Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

A Magyar Divatintézet Egy évben 900 bemutató A THvafiränysat trend 1977 —78 ősz—tél című kiadvány- hosszú lapokra ragasztott tex­tilmintákkal kezdődik. Ez­után tartalmas írások követ­keznek a divattendenciákról, a színekről, az öltözködési alapanyagokról; rajzok a női-, férfi- és gyermekrúhákról; a sapkától a kábátokig, a ci­pőktől a táskákig és az övékig. A nyomtatványt — amely hatszáz példányban készült — a Magyar Divatintézetben nyomták a kezembe.- MI » feladata az alig két éve alakult intézménynek? Vas Sándor igazgató azt mondja: — Legfontosabb teendőnk a kínálat és a kereslet össze­hangolása. A világon minde­nütt a divatintézetek látják el ezt a feladatot. Mióta a Könnyűipari . . Minisztérium (1974-ben) életre hívta a Ma­gyar Divatintézetet, nálunk is. A világszerte végbemenő di­vatváltozásoknak sajátos rendszerük van; márpedig, ha rendszerről beszélünk, csekély hibalehetőséggel a divat is előre jelezhető. Nem hirtelen jön, hanem igen körültekintő,1 céltudatos, folyamatos kuta­tó-, művészi és műszaki mun­ka eredménye. — Hogyan főtt létre, hogy már most kérőnkben tarthatjuk az MDI 1977—78-as őszi—téli divat- ajánlatát? — A munka már tavaly februárban kezdődött, amikor a nemzetközi színbizottság, az Intercolor (amelynek Magyar- ország is tagja) két évre előre eldöntötte; melyek legyenek a divatszínek, (tűzpiros, gesz­tenyevörös, mazsolában? a, mustársárga, borostyánsárga, gyöngyzöld, petrolkék stb.). A másik két tényező az alap­anyag és a forma. Szakembe­reink járják a világot, részt veszünk a nemzetközi textil­kiállításokon, tallózunk het­ven külföldi divatlapban: a különböző szintű és nem mindig egybehangzó ismeret­anyagot. leülepítjük, majd adaptáljuk szokásainkhoz, életformánkhoz, ízlésyMgumk- hoz és nem utolsósorban ég­hajlati viszonyainkhoz mind­Régi ponchó, új szoknya Mikor még játék a munka Modellek az MDI 1977—78-as őszi—téli ajánlatából. azt, ami majd divat lesz Pá­rizsban, Rómában, Moszkvá­ban vagy Londonban. Miután a Művészeti Kollégium ipari szakemberekből álló 80 fős társadalmi testületé meghatá­rozta, hogy a divatirányzatok áramából mit fogadjunk el. Divattervezési Főosztályunk nekilát a formák megtervezé­séhez. — Hogyan lesz követendő példa a megtervezett formákból? — A trendet mint iránymu­tatót megküldjük a ruházko­dási ipar vállalatainak, a tex­tilgyáraktól a ruhagyárakig mindenkinek. De hogy életre is keljenek elképzeléseink, a saját műhelyünkben készült mintakollekciókat bemutat­juk az iparnak. Később meg­ismételjük a divatbemutatót a kereskedelem szakemberei­nek, majd a vidéki , nagyvá­rosokat is bejárják maneken- jeink. Egy évben 900 bemu­tatót tartunk. Információink­kal tehát több irányból köze- elítünk; összehangoltan »-bom­bázzuk« az ipart és a keres­kedelmet' is. És türelemmel, hiszen csak ajánlási jogunk van. Az információ kiáramlása tehát már biztosítva van, a befogadása még nem egyér­telmű. Még kevés az idő a ha­tás lemérésére, de a divatot csak így, összehangoltan le­het csinálni. Itt csak az irány­vonalakat érzékeltetik előre­jelzéseinkben, s ebből világo­san kiderül az is, hogy a gyá­ri tervezők kezéből nem akar­ják kivenni a tollat Inkább segíteni szeretnék őket mun­kájukban. O. É. Gyakran egészen kicsi, 8— 4 éves gyermekek kérdezik otthon: »Anyuka, segíthetek?