Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

Szolidaritási nagygyűlés Moszkvában ' (Folytatás az 1. oldalról) tagál is a görög fasiszta rend­szer bukásának példája. »A fasizmus pusztulásra van ítélve Chilében is« — állapí­totta meg a szónok, hangoz­tatva, hogy a fasiszta rend­szerre mért csapások ereje attól függ, mennyire erős az összefogás a népi egység párt­jai, elsősorban a kommunisták és szocialisták között. Kiri­lenko végezetül biztosította a chilei hazafias és a demokra­tikus erőket az SZKP és a szovjet nép további támogatá­sáról. Ezután Clodomiro Almeyda volt chilei külügyminiszter. Enrico Pastorino, a Szakszer­vezeti Világszövetség végre­hajtó bizottságának elnöke és a nagygyűlés más szónokai elismerésüket fejezték ki az SZKP-nek, a szovjet népnek,; a szocialista országoknak és’ a világ haladó erőinek azért a következetes támogatásért, amelyet a chilei junta áldo­zatainak nyújtanak, s elköte­lezték magukat a még bör­tönben sínylődő chilei haza­fiak kiszabadítása, a fasizmus ellen folyó küzdelem folyta­tása mellett Viharos taps és hatalmas éljenzés fogadta a szónoki emelvényre lépő Luis Corva- lánt. A Chilei KP főtitkára bevezetőben a szolidaritási mozgalom nemzetközi jelle­géről beszélt — A chilei nép tragédiáját — mondotta — az egész haladó emberiség 6aját tragédiájának tekinti, és sa­játjának érzi a chilei haza­fiak antifasiszta küzdelmét is. Egy hét Panamában Panamában — jelentik a hírügynökségek — megkezdő­dött »a nemzetközi szuvereni­tás hete«. Ez annyit jelent, hogy az elkövetkező n ajtókban a kis ltözéji-amerikai ország közvéleménye ünnepségek, rendezvények és tüntetések sorozatával emlékezik meg az 1964 januári eseményekről. Akkor a szokásosnál is na­gyobb erővel robbant ki a panamaiakból a tiltakozás az Egyesült Államok nyomasztó katonai, jxúitikai jelenléte miatt. Az események odáig fejlőd­tek, hogy 1964. január 10-én Panama hivatalosan megsza­kította diplomáciai kapcsola­tait az Egyesült Államokkal, a csatom aövezetben állomásozó amerikai fegyveres erők pedig tüzet nyitottak a tüntető tö­megre. A diplomáciai kapcso­lat ugyan még 1964 márciusá­ban helyreállt, de — mint a jelenlegi emlékhét bizonyítja — az akkori történések nem múltak el nyomtalanul Pana­ma életében. A csatorna 1914-ben nyílt meg. A diktátum-szerződés értelmében a csatorna körüli tízmérföldes övezet gyakorla­tilag amerikai tulajdon és az Egyesült Államok nevetsége­sen csekély bért fizet a paná- mai kormánynak a csatorna használatáért. A bérösszeget a véres tüntetések nyomán az­óta több ízben emelték, de a csatornaövezet még mindig külön világ. Panama jelenlegi kormánya, Omar Torrijos tá­bornok vezetésével szünet nélkül hivatalosan is követeli az ország nemzeti követelé­seinek kielégítését. Nem Véletlen, hogy a kon­tinens külügyminiszterei 1975 októberében éppen Panamá­ban alakították meg a Latin- Amerikai Gazdasági Rend­szert (spanyol rövidítéssel: SELA), amely az észak-ame­rikai monopóliumok ellen irányul, é«3 amelynek munká­jában Kuba is részt veszi Corvalán köszönetét fejezte ki ezért a szolidaritásért és harci elszántságért. »Ügy vél­jük — mondotta —, hogy né­pünk hazafias kötelessége megdönteni a zsarnokságot és létrehozni a tényleges képvi­seleti kormányt. Azt akarjuk, hogy az ország ismét a tár­sadalmi átalakulás útjára lép­jen a politikai pluralizmus rendszerének feltételei között, hogy a nép legszélesebb ala­pokon vegyen részt az állami tevékenységben«. A Chilei Kommunista Párt vezetője ál­lást foglalt a népi egység va­lamennyi tárt-é^nk a junta elleni harcban való részvéte’ mellett. Hosszan sorolta Luis Corvalán azoknak a chilei ha­ladó személyiségeknek névso­rát, akik ma is a junta bör­töneiben sínylődnek, s a chi­lei tragédia újabb sötét feje­zeteként jellemezte, azt a tényt. hogy az országban mintegy 2500 személy nyom­talanul eltűnt. A fogságban lévők kiszabadításáért, az el­hurcoltak leszámolástól való megmentéséért újult erővel kell folytatni a küzdelmet — mondta. A chilei helyzetet jellemez­ve Luis Corvalán kijelentette hogy a Pinochet-rezsim súlyos károkat okozott az ország népgazdaságának. Chilében az ipari termelés szintje ma ala­csonyabb, mint tíz évvel ez­előtt volt. Ez is egyik oka an­nak, hogy az ország haladó erői, bel- és külföldön egy­aránt, napról-napra erőseb­ben fognak össze a fasiszta rendszer ellen. »A sötét na­pok mindig hosszabbaknak tűnnek a többi napnál« —je­lentette ki végezetül Corvalán — ez azonban nem azt jelenti, hogy nem múlnak el. Most Pinochetnek kell félnie. A chilei nép győzni fog«. Spanyolország Betiltották a tüntetést Bereeíona kormányzója be­tiltott egy. keddre tervezett nagygyűlést. A Katalán Egye­sült Szocialista Párt által szervezett megmozduláson részt vett volna Santiago Car­rillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára is. A tüntetés­hez a város jjolgármestere előzőleg már jóváhagyását adta. A spanyol rendőrség hét­főn este erőszakkal oszlatott fel egy tüntetést az ország nyugati részében lévő Benmeo városában. A tüntetők a város egyik temploma előtt gyűltek ossz», hogy támogatásukról biztosítsák a templomban éh­ségsztrájkot folytató fiatalok követeléseit A 18 fiatal a jxáitikai foglyok azonnali szabadohbocsátásáért kezdett éhségsztrájkot. Igyekeznek megnyerni Kissingert A New York Post jelenté­se szerint a CBS rádió- és tv-konszern elnöke azon fá­radozik, hogy a távozó Kis­singer külügyminisztert meg­nyerje erre a tisztségre. Wil­liam Paley, a CBS jelenlegi elnöke 75 éves, és nyugalom­ba akar vonulni. A New York-i lap szerint Kissinger és Paley már több ízben is tárgyalt, de a külügyminiszter még nem adott végleges vá­laszt. Carter fő feladata: a bizalom megszilárdítása James Carter, az Amerikai Egyesült Államok megválasz­tott elnöke a Times Recorder című vidéki lapnak adott in­terjújában legfontosabb fel­adatának minősítette, hogy »minden tőle telhetőt megten­ni« a világbéke megszilárdítá­sáért, a nemzetközi válság­ï'&2miÈÉ!È&. RÖVIDEN Washingtonba látogat feb­ruár első felében James Cal­laghan brit miniszterelnök. A Cartarnél elsőként vendéges­kedő kormányfő egyben az európai közösséget is képvi­seli, ugyanis január 1-e óta ö tölti be a nyugat-európai szervezet miniszteri tanácsá­nak soros elnöki tisztét. 3,9 milliárd dollár értékben két évre szóló kölcsönt ad Angliának a Nemzetközi Va­lutaalap, amelynek történel­mében ez a legnagyobb hitel, amit egy ország gazdasági ne­hézségeinek leküzdésére folyó­sítanak. Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitká­ra tegnap — látogatása befe­jeztével — elutazott Havan­nából. A hétvégén megbeszé­léseket folytatott a Kubai KP Politikai Bizottságának tag­jaival, s találkozott Fidel Castróval is. A berlini Dietz kiadó gon­dozásában megjelent Joszip Broz Tito válogatott beszé­deinek gyűjteménye. Agyonlőtték Párizsiban Mah­mud Szalehet, a Libraire Ara­be könyvesbolt tulajdonosát. A merényletet eddig egyetlen szervezet sem vállalta. Egy évvel ezelőtt Szaleh boltjának kirakatát a Zsidó önvédelmi Front kommandójának tagjai zúzták be. helyietek enyhítéséért. A meg­választott elnök fontos törek­vései közé sorolta azt is, hogy helyreállítsa az amerikaiak­nak a kormányukba vetett bizalmát. James Carter nyilatkozatá­ban megismételte azt a ko­rábbi kijelentését, hogy üdvö­zölné az Egyesült Államok és a Szovjetunió legmagasabb rangú vezetőinek csúcstalálko­zóját. Kijelentette: kész arra, hogy tisztségének átvétele után hamarosan találkozzék Leonyid Brezsnyewel és más országok vezetőivel, »lehető­leg az Egyesült Államok terü­letén-«. (MTI) Soares „tisztogató” akciója Már két „üres hely': vár betöltésre Lemondott tisztségéről a portugál kormány iparügyi minisztere, Walter Rosa. Soa­res kormányfő elfogadta lemondását és ideiglenesen Sousa Gomes terveizésügyi és gazdasági koordinációs mi­nisztert bízta meg az iparügyi tárca irányításával A portugál kormányban Cardceo mezőgazdaságügyi miniszter korábbi kiválása miatt immár két »üres hely« vár betöltésre. Lisszabonban nyilvánvalónak tartják, hogy Soares a közeljövőben átala­kítja kormányát. Ennek poli­tikai színezetéhez aligha fér­het kétség: a PSZP főtitkára további »tisztogatást« akar végrehajtani s ez épp a bal­oldali személyiségek ellen irá­nyul Soares szocialista párti ki­sebbségi kabinetjének várható átalakításával kapcsolatban lisszaboni sajtókörökben an­lékeznek rá, hogy Portugália december 31-én elvi egyetér­tésre jutott Washingtonnal egy 300 millió dolláros ameri­kai kölcsön folyósításában. Lisszabon ezenkívül további másfél milliárd dolláros ame­rikai és nyugat-európai köl­csönt is szeretne fölvenni iparfejlesztési célokra. S a hi­telezők azt kötik ki egyik fel­tételként, hogy a portugál kormány egyértelműen tőkés- alajx>kra helyezze iparfejlesz­tési tervét. A berlini tanácskozás határozatai alapján Antimonopolista küzdőiéin Házkufatás szovieteitenes személyeknél Borisz Rujkovics, a TASZSZ munkatársa írja: Mint a TASZSZ munkatár­sának tudomására hozták, a moszkvai városi ügyészség vezető ügyészének házkutatási parancsa alapján kedden ház­kutatást tartottak J. Orlov, A. Ginszburg és L. Alekszejeva lakásán. Ezek a törvényelle­nes cselekedeteket elkövető személyek nem rendelkeznek meghatározott foglalkozás­sal, nem munkával szerzett j>énzből élnek és olyan tevé­kenységet fejtenek ki, amely ellentétben áll a szovjet tör­vényekkel. A házkutatás sarán olyan anyagokat foglaltak le, ame­lyek arról tanúskodnak, hogy a szóba nforgó személyek köz­vetlen kajjcsolatban állnak a Ny ugat-Németországban te­vékenykedő úgynevezett népi