Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

Milyen szakmát válasszak? Szovjet vendégek a textilművekben A szovjet szakszervezeti tisztségviselők az üzemben. Ezeket otthon is igyekszünk Száz nyilcailikos közül hatvanat várnak a megye szakmunkásképző iskolái (Folytatás az 1. oldalról) Bayer Nándor igazgató és dr. Szabó Sándor személyze­ti vezető ismertette a vendé­gekkel az üzem történetét. Szóltak a műszaki jellemzők­ről, a gyártmányokról, és a fejlesztés lehetőségeiről. Ez­után az egyes üzemrészeik — a kártoló, az előfonó, az or­sózó — megtekintése követ­kezett. A látogatók műkö­dés közben is megnézték a korszerű szovjet gépeket amelyek szovjet gyapotot dol­goznak föL Az üzemlátogatás után ta­pasztalatcsere következett; a gyár vezetői részletesen vála­szoltak a vendégek kérdései­re. Különösen élénk érdeklő­dést váltott ki, amit a ven­déglátók a gyermekgondozási segélyről és az üdültetésről, a lakásépítési kedvezmények­ről és a nyugdíjasok munka­T regszemcsén folynak azok E fajtakiválasztó kísérletek, amelyek eredményeként a szekszárdi kukoricatermesz­tési szocialista együttműködés (KSZE) taggazdaságai minden évben akár a világ legjobb fajtájú vetőmagjához juthat­nak. A módszer lényege, hogy az Országos Minősítő és Faj­tafenntartó Intézet rendszere­sen kísérletezik új és új faj­tákkal, tűnjenek fel bárhol a világon. A hazai viszonyokra jól adaptálhatók eredményeit az intézet jelenti a rendszer­nek, az pedig még abban az évben kiadja a vetőmagter­melő taggazdaságnak a fel­adatot. Egy év telik el, s a taggazdaságok már az új, nagy termőképességű fajtát vethetik a földbe. Somogy megye nyolc gazda­sága tagja a szekszárdi köz­pontú termelési rendszernek, a megyében 19 590 hektár te­rületen gazdálkodnak. A tár­sulás ma már csak hagyo­mánytiszteletből őrzi elneve­zésében a kukoricát, hiszen a valóságban emellett búzával, lucernával, napraforgóval, borsóval, cukorrépával is fog­lalkoznak. Természetesen a legnagyobb terület a kukori­cáé, de nem sokkal marad el A tihanyi Biológiai Kutató Intézet hidrobiológiái osztá­lyán rendszeresen figyelem­mel kísérik a téli Balaton életkörülményeit. Elősorban azokat az apró, többnyire sza­bad szemmel nem látható élő­lények körülményeit vizsgál­ják, amelyek rendkívül je­lentős szerepet töltenek be a tó életében..' A kutatók megállapításai szerint a Balaton egyik 6ajá­lehetőségeiről elmondak. A szovjet szakszervezeti tisztség- viselők pedig ismertették saját tapasztalataikat. — Mint az egész 12 napos magyarországi tartózkodás, az itteni tapasztalatcsere is mind­annyiunk épülésére szolgált — mondotta T. M. Mamajeva. a küldöttség vezetője. — Igaz, nem volt könnyű a programot mindenki kedvére összeállíta­ni, hiszen csoportunkban gyá­ri munkások, értelmiségiek, alkalmazottak egyaránt ta­lálhatók, mégis van ami kö­zös: a szakszervezeti mozga­lom magyar hagyományai és munkamódszerei iránti érdek­lődés. Nem találunk ugyan lényeges különbségeket, ha a szovjet és a magyar szakszer­vezetek tevékenységét hason­lítjuk össze, bizonyos részle­tekben azonban nem kevés új­donságot ismerhettünk meg. tőle a búza. s jelentős a lu- cematermelés is. A társulás portréjának meg­rajzolásához más ágazat te­vékenységét kellene kiemelni — a szolgáltatásét Hiszen a termelés a fő- és az alapte­vékenység, de nem mellékes, hogy a munkát a gazdaságok milyen körülmények között végzik. Térítésmentes szolgáltatást nyújtanak a rendszer két diagnosztikai autójának a dol­gozói, de nem ez a legfőbb értéke munkájuknak. A gaz­daságok szívesebben igénylik az ingyenes traktor- és kom­bájnellenőrzést, aminek ki­hatása messze túlmutat a pil­lanatnyi jó üzemállapoton — ily módon az élettartam, a hatékonyság, vagyis a gazda­ságosság növelhető. Hasonló szogláltatás a rendszeres kor­rózióvédelem, ennek jelentő­sége napjainkban mindinkább előtérbe kerül. Nem feledkez­hetünk meg az ingyenes talaj­vizsgálatról és a műtrágya­szaktanácsadásról sem. Tavaly újabb gazdaság je­lentkezett a tagok sorába, s az idei szerződéskötéskor a Böhönyei Állami Gazdaság a kukorica mellett búzával is részt 'kíván venni a közös ter­melésben. tossága: téli biológiai inten­zitása. Ez a kedvező helyzet a baktériumokat fogyasztó ál­latok életét előnyösen befolyá­solja. Ezek az apró állatok tavasszal már szinte »terített asztalt« kínálnak a halivadé- koiknak Többek között ez a magyarázata annak, hogy a Balaton halállománya — a part nagyarányú beépítettsége és számos külső káros ténye­ző ellenére is — viszonylag megfelelően fejlődik. felhasználni. Elmondotta azt is: neki sze­mély szerint legjobban a Ba­laton tetszett és a magyar főváros nevezetességei. Es örömmel látja, hogy hazánk­ban a könyvesboltokban na­gyon sok szovjet irodalmi al­kotás található magyar for­dításban. — Az utazás számomra szakmai szempontból is tanul­ságos volt — tette hozzá. A. P. Jevsztyignyeva, a csoport egyik tagja. — A Kapós-szál­ló alkalmazottaival beszél­getve, munkájukat figyelve olyan módszereket leshettem el, amelyek majd otthon, min­dennapi tevékenységemben hasznosíthatok, mivel jóma­gam is szállodai dolgozó va­gyok. Huszonöt mezőgazdasági nagyüzem gazdálkodik So­mogybán a Balaton vízgyűjtő területén.. Ez a 100 ezer hek­tárnyi földisáv a megye me­zőgazdaságilag művelhető te­rületének majd egyharmada. A termelési technológiák fej­lődése folytán természetesen ezekben a gazdaságokban, is egyre több (tavaly 634 tonna volt) növényvédő szert hasz­nálnak. Elég egy szakszerűtle­nül végrehajtott permetezés, egy rosszul kialakított táro- lóhely, és máris veszélybe ke­rül a tó élővilága. A növény- védelem nem csupán a víz­parton. követel óvatosságot, hanem attól 20—30 kilométer­re is. Több mint 400 kilomé­ternyi ugyanis a területen lé­vő vízfolyások hossza. Ennyi­ből is látszik, hogy különö­sen fontos a növényvédő szer fölhasználásának gyako­ri ellenőrzése. Hogyan tart­ják be ezek a gazdaságok az élővizek védelmével kapcsola­tos igen szigorú rendelkezése­ket? Többek között eme a kérdésre kereste a választ az a fölmérés, amelyet a me­gyei növényvédő állomás ké­szített a megyei NEB részére. A jelentés szerint sza­bálytalan raktározás .miatt szeny- nyeződés nem fordult elő. a gazdaságok az előírásokat be­tartják. A területen lévő 34 növényvédőszer-raktár közül azonban három felújítását ha­ladéktalanul meg kell kezde­ni. Az egykilométeres parti sávon belül egyetlen üzem sem tárol növényvédő szert, négy helyen raktároztak vi-' szánt műtrágyát a tiltott te­rületen. A legnagyobb gond továbbra is az, hogy az ötki­I lométeres parti sávban a gaz­daságok többsége