Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

Moszkvában megnyílt a békeerők világfóruma Közlemény a magyar-török külügyminiszteri találkozóról (Folytatás az 1. oldalról) A moszkvai békefórum rész­vevői felállva, dübörgő taps­sal köszöntötték a szónoki emelvényre lépő Luis Corva- lánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát, aki egy hó­nappal ezelőtt szabadult ki a világ haladó közvéleménye ál­tal kibontakozott nemzetközi szolidaritási mozgalom ered­ményeként a fasiszta junta börtönéből. Corvalán felszólí­totta a jelenlevőket: tegye­nek meg mindent az összes chilei politikai foglyok meg­mentése és kiszabadítása ér­dekében. Corvalán méltatta a nemzet­közi békemozgalom, különös­Husszein király Asszuánban Az arab világban az utób­bi időben egyre gyakoribbá válnak a magas szintű tár­gyalások; most Husszein, Jor­dánia királya folytat eszme­cserét Szadat elnökkel. A kis termetű, de nagy vitalitású uralkodó és az egyiptomi ál­lamfő asszuáni tárgyalásán a közel-keleti rendezés mó­dozatai, a palesztin kérdés megoldásának lehetőségei kaptak fő helyet — annál is inkább, mert az utóbbi he­tekben a Hasemita Királyság lehetséges szerepéről mind több szó esik. Már korábban nyilvánosságra került, hogy Szíria és Jordánia között ál­lamszövetség van kialakuló­ban, és olyan javaslatról is hallani, amely más államtár­sulás létrehozását indítvá­nyozta. Szadat elnök, Husszein mostani vendéglátója nemrég a Washington Post című — vezető — amerikai napilap­nak adott interjújában kije­lentette: bármely létrehozan­dó palesztin államalakulatnak , szövetségi kapcsolatba kell lépnie Jordániával. A kérdés részletes megol­dására az elnök nem tért ki, de nyilvánvaló: egy ilyen megoldás ellentmondásban van a sokat emlegetett rabati határozattal, amely a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zetet hatalmazta föl, hogy teljes joggal képviselje né­pét. Ennek megfelelő volt Szadat elnök javaslatának palesztin reakciója is. A PFSZ szóvivője kijelentette: korai még egy hasonló kap­csolat lehetőségeit taglalni, s hozzátette: »Ezeket a kérdé­seket a palesztinai nép kép­viselőinek kell megoldaniuk«. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyiptomi indítványról a Pa­lesztin Nemzeti Tanácsnak kell döntenie. (Ez a testület a szétszórtan élő, palesztinai eredetű közösségek és szer­vezetek képviselőiből álló emigrációs parlament.) A palesztin—jordániai kö­zös államalakulat terve azon­ban korántsem nevezhető új­nak,( Husszein király piár évekkel ezelőtt ismertette ha­sonló tervét, sőt még új há­zasságot is kötött egy előke­lőség leányával. A szadati megoldás természetesen nem csupán a hasemita uralkodó­ház számára volna kívánatos megoldás. Kairóban nyilván arra számítanak: egy ilyen típusú »rendezés« elfogadha­tó Izrael és legfőbb patrónu- sa, az Egyesült Államok szá­mára is. Jellemző volt az izraeli kormány külügyminiszteré­nek, Allonnak a megnyilat­kozása, aki az egyiptomi el­nök javasolta megoldást rö­viden és velősen »a rabati ha­tározat koporsójába vert el­ső szögrek« nevezte. Az időközben Izraelben ki­bontakozott hatalmi harcban is fontos tétel lett a paleszti­nai probléma hasonló megol­dásának lehetősége. És épp a miniszterelnöki székre pá­lyázó egyik jelölt szájából hangzott el az a javaslat, amely a jordániai—palesztin államot Izraellel és Libanon­nal kívánta volna konföderá­cióba, illetve az Egyesült Ál­lamok védőszárnyai alá von­ni. Az