Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-27 / 22. szám
Titkok a virágok körül Véletlen í— de mindenképpen érdekes —, hogy a bala- tonföldvári községi tanács épülete a század húszas éveitől egy magántulajdonos panziója volt. Ez az egy épület akkor elegendőnek bizonyult, ma már azonban Földváron egy-egy nyáron 30—35 ezer ember üdül. így a község utcáin húszsszor any- nyi ember sétál, rohan, beszélget, mint amennyi az állandó lakosok száma. Ezt a stílusában is érdekes, belső kiképzésében esztétikus, régi hangulatokat idéző épületet a hajdani nagybirtokos Széchenyi Bertalan gróf még magtárnak építtette 1880 körül. Később nyaraló lett, s ezt követően alakították át vendégfogadónak. Tíz éve működik az épületben a községi tanács, ám ha nedves az idő, az időközben felrakott vakolatrétegéken is át-átüt még a régvolt panzió neve. A vendéglátás ma is a fő feladatok közé tartozik a régi házban. Évről évre ismétlődő gondot, jól szervezett munkát, újabb és újabb létesítmények tervezését, kivitelezését, a »törzslakosságnak« és a több tízezres nyaraló tömegnek való átadását jelenti. A tanács épületét ebben az évben bővítik. A tervrajzon jól látható: arra törekedtek, hogy a nyakfallal kapcsolódó új rész stílusában illő legyen a régi épülethez. Irodák és tanácskozóterem, szociális helyiségek és szépen kialakított lépcsőház lesz az újonnan elkészülő részben. Helyet 'kap itt a községi pártszervezet székhaza is. A beruházás 1 millió 590 ezer forintba kerül. Ha már megemlítjük a ba- latonföldvári utakat és * .járdákat, érdemes még egyszer szólni a "panziókori« időkről. A jelenlegi gyógyszertár helyén akkor még egy betyárcsárda volt (egyike az első épületeknek a később híressé fejlődött üdíül'őközségben) s a Balaton a lépcsők előtt csobogott. A csárda és a panzió vendégei ladikkal jártak át a szomszédos Szántódpusztára — ha éppen nem támadt kedvük egy izgalmas vadászatra. Mert a tó partjáp, a közvetlen közelben susogó nádasokban bőven élt a nádi farkas. Rég eltűntek nz ordasok, a nádas és a . víz is a közelből, s eíkorhadtak a közlekedés leggyakoribb eszközei, a ladikok is. Ma már olyan forgalom van Balatonföldváron. hogy minden évben bővíteni Mesrkedveltetni a szakmát Sütőipari szakkör Nagyatádon (Tudósítónktól.) Nem a sütőkemencék melege hozta lázba azt a 14 általános iskolást, aki a nagyatádi kenyérgyárban működő sütőipari szakkör tagja, hanem a nemes vetélkedő izgalma. — Hogyan került erre sor? — kérdeztük Kunics' Józsefet, a gyár vezetőjét. — Az utóbbi években az általános iskolát végzett tanulók közül kevesen jelentkeztek sütőipari szakmunkásnak, ezért okozott nagy gondot az utánpótlás. Tanakodtunk, hogy mit tegyünk. Arra gondoltunk, hogy egy szakkört szervezünk az üzemben, és megkedveltetjü'k a gyerekekkel a szakmát. Kérésünk megértésre talált az általános iskola vezetőinél, s az ősszel 14 gyerek részvételével megkezdődött a szakkör. Minden szerdán délután foglalkozások vannak. Elméleti ismeretekkel kezdődnek: ezeket Ta- káts László telepvezető-helyettes tartja. Utána gyakorlati munkára kerül sor. Gelencsér József és Pusztai János szakmunkások nagy szeretettel foglalkoznak a szakkör tagjaival. Most már szinte a szakma minden fontosabb fogására megtanították őket. Úgy döntöttünk, hogy az eddig szerzett ismereteik alapján vetélkedőt rendezünk számukra. A vetélkedő a hét végén, szombaton délután volt. Minden szakköri tag egy kérdés- csoportot húzott, és arra adott választ, utána pedig a gyakorlati munka következett Briósokat és pereceket kelleti a tésztából formálni. Tíz perc alatt 15 perecet készítettek de az ügyesebbjei 3—4 pen alatt készen voltak vele Csakhamar a kemencébe kerültek a tészták, és alig várták, hogy a friss termékeket megkóstolhassák. Még a zsűri tagjai is jó étvággyal fogyasztották az ifjú pékek süteményeit. A jutalom se maradt el. Az első helyezett Suri Gyula 200. a második helyezett Filipovics István 150. a harmadik helyezett Nikolausz Attila 100 forint értékű takarékbélyeget kapott, a ■ többi versenyzőt könyvvel, golyós- tollal jutalmazták. Csendes Géza iskolaigazgató-helyettestől, a pályaválasztásért felelős tanártól azt is megtudtuk, hogy az első és a második helyezett tanuló már döntött is: ■sütőipari tanuló lesz az ősztől. kell az utcahálózatot, javítani minőségét. A múlt évben átadták a Camping út 400 méteres szakaszát, ugyanilyen hosszan, burkolták az Ady Endre utcát is. A főútvonalra csatlakozó tíz bekötő út torkolatában készítették el a sárrázókat, ahogy Végh Gyula műszaki ügyintéző mondja: teljesítették a »sárrázó-programot«. Ilyen programokban egyébként bővelkednek Balatonföldváron. A múlt évben — többek között — kétezer méter hosszúságban készült járda. Folytatták a gáz- és a vízprogramot is. A földgázt hat utcába vezették be{ s ez az állandó lakosságnak egyötödét érintette. Még az 1976-os év munkáihoz tartozik a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat épülő új szállodája, a Neptun is. A hatalmas épületet a szezonra már szeretnék átadni. Lakótelep: ilyen is készült Balatonföldváron, bár a nagyvárosi méretekhez szokott ember némi fenntartással fogadja a hírt. Az azonban tény, hogy a község egyik szép részében 34 telket alakítottak ki családi házak építésére. Az ide vezető út ebben az évben elkészül. Megoldották a közművesítést, bármikor beköthető a gáz is. Bár a nyári szezonra való felkészülés »teljes gőzzel« csak februárban kezdődik, tulajdonképpen nincs is átmenet az egyik nyár és a következő között. A lakosságról és az üdülőkről folyamatosan kell gondoskodni. Alighogy elkészült például a község központjában az új ABC-áru- ház, máris jött a következő lépés: megkezdték egy 400 személyes kertmozi építését. — Az új létesítmény — mondta Ángyán Gyula pénzügyi főelőadó — a nyári hónapokra készül el. A kivitelező a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat? M’est folynak a terület- rendezési munkák, az épület »ki van tűzve« a Camping út mellett. Balatonföldvár hírneves volt a nyárfasoráról — sok embernek fáj utána a szíve! —, s arról is, hogy nagy gondot fordítottak a község vi- rágosítására. Szép eredményeket értek el a település- fejlesztési versenyben. Természetesen kíváncsiak lettünk volna arra. hogy ebben az évben milyen programmal szeretnének megfelelni a hagyományoknak, ám — az üdülőhelyi előadó válaszából derült ez ki — titkok lap- panganak a tulipánok, a rózsatövek és a szelíd árvácskák körül. Nem mondhatta meg, hogy hova és milyen virágokat ültetnek, s mennyi pénzt fordít erre a tanács ebben az évben... így csak reményünknek adhatunk hangot: virágoktól lesz színes 1977-ben. is Balatonföldvár. M. A. 1 TÜSKÉS TIBOR A Balatontól a Dráváig Akkor gondolkoztam el először: Hol születtem én tulajdonképpen? Hol töltöttem életem első hat évét? Nem világvárosban, neun nagyvárosban, nem kisvárosban, nem falun, nem kisközségben, nem tanyán. Még ennél is kisebb településein: egy vasúti őr- házban. A személyi igazolványomban azt olvasom : Születési helye — Balatonszántód. Keresem a helység nevét a térképen, a lexikonban. De nem találom. Van a budapest— nagykanizsai vasútvonalon Szántód—Kőröshegy vasútál- I lomás. Van a balatoni hajóforgalomban szántódi rév. És van a szántódi »háromszöget« lemetsző új műúttól délre, a különféle gazdasági épületekből álló hajdani majorság, Szántódpuszta. De Balaton- szántód nevű helység nincs. (1930-ban sem volt...) A terület közigazgatásilag Zamár- dihaz tartozik. Engem is ott kereszteltek, ott anyakönyvezték, ott jegyezték be az iratokba születési helyül a nem létező szót: Balatonszántód. Balatonszántód tehát nincs. Olyan volt a fölismerés, mintha a létezésemet vonták volna kétségbe. Balatonszántód csak bennem él elmúlhatatlanul, kitörölhetetlenül. Ott születtem, ott tanultam meg enni és inni, beszélni és járni, szeretni és félni... Volt egy kutyánk, a More. Szüleim elmentek egyszer sétálni.. A kutyával sokáig játKisiparosok a lakosság szolgálatában Fölmérés készült a KIOSZ megyei titkárságán. Eszerint Somogybán ma 1400 kisiparos szakember — mintegy 36 szakmában — hiányzik ahhoz, hogy megközelítően kielégítő legyen a megye falvaiban a szolgáltatások ellátására iparjogosítványt váltók és munkát vállalók száma. Pedig különböző rendeletek ösztönözték erre a szakembereket. Pár év óta műm kát vállalhatnak a nyugdíjasok, s a szövetkezetek, vállalatok dolgozói munkaviszony mellett is. A KIOSZ megyei titkárságától több községben is jártak, hogy fölkeltsék az érdeklődést és ösztönözzék a szakembereket. Ma a megyében ipar.iogosítvánnyal 4048 ember dolgozik, ebből 1061 munkaviszony mellett — vagyis a műszak után — vállal falujában javítást, karbantartást. További 344-en dolgoznak a nyugdíj mellett a szolgáltatásban. Ez a szám azonban még mindig kevés. Több somogyi faluban, nagyobb településen hiányoznak a hozzáértő szakemberek, az állaTTii-szövetkeze ti javítószolgáltató hálózat kiépítése viszont csillagászati összegekbe kerülne, s gazdaságtalan volna. Szükség van tehá a kisiparosok munkájára ! Számuk azonban állandóan csökken. Mind f nyilvánvalóbbá vált, hogy ellentmondás van az iparpolitikai célkitűzések és az adópolitika gyakorlata között. Az adóztatás nem ösztönözte a hozzáértő, jó szakembereket. Ezen a helyzeten változtat a tavaly novemberben megjelent minisztertanácsi rendelet Schán Istvántól, a KIOSZ megyei titkárhelyettesétől kérdeztük: — Mi-ben jelent újat a rendelet? — Jelentős adókedvezményeket kapnak azok, akik lakossági szolgáltatásokat végeznek. A rendelet kimondja — a régivel szemben —, hogy azok is állandó adókedvezményt élvezhetnek, akiknek 800 négyszögölnél nagyobb földterület van a birtokukban. N agyobb kedvezményben részesülnek az ipar- kezdők is: a községekben dolgozók az eddigi 2 év helyett 3 évre kaphatnak adómentességet Az eddigi gyakorlat szerint 48 ezer forintig nem kellett adót fizetnie a kisiparosnak, most fölemelték a határt 60 ezerre. További kedvezmény, hogy adóalapnak e 60 ezer forinton felüli jövedelem számít csak, s nem az egész. Bővül azoknak a szolgáltatásoknak is a köre, amelyekben kedvezményes feltételek között dolgozhat a kisiparos. A vendéglátóipar, az Á-llami Biztosító, a belkereskedelmi szervek és az egyes üzemek szociális létesítményei részére végzett javító-szolgáltató tevékenység számít ide. A kedvezményes adókulcs felső határa 100 ezer forintig terjed. Kedvezőbb feltételeik között nevelhetnek szakmunkástanulókat és dolgozhatnak az idősek. A rendelet egyik nagy előnye, hogy stabil átalány- rendszerben adózhatnak a kisiparosok: ha a munkafeltétel lek nem változnak, nem szükséges évente adóbevallás, érvényes marad az átalány. — Gyakran tapasztalható, hogy a kisiparosok műhelyei, a gépek már meglehetősen elavultak. Ösztönzi-e őket korszerűsítésre a rendelet? — A rendelet az adóztatás új kereteit adja. Ebből több dolognak is következnie kell. Korábban a kisiparosok gyakran húzódoztak a korszerűsítéstől, a gépi beruházásoktól, mert a hatóság a gépesítést a gyakorlatban adóalap- növekedésnek tekintette. Mondanom sem kell, hogy ez mennyire visszavetette a beruházási kedvet. Évente legalább ezren adták vissza az ipart. Így egyfelől új embereket akartunk bevonni a javítás-szolgáltatásba, másfelől elvettük a kedvüket. Ha valóban tevékenységük kiterjesztésére van. szükség, akkor az ellentmondásnak mindenképpen meg kell szűnnie. Feladataink órásiak. 1980-ig például 40 százalékkal kell növelni a kisipar építőipari kapacitását. Ez csak gépekkel érhető el, okosabb ösztönzéssel, az érdekeltség johb megteremtésével. Rendezésre vár még * segítő családtagok helyzete — ez szintén a kapacitásnövelést szolgálhatja. A szolgáltatások jelentősége ma világszerte egyre nagyobb. Ezt fölismerve született a minisztertanácsi rendlelet is : a kisiparosok munkáját akarja fokozottabb mértékben a lakosság szolgálatába állítani. CS. T. Növényvédelmi tájékoztató Vegyszeres gyomirtás a házikertben Nemcsak a nagyüzemek, hanem a kiskerttulajdonosok is alkalmazhatják a vegyszeres gyomirtást a kézi munkát igénylő gyamlálás helyett. A gyomirtó szerek ismeretének hiányában a szakszerűtlenség súlyos károkat okozhat. Legtöbbször az előírtnál töményebb oldat kijuttatása vagy a gyomirtó szer más kultúrában való alkalmazása okoz problémát. Ezért fontos, hogy az alkalmazott készítményeket csak a szertípusonként meghatározott növényekhez, az adott területre előírt pontos mennyiségben használjuk, s az elsodródás veszélyének csökkentése érdekében a permetezést szélcsendes időben (legalkalmasabb a késő délután) végezzük. A gyomirtó szereket csak az e célra rendszeresített és állandóan kimosva tartott folyadékszivattyús, háti permetezőgéppel juttassuk ki. Felhívjuk a kistermelők figyelmét, hogy motoros légporlasz- tásos géppel gyomirtó szert permetezni tilos! (A finoman elporlasztott permedét a széláramlat könnyen elsodorhatja.) A kelés előtti permetezést növényma rád ványoktól, durva rögöktől mentes, egyenletesen elmunkált talajfelületen hajtsuk végre, hogy egyenletes szerelosztást biztosítva a gyomirtó szer »filmszerűen« vonja be a talajt. A permetezés után legalább t hétig semmiféle talajmunkát ne végezzünk, mert a különböző mélységekbe kevert szer hatásfokát lényegesen ronthatjuk. Az állománypermetezést a kultúrnövény előírt fejlettségénél kell elvégezni, mikor a gyomnövények 2—6 leveles stádiumban vannak, ugyanis a legtöbb gyomirtó szer csak a fiatal gyomnövényeket pusztítja eredményesen. A permetezés során ügyeljünk arra hogy a permette durva, nagy cseppekben hagyja el a szórófejet, ezért a permetezőgép karját lassan kell járatni. Gyomirtó permetezésre a legalkalmasabbak a Poly—Jet, Tee-Jet típusú szórófejek. Gyümölcsös vegyszeres gyomirtása: A közepes és magas törzsű almástermésű, valamint a csonthéjas gyümölcsfák sorközének gyomirtására, ahol a termesztett növények zöld részeit a rájuk kerülő permedé káros hatásától meg lehet védeni, a Gramoxonét 0,4 dl, 100 négyzetméterre vagy a Gomexet 0,5—0,75 d4, 100 négyzetméterre adagolásban használhatjuk 5 liter vízben kipermetezve. A gyomirtást akkor végezzük ei, amikor a gyomnövények elérték a 10—20 em-es fejlettséget. A szerek hatása csak napfényes, derült időben érvényesül jól, ezért a kezelést a délelőtti napsütéses «rákban (szélcsendes időben) beül végrehajtani. A 4 évesnél idősebb alma- és körtefák sorközének gyomirtására — ha köztes termesztést nem folytatunk —, a HungazAn PK 5—9 dkg 190 négyzetméterre, a Buvtnol 50 WP 5—6 dkg 100 négyzetméterre, a Kerb 50 WP 3—3,5 dkg 100 négyzetméterre adagolásé készítmények valamelyike használható, 5 Itter vízben kijuttatva. A permetezés ősszel és kara tavasszal végezhető, a gyomnövények kelése előtt. A Kerb 50 WP használata ott javasolt, ahol a tarack erőteljes elszaporodása tapasztalható. A gyümölcsösben is gondot okozó folyondár szulák eredményes irtására * Ronstar használható 0,6 dl 100 négyzetméterre adagban, 7 liter vízben kipermetezve, a szulák 20—30 em-es fejlettségénél. (A Ronstar a gyomnövény levelein keresztül szívódik fel, ezért vigyázni kell, nehogy a permedé a fák leveleire kerüljön.) szottam a konyhában. Azután More kifutott az udvarra. Amikor szüleim hazajöttek, az udvar tele volt baromfival. More elharapta a csirkék meg a kacsák nyakát. Apám irgalmatlanul elverte a sétabotjá- val a kutyát. Megérdemelte? Nem tudom. Csak azt, hogy nagyon sajnáltam. Nyüszítése, sírása ma is a fülemet horzsolja. Nagy telekre, nagy havakra emlékzem. Nem lehetett a házból kimozdulni. Csak délben jött át egy vasutas, és utat ásott a kerakeskútig. De az is lehet, hogy megcsalnak az évek. Nem a valóságra emlékszem, hanem egy képet, egy festményt látok, mély a szobánk falán függött, és a képet az emlékezet most mint valóságot vetíti elém. (A festmény egy hóba süllyedt házat ábrázolt az országút mellett. A behavazott országúton magános ember ballagott. Hóna alatt csupasz hegedűt tartott. De a hegedűn foitnyi hó sem látszott. Megkérdeztem apámat: — Miért nem havas a hegedű? Hogyan lehet ez? — Azt mondta : — Most jött ki a házból... — Nem hittem el. Nem elégített ki a válasza. »Ekkora hóesésben a hegedűnek is havasnak kellene lennie« — gondoltam.) Nevek jutnak eszembe, emberek, akik a közelben laktak, akikkel néha találkoztam, akik átjöttek hozzánk, akik meghívtak uzsonnára. Tini néni, a postamesternő. (Vajon mi volt a vezetékneve?) Pál- ffyék. A férj építész volt. Felesége szép, fiatal asszony. A gyerekükkel szoktam játszani. Földesyék. Vendéglőjük volt a vasútállomás mögött. Kire emlékszem, mire emlékszem még? Az udvarunkban két resz- keteg akácfa állt. A fák derekára madzagot erősítettünk, a madzag végére üres cipőpasz- tás doboz födelét kötöttük, a dobozokba belehallóztunk, »telefonáltunk«. Száraz nádből és újságpapírból sárkányt ragasztottunk. Ha meleg déli szél fújt, föleresztettük a sárkányt. Papírteste a felhők között kígyózott. Ha a nyarakra gondolok, hullámzó vizet', csillogó homokos partot látok. Ha a telek jutnak eszembe, akkor a szél süvitését, a rianás ágyúdörgéshez hasonló szavát hallom. Sokat voltam egyedül és magányos. Hiába volt testvérem, bátyám, ő már iskolába járt, Kaposváron, a vasutas internátusbán, a »szuntyer«- ben tanult. Csak a levelezőlapjaira emlékszem. A címzést is, a feladót is előre ráírták a szüleim. »Mindent elké- regettek tőle. Amilyen jószívű volt, még a levelezőlapjait is odaadta. Amikor egyszer meglátogattuk, felemás cipő volt a lábán. A sajátját kölcsönadta ...« — meséli anyám. Szántód persze nemcsak bennem él, az emlékezetemben, hanem a »■történelemben« is. Azóta, hogy elkerültem onnét, és csak utasként járok arra. sok mindent megtudtam múltjáról. Szántód neve már a tihanyi apátság alapítólevelében (1955) szerepel. Itt terültek el az apátsá« szántóföldjei. (Folytatjuk) Balatonföldyár készülődik Nyáron már vendégeket fogad a déli part új szállodája, a Neptun.
