Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

Háztáji kertészkedés (II.) Á fóliaház felállítása Gondolni kell a kártevők elleni védekezésre is A fóliás termelés hasznáról,1 a fólia kiválasztásáról a múlt héten írtunk. Most. nézzük meg a fóliaház felállítását. A felhúzás első műveleteként 30 centiméter mély és 30 centi­méter széles árkot ásunk a fóliaház két oldalán, közvetle­nül a bordák mentén. Ezután a vázon található éles, kiálló részeket leeső fóliacsíkokkal betekerjük, hogy a fölhúzan­dó fóliapalástot meg ne sért­sük, 'ki ne szakítsuk. Ezt a munkát gondosan végezzük el, mert bármilyen kis sérülés esetén a szél könnyen Kisza­kíthatja a palástot. E munka végeztével kezdjünk a fóliapa­lást felhúzáséhoz. Ezt a mű­veletet lehetőleg szélcsendes időben, és legalább négyen végezzük. A ráhúzott fólia két végét az árokba helyezzük, 'kisimít­va az árok vonalai mentén, és ideiglenes rögzítésképpen földkupacokat dobáljunk bele. A gyors rögzítés után még do­báljunk földet mindkét olda­lon, súlyozásra. Ezután követ­kezik a fóliapalást kifeszítése. A műveletet az egyik oldalon kezdjük el; megfogjuk a fólia szélét és egyenletes lassú emelésekkel feszítsük, és iga­zítsuk a bordákhoz a fóliát. A feszítő erőt a beledobált föld adja. A munkát a másik oldalon is elvégezzük, majd szórjunk még földet az árok­ba, 'körülbelül 30 centiméter magasan. A fólia szabad végét ezután hajtsuk vissza, s ezt is gondosan takarjuk be földdel. A tulajdonképpeni feszítőerőt * tehát a fóliahurkába csoma­golt föld fejti ki. Az így el­készített takarás minden szél­nyomás ellen biztos védelmet nyújt. A végeknél a fóliát földdel teli­töltött mű­anyag zsákok­kal rögzítsük — úgy, hogy az összefogott palástra ráhe­lyezzük. Erre a célra az üres műtrá- gyás zsákok kiválóan al­kalmasak. Szellőző­nyílás egyelő­re nem kell, bármilyen hosszú fólia­házat készí­tettünk. Erre akkor kerül­jön majd sor, ha a végek szellőzése ke­vésnek bizo­nyul. Ez eset­ben éles kés­sel kör alakú nyílást vágunk a paláston, mindkét, oldalon. (A kör át­mérője legalább egy méter le­gyen !) A szellőzőnyílásra majd fóliafedlapot kell he­helyezni. A fedlap szélesebb, mint a nyílás, s mindkét ol­dalon túlér a bordákon. A fedlap két szélébe zsineget forrasztunk, ezzel tudjuk majd kifeszíteni s a földbe vert karókhoz kötni. Mindezek után el kell vé­gezni az ültetés, vetés előtti talajmunkákat. Az ősszel föl­ásott talajt érett, átrostált is­tállótrágyával megszórjuk, négyzetméterenként 10—15 ki­logrammot számolva, majd jól | a talajba gereblyézzük. Ezzel j tesszük lehetővé, hogy a ki- Î ültetett növények gyökerei a1 Gyógyítás és megelőzés Az emlő röntgenvizsgálata gyorsan átmelegedő talajban fejlődjenek. A fóliaház belső klímája nemcsak a növényeknek te­remt optimálisabb feltételeket, hanem a talajkártevők is job­ban elszaporodnak. Ezért a talajkártevők elleni védelem­re is most kell gondolni. A lótetű és pajorok ellen a Ba- sudin, vagy a Lindános szu­perfoszfát kiszórásával és a talajba keveredésével véde­kezhetünk. Ha mindezeket a munkákat elvégeztük, nyugodtan várhat­juk a megfelelő időpontot, amikor a növények vetését, kiültetését