Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

Megnyílt a leszerelési bizottság tavaszi ülésszaka Kedden Genfben megnyílta leszerelési bizottság tavassá ülésszaka. Az ülésszak hom­lokterében olyan fontos prob­lémák állnak, mint a nukleá­ris fegyverkezési hajsza be­szüntetése, a nukleáris fegy­verek számának csökkentése, majd felszámolása, az új tí­pusú tömegpusztító fegyve­rek létrehozásának tilalma, az államok katonai költségveté­sének csökkentése stb. A keddi ülésen szólalt fel Viktor Lihacsov, a Szovjetunió képviselője. Beszédében hang­súlyozta, a Szovjetunió min- dep erejével azon munkálko­dik, hogy valóra váltsa a békéért és a nemzetközi együttműködésért folyó harc­nak az SZKP XXV. kong­resszusán elfogadott program­ját. Tudományos munka a Szaljut—5 fedélzetén . V. Gorbafko és J. Glazkov szovjet űrhajósok orvosi-bioló­giai kísérletek sorozatát végzik a Szaljut—5 orbitális űrál­lomáson. Képünkön: Viktor Gorbatko, az űrhajó parancs­noka. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) Soares sajtóértekezlete Boldog gyermekkorért egy békés világban Befejeződött a CIME A elnökségének háromnapos kibővített ütése Huszonegy ország 24 gyer­mek- és úttörőszervezetének képviselői tanácskoztak három napon át Budapesten a DÍVSZ székhazában: idei első kibő­vített elnökségi ülését tartotta a Gyermek- és Serdülőkori Mozgalmak Nemzetközi Bi­zottsága (CIMEA). A tanács­kozáson felszólalt a vendég­látó gyermekszervezet képvi­seletében Szűcs Istvánné. a Magyar Üttörők Országos Szövetségének főtitkára. Kedden, a tanácskozás záró­napján ünnepelte a DÍVSZ gyermekszervezete 19. szüle­tésnapját: 1958. február 15-én hozott határozatot ugyanis a DÍVSZ budapesti végrehajtó bizottsági ülése — a gyerme­kek jogainak védelméért, a haladó gyermekszervezetek munkájának összehangolá­sáért — a CIMEA megalakítá­sáról. Mint az úttörőszöve'-sé? főtitkára elmondta, a CT ME A székhelye Budapest, s élén je­lenleg magyar főtitkár áll. Az úttörőszövetség a jövőben is mindent megtesz annak érde­kében, hogy a CIMEA méltó helyet foglaljon el a nemzet­közi ifjúsági és gyermekmoz­galomban, hatékonyan közre­működjön közös céljaink meg­valósításáért: boldog gyer­mekkorért egv békés világ­ban. A most kezdődő iubüeu- ml évben — a CIMEA meg­alakulásának 20. évfordulójá­ra való készülődés jegyében — a magyar gyermekszerve­zet is igyekszik sajátos esz­közeivel népszerűsíteni a CI­MEA tevékenységét. A főtitkár foglalkozott a gyermekmozgalom történeté­nek idei várható legnagyobb rendezvényével: július 21-e és augusztus 3-a között Moszkvában és Artyekben rendezik meg az első nemzet­közi gyermekfesztivált. Az út­törőszövetség is örömmel üd­vözli a fesztivál gondolatát. A hazai úttörőnyár esemé­nyeit, az úttörőszövetség kü- ’önböző rendezvényeit is fel­használják arra, hogy a kis­dobosok és az úttörők megis­merkedjenek a gyermekfeszti­vál alapgondolataival, a béke és a barátság eszméivel. A magyar gyermekszervezet ak­tív részese a XI. VIT előké­szítésének — a Magyar Üttö­rők Országos Szövetsége tag­ja a múlt év őszén megalakí­tott magyar nemzeti előkészítő bizottságnak. A háromnapos tanácskozás záróakkordjaként a részvevők elfogadták a CIMEA 1977. évi munkatervéről, s az 1979-es nemzetközi gyermek­évről szóló dokumentumokat. Ezenkívül felhívást intéztek a CIMEA tagszervezeteihez és a nemzetközi bizottsággal ba- rátian együttműködő gyer­mekszervezetekhez