ömlesztve, a puszta földön »tárolja« az A nagy kérdésre, hogy mi lesz az általános iskolát jú­niusban befejező diákokból, ezekben a napokban kell vá­laszt adni. A családok dönté­sét sok minden befolyásolja, de az érdeklődési kör — amely nem egyszer a szak­mák ismeretével azonos — és a lehetőség alapvetően meg­határozza. A pályaalkalmasságot vizs­gáló pedagógusoknak és pszi­chológusoknak az a vélemé­nyük, hogy a 14—15 éves gye­rekek 70—80 százaléka szinte minden szakmát képes elsajá­títani. Állítják azt is, hogy nincs olyan nyolcadikos, aki csak egy meghatározott szak­mára lenne alkalmas, hiszen a különböző foglalkozási kö­rök szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Nagyobb lehetőségek A lehetőségeket a megye gazdasági fejlődése, az ipari üzemek, a szolgáltatóvállala­tok és a mezőgazdaság igénye határozza meg. Hosszú évékig tartó, következetes munka eredményeként az 1970-es évek eleje óta a megye leg­korszerűbb iskolahálózatát al­kotják a szakmunkásképzők. Ezek az iskolák előbb kezd­ték a különböző szakmák ok­tatását, mint az új ipari be­ruházások a munkát. Az ipar- fejlesztési célkitűzések meg­valósulása után jól segítették a frissen végzett szakmunká­sok az új üzem termelését, tervének teljesítését. Példa­ként a Budapesti Vegyipari Gépgyár tahi gyáregységét ép­pen úgy lehet említeni, mint a Május 1. Ruhagyár mar­cali üzemét. Döntés született a Csepel Művek egyedi szer­számgyárának Kaposvárra telepítéséről, és megkezdődött az üzem részére a szakmun­kásképzés. Az idén nyolcvan, jövőre pedig újabb 130 fiatal választhatja munkahelyének ezt a gyárat. Az idén kezdi értékes hatóanyagot. A hu­szonöt közül mindössze öt tsz-ben és állami gazdaságban van a követelményeknek megfelelő beton tárolótér. Az efféle szükségtárolás — sze­rencsére — egyszer sem oko­zott természeti károkat. Csak milliókban mérhetők viszont ezeknek a gazdasá­goknak a tárolási veszteségei: hatóan y agtaninák mennek ve­szendőbe. Egy 3000 négyzet- méteres táxolőhély építése félmillióba kerül. Több szö­vetkezet anyagi nehézségeire hivatkozva halogatja a beru­házást, közben ugyanennyit — vagy még többet — veszít évente. A megvásárolt, de nem hasznosuló műtrágya nö­veli a termelési költségeket, és némi áttétellel korlátozza a gazdaságok beruházási lehe­tőségeit ... Elgondolkodtató, önmagába visszatérő kör ez! A vizek vé­delmével kapcsolatos rendelet lér nyege, hogy á halakra veszélyes szereket a 200 méteres parti sávban nem szabad felhasználni. A 300 méteres határon 'belül — külön engedéllyel — mind­össze két gazdaság, a bal atom bogiári és a balatonnagyberéki állami gazdaság használhat a halakra veszélyes készítményt. Az utóbbinak különösen nagy gondot jelentett parti terüle­teinek a növényvédelme. A különféle korlátozások csak­nem lehetetlenné tették a ter­meléstechnológiai . előírások betartását. Megoldást végül is az hozott, hogy a nagybere- kiek 1000 hektáron fölhagytak a mezőgazdasági termeléssel, és másként igyekeznek azt hasznosítani. A gazdaság veze­tőd — alighanem — megértet- ték, hogy az ezer hektár »el­vesztéséből« származó káruk csak töredéke annak, amit a meg a termelést a Chemical barcsi gyára. Az üzemek in­dulásánál ott lesznek az első vegyipari szakmunkások is: a képzés tovább folyik Barcson. Szakmunkásból — néhány szakmát kivéve — mœt sincs elég. Ezt bizonyítják a válla­latoktól a megyei tanács munkaügyi osztályára érkező igények. Ezek megítélésénél azonban figyelembe 'kell ven­ni, hogy kevesebb fiatal végez az általános iskolában, tehát jobban kell gazdálkodni a leendő munkaerővel. A me­gyében a demográfiai csúcs 1969-ben volt: akkor 6300 fia­tal fejezte be az általános is­kolát. Az idén 3700-an végez­nek. A vállalatok viszont azt kérik, hogy 4300—4500 fiatalt iskolázzanak be a szakmun­kásképzőkbe. Figyelembe vé­ve azt is, hogy a fiatalok esv része középiskolába iratkozik, vagy nem kíván tovább ta­nulni, ennek az igénynek csak a felét, legföljebb hatván szá­zalékát lehet kielégíteni. A megyében az általános isko­lát végzetteknek 53 százaléka iratkozott be az elmúlt évek­ben a szakmunkásképzőkbe : ez az arány magasabb az or­szágos átlagnál. Ismerve az ipari üzemek, szolgáltatóvál­lalatok és tsz-ek igényeit, kí­vánatos lenne, ha a nyolcadik osztályt végzett száz fiatal közül 55—60 a szakmunkás- képzőkben folytatná tanulmá­nyait. E cél elérését segíti, hogy a gimnáziumokba az idén már kevesebb fiatalt vesznek föl. Tabon és Barcson pedig nem is indul első osz­tály. Jelöltet keres a szakma A szakmunkásképzőbe irat- kozók között mind több a lány: korábban száz fiatal kö­zött 16—17 lány volt. Ez az arány most 28—30 százalékra emelkedett. Az idén például több mint hatszáz lány tanul a szakmunkásképzők első osz­Balaton esetlegles szennyező­dése jelentene. Jó példát mutatott a bogiá­ri állami gazdaság is, amikor az élővizektől 5—6 kilométer távolságban lévő szikkasztóit bővítette, megoldva a szenny­víz tárolásait és hatástalanítá­sát. A vegyszerek fölhaszná­lását ellenőrző szakemberek szerint a hasonló kezdemé­nyezéseknek köszönhető, hogy a Balatonba, illetve az abba folyó patakokba és csatornák­ba mérgező anyagok nem ke­rültek. Különösen az 1975-ös nagy balato­ni halpusztu­lások nyo- mán váltak rendkívül szigorú­vá és rendszeressé az ellen­őrzések és a laboratóriumi vizsgálatok. Többen ugyanis föltételezték, hogy a termé­szeti csapás okozója a fele­lőtlen növényvédelem volt. 1975-ben és 76-ban a nö­vényvédő állomás laborató­riumaiban a Magyarországon használt valamennyi növény- védőszer-fajtával kapcsolat­ban elvégezték a vízminta- elemzéseket. Külön vizsgálták a halakban és a tavi iszap­ban esetleg előforduló mérge­ző anyagokat. Egyik mintában sem találtak a veszélyes ha­tárt megközelítő vegyszer- mennyiséget. A jelentésben többször is szerepel a mon­dáit: növényvédő szert kimu­tatni nem lehet. A két év előtti természeti károkat tehát nem a szak­szerűtlen vagy felelőtlen ag­rárkémiai munka okozta. Ez a tény azonban nem csökken­ti a huszonöt tóparti gazdaság szakemberednek felelősségét. Csak rendszeres ellenőrzés­sel és még körültekintőbb növényvédelemmel óvhatjuk meg természeti kincsünket, a Balatont. B. F. I tályában. Egy részük vegy­ipari, másik részük ruhaipari I szakmunkás lesz. Sokan ké­szülnek kereskedőipályára is. Milyenek tehát az idén vég­ző fiatalok lehetőségei? Ba­logh László, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője el­sőként azt említi, hogy a me­gye beiskolázási terveinek he­lyességét évek óta bizonyítja az élet: amikor befejeződnek a felvételik, alig van eltérés a terv és a tény között. — A 3700 végzős fiatal hat­van százalékát várják a szak­munkásképzők. A Csepel Mű­vek részére 130 fiatalt kíván­nak a vasasszakmában beisko­lázni. A megyei kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek a tavalyinál 150-nel több. ösz- szesen 528 első éves tanulót kérnek. Főként leányokat várnak erre a pályára. Az épí­tőiparban is sokféle szakma tanulására nyílik lehetőségük a fiataloknak. E szakmai cso­portokat csak megyei szinten lehet így kiemelni. Ugyanis területenként is változnak az igények. Marcaliban továbbra is a Május 1. Ruhagyár otta­ni üzemének lesz szüksége a legtöbb szakmunkástanulóra. Barcson a Chemical igényeit kell kielégíteni, Tabon viszont a Videoton Számítástechnikai Gyáregysége kívánja növelni ipari tanulóinak a számát. A megye egész területén sok fia­talt várnak a szolgáltatással kapcsolatos szakmák. A kis­iparosok is több szakmunkás- tanulót foglalkoztatnak majd, mint eddig. Reális helyzetmegítélés A kérdés a fiatalok részéről így vetődik fel: milyen szak­mát válasszak? A tapasztalat az. hogy a fiúk nagy részét még mindig autószerelőnek, a lányok 80 százalékát pedig kozmetikustanulónak lehetne szerződtetni. Csakhogy ez sem a fiataloknak, sem a me­gye iparának nem- lenne jó. A megyei tanács Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézeté évek óta foglalkozik a szándékfel­méréssel. Tóth László, az in­tézet igazgatója, több éves ta­pasztalat alapján állítja, hogy a fiatalok igényei közelebb kerültek a lehetőségekhez. A szándékfelmérés és a megyei tervek között az eltérés nem több 10—15 százaléknál. Ez azonban szakmánként is vál­tozó képet mutat: fogműves­nek. kozmetikusnak, autósze­relőnek sokszor annyi fiatal jelentkezik, mint ahány hely van. Ácsnak. állványozónak, kőművesnek viszont kevesebb. — A szakmák jobb megis­merése folytán reálisabban ítélik meg a fiatalok lehető­ségeit a szülők is, a gyerekek is. Tapasztalatunk az, hogy ma jobb a nyolcadikosok szakmaismerete, mint néhány évvel ezelőtt volt. Ebben két­ségkívül szerepük van azok­nak a kiadványoknak, melyek a Munkaügyi Minisztérium, illetve a pályaválasztási inté­zet gondozásában jelentek meg. Ennél azonban sokkal fontosabbak azok a kiállítá­sok, vetélkedők, filmek, ame­lyeket a pályaválasztás előtt álló fiatalok láttak, és döntő szerepük van az üzemlátoga­tásoknak is. Ilyenkor mindig fölteszik a kérdést, hogy a pályát illetően ki döntsön? A mi véleményünk az, hogy mindenképpen a fiatal, de döntés előtt ikérje ki a szülők és a pedagógusok véle­ményét, s vegye figyelembe a reális lehetőségeket. Persze, az is igaz, hogy a pályairá­nyítás nem a nyolcadik osz­tály második félévében kez­dődik : tudatos, tervszerű' munkát jelent ez már az ötö­dik osztálytól kezdve. S akik végképp nem tudnák dönteni? A Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben pedagógusok — s ha kell, pszichológus — mon­danak véleményt arról, hogy melyek azok az életpályák, amelyeket képességei, adottsá­gai alapján választhat a fia­tal. v Dr. Kercza Imre Somogyi Néplap As OMFl tervez — a KSZE véges A vetéstől az értékesítésig Figyelemmel kísérik a téli Balaton életkörülményeit Növényvédelem a Balaton-parton ömlesztve a puszta földön Ezer hektár ide vagy oda Mit mutatnak a vízminták?

Next

/
Thumbnails
Contents