« 5 felcsattan a türelmetlen, ideges mama elutasító vála­sza: »Eredj játszani, ne lá­batlankod j itt nekem!« Nyolc­tíz év múlva pedig ugyanez az édesanya felháborodik majd, hogy a gyerek lusta, közönyös, semmit nem segít hosszas könyörgésre sem haj­landó a legcsekélyebb szíves­ségre sem. A munkára nevelés már 3 éves korban megkezdődik. Sok öröm forrása lesz az édes­anyának, a gyermeknek is, ha a kicsi hasznosítja magát, »dolgozik«. Engedjük, hogy segítsen a takarításban, ne zavarjuk el a mosás alkalmá­val sem, hagyjuk, hogy ki­lötykölje a babaruhákat, nem baj, ha eleinte nem is lesz patyolat-tiszta; biztosak le­hetünk abban, hogy 10—14 éves korára szakszerűen fogja saját fehérneműjét kimosni. Vigyük el magunkkal több­ször vásárolni, lássa, de ma­gyarázzuk is el, hogyan bo­nyolódik le az ilyen tennivaló. Később, előre kiszámolt pénz­zel kisebb dolgokért nyugod­tan elengedhetjük a boltba vásárolni. Engedjük meg, hogy összesöpörjön, sőt bíz­zuk meg a cipőtisztítás elein­te komplikáltnak tűnő műve­letével is. Kétségtelen, hogy mindeze­ket előbb meg kell mutatni, Mióta viselünk kesztyűt ? A kesztyűt már a legrégibb korokban ismerték az embe­rek; a Biblia is említi, az ószövetségi részben. A per­zsáknál divatos ruhadarab volt. Xenophón, a régi görög történetíró a perzsák elíajult- ságára megemlíti: nem elé­gednek meg azzal, hogy tes­tüket, lábukat és karjukat a levegő hatásától óvják, még kezüket is szőrmével fedik. Homérosz, a régi görögök nagy költője, az Odüsszeiában Odisszeusz atyját, a tisztelet­re méltó Laertészt kesztyűben dolgoztatja kertjében, nehogy a tövisek megszúrják a kezét Egy másik író följegyzi a görögökről: a »fő evők« min­dig kesztyűs kézzel ültek asz­talihoz, hogy a forróbb étel­darabokat megfoghassák, s így falánkságban túl tehesse­nek a többi vendégén. A rómaiak szintén hasz­nálták a kesztyűt. Varró a földművelésről írt munkájá­ban ajánlja: az olajbogyót ne kesztyűben, hanem puszta kézzel szedjék, hogy a gyü­mölcs jóízűségét megőrizzék, írótársa, Rufus viszont kifa­kad a kesztyűviselés ellen : valóságos bűn, hogy egészsé­ges, erős ember a kezét lágy és meleg szövetekkel fedje! Tény, hogy a régi rómaiak kezdetben a kesztyű hordását nőiesnek találták/ Az ázsiai fényűzéssel azonban a kesztyű divatja is meghódította Ró­mát. meg kell tanítani. Ehhez pe-1 dig tütélemre, elnéző jóaka­ratra van szükség. Vezéreljen bennünket az a tudat, hogy a rááldözott idő, fáradság ké­sőbb bőven kamatozik. Az így nevelt gyermek helyes irányban fejlődik, ügyeskedik, önálló életének természetes és nélkülözhetetlen része lesz a munka. Megtörténhet, hogy az első ügyetlen kísérletek során el­törik egy bögre, kiloccsan a víz, maszatos lesz a kicsi ru­hája. Ne szidjuk meg érte, ne vegyük el a kedvét a további szorgoskodástól. Hiszen még velünk, felnőttekkel is meg­esik ilyesmi. Szoktassuk ahhoz is a gyermeket, hogy bizonyos apróbb feladatokat mindig ő lásson el, és ne engedjük hogy azt más végezze el he­lyette. Az állandó feladatat olyannyira megszokja, hogy éppúgy beletartozik majd na­pirendjébe, mint az alvás, vagy az evés. így játszva el­érhetjük, hogy 5—6 éves ko­rában kisebb megbízatásokat már egészen jól elvégez, 10— 12 évesen pedig rendben tart­ja tanszereit, játékait, maga tisztítja a cipőjét, helyére te­szi ruháját, vagyis segítő, hasznos tagja lesz a család­nak. Ügyeljünk azonban arra, hogy az ellenkező végletbe se essünk. Ha a