a CIMEA jubileumi évének programjá­ban való részvételre. (MTI) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közleménye az állami földek tartós használatba adásáról Portugália márciusban be­nyújtja csatlakozási kérelmét a Közös Piachoz és reméli, hogy a kilencek a jövő év fo­lyamán kedvező választ ad­nak, jelentette ki kedden lon­doni tárgyalásai befejeztével tartott sajtóértekezletén Mario Soares portugál miniszterel­nök. Soares ezt követően kö­zös piád körútja következő állomására, Dúblinba utazott. A portugál kormányfő han­goztatta, hogy Callaghan brit miniszterelnök teljes támoga­tásáról biztosította Portugália csatlakozási szándékát. Soares arra számít, hogy a közös piaci felvételi tárgyalásokon Anglia lesz Portugália fő szó­szólója. Kérdéseikre válaszolva szán­té visszhangozta Callaghan hétfő esti pohárköszöntőjének azt a megállapítását, hogy Portugália csatlakozása a Kö­zös Piachoz »növeli a demok­rácia stabilitását Portugáliá­ban és Nyugat-Európában egyaránt«. Soares nem hagyott kétséget afelől, hogy nem a fasizmus újjáéledésétől. ha­nem a kommunista pártok be­folyásának növekedésétől fél­ti a »demokráriát« Nyugat- Európában. A portugál miniszterelnök megállapította, hogy országa iparosítottság tekintetében messze elmaradt Nyugat­Európa átlaga mögött, mégis úgy vélekedett, hogy Portu­gália kb. 1985-re képes lesz »teljesen integrálódni« az EGK-ba. Szerinte Portugália lendületes gazdasági fejlődése »elképzelhetetlen« a Közös Piacon kívül. Elhárította a népszavazás gondolatát, mondván, hogy a parlament­ben képviselt pártok a KP ki­vételével — támogatják a be­lépést. (Folytatás az 1. oldalról) lehetőségét körültekintően megvizsgálják, mert csak ezt követően lehet a tartós hasz­nálatba adás kérdésében dön­teni. Ha a tartós használatba adás lehetséges, akkor azok igényeit, akik ilyen parlag­földet bejelentenek, elsődlege­sen kell kielégíteni. A minisztérium kéri az ér­dekelt helyi tanácsokat, hogy alapos szervező munkával, nagy gondossággal minél előbb vizsgálják meg az ille­tékességükbe tartozó külterü­leti parlagföldek tulajdoni vi­szonyait, s — az érdeklődők igényeit is figyelembe véve — jelöljék ki azokat a terüle­teket. amelyek nagyüzemileg nem hasznosíthatók, s már a tavasz folyamán használatba adhatók. (MTI) A magyar tengeri flotta Útnak indult a Csokonai Február elején indult el Rotterdamból első útjára a magyar tengeri flotta új hajó­ja a 11 600 bruttó regiszter tonnás Csokonai. Az év hát­ralevő részében még egy 11 600 BRT-és és három egyen­ként 3700 tonnás hajót szál­lít hazánknak a lengyel hajó­gyártó ipar. A Szovjetunióban épülő 14 600 BRT-és hajóval együtt Magyarország tengeri vízi járműveinek befogadóké­pessége meghaladja majd a százezer tonnát. Tengerhajózásra is alkalmas hajóparkunk fejlesztése az Fölveszünk járműjavító részleghez kárpitos és fényező szakmunkást, fényező munkára betanított segédmunkást, valamint gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket. Jelentkezés: Kaposvári Vasipari Műszaki Szövetkezet, Achim A. u. 12—16. (A személyzeti vezetőnél.) (68154) 50-es évek végién kezdődött; a flotta akkor jórészt 1100 tonnás hajóegységekből állt. A magyar tengerhajózás azon­ban csak a 70-es évekre lett számottevő, mivel hazánk kül­kereskedelmi forgalma a kö­zel-keleti, az afrikai és a tá­vol-keleti országokkal bővült. Az óceánhajózás 1968-ban in­dult meg — a bolgár ipar ál­tal gyártott 6200 BRT-és Hun­gáriával és Budapesttel. A Szovjetuniótól vásárolt 13 000 tonnás Ady és Petőfi szolgá­latba állításával indultak a távol-keleti járatok. A IV. öt­éves tervben három egyen­ként 4800 és hat 1600 tonnás hajóegységet állítottak forga­lomba. így a magyar hajózás kapacitása 66 ezer BRTA-ra emelkedett. A magyar külkereskedelem tengeri áruforgalma a IV. ötéves terv végén meghaladta a hárommillió tonnát. 