Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

Interjú a létszámnövelés tilalmáról Közvélemény és szecializmns A közvélemény fogalma mintha alig szorulna magyarázatra: egysze­rűen a »köz« véleménye és kész. Ám mégsem ilyen egy­szerű a dolog. Felbukkaná­saiban ellentétes természetet és jelentéseket mutat. A köz­vélemény lehet »úr«: szűkebb közösségekből kiüldözhet egyénéket (mert azok nem azonosultak szokásaival és erkölcsével), ítélethozatalánál megkeményítheti az elfogu­latlan. bírák szívét, megbuk­tathat közéleti személyisége­ket, lemondathat politikuso­kat, intézkedések . gyakorlati hatékonyságát fúrhatja meg. Passzív is maradhat: közöm­bösséget tettethet fontosabb vagy kevésbé fontos társadal­mi ügyekben. De válhat visz- szaélés tárgyává is eközben: éppen a modem tömegkom­munikáció korában a szándé­kolt véleményformálás ügynö­kei nagymértékben hozzájá­rulhatnak ahhoz, hogy a dolog igazi lényegéig jutás helyett a köz véleménye megragadjon a felszínen, a hamis, »felsőbb érdek« sugallta ideológiáknál. Mi több: ez éppen úgy is tör­ténhet, hogy rá hivatkoznak, a »csendes többségre«, az »iz­gágák«, a »zsörtölődök« és a »nem-tudni-mibajuk«-félék, a »szélsőségesek«, a »huligánok« vagy éppen a »kommunisták« ellenében. A polgári társadalmak an- tagonisztikus érdekstruktúrája teszi, hogy a közvélemény a fenti szélsőségeivel és említett jellegzetességeivel együtt van jelen, mintegy állandó fel­bomlási folyamatban : hiszen az egymással versengő külö­nös érdekek a »köz« vélemé­nyét is ellentétes módon for­málják, s az egészből a rend­szert megkérdőjelező éllel nő ki a szocialista mozgalom. Mi a helyzet azonban a szo­cializmusban? Könnyű lenne azt mondani: mivel az álta­lános társadalmi érdek szabá­lyozza a szocialista fejlődést, a közvélemény egységes, az általános érdeket kifejező (hiszen a tömegkommuniká­ciós eszközök által is ebben az irányban formált) tényező . a szocializmusban. S »elvileg« valóban annak kell lennie. Ez a minősége azonban mégsem adódik máról holnapra, s kü­lönösen nem önmagától. Az elmúlt évek társadalmi ta­pasztalata ezen a téren is gaz­dagabbá tett bennünket, s differenciáltabb megközelítést tesz lehetővé számunkra. Mert először is: a »társa­dalmi érdek« maga sem olyan absztrakció, mely a különböző társadalmi osztályok és réte­gek érdekei felett állna, min­denféle kapcsolódás nélkül. Nyilvánvalóan nem lehet úgy föltenni a kérdést: vagy gya­rapodsz, vagy a társadalmi ér­deknek szolgálsz! A társadal­mi tevékenység bonyolult szervezete csak akkor működ­het hatékonyan, ha a két ol­dal — az egyéni érdek kielé­gítése és a társadalmi érdek­nek megfelelés — szerves kapcsolatba lép egymással. Ott, ahol nem teremthető meg ez az összefogás, két dologról lehet szó: vagy olyan egyéni érdekről, mely tartalmában és szándékaiban nem egyeztethe­tő össze a szocializmussal, vagy úgy fogalmazható meg a »társadalmi érdek«, hogy nem találja meg kapcsolódását va­lóságos éltetőjével, a különös érdekkel. Az első eset a tár­sadalmi tűrés határát súrolja, a második viszont arra vall, hogy a »hivatal« adminiszt­ratív módon kíván megoldani olyasmit, amelyhez pedig az érintettek beleegyezése nem lenne mellékes. Mindkét esetre érvényes vi­szont: a feladat hatékony, po­litikailag is termékeny meg­oldása feltételezi a közvéle­mény aktivizálódását, »politi­zálódását« is. Közvetlenül azoknak a rétegeknek az ak­tivizálódását, akiket az adott intézkedés érint. Közvetve azonban — s tulajdonképpen ez jelenti az igazi politizáló­dást, a közösségi érdek formá­lódását — az intézkedést be kell kapcsolni