megkezdhetjük. K. F. (Folytatjuk.) Nemrég az egyik tv-adás- ban megismertették a nézőket egy újabb röntgenvizsgálattal, amely nagy biztonsággal ki­mutatja, hogy van-e az em­lőben kóros elváltozás, és ha van, jó vagy rosszindülatú-e. Hasonló vizsgálattal már 30— 40 évvel ezelőtt is kísérletez­tek, de ezek a nem tökéletes módszereik, gépek és a meg­felelő filmanyag hiányában nem jártak megbízható ered­ménnyel. Ma, amikor a feltételek már lényegesen megjavulták, a ka­posvári kórházban — és az országban még néhány helyen — évek óta jó eredményeket értünk el e betegségek korai kimutatásában. E vizsgálati módszer 20—30 százalékkal biztosabb a korábbiaknál, me­lyekkel az emlőrákot próbál­tuk kimutatni. Maga a vizs­gálat — amely munka-, idő- és anyagigényes — a betegek szempontjából nagyon egysze­rű : mindkét emlőről sima röntgenfelvételeket kell ké­szíteni. Semmiféle feltöltést nem alkalmazunk, ezért nem jár fájdalommal sem, és a vizsgálat után sem léphetnek föl komplikációk (például gyulladás). A töltéses vizsgá­lat igen Titka; ezt csak mint kiegészítő vizsgálatot használ­juk. A kaposvári kórház rönt­genosztályán 1966 óta — az Orvos továbbképző Intézet után elsőként — kezdtünk foglalkozni az emlő röntgen- vizsgálatával. Már az első években jók voltak a vizsgá­lati eredményeink, s később, amikor a vizsgálati feltételek1 javultak, megközelítettük a más országokban elért szín­vonalat. Azóta ezek a vizsgá­latok nálunk a mindennapi, úgynevezett rutinvizsgálatok- hoz tartoznak. E röntgenfelvételek nélkü­lözhetetlenek az onkológusok és a sebészek számára. Így tájékozódhatnak az emlőben levő elváltozás helyéről, ter­jedelméről — főleg ha rejtett a daganat, vagyis kézzel nem tapintható. Tíz év óta több olyan nőt tartunk nyilván, aki ha nem jött volna időben és a röntgenvizsgálat nem készült volna el — és nem végezték volna el a műtétet —, már nem élne. Helyesen tette töb­bek közt az a 40 éves nő, aki mikor észrevette a csomót az emlőjében azonnal jelentke­zett az orvosánál, aki elküld­te röntgenvizsgálatra. Rossz­indulatú daganat kezdeti tü­netét mutattuk ki, azért azon­nal meg kellett operálni. Ez hét évvel ezelőtt történt, s az egykori beteg azóta egészsé­ges. A műtét után két ízben is sugárkezelést kapott, s rendszeresen jelentkezik el­lenőrzésre. A másik eset azzal az 52 éves, háromgyermekes asz- szonnyal történt, aki érezte ugyan, hogy csomó van az egyik emlőjében, de még az orvosnak sem mutatta meg, mert szégyellte. S olyan ké­sőn jelentkezett vizsgálatra, hogy akkor segíteni már nem lehetett. Így felelőtlensége miatt három gyermek maradt árván. Egyik paciensünk 56 éves. Egyik emlőjében — szűrővizs­gálat alkalmával — a* daganatot tapintott ki. A rönt­genvizsgálat azonban a másik emlőben is fölfedezte a daga­natot, amelyet — mivel ki­csi volt — a vizsgáló orvos tapintással nem talált meg. Ez volt a rosszindulatú daga­nat, míg a másik — amelyet tapintani lehetett — jóindula­túnak bizonyult. Ez esetben is eredményről számolhatunk be, mert a beteg megfelelő sugár- és sebészeti kezelés után évek óta jól van. ö is rendszeresen jelentkezik el­lenőrzésre. Sok hasonló esetet tudnék még felsorolni. Tízéves anya­gunk eredményei bizonyítják; az emlőrák gyógyításában « legfontosabb feltétel a korai felismerés. Ezt itt fokozottab­ban szem előtt kell tartani, mint más betegségeknél. A lehetőség pedig min­denki számára adva van, hogy időben megjelenjen az ingye­nes onkológiai vizsgálaton. S ha figyelembe vesszük, hogy az emlőrák gyakoriság szem­pontjából a női rákok közül a harmadik helyet foglalja el, mindent meg kell tenni korai felismerése és gyógyítása ér­dekében. Ebben a beteg rend­kívül sokat segíthet az orv ás­nák. Dr. Hiev Dia Kora tavasz a kiskertben Februárban a gyümölcsfák még nyugalomban vannak. Ez azonban már a kényszerpihe­nés időszaka. Ha nincs erős fagy, érdemes ilyenkor elvé­gezni termő gyümölcsfáinkon a kéregkaparást. Az ápolási és fatisztogató mechanikai munkák sorát) távolítsuk el a lisztharmattal fertőzött vesz- szőket és a 'kalifomiai-pajzs- tetű fertőzését jelző, fás ré­szeket. A sebzési felületeket minden esteben vágjuk simára és kenjük be fasebkátrány- nyal. Távolítsuk el a monília te­lelését biztosító gyümölcsmú­miákat és galagonyapille her­nyóit tartalmazó hemyófész- keket. A kaparékot — a to­vábbi veszély elkerülésére, semmisítsük meg. Most kell elvégezni a fali ritkító metszését is. A fölös­leges ágak eltávolításával per- metanyag-megtakarítást is el­érhetünk. Ha a hónap vége felé az időjárás megengedi, akkor az almatermésűek és csönthéjasok termőkaros or­sóin és sövényeken elvégez­hető a termőrészifjító met­szés. Február végén, ha az idő enyhül, már elkezdhetjük az oltóvesszők szedését. Az átol- tás céljából szedett oltványo­kat az oltás elvégzéséig kö­tegelve és homokba rakva — esetleg műanyag zacskóban — fagymentes helyen kell tá­rolni. A szőlő telepítése előtt — ha ez még hátra van — lás­sunk hozzá a terület forgatá­sához és trágyázásához. Ha még nincs szaporítóanyag, ak­kor a beszerzéséről haladék­talanul gondoskodni kell. Mielőtt berendeznénk a fürdőszobát OTTHON A fürdőszoba nem »mellék- helyiség«. Hiszen itt kezdjük napunkat, s ide térünk este, hogv megszabaduljunk mind­attól a portól, fáradságtól, amely egész nap ránkragadt. Épp ezért, úgy kell berendez­nünk — bármilyen kicsi is —, hogy ne csak testi tisztasá­gunkat, hanem kissé lelki fel­üdülésünket is szolgálja. So­kan nem tudnak ellenállni az utóbbi években megjelent csempék, padlóburkoló lapok szín- és mintaorgiájának. S az »eredmény«: zavaró, nyo­masztó színkavalkád — sok pénzért. Egy fürdőszobát be­rendezni ugyanis nem olcsó mulatság. Milyen is legyen hát a für­dőszoba? Mindenekelőtt el kell dön­teni, melyik lesz a helyiség uralkodó színe. Ehhez alkal- • mázzuk a kiegészítő színt. Te­gyük föl, hogy hagyományos, fehér szaniterberendezés mel­lett dönt a ház asszonya. Eh­hez bátran vehet bármilyen színű és mintázatú csempét. De vigyázzon a burkolattal! Mert hiába fehér az alapszín, ha a falra mintákat rak, a földre csakis egyszínű metla- chi vagy mázas cserép kerül­het. Olyan, amely harmonizál a falra kerülővel (vagy fordít­va). A fehér csempe — bár na­gyon sok híve van — nem a legjobb: túlságosan rideg, s az ember úgy érzi, mintha kór­házi műtőbe került volna ... De ha valaki már megvette a fehér csempét