munkásszövetséggel. Kide­rült, hogy ezek a személyek e szovjetellenes szervezet uta­sításai alapján tevékenyked­nek. A szervezet mögött, mint ismeretes, néhány nyugati or­szág felderítő szolgálata áll. Közvetlen bizonyítékok van­nak arra, hogy a szovjetelle­nes tevékenységet kifejtő sze­mélyek szolgálatait külföldi valutával honorálták. (MTI) ill ÉRTESÍTJÜK KEDVES KÖZÖNSÉGÜNKÉT. hogy az Egércirkusz című darab november 27-i elmaradt K-bérleti előadását január 11-én, kedden, tartjuk meg. A december 2-án elmaradt S-bérleti előadást pedig január 12-én, szerdán. A bérletek és a megváltott jegyek a fenti napokra érvényesek. Nem szeretne beteg lenni a saját kórházában A* amerikai ápolónők SS szá­zaléka nem szeretne beteg lenni a saját kórházában. A Nur­sing—77 magazin januári számá­ban közölte egy tavalyi fölmé­rés eredményeit. Tízezer ápoló­nőt kérdezett meg. Túlnyomó többségük véleménye: a sok adminisztratív munka és egyéb kötelezettség erősen akadályozza a betegek gondozását. Arra a kérdésre, találkoztak-e olyan halálesettel, amelyet véleményük szerint az orvosok felelőtlensége okozott, 42 százalékuk »►igennel-« válaszolt. i7 százalékuk elismer­te : tud olyan halálesetről is, amelyekért az ápolónők hibáz­tathatok. A kommunista és munkás-; pártok berlini tanácskozásá­nak záróokmánya alapos, marxista helyzetelemzést adott a hetvenes évek Euró- pájáról. A testvérpártok kol­lektív tapasztalata szerint a kapitalizmus általános vál­sága a legutóbbi időben el­mélyült. Az, amit általában energiaválságnak neveznek, elválaszthatatlan a nyers­anyagtermelő országok tör- vénves jogától, hagy termé­szeti kincseikkel maguk ren­delkezzenek. A válság mély ellentmondásokat idéz elő a nemzetközi politikai és gaz­dasági kapcsolatokban. Kife­jeződik egyebek között a tő­késvilág egyes erőközpont iái és az egyes országok — így az EGK-tagállamok — mono­polista csoportjai közötti ke­reskedelmi konfliktusokban, az elkeseredett konkurren- ciahsrcban, valamint a tőkés monopóliumok és a fejlődő országok közötti ellentétek­ben. Szélsőséges haditervek A nagy monopóliumok, amelyek minden tőkésország­ban a kizsákmányolásnak mintegy »motorjai«, növekvő aktivitást fejtenek ki nem­zetközi méretekben is. A ta­nácskozáson elhangzottak alapján az eddiginél élesebb képet kapunk a szélsőségesen reakciós erők kontinentális keresztmetszetéről és tevé­kenységének tartalmáról. Ami a keresztmetszetet il­leti: az említett monopolista csoportokon kívül, amelyek­nek fő ereje »láthatatlansá­gukban«, személytelenségük­ben rejlik. Itt említhetjük a militarista csoportokat, a NATO-bürokráciát, a revan- sista-neofasiszta tömörülése­ket. A monopóliumok »hadi­tervének« lényege nem egy országra, hanem az egész földrészre vonatkozik: céljuk az enyhülés irányzatának visszafordítása. A tanácskozáson képviselt pártok egyöntetű véleménye szerint ma lehetőség van arra, hogy a kommunista pártok a legszélesebb töme­geket mozgósítsák a nyugat­európai demokratikus átala­kulásokért, a munkások jo­gainak védelméért és a szo­cializmusért; a szélsőséges reakciós elszigetelésével az Európában eddig elért pozi­tív változások megszilárdítá­sáért Ez a lehetőség az egyes