az egymással bonyolult kapcsolatrendszert alkotó társadalmi csoportok általánosabb tudatába és vé­lekedésébe is, különösen, ha egyes fontos társadalmi cso­portokra vonatkozó intézkedé­sek csak áttételesen kapcsol­hatók össze mások érdekeivel. S itt példák sorával szolgál­hatnánk. Egy városi munkás lehetőségei lényegében a nyolcórai üzemi munkához kötődnek, egy ingázó vagy egy termelőszövetkezeti dolgozó számára viszont adott a lehe­tőség, hogy munkaidejét akár megkétszerezze, s ezzel a vég­zett munka szerinti elosztás szocialista elve alapján — jo­gosan — magasabb jövede­lemhez jusson. z így adódó egyenlőtlen­séget lehet ugyan az érdekelt társadalmi cso­portok érdekellentéteként ér­telmezni’ (igaz, hogy minden valószínűség szerint csak egy hamis egyenlősdi szellemé­ben). De lehet úgy is felfog­ni, hogy rádöbbenünk: külön­böző társadalmi csoportok életproblémáinak a megoldása más-más utakat és módokat feltételez, más-más lehetősé­gekhez és társadalmi felada­tokhoz kötődik, s ezért meg­oldásukat sem egymás ellené­ben kell elképzelnünk. De említhetünk egészen el­térő jellegű gondokat is: a ci­gányság kérdésének társadal­mi kezelése ugyancsak ke­resztezheti egyéb néprétegek közvetlenebb, előítéletektől a Az idén több lakás épül Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) lakás építésének előkészítését. Siófokon a veszprémi házgyár termékeiből 240 lakás építését kezdik meg. Ezek tervezését a budapesti Lakóterv vállalta. Később azonban a Győri Tervező Vállalathoz került át a munka, ahol mindent elöl­ről kellett kezdeni. Az épít­kezés négyhónapos későit szenvedett. Barcson húsz mun­káslakás épül, Tabon pedig további száz lakás építésének előkészítésével számolnak azért, hogy az új üzemek munkásainak igényét kielé­gíthessék. Nagyatádon az idén még hagyományos tech­nológiával épülnek a lakások. A Komfort Ipari Szövetkezet azonban új technológia beve­zetésére készüli ennek segítsé­gével 1978-ban már több csa­ládi otthon épül. Marcaliban a Széchenyi úti új lakótelep­re elkészültek a kiviteli ter­vek, s akkor derült ki, hogy a láza szerkezetű talaj miatt itt mélyalapozásra lenne szük­ség. Az ilyen miunka pedig je­lentősen megdrágítaná az új családi otthonokat. A több­letköltségekre viszont nincs meg a fedezet. Ezért azt ja­vasolják, hogy olyan terüle­ten kezdjék meg az építke­zést, ahol ilyen, többletkiadás nélkül tudják használni a kész terveket. Hangsúlyozták a tanácskozá­son, hogy a legfontosabb fel­adat: az állami célcsoportos beruházásként készülő laká­sok megépítése. Ezt saját esz­közeivel az OTP-nek is támo­gatnia kell. OTP-társasházat pedig annyit építsenek a me­gyében, amennyire terület és igény van, s ami még nem okoz pénzügyi gondot a ta- nácsnák. A tegnapi tárgyalá­son megállapították, hogy ez — a mœtani ismeretek sze­rint — az idén 455 OTP-lakás lehet. A települések dinamikus fejlődése maga után vonja a közművesítés gondjának nö­vekedését is. Kaposváron a Kinizsi lakótelep csatorna­rendszere ideiglenes megol­dással üzemel. A végleges rendszer megépítéséhez a ta­nácsnak kölcsönre van szük­sége. Marcaliban és Csurgón szennyvíztársulás létrehozása vált szükségessé. E beruházá­sok megvalósításához a hitel lehetőségeit az év első negye­dében a megyei tanács és az OTP illetékes szakemberei megvizsgálják. További vizs­gálatot igényel az is, hogy mi­ként valósul meg Kaposvár ú.i igazgatási központjában az OTP megyei székhaza. Dr. K. L sem mindig mentes elképzelé­seit, és ehhez kapcsolódó ér­dek-megfogalmazásait. Az ér­dekegyeztetés itt is csak egy közvetettebb szemlélettel, az