vagy a régi fürdőszobát annak idején fe­hérrel borították, neki sem kell kétségbe esnie: egyetlen mintás felső sorral meglepő hatást érhet el. Ahol pedig még nem kezdték el a mun­kát, ott tegyék mozgalmassá falat — úgy, hogy elszórtan, mozaikszerűen egy-egy min­tás csempét is illesszenek a fehér felületbe. Ugyanezt megismételhetik a kád olda­lán is. CSALAD Pulóver, sapka, kesztyű Kézimunka otthon, szabad időben kellemes hatást kelt a csomós felület. Nemcsak az egyszínű, haneim az ombré fonal ár­nyalt, több színűre festett vál­tozatai is igen kedveltek, di­vatosak. Az alpakka 30 százalék gyapjú, 50 százalék acryl és 20 százalék alpakka keveréke. Nagyon könnyű, rugalmas, kö­zépvastag fonal. Egy rövid ujju női pulóverhez bőven elég 15 dkg fonal, kisebb ter­metre még hosszú ujjú is ki­telik belőle. Keresett kézáimunkafonal ismét a mohair, amely 55 szá­zalék gyapjút, 20 százalék ac- rylt és 25 százalék mohairt tartalmaz. A szál rugalmassá­gából ered, hogy csak lazán szabad földolgozni, a kötés­vagy horgolásmintát is úgy válasszuk meg, hogy habos, csípkeszerű hatást keltsen a kiész munka. A bolyhos fonalat főként kardigán, pulóver, kendő, stó­la, sapka készítésére ajánlják. Jó ötlet és külföldi kézi- munkalapokban gyakori lát­vány a kötött együttes is, amely pulóver-, sapka-, sál-, kesztyű- és harisnyagamitú- rából álL A nők többsége szívesen köt, horgol szabad idejében. Az így készült holmik nem­csak csinosak, divatosak, ha­nem egyéni ízlést is tükröz­nek. S ami nem mellékes: ke­vesebb kiadással járnak. Szak- üzleteinkben szebbnél szebb fonalak között válogathatunk; sokszor a nagy választék miatt vagyunk tanácstalanok. Az egyik legkeresettebb fo­nal a bükié. A vékonyabb és vastagabb típusú, cérnázott gyapjúszál egyaránt köthető 4-es vagy 5-ös tűvel. Érdekes, GÉPKOCSIK (I.) 1 2 3 4 5 * 6 7 8 9 10 n * 12 13 $ 14 15 # 16 17 * 18 $ 19 21) m 21 22 m * 23 24 * 25 26 * 27 28 * 29 m 30 31 32 33 $ 34 35 36 m 37 VÍZSZINTES : Megfejtendő. Hölgy. Erőssé tesz. Pakol. Rágcsáló állat. Földforgató. Egri Márta. Félig Nándor. Kidől — hangtalanul ! Megfejtendő. A body Béla. V. O. Záray Márta. Kieszelt. Lám. Hona — becézve. Megfejtendő. Lángol. Közterületre. Nézd. Megkülönböztetés. Gyermekintézmény. 1. 6. 10. 12. iá. 14. 15. 16. 18. 19. 21. 22. 23. 25. 27. 20. 30. 33. 34. 35. 36. 37. FÜGGŐLEGES 5 1. A levegőben mozog. 2. Hegycsúcs. 3. Szúrófegyver. 4. Vízben mozogni 5. Sportág. T. A víz medre (+•). 8. Megfejtendő. 9. Allatlakásba (+’)• 11. Művészeti ág. 17. Csodálat. 19. Semmikor. 20. Névelő. 22. Megfejtendő. 24. Kérdőszó. 25. Kijut. 26. Tejtermék. 28. Valamennyit. 31. Maró folyadék. 32. Ina betűi keverve. 34. Félig ugró! Beküldési határidő: 1977. feb­ruár 21-én, hétfőn délig. Kérünk benneteket, hogy a szükséges so­rokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »►Gyermekkereszt­rejtvény-« ! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése : Pusztatű, kőrajz, fa­metszet, borzolás. Kántor Zsuzsa Portyáző tigri­sek című könyvét nyerte: Szabó Katalin (Kaposvár), Király László (Hetes), Kecskés Gábor (Tab), Tí­már István (Gyékényes). A könyveket postán küldjük *L

Next

/
Thumbnails
Contents