Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

Téli divat Síöltözék — nőknek Megfázás vagy fertőzés ? Elöl cipzáras, vízhatlan kezeslábas — »sápadt« és sötétzöld színösszeállításban. (Norbert Nel-modell, Párizs) •" ..................... ----------------------------------------------­M ióta viselünk kesztyűt? — II. Lovagkori jelkép A kesztyű tehát görög-római közvetítéssel került Európába. Viselése azonban a középkor­ban az előkelők kiváltságai közé tartozott. (Például meg­tiltották, hogy az alsóbb nép­osztályokhoz tartozók ujjas kesztyűt hordjanak.) A kesz­tyűviselés akkoriban jogi fon­tosságú jelkép is volt. Amikor a nagyurak még nem tanulták meg az írást-olvasást, bizo­nyos cselekményeket, például a birtok eladását vagy áten­gedését kesztyűátadással erő­sítették meg. Az angol kirá­lyok koronázásakor egészen a XIX. századig fennmaradt az _ a szokás, hogy a király kész- i jét. tyűjét — a szertartás közben — kihívólag a nézősereg közé dobták, nehogy valaki »az uralkodó főhatalmát« kétségbe vonja. A kesztyűdobási szokás a lovagkorból maradt fenn. A lovag testét tetőtől talpig páncél borította. Kezét széles kesztyű védte, amelyet vas­pántokkal fémgyűrűkkel erő­sítettek meg. Barátságos kéz­fogás előtt — hogy kölcsönös jó szándékukat is bizonyítsák — a férfiak lehúzták kesztyű­jüket a kezükről... Lovagi kihívásoknál a kesztyűvel tör­ténő arculcsapás a legsúlyo sabb sértésnek számított, s érte életre-halálra szóló pár bajjal lehetett csak elégtétel' adni. Ugyanilyen sértést je­lentett, ha a lovag — jelké­pesen, arcul csapás helyett — kesztyűjét a kihívott fél elé dobta. A lovagkor hölgyeinél vi­szont a kesztyű átadása vagy kesztyűajándék (a férfi szá­mára) a megtiszteltetés és a vonzalom kifejezése volt. Lo­vagi tornákon vagy a csatá­ban a lovag sisakján hordta szíve választottjának kesztyű­»Azért köhög folyton az a gyerek, mert nem öltözteted elég melegen« — magyarázza egyik anyuka a másiknak. »Ugyani A köhögésnek és a náthának semmi köze sincs a meghűléshez. Ma már bizonyí­tott, hogy ezeket vírusok okozzák« — hangzik az ellen­kező vélemény. Vajon mi az igazság? Megfázás? Vagy fer­tőzés? A felső légúti hurut az em­ber leggyakoribb betegsége. Különösen a hűvös, nedves őszi hónapokban, valamint a tél végén, kora tavasszal baj­lódunk sokat köhögéssel, nát­hával, torokfájással. Az is ré­gi tapasztalat, hogy a huzatos helyen való tartózkodás, a ki- melegedés utáni hirtelen hi­deghatás, az alapos megázás vagy a láb lehűlése előzi meg gyakran e betegségek kitöré­sét. Ugyanakkor azonban fel­tűnő, hogy a légúti hurutot az egyik ember a másiktól meg­kaphatja, s kisebb közösségek­ben — családban, iskolában, munkahelyeken — a kórkép halmozottan jelentkezik, sőt nagyon gyakran a lakosság je­lentős részét érintve, járvány- szerűen terjed. Mindez fertő- zéses eredetre utal. Az utóbbi két évtized ku­tatásai azután igazolták is, hogy az úgynevezett »hüléses« betegségeket különböző típusú vírusok okozzák. Ezeket a baktériumoknál is kisebb kór­okozókat csak a legmoder­nebb vizsgáló módszerekkel lehetett kimutatni. A beteg ember köhögéskor, tüsszentés­kor, beszéd alkalmával apró, léha szabad szemmel nem is átható cseppeket ürít az ór­ából és a szájából. Minden egyes tüsszentéskor mintegy 20 ezer cseppecske repül ki or­runkból, s ezekhez rengeteg vírus tapad. A betegség első­sorban a fertőzött levegő be- légzése útján terjed, de a kár­okozóval szennyezett tárgyak is közvetítik. A légúti hurut tehát fertő­zés következménye. Kérdés azonban továbbra is, hogy egyáltalán van-e szerepe a megfázásnak. Feltétlenül van! A hideghatás ugyanis a nyál­kahártyákon olyan érreakciót vált ki, amely csökkenti az ellenállást a kórokozóval szemben, és így elősegíti meg­telepedését. A meghűlés azon­ban csak akkor vezet náthá­hoz, torokgyulladáshoz, légcső­huruthoz, ha az emberben ugyanakkor vírus is lappang, vagy ha épp ilyenkor fertőző­dik. Az őszi-téli járványokban szerepe van annak is, hogy a mi éghajlatunkon ez a »be­csukott ablakok időszaka«. Ilyenkor általában a meleg szobákba zsúfolódunk, ahol az alig cserélődő levegőben meg­nő a kórokozók sűrűsége. Hű­vös, nedves, ködös időben a települések — városok, köz­ségek — levegője is kevéssé szellőzik, s így több baktériu­mot és vírust hordoz. A légúti hurut tehát hűlés is és fertőzés is. Ennek meg­felelően mind a kettő ellen védekeznünk kell, ha el akar­juk kerülni a betegséget. Hidegben legokosabb a ré­teges öltözködés. Ez lehetővé teszi, hogy ha bárhova me­gyünk, az adott hőmérséklet­hez mindig könnyen alkal­mazkodjunk. A\fiatalok haj­lamosak rá, hogy kora tavasz- szal és késő ősszel is könnye­dén, lengén öltözködve szalad­gáljanak. Az idősebbel* ellen­kezőleg: sokszor még a zárt. fűtött helyiségben is vastag pulóverben, nagykendőben ül­nek. A gyerekeket is nem egyszer túlságosan bebugyo­láljuk. így azután megizzad­nak, és a szabad levegőre ke­rülve — fokozott aggodal­munk ellenére (vagy éppen amiatt?) — megfáznak. Megfelelő óvatossággal csök­kenthetjük a fertőződés veszé­lyét is. Köhögésnél, tüsszen­tésnél az orr és a száj elé tar­tott zsebkendő a vírusokat hordozó cseppek nagy részét visszatartja. A rend és a tisz­taság, a gyakori szellőztetés, a kézmosás, egyszóval az alap­vető higiénés rendszabályok megtartása szintén hozzátar­tozik a meghűlés elleni véde­kezéshez. A légúti huruttal bajlódó ember lehetőleg ke­Autósoknak cssreje Az üzemanyaggal a motor­ba kerülő nagy számú, de kis méretű — 10—15 mikron »nagyságú« — részecskék föl­karcolhatják, kikoptathatják a porlasztó finom járatait, a fúvókákat Az üzemanyag szűréssel vagy ülepítéssel való megtisztításától tehát szintén nem lehet eltekinteni. A ki­sebb-nagyobb szennyezések fölfogására szolgáló — rend­kívül finom szövésű — kis szűrőbetét rendszerint a tü­zelőanyag-szivattyúval egybe­építve található a gépkocsi motorterében, könnyen hozzá­férhető helyen. A mai legkorszerűbb leve­gő- és olajszűrők belső ele­mei impregnált papírból, il­letve viszkózarostbetétből ké­szülnek. Ez utóbbi az olaj dur­va szennyeződéseinek fölfo­gását végzi el, így a papírszű- rőre már csak a finom szűrés feladata vár. Az olajszűrővel nem érde­mes takarékoskodni, mert ha elszennyeződik, a friss motor­olajat is beszennyezi. Olaj­cserénél tehát mindig végre kell hajtani a szűrőcserét is! Ha netán hibás az olajszű­rőbe beépített visszacsapó sze- lep, a motor leállítása után az olaj kiürül. Ilyenkor újraindí­táskor nem kap elég olajat, s emiatt kopogó hangot hallat a motor. Nagyon fontos, hogy az ilyen hibájú olajszűrőt mi­előbb kicseréljük. Kísérleti lakóházak Észtországban Többféle új, modem, min- den kényelemmel ellátott kí­sérleti lakóháztípust terveztek az észt mérnökök. Képünkön az egyik típus látható. E há­rom lakószöbából, konyhából, Téli kertészkedés Kifejezetten kerti munkáról ebben az időszakban nem be­szélhetünk. Ne feledkezzünk meg azonban a lakásban le­vő cserepes növények gondo­zásáról! A fény szinte minden növény számára nélkülözhe­tetlen. Igyekezzünk tehát vi­lágos helyet biztosítani szá­mukra. A növények hő- és vízigénye azonban különböző, s a nagyobb hőmérsékletinga­dozásokra minden növény ér­zékeny. A huzattól és a köz­vetlen hideghatástól a növé­nyek könnyen elpusztulnak, illetve leveleik megsárgulnak, lehullanak. A növények vízigénye igen eltérő. Általános szabály, hogy a nagyobb levelű, nagy páro­logtató felületű növények ál­talában több nedvességet igé­nyelnek, mint, az apró levelű- ek. Meleg helységben gyak­rabban kell öntözni is, mint a hűvös és homályos helyiségek­ben. öntözésre lehetőleg min­dig állott, illetve ne túl hideg vizet használjunk! A legtöbb szobanövény té­ten nem fejlődik; ez az idő­szak a pihenés. Tápanyagra azonban ilyenkor is szüksége van, ezért ajánlatos a növé­nyeket virágtápsóoldattal két- három hetente meglocsolni. A kiskert munkái ilyenkor közvetett kerti munkák. A magvetés legáltalánosabb idő­pontja ugyanis a tél idejű Célszerű szaporítóládába — ládánként 6—7 gramm magot — vetni. Az elkészített magot nedves fűrészporba vagy ho­mokba, laposan fektessük el, majd lenyomkodjuk. Takarni nem szabad. Ebből a mennyi­ségből megközelítőleg 500— 600 ültetésre alkalmas növény fejlődik. Amint a lomblevelek megjelennek, el kell kezdeni a tűzdelést. Legjobban bevált a 4—5 cm távolság. A satnya, fejletlen növényeket dobjuk el, nem érdemes velük vesződ­ni. A palántákat 8—10 cm-es edényekbe cserepezzük, akkor ha már kezdik egymást beár­nyékolni. Amennyiben fűtött termesztőberendezésünk van, a salátát is most lehet vetni. K. K. mellékhelyiségekből és ga­rázsból álló házakban szauna is van, és minden házhoz egy kis kert is tartozik. Szeretnék elérni, hogy a kisebb vidéki településeken ilyen célszerű, olcsó lakóházak épüljenek. Épp ezért azt tervezik, hogy megoldják az ilyen épületek főbb elemeinek nagyüzemi előregyártását. A Szovjetunió más terüle­tein is kísérleteznek az elő­regyártott elemekből összeál­lítható családi házakkal. Kü­lönösen nagy jelentősége len­ne ennek a Sarkvidéken és Szibéria északi részén, ahol az ember mindig kis közössé­gekben él, egy-egy munka­hely közelében. Itt — ha ki­merülnek majd a nyersanyag- források — a település is to­vább költözik. A »mozgékony« építmények elemeinek tehát könnyűeknek kell lenniük, hogy a szállítási és szerelési költségeket a lehető legkisebb­re csökkentsék. A kanadai építészek is ter­veztek már előregyártható családiház-elemeket — köny- nyű farostlemezből, alumí­niumból, habosított anyagok­ból. E lakóházak néhány szakember segítségével gyor­san fölállíthatók. Minden ilyen lakóegység önmagában zárt, a közepén udvartérrel. Ez helyettesíti a kertet. rülje a közösséget! Különösen arra vigyázzon, hogy gyere­kek, öregek és idült bajok­ban szenvedő, legyengült be­tegek között ne terjessze a kórokozókat. Az egészséges életmód, a té­li sportlehetőségek kihaszná­lása és a helyes, vitamindús táplálkozás — a szervezet el­lenállóképességének fokozá­sával — véd a fertőzéstől. Dr. Péteri Miklós © OTTHON CSALAD A szem kozmetikája Estére merészebb színeket A szem környékének festé­sekor — jól jegyezzük meg — a szempillák tövénél használ­juk a legerősebb színeket: a sötétkék, a sötétzöldet, a li­lát. A szemöldök alatt pedig vagy testszínű vagy fehér fes­téket használjunk. A színeket satírozva — sötétből a világos árnyalatok felé haladva — helyezzük el! Mindig gondoljuk meg, mi­lyen színekbe öltözünk, mi­előtt a szemünket sminkeljük. S lehetőleg a blúz, a ruha szí­nével egyező szemhéjfestéket alkalmazzunk! Rossz összha­tást kelthet a türkizre smin­kelt szemhéj, ha például olaj­zöld vagy lila a pulóverünk. De igazodni kell a szemfes­téknek hajunk és bőrünk szí­néhez, arcunk egészének kiké­szítéséhez. Estére merészebb színeket is alkalmazhatunk. Vagy a halvány alapszínre ezüstösen csillogó, esetleg arany festé­ket helyezhetünk. Nem divat már a szem tus­sal való körülrajzolása, kihú­zása. Barna-fekete spirállal színezhetjük a szempillánkat. Mandula formájú szem kiké­szítése ceruzával, a szemsa­rokban erősebben árnyékolva. Kék-szürke szempillafesték­kel lágyabbá tehetjük pillan­tásunkat. Viszont sose rakjunk túl sok festéket a pillánkra, mert za­varhatja a látást, és könnyeb­ben elmosódik, elmázolódik! Ha megszáradt a szempillán a tus, kis kefével ajánlatos át­kefélni. Így eltávolíthatjuk a fölösleges festéket, ami előbb- utóbb úgyis lehullana. t4z olasz festészet kezdetéről A Santa Croce bazilika köz­ponti helyén, Firenzében is­mét látható Cimabue XIII. században élt mester alkotása a Keresztrefeszítés, melyet az áradások miatt 10 évig tartó munkával állítottak helyre. A kereszt alakú fára festett megfeszített Krisztust ábrázo­ló fesménv súlyosan megsé­rült, amikor a megáradt Arno folyó betört a templomba, és a reneszánsz város több más, felbecsülhetetlen értékű műal­kotásában károkat okozott. Cimabue, akit a művészet- történészek az első nagy olasz festőnek tekintenek, az utolsó művész volt, aki bizánci stí­lusban festett. 1302-ben halt meg. Négy magyar monda 1 |2 3 4 5 6 m 7 8 9 10 11 $ 12 13 » 14 $ IS « 16 17 * 18 19 20 21 $ 22 23 \ 24 25 26 m 27 $ 28 29 30 » >» . 32 33 34 VÍZSZINTES í Táplálták. E. R. Megfejtendő. Az egyik szülő. Utó ellentéte. Bort ittak belőle. Visszafelé tud ! Sor betűi — keverve. Lécek közepe ! Necce. Egyenletes felületű. Ital — névelővel. Egykor az uralkodók rendel­keztek vele. Sass Tibor. Nógató szócska — fordítva. A labda a kapuban van (—’). Év, hónap, nap. Nyújtok. Orosz férfinév. Kutyája. FÜGGŐLEGES : 1. Kutyáké. 2. Évszak. 3. őseit. 4. A múlt idő jele. 5. Megfejtendő. «. Disse. 7. Megfejtendő. 8. Az ige végén van. 10. Nem fölsőt. 13. Személyemről. 17. Megfejtendő. 19. A falban nyíló bejáratra. 21. önök. 23. Katonai egysége. 24. O. L. 28. Török méltóság volt. 30. Kettőzve: szerencsejáték. 31. Időhatározó rag. 32. Fordítva: görög betű kiejtve. K. J. Beküldési határidő: 1977. január 17-én, hétfőn délig. Kérünk ben­neteket, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s ír­játok rá: »-Gyermekkeresztrejt­vény-«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Holt vidék; Szőlőhegy télen. Anatolij Aleksziri A bátyám kla- rinétozik című könyvét nyerte: Nézer Dezső és Márki Mária (Ka­posvár) , Káplár Borbála (Nagy­atád), Lakatos Anna (Fonyód). A könyveket postán küldjük, el.

Next

/
Thumbnails
Contents