1972- ben a magyar tengeri hajók által szállított árúk 40 száza­léka hazai áru volt. 1975-ben már csak alig több mint tíz százaléka. Ennek egyik oka. hogy a szállítások túlnyomó többsége időben és fölrajzi- lag jelentősen széthúzódik, ezéért a magyar hajók kül­földi fuvarok vállalásával já­rulnak hozzá az ország devi­zamérlegének javításához. Hazánk is tagja a KGST-or­szágok hajóbérlő és hajótulaj- donosi irodájának, amely a teherhajók tengeri szállításai­ban fontos szerepet vállal. A KGST gyorsan fejlődő tenge­ri flottája a 70-es évék ele­jén 2309 hajóból állt; ennek 67,8 százalékát a szovjet. 12.6 százalékát a legyei, s 0,7 szá­zalékát a magyar hajók adták, össz-befogadó képességük 14 964 732 bruttó regiszter ton­na volt. Az előjelzések szerint a vi­lágon a tengeren szállítandó áruk mennyisége évente 6—8 százalékkal nő; ennek megfe­lelően a hajópark kapacitása hatalmas fejlődést mutat. A világ tan-hajóállománya 1976 májusában 158 326 000 BRT-át tett ki. Párbeszéd — időhúzással Az esztendő egyik legizgal­masabb világpolitikai és egy­ben világgazdasági kérdőjele, az iparilag fejlett tőkés-or­szágok és a »harmadik világ« országai a fejlődésben lévő államok második nagy pár­beszédének esé'vei. Ha az ér­tekezlet az 1975 decemberi lényegében eredménytelen el­ső konferencia után másod­szor is összeül — eredmény­re csak akkor számíthat, ha elveti azokat a tévedéseket és illúziókat, amelyeket már a nyugati propaganda által használt mesterséges »Észak —Dél« szembeállítás is jel­képez. Új világgazdasági rend Az elnevezés mindenek­előtt azt feltételezi: a fejlődő országok egységes érdekű blokkjával (a Déllel) szem­ben egy ugyancsak egységes érdekű gazdaságilag fejlett blokk (az Észak) áll. Biz az állítás semmibe veszi a vi­lággazdaság és a világpoliti­ka alapvető választóvonalát. Azt. hogy mind a gazdaság- politikában. mind a harma­dik világhoz fűződő kapcso­latok kérdésében döntő több­ség van a fejlett tőkásor- szágok és a szocialista társa­dalmi rendszerű fejlett or­szágok között. Ez a torzítás annál is veszélyesebb, mert a harmadik világ egyes or­szágai hajlanak ennek az ál­lapotnak az elfogadására — ami persze a tőkésországok­nak nagyon jól megfelel. Az Észak—Dél konferencia (hivatalos nevén a Nemzet­közi Gazdasági Együttműkö­dési Értekezlet) csak akkor számíthat előrehaladásra, ha a valóságos és nagvon is po­litikai tényezőket figyelembe veszi. Egyelőre azonban nem sok jel mutat erre. A tanácskozás ötlete ere­detileg Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és Jamani szaúd-arábiai olaj­miniszter egyik, 1974-ben tartott megbeszélésén szüle­tett meg. A francia elnök el­képzelése a nawy olajválság kirobbanása utá+f az volt. hogy a szembenállás helyett a párbeszédet kell szorgal­mazni a fejlődő világ és a fejlett tőké=országok között. A másik táborban hosszas vita után végül érvényesült a fejlődő országok haladó cso­portjának az a követelése, hogv az értekezletnek nem szabad az ólai- és