összfolyamat teljességének szem előtt tartásával érhető el, látható be. Anélkül, hogy folytatnánk a példákat : az egyenlőtlensége­ket termelő közvetlen össze- egyeztethetetlenség megszün­tethető, ha a tiszta gazdasági síkról az érdekek egyeztetésé­nek politikai síkjára emelke­dünk fel. Az érdekek sokféle­ségének látszólagos »rendezet­lensége« ezen a síkon olyan elrendezettséggé áll össze, mely a közvetlen érdekeltség ellentétes motívumain túllép­ve a szemlélet és magatartás tudatosságát is növelheti. Társadalmi mibenlétünk ér­dekösszefüggéseinek a legkü­lönbözőbb szinteken való ki­dolgozása messze túl nyúlik hát a közvetlen irányító tudat problémáján, s alapjában érinti a különböző társadalmi rétegek gondolkodásmódját, ennek politikussá formálását. A közvélemény maga — sa mögötte meghúzódó alap: a közgondolkodás — kettős meghatározottságában funk­cionál ebben a folyamatban. Részben olyan alap, amelyre támaszkodni kell, amelyet va­lamilyen módon mindig szá­mításba kell venni, mégpedig úgy, ahogy éppen van, adott fejlettségi szintjén. Részben pedig olyan jelenség, amely­nek a formálása, továbbfej­lesztése is társadalmi-politikai feladatként merül fel. Ésszerűbben, hatékonyabban E gységessége és szocialista jellege a társadalmi fo­lyamatok politikai és közéleti közvetítőcsatornáin keresztül formálódhat csak ki, miközben felbontásra és meg­világításra kerülnék a társa­dalmi érdekösszefüggések va­lóságos alapjai, s ezzel az egyeztetések módjai is. Nem vonható hát ki abból a tanu­lási folyamatból, amelynek eredményeképpen egy társa­dalom. elsajátítja' saját rnbz- gástöi-vényeit, s ezzel meg­valósítja önmagát. Hülvely István Sokan — több ezer embert érintett a megyében — érdek­lődve és némi aggódással vár­ták, amikor egy évvel ezelőtt bevezették a létszámstoppot, hogy milyen következmények­kel jár majd? Az eltelt idő meghozta eredményeit, tapasz­talatait. Most, január 1-től a Létszámfelvétel tilalmát fel­váltotta o létszámnövelés ti­lalma. az új rendéletek kap­csán Balogh Lászlót, a me­gyei tanács munkaügyi osz­tályának vezetőjét kérdeztük. — Milyen tapasztalatai vol­tak a létszámstop bevezetésé­nek Somogybán? — Ezek azonosak az orszá­gos tapasztalatokkal: jó és kevésbé jó hatásai voltak. Azt már az elején megállapíthat­tuk, hogy a vállalatok vezetői közül azok, akik meglehetősen lazán kezelték a munkaerő­gazdálkodást, fegyelmezetteb­bek lettek, jobban odafigyel­tek az adminisztratív létszám alakulására. A rendelet meglehetősen »feszes« volt. Egy-két eset­ben felfigyeltünk kisiklások­ra, arra, hogy keresik a kibú­jás lehetőségeit, de időközben ezek is megszűntek. Ez a ren- rendellenesség nem volt olyan méretű, hogy akár egy embert is felelősségre kellett volna vonni miatta. Megvolt a lehetőség aura, hogy a vállalatok fölmentést kérjenek. Az elmúlt egy év alatt a megyei tanács elnöke Somogybán összesen 322 eset­ben adott fölmentést. A ta­nácsi vállalatoknak 30. az Ipa­ri szövetkezeteknek, ahol ma­gas a létszám 113, a tanácsi intézményeknek 43, és az igazgatási ágazatban 136 eset­ben. Ezeken a területeken egyébként több mint 10 ezer ember dolgozik, s a létszám- rendelet közülük csaknem két és fél ezret érintett. Tapasztalatunk szerint az adminisztratív munkakörben dolgozók között 30—40 száza­lékétfán csökKént é ’vándorlás. Ez jelentősnek mondható. — Bizonyos esetekben a vállalatok megkerülték a rendeletet. Például fizikai ál- dolgozókat. Módjuk nyílik arra is. hogy a fölösleges, nél­külözhető papírmunkát el­lományban szereplő dolgozók adminisztratív munkakört láttak el. Takarítónők köny­veltek ... I— Konkrét adataim erről nincsenek, de valószínűnek tartom, hogy előfordult. Min­denesetre nem volt jellemző. hiszen a vállalatoknak — pontosan ezen alapult a lét- szástop-rendelet — amúgy is kellő számú, ilyen munka­körben dolgozó alkalmazott juk volt. így a »bújtatást« ne­héz lenne megindokolniuk. — Mi a lényege a létszám- növelés tilalmának, hogyan befolyásolja majd ez a mun­kaerőmozgást? — A vállalatoknak »be kell állniuk« az 1976. december 31-i statisztikai állomány:' létszámra. Ez a jövőben nem emelhető. Pozitív hatása a rendeletnek, hogy lehetővé te­szi a hiányok pótlását. Ehhez nem kell külön engedély. Ezzel együtt azt kell mon­danom, hogy az egészséges létszám egyelőre nem alakult ki minden vállalatnál. To­vábbra is kutatniuk kell, ho­gyan csökkenthetik adminiszt­ratív létszámukat, például ügyvitelgépesítéssel, a haté­konyság fokozásával, a belső tartalékok feltárásával, éssze­rűbb munkaszervezéssel. Az új rendelet a létszámstophoz viszonyítva szabadabbá teszi a munkaerő mozgását. Koráb­ban — ha valaki kilépett — nem volt biztos, hogy az ú.i munkahelye engedélyt kap a fölvételére. Mo«t ez megszűnt s a vállalat fölveheti az új dolgozót, ha a hiány betöltése valóban indokolt. — Az új rendelkezés nyo­mán várható-e az adminiszt­ráció csökkenése, vagy — egy lépéssel továbbmenve — a bürokrácia mérséklődése? — A kormányzat által el­határozott létszámnövelési ti­lalom arra ösztönzi a valfálá- tokat. hogy a rendelkezésükre, álló létszámmal dolgozzanak. ésszerűsítsék munkájukat, arányosan terheljék meg a hagyják, csökkentsék az ad­minisztráció bürokratikus jellegét. — A következő négy évben — 1080-ig — öt százalékkal csökkenteni kell az igazgatási szervezetek létszámát. Ho­gyan sikerül ezt megvalósíta­ni, és Somogybán hány em­bert érint a rendelkezés? — Ez a tanácsokat érinti, a megyei tanácstól a községi ta­nácsokig. Somogybán az igaz­gatási szervezetekben 1300 em­ber 'dől gozik, vagyis a mi esetünkben 1980-ig 65 sze­méllyel kkll csökkenteni a létszámot. A megvalósításnak nagyon, körültekintőnek kell lennie. A különböző szintű tanácsok, csoportok, osztálvok leterhelése nem azonos. Pél­daként a Balaton-parti taná­csok építésüggyel összefüggő tevékenységét említem. Ugyan­csak szerteágazó ez a felada­tuk, innen létszámot valószí­nűleg nem lehet elvonni. Fontos szempont, hogy az egvik helyen végrehajtott lét­számcsökkentés — vagy éppen a csökkentés elmaradása — nem érintheti kedvezőtlenül a többieket. A megoldás módja mégnem eldöntött. Négy év hosszú idő, ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy eddig ne gondolkodtunk volna ezen. Az egyik járható út például az, hogy az eeyéni okok miatt — a nyugdíjkorhatár elérése vagy munkahely-változtatás — az igazgatási szervezetek­ből távozók helyett nem vesznek föl új dolgozót. így kijelenteni azonban ezt is csak általában lehet. Hiszen egv-egv területen — a körül­ményekhez és a követelmé­nyekhez igazodva — már vál­tozhat a végrehajtás módja. Az első negyedévben kidol­gozzuk a végleges megoldást Egy bizonyos: 1980-ban leg­alább 63 emberrel • kevesebb dolgozik majd Somogy megye igazgatási szervezeteiben. M. A. Á vevő nem kaphat romlott árut! Mi a helyzet a megye »éléskamrájában«,. miből mennyit tárol a lakosság téli­tavaszi igényeinek kielégíté­sére a Somogy megyei MÉK? Erről kértünk tájékoztatást Báli Gyulától, a szövetkezeti közös vállalkozás igazgatójá­tól, — Burgonyából, vöröshagy­mából, sárgarépából, fehér gyökérből, gyökérzöldségből, céklából, zellerből, tormából, Vörös káposztából és almából több van most raktáron, mint tavaly ilyenkor volt. Burgo­nyát a múlt év első napján 381 vagonnal tároltunk, most csaknem száz vagonnal több található a kaposvári, a bar­csi és a nagyatádi korszerű tárolóban. A tárolási felelő­sök rendszeresen ellenőrzik, hőmérőzik a készletet, s ha kell, hideg levegővel szabá­lyozzuk a burgonya hőmér­sékletét. A tárolt burgonya minősége jó, romlási veszte­séget sehol sem tapasztal­tunk. Ez főképp a betakarí­tást követő gondos átvételnek tulajdonítható: egészségtelen gumók nem kerültek a táro­lókba. Novemberben és de­cemberben került ki a fi- toftórával fertőzött Somogy gyöngye, de ezt a fogyasztó nem érzékelhette, csak akkor, ha sokáig tárolta és erre a célra fóliát, műanyag zsákot használt. Ez a rejtett baj, sajnos, országosan jellemezte a Somogy gyöngyét, a nyári aszályos időjárást követően. Ügyeltünk arra, hogy kiválo­gassuk az ilyen tételeket, de a fertőzés nem mindig volt észlelhető. A szállítmányokat gyorsan eljuttattuk a kiren­deltségeinkhez, hogy mielőbb értékesítsék. így még jó bur­gonyáihoz jutott a fogyasztó, később viszont — a tárolás során — ebből sok tönkre­ment volna. Az országos szabvány a De- siréenél és a Somogy gyön­gyénél is 2,-5 centiméterben határozza meg az étkezési burgonya legkisebb átmérőjét. Ez másfél centivel kevesebb annál, amit az előző szabvány előírt. A szabványmódosítás végső soron a tavalyi, orszá­gosan gyenge burgonyatermés következménye, s a fogyasz­tónak kíván több burgonyát juttatni. A burgonyát a tárolás meny- nyiségét illetően az alma követi. A böhönyei és a sió­foki tárolóinkban 77, bértá­rolásban — a kiskorpád! hű­tőházban — pedig 40 vagon­nal helyeztünk el, Tavaly ilyenkor a mostani 117 vagon­nal szemben csak 84 vagon almánk volt. Ahogyan a bur­gonyánál, úgy itt is vannak — főképp a jonatánnál — olyan tételeit, melyek nehe­zebben tárolhatók. Hosszabb raktározás után a gyümölcs, jóllehet kívülről egészséges­nek látszik, belül — elszínező- dik. Ez is országos gond, kül­földre küldött szállítmányok­nál szintén jeleztek ilyet. Az ok itt is összefügg a nyári időjárással. A tárolás idején egyet tehetünk csak evvel az almával: gyakran válogatjuk, s a még egészséges részeket elküldjük feldolgozásra. Sárgarépát a tavalyi 14 va­gon helyett most 34 vagonnal tárolunk. A nagyobb rész gé­pi betakarításé, következés­képp nem olyan ép és tartós, mint az, amelyet kézzel szed­nek fö'. Mivel az áru többsé­gét mosás után hozzuk for­galomba, a felületi sérülések jobban »előjönnek«. Itt is a Készülnek az egységzacskók lóban. válogatás segíthet csak: a ré­pát, miután a beteg részt el- távolítottuk róla, leveszöldség­csomagokban értékesítjük, így a fogyasztó semmivel sem ká­rosodik. A vöröshagyma a másik, sok gondot okozó árunk. Becsléseink szerint 170 vagonnyi termett, de csak 44 vagonnal sikerült betakaríta­ni. A 44 vagonból most már csak 15 vagonos készletünk van. Az ellátás zavartalan lesz, sőt minőségi javulás várható, ugyanis a SZÖVÉRT 40 vagon, exportból visszatar­tott vöröshagymát biztosít részünkre Zalaegerszegről. Így jobb a helyzet a tavalyinál, amikor 36 vagon hagymánk volt ilyenkor. a nagyatádi új burgonyatáro­Az eladóknak szigorú uta­sítást adtunk: rothadt, beteg árut nem értékesíthetnek a vevőknek! Az. ilyen cikkeket a bolti ellenőr leírja a készlet­ből, tehát az eladót nem éri veszteség. És a fogyasztó sem károsodhat ! Raktárainkban, tárolóinkban folyamatosan megy a válogatás, a selejtezés, így biztosíthatjuk, hogy ele­gendő és jó minőségű áru kerüljön a lakossághoz a té­len és a tavasszal. H. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents