Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-23 / 19. szám

A zákánytelepi csodcasszony Volán, jószág, gomba ZÁKÁNY a csodák seregé­vel lepi meg az idegent. Előbb azzal, hogy olyan, mint egy Balaíon-parti település. Majd, hogy az állomás hom­lokzatán a Gyékényes felirat díszeleg. Azután, hogy tulaj­doniképpen — a helyi lokál- patrióták így tartják nyilván — nem is Zákányba, nem is Gyékényesre, hanem Zákány­telepre érkezett meg az uta­zó... Így, kedves idegen, ne is reméld, hogy e riport eligazít majd e helytörténeti »-Ínyenc­ségek-« között! Érdeklődj majd tovább a csodák felöl. Egyszer csak azt mondja valaki: — Menjen el a Május 1. ut­ca 33. számú házba, keresse Farkasokat. Akkor majd tisz­tába jön a rejtélyes jeligemon­dattal is: -Volán mellett a jószágtartó gombatermesztő.« Ismerkedjünk meg a zá­kánytelepi csodaasszonnyal, Farkas Imrénével. Hogyan tett szert a dicsérettel telített jelzőre? Amint szavaiból ki­derül: verejtékes munkával. — ötvenhárom éves va­gyok. De sokan néztek rám hökkentem amikor elkezdtem álbicildizgetni a harmadik fa­luba, Surdra. Az már Zala. Mentem télben, nyárban. Ne­kem hat elemim volt, le akar­tam tenni a hetedik-nyolca­dikat. Úgy is lett. Kérdezget­ték erre-arra: -Te, Giziké! Miért olyan fontos neked ez? Három felnőtt fiad van, az is­kolára meg semmi szükséged nincs. A jószág mellé? Pedig hát nagy szüksége volt a hiányzó két osztályra ! Ul a konyhaasztal mellett, nyílt szemekkel néz az ide­genre. Olyan, mint száz meg száz másik asszony. Haját az idő kezdi fehéríteni; nem tit­kolja szemében húzott kendő­vel. Olyan, s mégis más, mint a többi asszony! — Jogosítványt akartam szerezni párasz* asszony lé­temre, ezért kellett az a két osztály! Megszerezte a jogosítványt is. Kocsi majd kerül hozzá jövőre. Most, ha a két na­gyobb fia iderándul Budapest­ről, Pécsről, akkor vezet. Azoknak már van kocsijuk. Brigádot kommandíroz az egyik, művezető a másik; ta­nult emberek. S a harmadik? Itt szolgál vasutasként az ál­lomáson. Embernagyja, nős férfi már ő is, Murakeresztúr- ra házasodott. — Hogy a jogosítvány meg­volt, valahogy hiányzott ne­kem a tanulás. Láttam egy hirdetést, hát jelentkeztem ti­tokban. Budapestre, tanfo­lyamra. A kertészeti egyetem zöldségtermesztési intézete gorrubatermesztési iskolát hir­detett. Jaj, az uram nem is tudott a jelentkezésemről! -Kikaptam« tőle, de azért el­végeztem. S most a messzi vidékről is csodájára járnak a gomba­tenyészetének. Barátfülnyi laskagombák kínálják magú­kat szedésre a zöldség ter men­tési intézet laboratóriumából érkezett táp kockákban. Ez a próbatétel. De már most úgy tetszik; sikerre vitte a gomba ügj'ét .Zákánytelepen a csoda­asszony. S nem Í6 akárhol nő­nek, növögetnek a galuska mellé valók! Gyönyörű, úgy­nevezett alpesi stílusban épült -pincében«, ott a lakóházuk­kal szemben, a domboldalon. Az életútra vagyok kíván­csi, amíg Farkas Imréné idáig eljutott. — Ne is kérdezze! Telistele volt kac&karingókkal! Vízvár­ról költöztünk ide. Az uram ott a kavicsbányánál dolgo­zott. A .munka ide hívta, s amikor a társak visszatértek Vízvárra, mink maradtunk a lakbéresben. Albérletben, per­sze. Sok mindenbe belekezd- tünk. ötvenháromtól tíz évig fuvaroztuk a kenyeret Gyéké­nyesre, örtilosba, Szenitmi- háiyíhegybe, ahova csak kel­lett. Ötvenhatban a gyereket visszariasztották az ellenfor- radalmárok; vesszen éhen Gyékényes! Na, akkor az uram fogta az œtort: csak gyertek! Amikor meg a tsz megalakult Zákányban — itt nem, kicsi hely ez ahhoz! —, akkor kivette a kezünkből egy évre a