ene”gia- problémákra összpontosítania erejét. Ehelvett meg kell tár­gyalni az összes nyersanya­gok áralakulásának kérdését, ami a fejlődő országok több­ségét érinti. Ezen túlmenően lépéseket kell tenni egy »új világgazdasági rend« kialakí­tására. amely már messze túlmutat a nyersanyagok ár­rendezésének problémakö­rén. Ilyen előzmények után 1975 tavaszáig tartott, amíg sikerült összehozni egy elő­készítő megbeszélést. Ezen a vezető nyugati hatalmak »elméletben« kénytelenek voltak engedni. Beleegyez­tek abba, hogy négy bizott­ság alakuljon, amelyek nem­csak az olaj- és energiapmob- lémával, hanem általában a nyersanyagok kérdésével, a fejlesztési tervekkel, vala­mint a pénzügyi segélyekkel és kölcsönökkel is foglalkoz­nak. Kudarc Párizsban Ennek az »elméleti«, en­gedménynek az alapjára kez­dődött a konferencia ülése 1975 decemberében Párizs­ban. A tanácskozáson, ahol az Egyesült Államok, a Kö­zös Piac tagállamai és Japán mellett 15 fejlődő ország képviselői vettek részt, a szocialista világrendszer or­szágainak nem volt képvise­lete. Ez eleve meghatározta az erőviszonyokat a fejlődő országok haladó csoportjának kárára. Az értekezlet teljes kudarccal végződött. Az Egyesült Államok legfőbb gazdasági és politikai célja az olajár további emelésének megakadályozása volt. Mi­után ez nemcsak a többi fej­lett tőkésország érdekeinek felelt meg. hanem az olajat nem termelő fejlődő orszá­goknak is, az amerikai pozí­ció igen erős volt. Ennek megfelelően az amerikai de­legáció csak egv »nemzetközi energiaügynökség« létrehozá­sa mellett kardoskodott. El­utasította azt a gcndola+ot, hogy hozzanak létre több milliárd dollár értékű nyers- anyag-tartalék-alapot. amely- lyel szabályozni lehetne a nyersanyagoknak, a fejlődő országokat súlyosan érintő áringadozását. Még határozottabban el­utasították azt a követelést, hogy a nyersanyagok ár- szintjét valamiképpen kap­cson ák hozzá a fejlett tőkés országok ipari termékeinek áremelkedéséhez. A valódi okok A részvevők ezek után az­zal váltak el, hogy egy esz­tendő múlva Párizsban meg­tartják a konferencia máso­dik szakaszát. Ez az érte­kezlet azonban — amelynek 1976. december 15-én kellett volna összeülnie — elmaradt. A hivatalos indok az volt. hogy miután Amerika az egyik főszereplő — nem le­het konferenciát tartani a Carter-kormány hivatalba lépése és gazdaságpolitikájá­nak kialakítása előtt. A való­di okok ennél bonyolultab­bak és mélyebbek. A fejlett tőkésországoknak érdeke, hogy az értekezlet minél később üljön össze. Hiszen mindaddig, míg a jelenlegi helyzeten nem vál­toztatnak. évi 16—20 száza­lékkal fokozódik a »harma­dik világ« eladósodásának üteme« és az említett orszá­gok kivitelének 20 százalékát az adósságok kamatainak tör­lesztése emészti föl. Ráadá­sul: a kulcsszerepet játszó olaj frontján emelkednek ugyan az árak. de a termelői kartell, az OPEC súlyos bel­ső nehézségekkel küzd, és legutóbbi ülésén már csak­nem kettészakadt. Keresünk nagy gyakorlattal rendelkező, melegkonyhás vendéglátóipari üzemvezetőt, évi 16 millió Ft-ot forgalmazó — éttermet, bisztrót és büféket üzemeltető — kaposvári egység csúcsvezetői beosztásába Az állás f. év második negyedében elfoglalható. A pályázatokat — részletes önéletrajzzal — „Rekonstrukció 78” jeligére a 68045. szám­ra, írásban, a Magyar Hirdető Somogy megyei Központjába kérjük. (68045)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents