Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-12 / 9. szám
> A belváros új köntösbe öltözik Arc nélküli házak Aid néhány évtizeddel ezelőtt járt utoljára Kaposváron, bizony most »mereszthetné« a szemét, úgy megváltozott a somogyi megyeszékhely arculata. Talán csak a belváros őrizte meg régi képét. Kaposváron az »óváros« — a Május 1. utca és környéke — a századfordulót követően nyerte el mai formáját. A szecessziós, eklektikus és romantikus épületek egész sora épült akkoriban. Azóta e házak sokat vesztettek »régi fényükből«. Ma kissé megkopott köntösben szomorkodnak. A városi tanács építési osztálya az ingatlankezelő vállalattal közösen tervet dolgozott ki ezek felújítására. Stadler József osztályvezető főmérnök erről tájékoztatott bennünket. — öt évre szóló címjegyzéket állítottunk össze, amelyben feltüntettük az épületek életkorát és felújítási időpontját. Arra törekedtünk, hogy a sorrendet a területi elhelyezkedéseknek megfelelően alakítsuk. Így készült el nemrégiben az Ady Endre utca 15- ös számú épület, amely 1900 éta áll a Széchenyi tér sarkán. A szemközti oldalon jelenleg a 10-es számú épületen dolgoznak. Az utcai homlokzat már kész. Ismét eredeti pompájában gyönyörködhetnek a járókelők. — Vannak-e dokumentumok, amelyek alapján rekonstruálni lehet azt, hogy milyen volt eredetileg egy- egy épület? Válasz helyett Stadler József egy albumot vett elő, amelyben eredeti fotók sorakoznak a húszas, harmincas évek Kaposvárjáról. — Egyéb segédeszközeink is vannak. A Latinca Sándor utca 4. számú ház homlokzatán levő gipszfigurák eredetijére a veszprémi múzeumban találtunk ra. A szobrászművész alkotása ma hiányosan »díszeleg« ezen a szecessziós stílusú épületen. Néhány év múlva ismét eredeti formájában láthatjuk. A főmérnök egyéb gondokat is említett. — Ezek az épületek a város arculatát tükrözik. Közülük azonban több magánkézben, illetve különböző közintézmények tulajdonában van. Felújításukat koordinálni kellene. A városi tanács nemrégiben a Hazafias Népfront segítségét kérte. Közösen intéznek felhívást a tulajdonosokhoz. Egyidejűleg valamennyit személyesen is fölkeresik, a teendők egyeztetésére. — Milyen szervezési és műszaki gondokkal járnak a felújítások? Az ingatlankezelő vállalat igazgatója, Németh Gyula és főmérnöke, Bodies Sándór adott felvilágosítást. — Az említett Ady Endre utcai épületek egy rekonstrukciós folyamatnak csak az állomásait jelentik. A Dózsa György utca 2. sz. alatti színészház, a Május 1. utca 14. (a virágház épülete) vagy a Dorottya-ház már új köntösben díszeleg. Számos épületet említhetnénk még. Nagy gonddal és kellő elővigyázatossággal kell mindenütt dolgozni. A homlokzatok díszítéseinek épségét óvnunk kell. A sérüléseket rendbe hozni is különleges feladatot jelent. A hiányos vagy hiányzó szoborfigurákat Budapesten, a Képző- művészeti Vállalattal készíttetjük el. — Milyen állapotban vannak a régi .épületek? — Többségük jól bírta az évtizedeket, de ez nem mondható el valamennyiről. A salakbeton felhasználásával készültek már 'szinte teljes felújítást kívánnak. Amikor hozzáfogunk egy-egy munkához, nem mindig tudjuk előre, hogy milyen gondokkal találkozunk majd. A Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalattól ugyan pontos terveket kapunk, de ők sem láthatnak az épületek »leikéibe«. Többször csak a megbontáskor dérül ki, hogy módosítani kell az elképzelésen. Ekkor összedugjuk fejünket a tervezőkkel, és közösen változtatunk. Az Ady Endre utca 10. számú ház új homlokzata. A Május 1. utca 8. (amelyben az OFOTÉRT van) még 1891-ben épült. Minél tovább jutottunk a felújításban, annál több műszaki probléma adódott. Ott az eredeti számításunkkal szemben nagyon elhúzódik a munka. Teljes födémcserét, kell végezni. — A nagyobb körültekintést kívánó és váratlan helyzeteket szülő felújítások miatt nem lesz késedelem az ütemtervben? — Ez csak egy-két hónap túllépést jelent. A külső homlokzatokat ma már műanyag alapú festékkel színesítjük. Jól bevált a stolakk nevű, osztrák licenc alapján készülő festék. Ezt nyers (falra is föl lehet vinni, igaz, csak kézzel. Ezeket az < épületeket mosni lehet majd. — Legközelebb mely épületek kerülnek sorra? — Az 1910-ben épült. Május 1. utca 12. és a századfordulón készült, Dózsa György utcai TIT-épület. Még egy kérdés Stadler Józsefhez: — Elégedettek-e a felújítások ütemével és minőségével? — Tetszetős, precizitásra utaló munkák. Az ütemet azonban egy kissé lassúnak tartjuk. Nem értünk egyet azzal, hogy ezeket a munkálatokat nem lehet jobban gépesíteni. Ma már ez a jövő útja. Jutási Róbert MAI KOMMENTÁRUNK A megbecsülés hiánya Csaknem háromszáz, különböző típusú traktort értékesített tavaly a Somogy megyei Mezőgazdasági Kilátó Vállalat. Az erőgépek közül a legdrágábbak a Rába— Sleigerek voltak, ezekből egyet-egyet 1,4 millió forintért vettek meg a gazdaságok, s összesen huszonkettőt vásároltak a típusból. Tekintélyes összegbe került a kilenc K 77/A is, egyenként 915 ezer forintot fizettek érte. A többi gép sem olcsó, de ezúttal csak a drágábbakat említettük az AGROKER múlt évi forgalmából. Közel jár a 80 millió forinthoz a vállalat traktorokból származó bevétele. ■Nagy érték került tehát köztulajdonba a gépvásárlások folytán. És ez a gyarapodás évről évre ismétlődik, hiszen a géppark pótlásához, fejlesztéséhez elkerülhetetlenek az új beszerzések. Erre gondoltam a közelmúltban, amikor megyénk egyik tsz-közi vállalkozásánál járva valaki megjegyezte: de jó volna, ha a szövetkezetek gépeit is így láthatnánk, vasvázas színben, fedél alatt valamennyit! Mert amit láttunk, tényleg példás törődésről tanúskodott; sok termelő- szövetkezetben valóban nem találjuk meg ugyanezt a rendet, féltő gondoskodást. Pedig hát itt is, ott is közvagyonról van szó, szövetkezeti tagok, illetve szövetkezetek pénzén vett munkaeszközökről. Nem hiszem, hogy a korróziógátló anyagok azt a célt szolgálnák, hogy a nyáron vagy az ősszel a határ távoleső zugában hagyott ekét, tárcsát, ve tógépet védjek az időjárás viszontagságát ellen, líeueni, i.oyy a ie,.-rozo oi- zottságorc lúgjai mindenütt számoa veUmt, ieltöri számmal látták el az ilyen ottfelejtett munkaeszközöket... A gépeknek kétféle amortizációjuk van. Erkölcsi kopásról beszélünk akkor, amikor már nem felel meg az új kívánalmaknak, a korszerű követelmények túlnövik a »képességeit«. Az anyagi kopás a természetes elhasználódás velejárója, mértékét évről évre értékcsökkenési leírással követi nyomon a könyvelés. De ha egy-egy munkaeszköznél a könyv szerinti értéket »szembesítenénk« a valós értékkel, olykor nem hinnénk a szemünknek. Pedig semmi csodálkoznivaló sincs azok után, hogy láttuk: hol s hogyan telel át egyik-másik nagy értékű munkaeszköz... A zárszámadó közgyűléseken az ellenőrző bizottságok elnökei is beszámolnak a tagságnak. Elmondják, mikor mit vizsgáltak, milyen bejelentéseknek jártak utána. Ha jó szemük volt, észre kellett venniük az ilyen mulasztásokat, szólniuk kellett a felelőtlenség, a nemtörődömség láttán, s védett helyre vagy legalábbis telepre vitetni a használaton kívüli gépeket. A szövetkezeti közösség vagyona, a közérdek ezt így kívánja! Nagy kár az olyan gépért, melynek értéke csak papíron mutat sokat, valójában használhatatlanná válik — a megbecsülés híján... H. F. Az értelmiségiek és a közélet Még a műit év augusztusában állapította meg a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága, hogy az államigazgatási és gazdasági körzeti központok kialakításával sok értelmiségi elköltözött a ki- »•bb közösségekből a székhely-, illetve a nagyobb községekbe. Ennek eredményeként az apróbb településeken kevés értelmiségi maradt, saz eljárókra is alig lehet számítani a népfrontmunkában. Pedig — s ez a korábbi évek tapasztalata — az értelmiségiekre — elsősorban a humán beállítottságúakra — nagymértékben lehetett alapozni. Akár a téli politikai ismeretterjesztésben, akár a társadalompolitikai határozatokat ismertető, magyarázó előadásokon. A népfront az agrárértelmiség bevonásával szervezte meg a háztáji állattartással, kertészkedéssel kapcsolatos ankétokat, tapasztalatcseréket, bemutatókat. Érdemes megemlíteni a honismereti munkát: a lakóhely és környéke történetének kutatásában, feldolgozásában igen nagy munkát végeztek a felnőtt szakkörök, az oktatási és közművelődési intézményekben működő közösségek, elsősorban a pedagógusok. A kisebb községekben élő értelmiségiek számának csökkenésén kívül az is gondot okozott, hogy. nem minden esetben sikerült őket aktivizálni. önkritikusan állapították' meg a HNF megyei elnökségének egyik ülésén: általában csak ott jelentkeztek ezzel kapcsolatban gondok, ahol a helyi népfrontvezetőség nem tudott megfelelő feladatokat adni az értelmiségieknek, hogy tevékenyen részt vegyenek a közéletben. Mindezekből következett, hogy a népfrontmozgalomnak meg kell fogalmaznia azokat a feladatokat, amelyek megvalósításával fokozni tudják az értelmiség közéleti aktivitását, illetve — a másik oldalról — eredményesebb lehet a népfrontnak az értelmiségiek körében végzett mozgalmi tevékenysége. E feladatok között csak példaként említjük meg azt, hogy — elsősorban a falun élő értelmiségieket — mind szélesebb körben vonják be a népfrontmozgalom különböző munkaterületeibe. Ennek egyik módja az, hogy az érintetteknek konkrét feladatokat adnak. Például felkérik őket, hogy vegyenek részt a népfront társadalmi, mozgalmi, politikai terveinek kidolgozásában, a tervek megvalósítását célzó munkák megszervezésében és végrehajtásában, az emberek műveltségi igényeinek fölkeltésében, eszmei nevelésükben. A népfrontmozgalomnak amikor ' a helyi feladatokat fogalmazza meg, mindig figyelemmel kell lennie az ottani sajátosságokra. Akkor is, amikor az értelmiségiek közéleti szereplésének fokozása a cél. Csakhogy Somogybán annyi apró település- van, hogy központi cselekvési programmal hathatósan nem tudják mindegyikben »megzavarni az állóvizet«. Éppen ezért települési kategóriák szerint fogalmazták meg a feladatokat, konkrét tevékenységi területüket. Az azonos kategóriába eső lakóhelyeken nagyjából azonosak a személyi és a tárgyi körülmények is. Külön-külön fogalmazták meg az értelmiségiekkel való foglalkozást és a körükben végzendő munkát Kaposváron, mint felsőfokú köz- igazgatási központban, külön a középfokú és részleges középfokú települési központok kategóriájába tartozó lakóhelyekén működő népfrontbizottságoknak, és külön az alsó fokú és részleges alsó fokú központok népfrontbizottságainak is. A HNF megyei bizottsága természetesen — éppen a helyi, sajátosságok fontosságára való tekintettel — csak javaslatot adott. Ezek azonban jó alapul szolgálhatnak a különböző szintű testületek munkájához, elsősorban oly módon, hogy ezek kezdeményező tevékenységükkel az ál' talános kereteket konkrét tartalommal telítik, s az érdeklődési körnek, a szakmai végzettségnek megfelelő feladatok végrehajtásának segítésére kérik föl az értelmiségieket. M. A. ■ Egy határozat nyomában Csokonyavisontán Jóindulat Uras zsat A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi osztálya 1979. június 30-án, 24 órától bezárja a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésében lévő csoko- nyavisontai fürdőt. Részletek az indoklásból: »A létesítmény elektromos vezetékei, szerelvényei nem felelnek meg a szabványban előírtaknak. A fedett fürdő előterének, folyosójának oldalfalait nem lehet lemosni. Nincs mennyezete. Szellőzése, fűtése, világítása nem megfelelő. Nincs mennyezetük a nyári öltözőknek sem. Harminc kabin padozata földes. Oldalfalai düledeznek, az ajtók nem zárhatók...« Aki járt már a fürdőnél Csokonyavisontán, az ismeri az áldatlan állapotokat. Ismerik a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vezetői is, de.,. Néhány évtizeddel ezelőtt senki sem gondolt arra, hogy fürdőjéről híres lesz a község. Azok. a geológusok sem remélték, akik olaj után kutattak, de 76 fokos meleg vizet találtak. A kezdet kezdetén még csak egy apró, meleg vizű patak csordogált a vasút szomszédságában. A község vezetői az első medencének és néhány kisebb épületnek helyet adtak. A fürdő lassan-lassan, de fejlődött. Ha Volt némi aprópénz, ide fektették be. A ki- sebb-nagyobb »beruházások« Sivár a környezet, de nem csak télen. Jól vizsgázik a vetőburgonya A telet sem töltik tétlenül az Országos Vetőmag-felügyelőség Somogy megyei felügyelőségének szakemberei. A somogyiakon kívül zalai »és baranyai gazdaságoknak is végeznek hajtásvizsgálatokat a beküldött burgonyamintákon. Ezúttal száz minta érkezett hozzájuk, ezek zöme megyénkből való, a többi a szomszéd üzemekből. A vizsgálatok egyrészt arra a kérdésre adnak választ, hogy a kiültetésre szánt gumók alkalmasak-e a célra, a hajtatás- képesség megfelel-e a szabványokban előírt követelményeknek ; másrészt eligazítanak abban, hogy a tavasszal sorra kerülő fémzároláskor mi várható ezeknél a burgonyáknál. A minták hetvenöt százalékát megvizsgálták eddig, s Varadi Gyula, a felügyelőség vezetője elmondta: elégedettek az eredménnyel, jól vizsgázik a többnyire Desirée és Somogy gyöngye fajtájú vetőburgonya. A jövő héten hozzáfognak a gazdaságokban tárolt vetőgumó ellenőrzéséhez. A felügyelőség öt szakembere azt nézi meg, hogyan telel át a tavasszal fémzárolásra szánt mintegy két-háromszáz vagon- nyi, saját termésű vetőburgonya, de azt is megvizsgálják, ami belföldről vagy importból került a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba. végül is kialakították a fürdő i mai képét, bár ez cseppet sem ' szép látvány. Sőt... De ki marasztalhatja el a régi vezetőket? ök valóban jót akartak. A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1975- ben határozatot hozott : a cso- konyavisontai fürdő 1975 júliusában a Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésébe került. Milyen kötelezettséget vállalt ezzel a vállalat? A karbantartást és a szakszerű üzemeltetést. A fejlesztést — hisz erre nincs módja — nem. Alighogy megszáradt a tinta a végrehajtó bizottság határozatán, elindult hosszan kígyózó útjára a csokonyavisontai história. Vizsgálatok követték egymást, rendszerint ezzel a záradékkal : a csokonyavisontai fürdőnél tarthatatlan állapotok uralkodnak. Erről egyébként már minden érintett tudott. A megállapítások — ehhez kétség sem fér — jogosak. Más kérdés, terheli-e valamilyen felelősség a -vállalatot? A rendelkezésre álló egy év alatt olyan alapvető feladatokat kellett megoldania, mint a munka átszervezése, a terület bekerítése. A víz- és csatornamű1 vállalatnál ismerik az áldatlan állapotokat. Szakembereik többször jártak már Csokonyavisontán tapasztalatokat gyűjteni. Vallják: tudják ők, hogy mit kellene csinálni, de üres a zseb ... Gondok tehát bőven vannak. Ezeket sürgősen meg kell ol" dani. Ha a vállalat a fenntartó, akkor a vállalatnak. Legalábbis erre az elhatározásra jutottak az illetékesek. Mi lesz hát a fürdő sorsa? A választ Erdős Zoltántól, a megyei tanács ÉKV-osztályvezetőjétől tudtuk meg: — A hiányok pótlására, a gondok egy részének megoldására hatmillió forintra lenne szükség. A vállalat ebben a^ ötéves tervidőszakban csupán három és fél milliót tud Cso- konyavisontára költeni. Így fokozatosan szűnnek meg a hiányosságok. 1978—80 között — a munkavédelmi osztállyal közösen megállapított fontossági sorrendben — a legégetőbb feladatokat oldjuk meg. Ennyire futja a három és fél millióból. A többi munkát a hatodik ötéves tervidőszak első felében végezzük el. Vétek József, a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója elmondta: ahhoz, hogy elíögadhatóbbá tegyék a fürdő arculatát, először is egy fedett medencére és két ötszáz személyes öltözőre van szükség. A tervek már készülnek. Tévedés ne essék : a csokonyavisontai fürdő 1980 után sem lesz »Riviéra«, de legalább elfogadhatóbb külsőt kap. N. J. Somogyi Néplap