kenyérfuvarozást. Merthogy jó bolt az nekünk. De egy év után kiderült, hogy kemény munka ez, ingj'enitt sem terem a pénz. Mert mi a vagonból is kiraktuk a lisz­tet! Tíz év után az uram a csurgói szövetkezet szeszfőz­déjénél vállalt munkát, na ott is lesaolgálta az idejét. S 1963-tól nyolc-kilenc jó­szágnál sohasem volt keve­sebb az istállóban. Két -ak­cióssal« kezdték, azokat kap­ták az államtól, s azok -örö­köseit« adták le. Volt már ebben az istállóiban tizenkét állat is. — Áldoznunk kellett értük, de megérte és megéri! I t so­hasem lesz úgy, hogy kiü-e- sedjen a hátsó udvari épület. Pedig hát földünk sincs, a szénát is venni kellett. A SORSUK valahogy egy kicsit Zákány — Zákánytelep — emelkedését is példázza. Új házak sorai nőttek ki a föld­ből az utóbbi időben. Azt kiáltja utánam a falvédő ké­ken: »Bolond, aki búsul, bo­lond aki sír/« Ha nincs rá oka, valóban bolond! Leskó László Ciechanów számít Kaposvárra Ciechanów régi város; Var­sótól északra száz kilométerre fekszik. Másfél esztendeje, amikor bevezették az ország­ban az új közigazgatási rend­szert, Ciechanów vajdasági székhely lett. A párt- és a közigazgatási szervek alighogy berendezkedtek a domb tövé­ben — amelyről messzire te­kintenek a mazóviai fejedel­mek hajdani hatalmas várá­nak tornyai —, amikor test­vérmegyei kapcsolatot alaki- tottak ki Somogy megyével. A lakosság osztatlan lelkesedés­sel fogadta. Ez első pillantás­ra talán furcsának tűnhet, hi­szen a két város több mint ezer kilométernyi távolságra van egymástól, s Kaposváron egészen maisok a klimatikus viszonyok, mint Ciechanów- ban. A választás azonban nem volt esetleges, mert mindkét városnak sok köze van egy­máshoz. A ciechanówi vajdaság te­rülete 6362 négyzetkilométer, Lálekszáima 400 000 körül jár. Somogy megye és a lengyel vajdaság tehát már e szem­pontból is hasonlít. A leglé­nyegesebb tényező azonban az, hogy Ciechanów éppúgy, mint Somogy megye, mezőgazdasá­gi jellegű terülpt. A városháza­Jövedelmi adó az ingatlanértékesítés után Az 1977. január 1-én hatály­ba lépett- üj jövedelemadó­rendeletek megyénket fokozot­tan érintik, mivel a Balaton- parti ingatlanok értékesítésé­nél gyakran nagy — nemegy­szer milliós — ügyletek adód­nak. Adóztatásra akkor kerül sor, ha ingatlan parcellázásából vagy 10 éven (esetenként 5 éven) belüli ingatlanértékesí­tésből jövedelem származik. Az egyes földingatlanok ér­tékesítéséből származó jöve­delmek a szerzés időpontjától és módjától függetlenül adó alá esnek. Jövedelemadót kell fizetni : ingatlan parcellázása, majd értékesítése ; osztat! an tulajdonközösségben történő értékesítés 'esetén. Nem kell adót fizetni, ha az ingatlan értékesítése tár­sasházépítés céljára történt, vagy az osztatlan tulajdonkö­zösség házastársak között jött létre. Bármikor történt a megosz­tás, az adókötelezettséget az értékesítés alapozza meg. Pél­dául: a megosztás 1948-ban volt, az értékesítés 1977-ben. az adókötelezettség fennáll. Adóztatni kell akkor is, ha az értékesített ingatlant örököl­ték. Ugyancsak általános jöve­delemadó köteles a nem örök­lés útján, hanem egyéb mó­don (vétel, csere, ajándékozás, ráépítés stb.) szerzett föld­vagy házingatlannak a szer­zéstől számított 10 éven be­lül; a 720 négyzetmétert (?00 négyszögölet) meg nem hala­dó beépítetlen földterületnek a szerzéstől számított 5 éven belül értékkülönbözettel tör­ténő eladásából, cseréből származó jövedelem. Az örökölt föld- vany ház­ingatlan értékesítése nem esik jövedelemadó alá. A szerzés időpontja a dön­tő. Ez az a nap. amikor a szerződést az illetékhivatalnál bemutatták. Mulasztás esetén a jogszabály az adókötelezett­séget védelmezi. Az értékesí­tés időpontja minden esetben a szerződés megkötésének a napja. Közös szabályok vonatkoznak mind a parcellá­zásból, mind a 10 éven, illet­ve 5 éven belüli ingatlanérté­kesítésből származó jövedel­mek be jelen lésére, megál'aní- tfcára, az adókulcsuk mérté­kére. az adómentes! ésre, va­lamint az adómérséklésre. A bejelentésre és a jövede­lem megállapítására vonatko­zó rendelkezések nem változ­tak. Az adókulcsok mértéke változott, az erős progresszivi­tás érvényesül. 50 ezer forint évi- jövedelemig az adókulcs egységesen 40 százalék (tehát 50 ezer forint jövedelem ese­tén 20 ezer forint az adó ösz- szege), ezt meghaladóan foko­zatosan emelkedik az adókulcs egészen 75 százalékig. Pl. ha egy ingatlanértékesítésből 260 ezer forint jövedelem szárma­zott, ebből 155 ezer forint jö­vedelemadó és községfejlesz- tési adó kerül elvonásra. Új vonása a jogszabálynak az adómentesség és az adó mérséklésének a lehetősége. A lakásszükségletek kielégí­tése alapvetően társadalmi ér­dek, melyet a pénzügyi jog sokoldalúan elősegít. így az ingatlan értékesítéséből szár­mazó jövedelem is adómentes, ha az ingatlant (telek vagy épület), a tulajdonos lakás- szerzés céljából értékesíti. Az adómentességnek azonban fel­tétele, hogy ezt a szándékot az adóhatóságnak bejelentsék, és a lakásszerzést igazolják. Ha a jövedelem például 300 ezer forint, de a tulajdonos 160 ezer forintért lakást vá­sárol, a teljes jövedelem után adómentesség illeti meg. Gyakori eset. amikor kény­szerítő 'körülmények (halál­eset, más településre költözés stb.) vezetnek az ingatlan ér­tékesítésére. Az új rendelke­zések szerint, ha a kénysze­rítő körülmények hatására történt az értékesítés, az adó­hatóság — kérelemre — az adót mérsékelheti. Az adómérséklés szempont­jából viszont nem kényszerítő körülmény az, amikor vala­mely hatóság az ingatlan el­idegenítését elrendelte, tehát az értékesítés nem önkéntes elhatározás következménye. A rendeletek 1977. január 1-én léptek hatályba. Az In­gatlanértékesítésből származó jövedelmek adóztatásánál a hatálybalépés azt jelenti, hogy az 1977. január 1. előtt szer­zett, de a hatálybalépést kö­vetően értékesített ingatlanból származó jövedelem adóköte­les. Dr. F. A. Tej úton Éjjel háromnegyed kettőkor csörgött a vekker. Bertalan Lajos akkor már ébren volt. Huszonegy év alatt természe­tessé vált, hogy két-három perccel a csörgés előtt el­hagyják az álmok. Kettőkor már öltözködött. Kint a fűtet- len előszobában.mert ott sza­bad füstölnie. Három óra előtt néhány perccel az FJ 98—30-as tejes- kocsi ráfordult a barcsi útra. A frissen hullott hóbari előtte még nem voltak keréknyomok. A Bárdibükki Állami Gazda­ság éjjeliőre felpillantott a motor zajára. '»Megjött a vá­rosi tehén.« Az óriási hutőtartályban már ott várt 4000 liter habo­sán gomolygó tej. A szivaly- tyú negyven percig szürcsöí- te. — Azt hallottam, év végére 6000 literre akarnak fölmen­ni, Akkor mái- kevés lesz egy forduló a két tartályba csak ötezer liter fér. A hátsó most nem lesz egészen tele. Visszafelé táncolni fog a tej. Nagy erő van benne, hg meg­lódul i.. A kanyarban való­sággal vonz az árok. Az utas rábólint, de nem veszi komolyan a veszélyt. Előző nap már elmondták ne­ki, , hogy Bertalannak még koccanása sem volt, pedig közel jár az egymillió kilomé­terhez. öt óra után ismét városi utcán pásztáznak a reflekto­rok. Beérkeznek az első vona­tok. A korai buszok megtel­nek a délelőtti műszakosokkal. Ébred a város. A sajtüzem udvarára elsőként fordul be a bárdibükki járat Fél hatkor kezdődik a má­sodik forduló. — Sok éjszakát töltöttem az országutakon. Volt, amikor már. meg kellett állnom, hogy aludjak egy kicsit. Igaz, fél­óránál többet nem lehet, mert elhal az ember karja. 1972 karácsony éjszakáját Lad és Homokszentgyörgy kö­zött töltöttem a hófúvásban. Emlékszem, éjfélkor odahal­latszott valamelyik templom harangja. Másnap délben két Dutra húzott ki. Rá egy hét­re meg a hetesi tsz majorjá­ban aludtam egy asztalon. Akkor már a buszok sem jár­tak. Egy-egy ilyen eset után berzenkedek és morgolódok. Átgondolom, hogyan is telnek a napjaim. Délután kettő-há­rom tájban hazaérek, eszem, azután lefekszem, mert kettő­kor újra indulni kell. Így megy minden hónapban húsz napon át. Szilveszterkor éjfél után egykor Indultam. Az ut­cán nevettek, konfettit szórtak. Valaki utánam trombitált... Néha elképzelem magam ké­nyelmes személykocsiban. Azután rájövök: nem vágyom utána igazán. Ismerem az út­vonalaimat, az embereket. Megszoktam. Fél hétkor még sötét van. Kiskorpád határában gyere­kek sietnek a hóban hátitas- kával. Bejárók. A kaposfői tsz kiskorpádi tehenészetébe még nem vezet út. Szekéren, kannákban hoz­zák ki a tejet. — .Esti-reggeli tej együtt 420 liter. Nem sok. Gödében csak a háztájiból háromszor ennyi jön ... Szürkületkor Újvárfalván valaki elpanaszolja, haldoklik a mama. Fél órával később Somogysárdon a frissebbek már a járdáról söprik a ha­vat. A csarnokos a férje bal­esetéről beszél. »Rádőlt a traktor.« — Sokszor csak abból tu­dom: vasárnap van, hogy a faluban az emberek ünnpelő- ben mennek az utcán. Kö­szönnek, mert hozzá tartozom a reggelükhöz. Nyolckor a mezőcsokonyai tejházban a csarnokos fiatal- asszony aláírja a papírokat, azután autóba száll, és mire a tsz szarvasmarha-telepére érünk, már ott is minden ké­szen vár. A kétmilliós Alfa Laval a tehenekből egyenesen a tartályba »feji« a tejet. Néhány perc múlva az IFA szélvédőjén megcsillan a nap. A fülkében fölenged a leve­gő. Szóba kerül a család. — Két lányom van. a na­gyobbik az egészségügyi szak- középiskolába jár. A kisebbik nyolcadikos, és nincs kedve tovább tanulni. Én cseléd gye­rek voltam, anám hadifogság­ba került, dolgoznom keliett. Ha most volnék fiatal, tanul­nék. A csőm bárdi csarnoknál bo­rostás állú, gumicsizmás féri* köszönt. Kiderül, ő az a csom- bárdi furulyás. aki a pécsi ív­ben szerpelt legutóbb. A tejes meg a furulyás. Egy-egy per­cet találkoznak naponta, mé­gis barátok. — Néha elmegyek a felesé­gemmel vásárolni. Van. ami­kor tíz ember is rám köszön útközben. Előfordul, hogy hir­telen nem is tudom, ki moso­lyog rám. Ilyenkor gondolat­ban gyorsan végigjárom az útvonalaimat. A harmadik forduló délelőtt tíz után kezdődik. Alsóbogát. Somosyvár, Juta. Zúdul a tei a csöveken. Hajnali háromtól délután kettőig 14 ezer litert gyújt össze a járat. Gíró Ferenc A ciechanówi vajdaság me­zőgazdasági portréját nagyjá­ból így vázolhatjuk: területé­nek 77 százaléka mezőgazda­sági haszonterület. Noha ta­lajfajtái nem mindenütt tar­toznak a kiváló csernozjomok közé, a mezőgazdasági ter­melés színvonala magas. Az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és az egyéni gazdálkodók elsősorban gabo­naféléket termesztenek (a ve­téstervet felén), ezenkívül burgonyát, cukorrépát és ipa­ri, valamint takarmánynövé­nyeket, zöldséget és gyümöl­kertgazdaságok gyümölcseit tároló mélyhűtőüzem létesült. A ciechanówi vajdasághoz tartozó Plonskban működik a világhírű varsói csokoládégyár, a 22 Lipca (régebben »E. We­del«) leányvállalata, amely te asü töményeket és más cuk­rászati árukat állít elő. A ciechanówi vajdaság és a Somogy megye közötti hason­latosság lényege éppen az, hogy a fejlett mezőgazdaság és a feldolgozó ipar mellett mű­ködnek más profilú gyárak is, amelyek nagy szerepet játsza­nak a gazdaságban. A vajdaságban különösen fontos szerepet játszik az épí­tőiparral kapcsolatos többfajta üzem. A ciechanówi »Stolbud« új épüLetasz‘.alos-üzem építési elemeket állít elő, amelyek összeszerelésével üzleti pavilo­nok, óvodák és családi házak építhetők. A városi hatóságok egyik büszkesége a szovjet li- cenc alánján készült házgyár. A ZREMB vállalat speciali­tása az építőipari emelődaruk és a kotrógépek javítása. A vajdaságban képviselve van a gépipar, az elektronikus ipar, a finommechanikai és a cipő­ipar is. Az első ciechanówi küldött­ség somogyi látogatásából vi­lágossá vált, hogy a tapasz­talatcsere előnyös lesz Cie­chanów és Kaposvár számára is. A ciechanówi vajdaság gaz­dáit különösen érdekelte a ma­gyar téeszekben neveit KA- HYB, a kaposvári hibrid ser­tések tenyésztése; a vadkacsák és fácánok tenyésztése a réte­ken és erdőkben, a zöldség­éé gyümölcsbegyűjtés mecha- nizálása; a feldolgozó konzerv­ipari üzemek ellátása nyers­anyaggal, valamint az Egye­sült Izzó Kaposvári Gyárának ellenőrzési rendszere. Érdeke* volt a látogatás a mezőgazda- sági főiskolán. Ciechanów i* szeretne felsőoktatási intéz­ményékkel rendelkezni, az első Lépés volt efelé a Varsói Tu- öumányegyetem kihelyezett közigazgatási jogi tanszéke. ciechanówi vár. csőt. A vajdaság célja az egy hektárra jutó terméshozam ál­landó emelése, valamint a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállomány gyarapítása. Az összállomány jelenleg körülbe­lül egymillió. A vajdasági élel­miszer-gazdálkodási fejlesz­tési program előirányzata sze­rint 1990-ig a 100 hektárra jrj- tó tenyésztett szarvasmarhák száma a jelenlegi 63-ról 96- ra, a sertéseké pedig 137-ről 205-re emelkedik. A roezőga- ’ aság színvonal emelkedéssel párhuzamosan fejlesztik a feldolgozóipart. Hasonlóképpen, mint Somogy­bán, Ciechanów környékén is nagy múltú a cukorgyártás: Kraeiniechben, Glinojeckben három cukorgyár működik és Ciechanówban. Ez utóbbi­ban lakatosként dolgozott az ismert lengyel forradalmár, Marcell Nowotko. akit 1942- ben az újonnan alakított Len­gyel Munkáspárt (PPR) veze­tőjévé, a KB titkárává válasz­tottak. A felszahadulás után három korszerű tejüzem épült M!a- wában, Raciazban és Ciecha­nówban, Több hús- és gabo- nafeldolgozó üzem, az itteni A dec's ' "i iwi városi LEMP- bizotiság titkára így foglalta össze a kaposvári látogatás benyomásait és tapasztalatait: »Megragadott bennünket a magyar vendégszeretet és a kitűnő szervezés. Négy nap leforgása alatt találkoztunk számos pá rt al a pszerveze t tit­kárával és vb-tagjaival, felke­restük Somogy megye legfon­tosabb létesítményeit, legje­lentősebb helyiségeit. Ciecha­nów számít Kaposvárra. Kö­zös haszonnal járnak a test­véri kapcsolatok és a tapasz­talatcsere. nemcsak a gazda- 'ági egvükr.üködórí n, han«m \z if'úsá'ri csoportok cseréjé­ben és művészegyüttesek köl­csönös vendégfellépéseiben is. Júniusban várjuk a somogyi küldöttség látogatását. Ekkor­ra tervezzük az együttműkö­dési egyezmény aláírását, amely minden bizonnyal kö­zelebb fogja hozni egymáshoz Magyarországnak és Lengyel- ■'rszá-'nak ezt a két tcrület- 'gyságét, s megnyitja előttük a gyümölcsöző együttműködés útját.« Weis law na ni elak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents