Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-27 / 22. szám
Milyen szakmát válasszak? Szovjet vendégek a textilművekben A szovjet szakszervezeti tisztségviselők az üzemben. Ezeket otthon is igyekszünk Száz nyilcailikos közül hatvanat várnak a megye szakmunkásképző iskolái (Folytatás az 1. oldalról) Bayer Nándor igazgató és dr. Szabó Sándor személyzeti vezető ismertette a vendégekkel az üzem történetét. Szóltak a műszaki jellemzőkről, a gyártmányokról, és a fejlesztés lehetőségeiről. Ezután az egyes üzemrészeik — a kártoló, az előfonó, az orsózó — megtekintése következett. A látogatók működés közben is megnézték a korszerű szovjet gépeket amelyek szovjet gyapotot dolgoznak föL Az üzemlátogatás után tapasztalatcsere következett; a gyár vezetői részletesen válaszoltak a vendégek kérdéseire. Különösen élénk érdeklődést váltott ki, amit a vendéglátók a gyermekgondozási segélyről és az üdültetésről, a lakásépítési kedvezményekről és a nyugdíjasok munkaT regszemcsén folynak azok E fajtakiválasztó kísérletek, amelyek eredményeként a szekszárdi kukoricatermesztési szocialista együttműködés (KSZE) taggazdaságai minden évben akár a világ legjobb fajtájú vetőmagjához juthatnak. A módszer lényege, hogy az Országos Minősítő és Fajtafenntartó Intézet rendszeresen kísérletezik új és új fajtákkal, tűnjenek fel bárhol a világon. A hazai viszonyokra jól adaptálhatók eredményeit az intézet jelenti a rendszernek, az pedig még abban az évben kiadja a vetőmagtermelő taggazdaságnak a feladatot. Egy év telik el, s a taggazdaságok már az új, nagy termőképességű fajtát vethetik a földbe. Somogy megye nyolc gazdasága tagja a szekszárdi központú termelési rendszernek, a megyében 19 590 hektár területen gazdálkodnak. A társulás ma már csak hagyománytiszteletből őrzi elnevezésében a kukoricát, hiszen a valóságban emellett búzával, lucernával, napraforgóval, borsóval, cukorrépával is foglalkoznak. Természetesen a legnagyobb terület a kukoricáé, de nem sokkal marad el A tihanyi Biológiai Kutató Intézet hidrobiológiái osztályán rendszeresen figyelemmel kísérik a téli Balaton életkörülményeit. Elősorban azokat az apró, többnyire szabad szemmel nem látható élőlények körülményeit vizsgálják, amelyek rendkívül jelentős szerepet töltenek be a tó életében..' A kutatók megállapításai szerint a Balaton egyik 6ajálehetőségeiről elmondak. A szovjet szakszervezeti tisztség- viselők pedig ismertették saját tapasztalataikat. — Mint az egész 12 napos magyarországi tartózkodás, az itteni tapasztalatcsere is mindannyiunk épülésére szolgált — mondotta T. M. Mamajeva. a küldöttség vezetője. — Igaz, nem volt könnyű a programot mindenki kedvére összeállítani, hiszen csoportunkban gyári munkások, értelmiségiek, alkalmazottak egyaránt találhatók, mégis van ami közös: a szakszervezeti mozgalom magyar hagyományai és munkamódszerei iránti érdeklődés. Nem találunk ugyan lényeges különbségeket, ha a szovjet és a magyar szakszervezetek tevékenységét hasonlítjuk össze, bizonyos részletekben azonban nem kevés újdonságot ismerhettünk meg. tőle a búza. s jelentős a lu- cematermelés is. A társulás portréjának megrajzolásához más ágazat tevékenységét kellene kiemelni — a szolgáltatásét Hiszen a termelés a fő- és az alaptevékenység, de nem mellékes, hogy a munkát a gazdaságok milyen körülmények között végzik. Térítésmentes szolgáltatást nyújtanak a rendszer két diagnosztikai autójának a dolgozói, de nem ez a legfőbb értéke munkájuknak. A gazdaságok szívesebben igénylik az ingyenes traktor- és kombájnellenőrzést, aminek kihatása messze túlmutat a pillanatnyi jó üzemállapoton — ily módon az élettartam, a hatékonyság, vagyis a gazdaságosság növelhető. Hasonló szogláltatás a rendszeres korrózióvédelem, ennek jelentősége napjainkban mindinkább előtérbe kerül. Nem feledkezhetünk meg az ingyenes talajvizsgálatról és a műtrágyaszaktanácsadásról sem. Tavaly újabb gazdaság jelentkezett a tagok sorába, s az idei szerződéskötéskor a Böhönyei Állami Gazdaság a kukorica mellett búzával is részt 'kíván venni a közös termelésben. tossága: téli biológiai intenzitása. Ez a kedvező helyzet a baktériumokat fogyasztó állatok életét előnyösen befolyásolja. Ezek az apró állatok tavasszal már szinte »terített asztalt« kínálnak a halivadé- koiknak Többek között ez a magyarázata annak, hogy a Balaton halállománya — a part nagyarányú beépítettsége és számos külső káros tényező ellenére is — viszonylag megfelelően fejlődik. felhasználni. Elmondotta azt is: neki személy szerint legjobban a Balaton tetszett és a magyar főváros nevezetességei. Es örömmel látja, hogy hazánkban a könyvesboltokban nagyon sok szovjet irodalmi alkotás található magyar fordításban. — Az utazás számomra szakmai szempontból is tanulságos volt — tette hozzá. A. P. Jevsztyignyeva, a csoport egyik tagja. — A Kapós-szálló alkalmazottaival beszélgetve, munkájukat figyelve olyan módszereket leshettem el, amelyek majd otthon, mindennapi tevékenységemben hasznosíthatok, mivel jómagam is szállodai dolgozó vagyok. Huszonöt mezőgazdasági nagyüzem gazdálkodik Somogybán a Balaton vízgyűjtő területén.. Ez a 100 ezer hektárnyi földisáv a megye mezőgazdaságilag művelhető területének majd egyharmada. A termelési technológiák fejlődése folytán természetesen ezekben a gazdaságokban, is egyre több (tavaly 634 tonna volt) növényvédő szert használnak. Elég egy szakszerűtlenül végrehajtott permetezés, egy rosszul kialakított táro- lóhely, és máris veszélybe kerül a tó élővilága. A növény- védelem nem csupán a vízparton. követel óvatosságot, hanem attól 20—30 kilométerre is. Több mint 400 kilométernyi ugyanis a területen lévő vízfolyások hossza. Ennyiből is látszik, hogy különösen fontos a növényvédő szer fölhasználásának gyakori ellenőrzése. Hogyan tartják be ezek a gazdaságok az élővizek védelmével kapcsolatos igen szigorú rendelkezéseket? Többek között eme a kérdésre kereste a választ az a fölmérés, amelyet a megyei növényvédő állomás készített a megyei NEB részére. A jelentés szerint szabálytalan raktározás .miatt szeny- nyeződés nem fordult elő. a gazdaságok az előírásokat betartják. A területen lévő 34 növényvédőszer-raktár közül azonban három felújítását haladéktalanul meg kell kezdeni. Az egykilométeres parti sávon belül egyetlen üzem sem tárol növényvédő szert, négy helyen raktároztak vi-' szánt műtrágyát a tiltott területen. A legnagyobb gond továbbra is az, hogy az ötkiI lométeres parti sávban a gazdaságok többsége ömlesztve, a puszta földön »tárolja« az A nagy kérdésre, hogy mi lesz az általános iskolát júniusban befejező diákokból, ezekben a napokban kell választ adni. A családok döntését sok minden befolyásolja, de az érdeklődési kör — amely nem egyszer a szakmák ismeretével azonos — és a lehetőség alapvetően meghatározza. A pályaalkalmasságot vizsgáló pedagógusoknak és pszichológusoknak az a véleményük, hogy a 14—15 éves gyerekek 70—80 százaléka szinte minden szakmát képes elsajátítani. Állítják azt is, hogy nincs olyan nyolcadikos, aki csak egy meghatározott szakmára lenne alkalmas, hiszen a különböző foglalkozási körök szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Nagyobb lehetőségek A lehetőségeket a megye gazdasági fejlődése, az ipari üzemek, a szolgáltatóvállalatok és a mezőgazdaság igénye határozza meg. Hosszú évékig tartó, következetes munka eredményeként az 1970-es évek eleje óta a megye legkorszerűbb iskolahálózatát alkotják a szakmunkásképzők. Ezek az iskolák előbb kezdték a különböző szakmák oktatását, mint az új ipari beruházások a munkát. Az ipar- fejlesztési célkitűzések megvalósulása után jól segítették a frissen végzett szakmunkások az új üzem termelését, tervének teljesítését. Példaként a Budapesti Vegyipari Gépgyár tahi gyáregységét éppen úgy lehet említeni, mint a Május 1. Ruhagyár marcali üzemét. Döntés született a Csepel Művek egyedi szerszámgyárának Kaposvárra telepítéséről, és megkezdődött az üzem részére a szakmunkásképzés. Az idén nyolcvan, jövőre pedig újabb 130 fiatal választhatja munkahelyének ezt a gyárat. Az idén kezdi értékes hatóanyagot. A huszonöt közül mindössze öt tsz-ben és állami gazdaságban van a követelményeknek megfelelő beton tárolótér. Az efféle szükségtárolás — szerencsére — egyszer sem okozott természeti károkat. Csak milliókban mérhetők viszont ezeknek a gazdaságoknak a tárolási veszteségei: hatóan y agtaninák mennek veszendőbe. Egy 3000 négyzet- méteres táxolőhély építése félmillióba kerül. Több szövetkezet anyagi nehézségeire hivatkozva halogatja a beruházást, közben ugyanennyit — vagy még többet — veszít évente. A megvásárolt, de nem hasznosuló műtrágya növeli a termelési költségeket, és némi áttétellel korlátozza a gazdaságok beruházási lehetőségeit ... Elgondolkodtató, önmagába visszatérő kör ez! A vizek védelmével kapcsolatos rendelet lér nyege, hogy á halakra veszélyes szereket a 200 méteres parti sávban nem szabad felhasználni. A 300 méteres határon 'belül — külön engedéllyel — mindössze két gazdaság, a bal atom bogiári és a balatonnagyberéki állami gazdaság használhat a halakra veszélyes készítményt. Az utóbbinak különösen nagy gondot jelentett parti területeinek a növényvédelme. A különféle korlátozások csaknem lehetetlenné tették a termeléstechnológiai . előírások betartását. Megoldást végül is az hozott, hogy a nagybere- kiek 1000 hektáron fölhagytak a mezőgazdasági termeléssel, és másként igyekeznek azt hasznosítani. A gazdaság vezetőd — alighanem — megértet- ték, hogy az ezer hektár »elvesztéséből« származó káruk csak töredéke annak, amit a meg a termelést a Chemical barcsi gyára. Az üzemek indulásánál ott lesznek az első vegyipari szakmunkások is: a képzés tovább folyik Barcson. Szakmunkásból — néhány szakmát kivéve — mœt sincs elég. Ezt bizonyítják a vállalatoktól a megyei tanács munkaügyi osztályára érkező igények. Ezek megítélésénél azonban figyelembe 'kell venni, hogy kevesebb fiatal végez az általános iskolában, tehát jobban kell gazdálkodni a leendő munkaerővel. A megyében a demográfiai csúcs 1969-ben volt: akkor 6300 fiatal fejezte be az általános iskolát. Az idén 3700-an végeznek. A vállalatok viszont azt kérik, hogy 4300—4500 fiatalt iskolázzanak be a szakmunkásképzőkbe. Figyelembe véve azt is, hogy a fiatalok esv része középiskolába iratkozik, vagy nem kíván tovább tanulni, ennek az igénynek csak a felét, legföljebb hatván százalékát lehet kielégíteni. A megyében az általános iskolát végzetteknek 53 százaléka iratkozott be az elmúlt években a szakmunkásképzőkbe : ez az arány magasabb az országos átlagnál. Ismerve az ipari üzemek, szolgáltatóvállalatok és tsz-ek igényeit, kívánatos lenne, ha a nyolcadik osztályt végzett száz fiatal közül 55—60 a szakmunkás- képzőkben folytatná tanulmányait. E cél elérését segíti, hogy a gimnáziumokba az idén már kevesebb fiatalt vesznek föl. Tabon és Barcson pedig nem is indul első osztály. Jelöltet keres a szakma A szakmunkásképzőbe irat- kozók között mind több a lány: korábban száz fiatal között 16—17 lány volt. Ez az arány most 28—30 százalékra emelkedett. Az idén például több mint hatszáz lány tanul a szakmunkásképzők első oszBalaton esetlegles szennyeződése jelentene. Jó példát mutatott a bogiári állami gazdaság is, amikor az élővizektől 5—6 kilométer távolságban lévő szikkasztóit bővítette, megoldva a szennyvíz tárolásait és hatástalanítását. A vegyszerek fölhasználását ellenőrző szakemberek szerint a hasonló kezdeményezéseknek köszönhető, hogy a Balatonba, illetve az abba folyó patakokba és csatornákba mérgező anyagok nem kerültek. Különösen az 1975-ös nagy balatoni halpusztulások nyo- mán váltak rendkívül szigorúvá és rendszeressé az ellenőrzések és a laboratóriumi vizsgálatok. Többen ugyanis föltételezték, hogy a természeti csapás okozója a felelőtlen növényvédelem volt. 1975-ben és 76-ban a növényvédő állomás laboratóriumaiban a Magyarországon használt valamennyi növény- védőszer-fajtával kapcsolatban elvégezték a vízminta- elemzéseket. Külön vizsgálták a halakban és a tavi iszapban esetleg előforduló mérgező anyagokat. Egyik mintában sem találtak a veszélyes határt megközelítő vegyszer- mennyiséget. A jelentésben többször is szerepel a mondáit: növényvédő szert kimutatni nem lehet. A két év előtti természeti károkat tehát nem a szakszerűtlen vagy felelőtlen agrárkémiai munka okozta. Ez a tény azonban nem csökkenti a huszonöt tóparti gazdaság szakemberednek felelősségét. Csak rendszeres ellenőrzéssel és még körültekintőbb növényvédelemmel óvhatjuk meg természeti kincsünket, a Balatont. B. F. I tályában. Egy részük vegyipari, másik részük ruhaipari I szakmunkás lesz. Sokan készülnek kereskedőipályára is. Milyenek tehát az idén végző fiatalok lehetőségei? Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője elsőként azt említi, hogy a megye beiskolázási terveinek helyességét évek óta bizonyítja az élet: amikor befejeződnek a felvételik, alig van eltérés a terv és a tény között. — A 3700 végzős fiatal hatvan százalékát várják a szakmunkásképzők. A Csepel Művek részére 130 fiatalt kívánnak a vasasszakmában beiskolázni. A megyei kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek a tavalyinál 150-nel több. ösz- szesen 528 első éves tanulót kérnek. Főként leányokat várnak erre a pályára. Az építőiparban is sokféle szakma tanulására nyílik lehetőségük a fiataloknak. E szakmai csoportokat csak megyei szinten lehet így kiemelni. Ugyanis területenként is változnak az igények. Marcaliban továbbra is a Május 1. Ruhagyár ottani üzemének lesz szüksége a legtöbb szakmunkástanulóra. Barcson a Chemical igényeit kell kielégíteni, Tabon viszont a Videoton Számítástechnikai Gyáregysége kívánja növelni ipari tanulóinak a számát. A megye egész területén sok fiatalt várnak a szolgáltatással kapcsolatos szakmák. A kisiparosok is több szakmunkás- tanulót foglalkoztatnak majd, mint eddig. Reális helyzetmegítélés A kérdés a fiatalok részéről így vetődik fel: milyen szakmát válasszak? A tapasztalat az. hogy a fiúk nagy részét még mindig autószerelőnek, a lányok 80 százalékát pedig kozmetikustanulónak lehetne szerződtetni. Csakhogy ez sem a fiataloknak, sem a megye iparának nem- lenne jó. A megyei tanács Pályaválasztási Tanácsadó Intézeté évek óta foglalkozik a szándékfelméréssel. Tóth László, az intézet igazgatója, több éves tapasztalat alapján állítja, hogy a fiatalok igényei közelebb kerültek a lehetőségekhez. A szándékfelmérés és a megyei tervek között az eltérés nem több 10—15 százaléknál. Ez azonban szakmánként is változó képet mutat: fogművesnek. kozmetikusnak, autószerelőnek sokszor annyi fiatal jelentkezik, mint ahány hely van. Ácsnak. állványozónak, kőművesnek viszont kevesebb. — A szakmák jobb megismerése folytán reálisabban ítélik meg a fiatalok lehetőségeit a szülők is, a gyerekek is. Tapasztalatunk az, hogy ma jobb a nyolcadikosok szakmaismerete, mint néhány évvel ezelőtt volt. Ebben kétségkívül szerepük van azoknak a kiadványoknak, melyek a Munkaügyi Minisztérium, illetve a pályaválasztási intézet gondozásában jelentek meg. Ennél azonban sokkal fontosabbak azok a kiállítások, vetélkedők, filmek, amelyeket a pályaválasztás előtt álló fiatalok láttak, és döntő szerepük van az üzemlátogatásoknak is. Ilyenkor mindig fölteszik a kérdést, hogy a pályát illetően ki döntsön? A mi véleményünk az, hogy mindenképpen a fiatal, de döntés előtt ikérje ki a szülők és a pedagógusok véleményét, s vegye figyelembe a reális lehetőségeket. Persze, az is igaz, hogy a pályairányítás nem a nyolcadik osztály második félévében kezdődik : tudatos, tervszerű' munkát jelent ez már az ötödik osztálytól kezdve. S akik végképp nem tudnák dönteni? A Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben pedagógusok — s ha kell, pszichológus — mondanak véleményt arról, hogy melyek azok az életpályák, amelyeket képességei, adottságai alapján választhat a fiatal. v Dr. Kercza Imre Somogyi Néplap As OMFl tervez — a KSZE véges A vetéstől az értékesítésig Figyelemmel kísérik a téli Balaton életkörülményeit Növényvédelem a Balaton-parton ömlesztve a puszta földön Ezer hektár ide vagy oda Mit mutatnak a vízminták?