gyermeket már kiskorától kezdve túl sok munkával, szerteágazó meg­bízatásokkal terheljük, éi aránytalanul sok felelősséget rakunk a vállára, érthetően kedveszegett lesz, húzódozni fog a munkától és éppúgy el­fásulhat a család gondjaival szemben, mint az, akit min­dentől meg akarnak kímélni. Tartsuk szem előtt: a gyer­meknek játszani, szórakozni is kell. Ne kívánjuk gond­jainkat, terheinket átrakni gyenge vállaira. A gyermek munkával való túlterhelése az iskoláskorban, a tanulás szempontjából kü­lönösen káros lehet. Néhol, főként faluhelyen a tíz éven felüli gyerektől majdnem annyi munkát követelnek meg a ház körül, a földeken, mint a család felnőtt tagjá­tól. A nagy munkák idején pedig nemegyszer még isko­lába se engedik. Igaz, a gyer­kőc legtöbb esetben örül en­nék, de a tanulásban mulasz­tottakat pótolni nehéz. A járható, helyes út te­hát az, hogy vonjuk be a munkába, de módjával, mér­tékkel, mindig korához, ere­jéhez képest. A helyesen ada­golt, könnyen elvégezhető fel­adat növeli önérzetét, kiala­kítja benne a kötelességtuda- tot és felelősséget. Általa megteremthetjük a gyermek életének nélkülözhetetlen mo­tívumát; az együtt élő, együtt munkálkodó család harmoni­kus, nevelő légkörét. Cs. K. Autósoknak Szűrők a gépkocsiban Sokarcú” citrom Jött, látott, győzött. Sztár volt, a nők kedvence. Most meg ide-oda rakosgatjuk a szekrényben, mintha megun­tuk volna, Nos, ha így is len­ne, vegyük elő, és használjuk föl a ponchót — szoknyának. Fejtsük föl a varrást elöl, középen, a nyaktól mintegy 15—20 centiméterre, s fűz­zünk be zsinórt a kötött anyag szemei közé. Ezzel a zsinórozással viselhetjük szok­nyaként is, és váltónkon is, eredeti céljának megfelelően. Maradék fonalból, színes műbőrből készítsünk hozzá csinos kis mini bolerót, amelynek rojtozással, hímzés­sel, zsinórozással adhatunk némi indiános jelleget. 9? Mire jó a citrom a háztar­tásban? Íme: Citromlével történő keze­léssel eltávolíthatjuk a textí­liákból rozsdafoltot, halvány penészfoltot, friss tintafoltot, teafoltot. A fölvágott citrom néhány napig eláll — és C-vitamin- tartalmát is megtartja —, ha vágott lapjával porcelántá- nyérkára helyezzük és hűtő­Somogyi Népin, Ha néhány csepp citromlét teszünk a burgonya főzővizé­be, az öreg burgonya sem fe- ketecük meg. A kiszáradt mustárt citromlével frissíthet­jük £öL Ha a hús nehezen púhyl, locsoljuk meg kávéskanálnyi szekrényben tároljuk, citromlével! A citromhéjat nem dobjuk el! Reszeljük le, keverjük össze kristálycukorral, tegyük üvegbe, és kössük le. Süte­mények, mártások, gyümölcs­levek ízesítésére használhat­juk. Nem reped meg a tojás hé­ja, ha a fözövízben citromot csepegtetünk. Gyorsabban verünk kemény habot a tejszínből, ha decin­ként négy-öt csepp citrcxmle- vet adunk hozzá. A karfiol fehér marad, ha főzóvizébe fél citrom levét öntjük. Nem feketedik meg a gomba, alma, körte sem, ha citromlével meglocsoljuk. I A húsvágódeszkáról a kel­lemetlen konyhai szagokat £ (hagyma, hal, fokhagyma) I, citromlével távolíthatjuk d Az üzembiztonság és a meg­felelő élettartam érdekében a gépjárműmotoron egymáson elmozduló, finoman megmun­kált és kis hézagokkal illesz­tett felületeit tisztán kell tar­tani! Meg kell akadályozni, hogy a környezetből koptató anyagólt, részecskék jussanak be a motorba, s ki kell iktat­ni a motorban magában kép­ződő szennyeződéseket is. E célra a motorizáció fejlődése »során különféle levegő-, üzem- .nyag- és kenőolajszűrőket dolgoztak ki. A motorba kívülről bejutó káros szennyezők egy része növényi, más része ásványi eredetű. Az előbbiek a motor­ban elégnek, és így növelik a kenőolaj koromtartalmát, fo­kozzák az iszapképződést, s előidézhetik az olaj csatornák eltömődését is. Az ásványi eredetű szennyezések több mint 90 százalékban kvarc- képződmények. Ezek legna­gyobb részét feltétlenül fel kell fognia a jó levegőszűrő­nek, amit sürített levegővel egyszer-kétszer ki lehet fújni ugyan, de leghelyesebb tízezer kilométerenként kicserélni. A kenőolajszűrők feladata több irányú. A motorban le­kopott fémrészecskéken kívül származó szennyező anyagokat fel kell fogniuk az égésből is. De ki kell választaniuk azokat a nemkívánatos ré­szecskéket is, amelyek előse­gítik az olaj oxidációs, illetve öregedési folyamatát. A jó olajszűrőnek tehát biz­tosítania kell a káros anyagok maximális leválasztását, de át kell eresztenie a kenéshez és A szem kozmetikája A szem az arc ékessége. Meleg, lágy tekintetünkkel vagy hűvös, zord pillantások­kal sok mindent kifejezhe­tünk. A szépen árnyékolt, gondosan kozmetikázott szem uralhatja az arcot. A szándé­kosan haloványra színezett szemhéj pedig más részekre — például a szájra — tereli a figyelmet. Milyen legyen a szem koz­metikája? Mindig mértéktar­tó, ízléses, az alkalomhoz illő. Soha ne essünk túlzásokba. Ne használjunk például nap­palra műszempillát, az csak színpadra vagy estélyre való. Nappalra pasztellszínű szem- i festékkel árnyékoljuk szem­a hűtéshez szükséges olaj- mennyiséget és az olajban le­vő minden adalékot, ekként növelve a motorolaj csereide­jét. Figyelemre méltó a kuta­tóknak az a megállapítása, hogy a csereidőt elsősorban nem az olaj kifáradása (visz­kozitásának csökkenése), ha­nem a mechanikai és kémiai szennyezettség nagysága ha­tározza meg. (Folytatjuk.) □ OTTHON CSALAD Két vers a télről 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 m 11 12 13 14 $ 15 16 17 18 * 19 20 2» 21 $ » 22 23 « 25 26 27 » 28 29 30 $ 31 32 33 34 m & L 35 héjunkat. Csak a nagyon fia­talok engedhetik meg, hogy a szemük alá is tegyenek némi színt. A festék minden eset­ben a szemöldök felé világo­sodjék. VÍZSZINTES : 1. Gazdag. 5. Friss. 9. Egyik kártyalapot. 11. Nem fölé! 12. Tőr betűi — keverve. 13. Díszít. 15. Megfejtendő (két szó). IS. Kicsié — névelővel 19. Római szám: 49. 21. Indulatszó. 22. Neme. 25. Magasba tart. 2i8. Szemlél. 29. Nincs tovább. 31. Táplálkozást. 33. Agyterítő. 35. A föld felé. FÜGGŐLEGES: 1. Régies kötőszó. 2. Kocsis szerszáma. 3. Megfejtendő (két szó). 4. Keresztül. 6. Somogyi község. 7. Igekötő. 8. Mozgat. 10. AkML Î 13. Éva becézve. 14. Ez évben. 16. Televízió. 17. Pontosan kiír. 20. Valamivé vált. 23. Sokáig .. . (életben marad). 24. Erőd — névelővel. 26. Merte — régiesen. 27. A gyümölcsnek van. 30. Lángol. 32. Létezik. 34. Az alumínium vegyjele. K. J. Beküldési határidő: 1977. ja­nuár ío-én, hétfőn délig. Kérünk benneteket, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek- keresztrejtvény« ! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Bartolini, polo, Csa- pajev, Mikszáth, Doré. Csukás István Vakáció a halott utcában című könyvét nyerte : Tóth Judit és Pápics Ildikó (Ka­posvár) Bogdán László (Somo­dor), Kovács Mária (Baté). A könyveket postán küldjük «L

Next

/
Thumbnails
Contents