tő­késországokban nemcsak azon alapszik, hogy a tömegek el­vesztették illúzióikat »a be­tegség gyógyíthatósága« iránt A kommunista pártok tekintélye a legkülönbözőbb berendezésű tőkésországok­ban megnőtt. S van még egy nagyon figyelemre méltó ösz- szetevő: a kommunista pár­tok — épj>en, mert szoros kapcsolatot tartanak a töme­gekkel — nagyon is közvet­lenül érzik, hogy milyen ké- j>et alkotnak azok a szocia­lizmusról. Annak ugyanis, hogy az egyes pártok hang­súlyozzák: adottságaiknak. történelmi hagyományaik­nak megfelelően kívánnak eljutni a szocializmushoz, egyáltalán nem mond ellent az, hogy a tőkésállamokban a tömegek számára a szocia­lizmus fogalma nem elvon­tan jelentkezik, hanem meg­valósult formájáról vonják le következtetéseiket. Három tényező Ebben az összefüggésben három tényező látszik külö­nösen fontosnak. Először: a szocializmus gyorsabb gaz­dasági és társadalmi fejlődé­sének a lehetőségei módot adnak a szocializmus elő­nyeinek még nyilvánvalóbb bemutatására, és a kapitalis­ta országok dolgozóira gya­korolt vonzóerejének növe­lésére. Másodszor : kedvez» feltételek jönnek létre az antikommunizmus és szov- jetellenesoég megfékezésére. Az elmélyülő ellentét a szo­cialista országokban érvénye­sülő szilárdság és a kapitalis­ta gazdaság fokozódó inga­tagsága között önmagáért beszél. Az antikommunizmus visszaszorításával elhárul a cselekvési egység és a széles körű antimonopolista szövet­ség létrehozásának legfőbb eszmei akadálya. Harmadszor ; a kommunis­ta pártok utalnak arra, hogy a gazdasági együttműködés a különböző társadalmi rend­szerű európai országok kö­zött nem szűntetheti meg ugyan a kapitalista válság okait, de mérsékelheti né­hány különösen drasztikus hatását a munkásosztályra. Egyes országokban sikerült például a munkalehetőség nagyobb biztonságát elérni. Egyebek között az NSZK- ban több, mint négyszáz cég kötött kooperációs megálla­podást szocialista országok­kal. Ugyanez érvényes Auszt­riára is, ahol a munkáselbo­csátások nem öltöttek olyan méreteket, mint más orszá­gokban. Hasonló tapasztala­tok vannak Finn-, Francia-, Olaszországban, és másutt. A néptömegek érdeke A munkásosztály gazdasá­gi és társadalmi körülmé­nyeinek javulása persze so­hasem lesz a monopóliumok ajándéka, azoké sem. ame­lyek szerződéseket kötnek szocialista államokkal. Az enyhülés és a gazdasági együttműködés fejlesztése ja­vítja ugyan a munkásosztály hard j>ozícióit, de nem szün­teti meg az osztályharcot. Mindezen tényezők együt­tes figyelembe vételével vá­lik lehetségessé, hogy a munkásosztály — ahogy a berlini dokumentum erre felhív — eredményesen har­coljon a válság megfékezé­séért. Ez megfelel a néptö­megek érdekeinek és meg­nyitja az utat a társadalom demokratikus átalakítása fe­lé. Vajda Péter Felújított A SZÖVETKEZETI ADATFELDOLGOZÓ KÉSZLETELLENÖRZÖ KÖZÖS VÁLLALAT NYSA 521-es (Kaposvár, Május 1. u. 7.) zárt szekrényes 1976. december 3! ével tehergépkocsi eladó Szociális Fog lalkozta tó, megszűnt Kérjük az ügyfeleket, hogy a vállalattal kapcsolatos követeléseiket 1977. január 31-ig a felszámoló bizottsággal közöljék. Csurgó Cím: MÉSZÖV, Kaposvár, Május 1. u. 7. 04248) (117020)

Next

/
Thumbnails
Contents