pedig, hogy mennyire washingtoni illetőségű ez a javaslat, talán nem is kétsé- CM. Zsarolás Tokióban A japán rendőrség őrizetbe vett négy embert, akik 22 mil­lió jent zsaroltak ki Komoto Tosio volt külkereskedelmi és iparügyi miniszternek, a Libe­rális Demokrata Párt vezető politikusának fiától. A politi­kus fiának több éven át vi­szonya volt egy tokiói mulató tulajdonosnőjével. A zsarolók ^zzal fenyegették, hogy ha nem fizet százmillió jent, sze­relmi viszonyát nyilvánosságra hozzák a japán sajtó pletyka- rovatában, és megakadályoz­zák apja újraválasztását a par­lamenti választásokon . •. A szorongatott helyzetben levő Komoto-család végül is fizetett. Aztán, mikor 22 mil­lióval sem tudták kielégíteni a zsarolókat — mert azok újabb összegeket követeltek — a*z időközben parlamenti képvise­lővé választott apa a rendőr­séghez fordult. A franciaországi Issoire-ban Giscard d’Estaing francia köz- társasági elnök és Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettes jelenlétében átadták rendeltetésének a francia—szovjet gaz­dasági együttműködés legújabb és talán eddigi leglátványo­sabb eredményét jelző objektumot, a Szovjetuniótól rendelt és 400 szovjet szakember által évekig tartott munkával ösz- saeszerelt, 65 ezer tonnás hidraulikus présgépet. (Teiefotó: AP—MTI—KS). A tárgyalásokról szólva az olasz külügyminiszter hang­súlyozta: a Szovjetunió és Olaszország kész tovább mun­kálkodni a helsinki tanácsko­záson született megállapodá­sok végrehajtása érdekében. Társadalmi-politikai rendsze­rük különbözősége ellenére készek tevékenyen hozzájárul­ni a nemzetközi béke és együttműködés megszilárdítá­sához. képpen az 1973-as moszkvai világkongresszus szerepét a fa­sizmus elleni küzdelemben. — Pinochet és azok a fasiszta erők, amelyek néhány más or­szágban is megkaparintották a hatalmi pozíciókat, magasra emelik a kommunistaellenes- ség zászlaját, kirohanásokat intéznek a Szovjetunió ellen. A békéért vívott harcnak — állapította meg a chilei poli­tikus — magában kell foglal­nia a szovjetellenesség vissza­verését, a küzdelmet a fasiz­mus minden megnyilvánulása, a demokrácia és az emberi jogok mindennemű megsértése ellen. — A Chilei Kommunis­ta Párt főtitkára biztosította a fórum részvevőit arról, hogy a chilei antifasiszták a jövő­ben is kiveszik részüket a bé­kéért vívott harcból, a népek­nek az imperializmus és reak­ció ellen vívott harcából. Felszólalt még a plenáris ülésen V. P. Sathé, az indiai parlament alelnöke, Sandra Graham, Massachusetts állam parlamentjének képviselője, Cambridge amerikai város helyettes polgármestere; A. September, a dél-afrikai afri­kai nemzeti kongresszus meg­bízottja, Diego Uribe Vargas szenátor, a kolumbiai parla­ment külügyi bizottságának elnöke, Viktor Afanaszjev, a békeerők világkongresszusa szovjet bizottságának elnöke, a Pravda főszerkesztője, A. BaTlantyne asszony, a Nők Nemzetközi Ligája A Békéért és Szabadságért elnevezésű szervezet főtitkára, D. Ebbs, az Egyházak Világtanácsának képviselője, Pham-Huy Thong, a Vietnami Szocialista Köztár­saság államtanácsának alelnö­ke, a BVT elnökségi tagja. Beszédet mondott a brit szak- szervezetek képviselője, az olasz kereszténydemokraták küldötte, a finn békemozga­lom megbízottja. Waldheim ENSZ-főtitkár nevében a fó­rum részvevőit Rolf G. Bjornstedt üdvözölte. Mohammad Asz-Saari, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet moszkvai irodájának ve­zetője, Luis Yanez, a spanyol demokratikus baloldal képvi­selője ugyancsak beszédet mondott. Délután a békeerők moszk­vai világfóruma 13 vitacso­portban folytatta munkáját. Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke, aki a fórumon részt Ve­vő 11 tagú magyar delegációt vezeti, a plenáris ülés elnök­ségében foglalt helyet. Kállai Gyulát beválasztották a fórum záróközleményének szerkesz­tő bizottságába. Pethő Tibort, az Országos Béketanács alel- nökét, a békés egymás mellett élés és az új nemzetközi gaz­dasági viszonyok kérdéseivel foglalkozó vitacsoport társel­nökévé választották. Szolidaritási hét Felhívás Dél-Afrika bojkottálására Az Afrikai Egység-szervezet (AESZ) csütörtökön jóváhagy­ta az Afrikai Szakszervezetek Egyesületének azt a döntését, amelynek értelmében a ja­nuár 17-től 23-ig terjedő idő­szakot az elnyomott dél-afri­kai népekkel való szolidaritás hetének nyilvánítják. Egy saj­tóközlemény tanúsága szerint az AESZ fölhívta valamennyi tagországát és a baráti orszá­gokat, valamint szervezete­ket: tiltsák meg légterük és kikötőik Dél-Afrika által való használatát, s tegyenek meg mindent a szolidaritási hét sikeréért. Befejező Jött Forlani szovjetunióbeli látogatása Pénteken befejeződött Ar- naldo Forlani olasz külügymi­niszter hivatalos szovjetunió­beli látogatása. Forlani, aki a Szovjetunió Minisztertaná­csának meghívására hétfőn ér­kezett Moszkvába, Andrej Gromiko szovjet külügymi-. niszterrel megbeszéléseket folytatott a Szovjetunió és Olaszország kapcsolatairól, valamint a két országot köl­csönösen érintő nemzetközi kérdésekről. Az olasz diplo­mácia vezetőjét szerdán fo­gadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is. Amaldo Forlani — moszk­vai tárgyalásainak befejezté­vel — egy napot Leningrád- ban töltött. Forlani megállapította, hogy mindkét ország konstruktívan közelíti meg az idén Be’grád- ban megrendezendő tanácsko­zást, amelynek célja, hogy áttekintse a Helsinkiben ho­zott határozatok végrehajtá­sának tapasztalatait. Forlani tegnap elutazott a Szovjetunióból. Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Ihsan Sabri.Caglayangilnak, a Török Köztársaság külügymi­niszterének meghívására 1977. január 10. és 14. között hiva­talos látogatást tett Törökor­szágban. Púja Frigyest fogad­ta Fahri S. Korutürk, a Török Köztársaság elnöke és Süley- man Demirel miniszterelnök. Púja Frigyes Ankarán kívül látogatást tett Istambulban Tekirdagban (Rodostóban) és Izmirben is. A tárgyalások során a két .külügyminiszter az őszinteség és a kölcsönös megértés lég­körében áttekintette a Magyar Népköztársaság és a Török Köztársaság kétoldalú kapcso­latait, valamint a fontosabb időszerű nemzetközi kérdése­ket. A miniszterek megelégedés­sel állapították meg, hogy Ma­gyarország és Törökország ha­gyományosan jó kapcsolatai gyors ütembén fejlődnek. Ez­zel összefüggésben hangsúlyoz­ták a magyar és a török ál­lamférfiak, valamint a két or­szág külügyminisztériumai kö­zötti kapcsolatok jelentőségét. Azután átfogóan elemezték a két ország gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatait, hangsú­lyozták, hogy széles körű lehe­tőségek vannak ezek bővítésé­re. Megállapodtak abban hogy intézkedéseket tesznek a ke­reskedelmi kapcsolatok ész­szerűen kiegyensúlyozott fej­lesztése érdekében. Kifejezték azt az óhajukat, hogy az áru­cikkek választékának bővíté­sével magasabb szintre emel­jék a kereskedelmi forgalmat. Megállapodtak abban is, hogy bátorítják illetékes szerveiket, tegyék meg a szükséges lépé­seket annak érdekében, hogy exportálható termékeiket egy­más piacain jobban megismer­tessék, és erre vonatkozóan ve­gyék fontolóra hosszú távú megállapodások kötésének le­hetőségét. A két fél kifejtette, hogy fejleszteni kell és hatékonyab­ban fel kell használni a keres­kedelem előmozdításának szo­kásos módszereit annak érde­kében, hogy jobban megismer­jék egymás piacait. A magyar fél tájékoztatta a török felet a török beruházá­si programokkal kapcsolatos magyar kereskedelmi és koo­perációs lehetőségekről. A tö­rök fél felhívta a figyelmet azokra a törökországi beruhá­zási tervekre, amelyek módot adnak a külfölddel való együttműködésre és finanszí­rozásra. A felek a gazdasági, a mű­szaki, az ipari és a tudomá­nyos területen megvalósítandó Szcvjs! oriásgép Franciaországnak szorosabb együttműködés ér­dekében hosszú lejáratú meg­állapodást írtak alá. A két fél véleményt cse­rélt a kulturális kapcsolatok­ról is, és megállapította, hogy azok kielégítőek. Szorgalmaz­ták a fokozottabb együttmű­ködést a kultúra és a tudo­mány területén. A felek megállapodtak ab­ban, hogy folytatni kell az eszmecserét idegenforgalmi megállapodás, új konzuli egyezmény és jogsegély-egyez­mény megkötése érdekében. A külügyminiszterek egyetértet­tek abban, hogy országaik kapcsolatainak gyors fejlődése egyaránt szolgálja Magyaror­szág és Törökország érdekeit, valamint az európai béke és együttműködés ügyét. A külügyminiszterek véle­ményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. Hang­súlyozták, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet fontos lépés volt Európa békéjének és biztonsá­gának erősítése, az együttmű­ködés szélesítése útján, vala­mint afelé, hogy kedvező lég­kör alakuljon ki a résztvevő országok kapcsolatainak to­vábbi fejlesztéséhez. Hangsúlyozták annak szük­ségességét, hogy minden részt­vevő ország maradéktalanul megvalósítsa a záróokmány előírásait. Ezzel összefüggésben kifejezték reményüket, hogy e folyamat érdemibbé válása érdekében valamennyi részt- .vevő ország mindent megtesz és hatékony intézkedéseket foganatosít. A külügyminiszterek hang­súlyozták, hogy az enyhülés átfogó, oszthatatlan folyamat, s uralkodóvá kell válnia a vi­lág minden részén. Ugyancsak rámutatták, hogy az enyhülés megköveteli valamennyi állam teljes részvételének ,és aktív hozzájárulásának további el­mélyítését. Kifejezték, őszinte reményüket, hogy az 1977. jú­nius 15-én kezdődő belgrádi találkozó, amelynek célja esz­mecsere a záróokmány rendel­kezéseinek a megvalósításáról és a további lehetséges távla­tokról, új lendületet ad e fo­lyamat elmélyítésének. Ezzel összefüggésben mind­két fél egyetértett abban is, hogy a záróokmány előírásai­nak megfelelően össz-európai szinten kellene megvitatni az együttműködés kérdéseit olyan területeken, mint a kör­nyezetvédelem, a szállítás és az energetika. A külügyminiszterek alá­húzták annak szükségességét, hogy az enyhülést megfelelő intézkedések egészítsék ki katonai téren is. Mindkét fél rámutatott a közép-európai haderők és fegyverzetek csök­kentéséről és az ezekkel kap­csolatos intézkedésekről folyó bécsi tárgyalások jelentőségé­re, és kifejezésre juttátta, hogy az e tárgyalásokon el­érendő megállapodás nem sértheti egyetlen állam bizton­ságát sem. A két külügyminiszter egyetértett a leszerelés egész világra kiható jelentőségében. Kiemelték annak szükséges­ségét, hogy véget kell vetni a fegyverkezési versenynek. Ebből a megfontolásból kiin­dulva támogatják az általános és teljes leszerelés hatékony ellenőrzéssel történő megvaló­sítását. Mindkét fél kifejezte az ENSZ-nek azzal a határozatá­val való elégedettségét, hogy hívják össze a közgyűlés le­szereléssel foglalkozó rendkí­vüli ülésszakát. Ezzel össze­függésben a külügyminiszete- rek egyetértettek azzal, hogy 'a leszerelési világértekezlet a leszerelés ügyét szolgálná. A két külügyminiszter átte­kintette a Ciprussal kapcso­latos legutóbbi fejleményeket. Kifejezték azt a nézetüket, hogy a ciprusi kérdést a tö­rök és a görög közösség egyenlő alapon folytatandó ko­moly és érdemi tárgyalásai útján az egyenjogúság alapján kell megoldani. A külügyminiszterek átte­kintették a közel-keleti hely­zetet, és kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy igaz­ságos és tartós béke ebben a térségben csak akkor valósít­ható meg, ha maradéktalanul kivonják az izraeli csapatokat az 1967-ben elfoglalt összes arab területről, és elismerik a palesztinai arab nép törvényes jogait,: beleértve saját álla­muk megalakításának jogát is. A két fél támogatja a közel- keleti békekonferencia újbóli összehívását, a Falesztinai Felszabadítási Szervezet rész­vételével. A külügyminiszterek hang­súlyozták, hogy a jelen láto­gatás hozzájárult a magyar— török kapcsolatok fejlesztésé­hez, valamint a nemzetközi kérdésekre vonatkozó nézeteik jobb megismeréséhez. Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterel­nöke nevében Púja Frigyes megújította a Süleyman De­mirel török miniszterelnök magyarországi látogatására vonatkozó meghívást. Ugyan­csak meghívta hivatalos ma­gyarországi látogatásra Ihsan Sabri Cagiayangil külügymi­nisztert és ő a meghívást örömmel elfogadta. Peking fenntartásai Fukudával szemben Fukuda Takeo konzervatív kormányfő személyes üzenet­ben biztosította a kínai veze­tőket, elhatározott szándéka, hogy a japán—kínai kapcsola­tok fejlesztésére törekszik. Az üzenetet Kono Kenzo, a japán parlament felsőházának elnö­ke továbbította a pekingi ve­zetőknek. A kínai reagálás meglehe­tősen hűvös volt. Liao Cseng- csi, a Kínai—Japán Baráti Társaság elnöke közölte Ko­no Kenzóval: Peking egyértel­műen Tokiót tartja felelősnek azért, hogy immár három éve nem sikerült aláírni a két or­szág közötti béke- és barát­sági szerződést. A kínai poli­tikus kijelentette, Kína nem hajlandó semmiféle kompro­misszumra az úgynevezett he­gemónia kérdésben. A megfigyelők szerint Pe- kingnek fenntartásai vannak a Fukuda-rézsimmel szem­ZÖLDSÉGTERMESZTÖ ÉS FELDOLGOZÓ TECHNIKITSMINÖSITÖ VIZSGÁRA 1977. január 31-lg jelentkezhetnek mindazon szakemberek, akik érettségivel, kertészeti szakképesítéssel és két év szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Érdeklődni lehet: a mezőgazdasági szakközépiskolában : 7101 Szekszárd—Palánk (544974) ben is. Fukuda Takeo ugyanis közismerten szoros kapcsolatot tart fenn a Japán Liberális Demokrata Párt Ta.ivan-lob- byjával. Ennek fényében két­séges tehát, hogy az új kínai vezetés kedvezően, reagál a Fukuda-kormány . közeledési kísérleteire. (MTI) A Kalinyin városrészben a Munkásőr sor 5. sz. alatt fényképész­üzletünket megnyitottuk Nyitva: kedd—szombat 10-től 13 óráig ' és 14-től 17 óráig. Igazolványképek, gyermek-, portré-, családi és esküvői felvételek készítése, amatőr felvételek kidolgozása. Szolgáltatóipart Szövetkezet, Kaposvár (14415)

Next

/
Thumbnails
Contents