó nincs, aki elvégezze a rekonstrukció rekonstrukcióját. S hogy a nyár se teljen gond nélkül, kiapadt a telepet vízzel ellátó kút. Traktorok hordták a vizet az állatok itatására. Ez ugyancsak növelte a termelési költségeket. Így hiába dolgozott még oly lelkiismeretesen a telepen a tsz leajobb szocialista brigádja, a ráfizetést nem lehet elkerülni. A korábbi egy-két évben meredeken emelkedtek a növénytermesztés termelési grafikonjai a gazdaságban. A jó eredmények táplálták a derűs bizakodást, amely még a taKontárkodás nélkül elemes követni, hiszen hasonló gondok nemcsak Csurgón vannak.' Sz. L. valyi szerény gabonatermés után is megmaradt. Csak november végén döbbentek meg, mikor a kukorica 220 vagonnal kevesebbet termett a tervezettnél. Nagy csalódás volt ez, hiszen az 1975. évit is túlszárnyaló jó termés reményében 10 millió forintért vásároltak műtrágyát és növényvédő szert. Végül is drágábban termeltek — kevesebbet. Pedig, mint az elnök mondta, a lemaradás ellenére a kukoricatermesztésben javult legjobban a technológiai fe gyelem, a munkaszervezés, ott legkorszerűbbek a gépek. Űjabb keserű ellentmondás: ahol javult a munkaszervezés, az időjárás húzta keresztül a számításokat, ahol viszont ideális volt az időjárás, ott a mulasztások sora okozott terméskiesést. Tulajdonképpen fejlődik-e a mernyei tsz? Igen, méghozzá gyorsan. Mikor Takács Dezsőt három éve elnökké választották, mélyponton volt a gazdaság. Azóta a közös vagyon maid 30 millióval gyarapodott. Akkori 30 milliós termelési értékük több mint másfélszeresére nőtt, árbevételük pedig tavaly már 57 millió forint volt. Az 1973-as követelményekhez képest a munka minősége, hatékonysága is sokat javult. Csakhogy ma már 1977-et írunk! Alighanem ez a mernyei eredmények ellentmondásosságának nyitja. Túlszárnyalják a régebbi szintet, de nem felelnek meg a szabályozórendszer által diktált új követelményeknek. Ennek belátását tükrözik az idei tervek. Szarvasmarha-telepükön rekonstrukciót terveznek. Többször is hangsúlyozták: a legolcsóbb megoldást, választják. Négyszeresére, 32 hektárra növelik a zöldségfélék termő- területét. Gyümölcsből 18 vagonnyit kívánnak értékesíteni. A sertéstelep az idén először már egy negyvenmilliós beruházástól elvárható szinten termel. 4288 hízó kibocsátását tervezik. A terv a tavalyinál fegyelmezettebb és körültekintőbb munkát kíván. Ha megvalósul, feledteti majd az 1976-os megtorpanást, és egy év múlva a zárszámadási közgyűlésen nem lesz gondterhes csönd ... Bíró Ferenc FALUGYŰLÉSEK UTÁN A köz érdekében A kenyérszállításra korábban több faluban is panasz volt: néhány településre legföljebb hetente kétszer jutott szállítmány. Ma már legalább minden második nap friss ke nyeret esznek az emberek. Zökkenők voltak a tej- és tejtermékellátásban is. A legutóbbi falugyűlésen bejelentették: sikerült ezen is segíteni. Lad on a törpe vízmüvet hiányolta a lakosság. Már épül. Tótújfalun élelmiszer- boltot adtak át. Potonyban fölszerelték a nyilvános telefont. Szoros kapcsolat A felsoroltak közös vonása: valamennyi közérdekű javaslatot az 1975. évi falugyűléseken vetették föl a barcsi járás székhely- és társközségeiben. És ugyancsak jellemzője valamennyinek, hogy a legutóbbi falugyűléseken a beszámolót tartó vezetők bejelentették az említett gondok végleges megoldását. 1975-ben a barcsi járásban december végére szervezték á falugyűléseket. Bebizonyosodott: az időpont megválasztása nem volt szerencsés. Ezt mindenekelőtt a megjelentek száma bizonyította. Ezen okulva legutóbb — 1976-ban — »megnyújtották« ezt a szakaszt, s november elejétől december közepéig tartottak a rendezvények. Elsősorban a társközségek lakóinak az érdeklődése nőtt meg. Erről beszélt Vas Lajos, a Barcsi Járási Hivatal elnöke. — A járásban a megjelentek aránya csaknem 12 százalékos volt. s ezzel az eredménnyel elégedettek lehetünk. Az a tapasztalatunk, hogy a társközségekben igény van az ilyen rendezvényekre. Míg a korábbi években jóformán csak egyéni gondjaikat, panaszaikat mondták el a hozzászólók, most a körzet egészének fejlesztési terveihez igazították mondanivalójukat. — Ez azt jelenti, hogy a járás lakóiban nőtt a közéleti aktivitás? — Talán mondhatom így: sajátos utat követünk a barÁ vetőgépek már menetkészek esi járásban. Magyarázatként a szoros kapcsolatra kell hivatkoznom. A • községekben nagyon komolyan veszik a tanácstagi csoportüléseket. Ezeken nagy az aktivitás, és — talán ez a legdöntőbb — kötetlenebb körülmények között vitatnak meg egy-egy gondot, keresik annak megoldását. A esoportüléseken mindig ott van a járási hivatal képviselője, tehát mindkét oldalról bővülnek az információk. Ennek köszönhető a falugyűléseken tapasztalt fokozódó közéletiség: a községek lakóinak van mihez hozzászólniuk. Itt kaptunk mi is megfelelő ismereteket a közigazgatási egység operatív fejlesztési tervének az elkészítéséhez. S ezt nagyon fontosnak tartom: így tartalmazhatja a i érv egy-egy község, körzet megoldásra váró gondjait. Ugyanakkor a szoros kapcsolat alapján mód van arra is, hogy a hivatal munkatársai ismertessék a járás lakóival a megyei tanács fejlesztési elképzeléseit. Mindig csütörtökön Már készen van az 1977. évi falugyűlések ütemterve, természetesen felhasználva az ez évi tapasztalatokat.. A rendezvények megtartására még hosszabb időt hagytak. À barcsi járásban az első falugyűlés október 6-án lesz Drá- vaszentesen, az utolsó pedig december 22-én Vízváron. A falugyűlések mindig csütörtökön lesznek. — A falugyűlések egyre inkább fórummá válnak. Ugyanakkor a helyi tanácsok igyekeznek ezeket a rendezvényeket színesíteni. Ha mindennek meg akarunk felelni, nem lehet elég időben kezdeni a felkészülést. Példaként említem meg, hogy ebben az évben két tanácsi körzetben (Homokszentgyörgy és Bábó- csa) a »faluszéoítést« a falugyűlések előtt fejezik be. Így mindjárt mód lesz az eredmények értékelésére is. Ez — véleményeim szerint — szoro~ sabb közösséggé kovácsolja az embereket, mert a falu népe a pontosan meghatározott cél érdekében szívesebben dolgozik. A barcsi járásban csaknem 31 ezer ember él. A legutóbbi falugyűléseken 270 közérdekű bejelentés hangzott el. A terület mozgalmasságát, az iparosodás diktálta »forrongást« mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezekből a bejelentésekből 110 a közlekedésre, az út- és járdaépítésre vonatkozott. A fejlődés —mondja Vas Lajos — mindig újabb és újabb közérdekű problémát vet föl. — Ilyen például az egészségügyhöz kötődő egyik gondunk. A tárgyi és személyi feltételek jók a járásban, 1973 óta mégis megkétszereződtek az ezzel kapcsolatos közérdekű bejelentések. Az egészség~ ügyi integráció eredményeként a barcsi járás a nagyatádi kórházhoz tartozik. Csakhogy a h omokszentgyörgyi körzet lakói — a közlekedési nenéz- ségek miatt — nem tudják megközelíteni a várost. Kértük: tartozhassanak a kapós- vár; Kórházihoz, mint korábban is. A közérdekű bejelentést továbbítottuk a megyei tanácsnak s az engedélyt megkaptuk A merev rendelkezést feloldották... Nem érte őket csalódás A társközségek lakói gyakran tartanak attól, hogy »elnyomják« őket. Csakhogy a közérdekű bejelentésekkel nemcsak a tanácsi szervek foglalkoznak. Elsősorban a pártszsrvek tárgyaliák meg a falugyűléseken elhangzottakat, de ugyanez a tapasztalat a termelőszövetkezetnél is. A cél az. hogy a fórummá váló falugyűléseken mindenki ott legyen, aki a kérdésekre válaszolni tud. A járási hivatalban a pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztály vezetője a felelős azért, hogy a különböző ágazatokat érintő közérdekű bejelentéseket megvitassák. Bár a járásban két olyan terület is — Barcs és Homokszentgyörgy körzete — van, amely nagysága miatt fokozott figyelmet érdemel, a többieket sem hanyagolják el. Ez kiderült a legutóbbi falugyűléseken: sehol sem hangzott el. hogy akár egy község lakóit is csalódás érte volna. Mészáros Attila Négyszázhúsz mázsás cukorrépaátlagot tervez a kaposvári tangazdaság Tegnap az utolsó csavarokat húzták meg a negyedik vetőgépen. Tízezer őrá társadalmi munka a hűskomb:ná!ban w * Ötvenhat brigád felajánlása Tavaly mindössze egyetlen kontárt kellett a Csurgói Nagyközségi Tanács szabálysértési előadójának felelősségre vonnia. Jelentős változás ez, ha az előző évek adataival hasonlítjuk össze, amikor gyakran idéztek meg szabálysértési tárgyalásra a különböző üzemek kontártevékenységen ért dolgozóit. Korábban, azt hitték, hogy a szigorú bírság kiszabásával eredményt érhetnek eL Azután rájöttek: ez nem oldja meg a szolgáltatási gondokat. Ezért a szabálysértési eljárások után megkeresték azokat, akik szakmai felkészültségük alapján képesek valamilyen szolgáltatói tevékenység ellátására. Szót értettek ebiben az üzennek vezetőivel is, ők ugyanis régebben nem szívesen járultak hozzá, hogy dolgozóik valamilyen ipari tevékenység folytatására működési engedélyt váltsanak ki. Arra hivatkoztak, hogy az, aki szombaton vagy vasárnap is dolgozik, a hét első napjaiban az üzemben pihend ki magát. Persze, ennek a veszélye, illetve lehetősége azoknál is fennáll, akiknek nincs működési engedélyük. Sikerült hatni mind a szakemberekre, mind az üzemi vezetőkre, s ma már 29 vállalati dolgozónak van működési engedélye ipari tevékenység folytatására. A vb-titkár elmondta, hogy a jogtalanul munkát vállalókat a jövőben is felelősségre vonják. Huszonöt társadalmi aktívájuk tevékenykedik a nagyközségben, az ő feladatuk a kontárok működésének földerítése, megelőzése. Persze, azt a tanács vezetői sem állítják, hogy Csurgón ma már egyáltalán, nem lehet találni kontárokat, s mindenki csak érvényes működési engedély birtokában vállal el valamilyen munkát. Sikerült azonban 29 emberrel, s vállalati vezetőkkel is megértetni, mennyire fontos a javítószolgáltató tevékenység fejlesztése. S ez jelentős eredménynek számít. Ezt a módszert másutt is érMegyénk legnagyobb cukor- répatermelő üzeme a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság. E növénynek a munkáinál döntő szerepük van a gépeknek. Felkészítésükről és a gazdaság terveiről Dús István termelési igazgatóhelyettes tájékoztatott: — Ötszázötvenkét hektárról takarítottunk be tavaly répát, s a tervezettnél 11 mázsával többet, 391 mázsát adott hektárja. Az idén hasonló nagyságú területen 420 mázsás átlagot irányoztunk elő. Ez húsz mázsával több, mint ameny- nyit az V. ötéves terv végére, 1980-ra terveztünk, de nem érhetjük el minden évben azt a hozamot, melyet az idén várunk. Meghatározó ugyanis, hogy hova kerül a répa. Az idén például a legjobb területet kapja. Cserepesen vetjük el, tavaly viszont . Gázlópusztán és Rózsamajorban termeltük, és az utóbbi rész gyenge hozama rontotta az átlagot. Mivel az idén nem vesznek újabb gépeket, fokozottan szükség van a meglevők alapos felkészítésére. Tavaly vásárolták a francia gyártmányú Herieu-gépsort, mely önjáró kiszedő- és fejelőegységből áll, s ezt egészítették ki egy vontatott felrakóval. Evvel a gépsorral egy-egy kampányban 200—250 hektárról szedhetik ki a répát. Van a gazdaságnak két szovjet gyártmányú KSZ—6-os, két mon- ! kamenetet végző — kiszedő és . felrakó — gépsora is, ame- J lyet egy fejelővei tesznek teljessé. (Még két-két csehszlovák, illetve. francia fejelőgépük van az említetteken kívül.) — A műhelyben pontos ütemterv szerint folyik a cukorrépavető gépek és a kom- binátorok javítása — mondta a gazdaság igazgatóhelyettese. — Felkészítjük a permetező- gépeket is a vegyszeres növényvédelmi munkákra. A gyomirtásnál új szerek kombinációját alkalmazzuk. Három saját és egy cukorgyári vetőgépet — ez utóbbit az Urebetin társulás adta ki használatra — kellett rendbe hozniuk a szerelőknek. A vetőgépek már menetkészek. Munkásgyűlést tartottak tegnap, a délutáni műszakvál- táskor a Kaposvári Húskombinátban. Ezen a vá’lalat 5G szocialista brigádjának képviselői jelentették be. hogy csatlakoznak a Csepel Vas- és Fémművek munkaversenyfelhívásához. Az idei terv teljesítésére, a minőség és a gazdaságosság javítására. a beruházás határidőre történő megvalósításának segítésére tettek felajánlást. Milyen feladatok várnak ebben az évben a húskombinát több mint kétezer dolgozójára? A munkásgvűlése- Kovács Endre főmérnök elsőként az alapanyag-biztosítást említette: a háztáji gazdaságokban hizlalt sertések számát 20 százalékkal növelik. Az idén 264 ezer sertést, 22 ezer szarvasmarhát vágnak le, s egyebek mellett 720 vagon húskészítményt gyártanak a tervek szerint. Exportra 1900 tonna marhahúst. 3500 tonna hasított félsertést és 480 tonna darabolt húst szállítanak. Ezenkívül 90 ezer juh is szerepel az exporttervben. Az idén ismét szállítanak a Közös Piac országaiba húst. A megrendelés mellé azonban a korábbinál sokkal szigorúbb higiéniai kikötéseket tartalmazó előírás is érkezett: ennek megfelelni csak akkor tud a vágóhíd, ha az ott dolgozók betartják a szigorú szabályokat. A vágóhidat május 1-ig az új igényeknek megfelelően átalakítják. Jelentős beruházások folynak, illetve kezdődnek a Kaposvári Húskombinátban. A rekonsiru kció előkészítéséhez tartozik az új tmk- és gépkocsijavító műhelv építése, amelyet május végére be kell fejezni. Az épülő új üzem területének előkészítése is a következő hetek, hónap6k fontos feladata. Ezek megoldását vállalták a brigádok. A felvásárlást végzők arra tettek felajánlást, hogy a vágóhíd folyamatos üzemének biztosítása mellett mindent megtesznek azért, hogy az élőállatexport az ütemtervnek megfelelő legyen. A brigádok összesen 10 ezer óra társadalmi munkát vállaltak. melyet az üzemben szándékoznak ledolgozni. Ez brigádtagonként tíz óra munkát jelent; a tegnapi felszólalók azonban már — a beruházás előkészítésének gyorsítására — hat órával megtoldot- ták ezt. A vállalások között fontos szerepe van az anyag- és energiatakarékosságnak: a folyamatos üzem zavarása nélkül az év első felében gáztüzelésre térnek át a húskombinátban. A felajánlások közül még egy vállalást érdemes kiemelni: növelik az olcsóbb húskészítmények arányát a boltokban.
