Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-11 / 293. szám
Miniszteri értekezlet Kaposváron fToíytat&s az 1. oldalról) A tegnapi tanácskozás egyik fő témája termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink helyzete volt. Az ötödik ötéves terv első évének tapasztalatai már körvonalazhatók és előzetes következtetések is levonhatók. Az összkép korántsem egyértelműen kedvező. A növénytermelés egyes ágazatai jó eredményt hoztak, másutt azonban lemaradás tapasztalható. Az állattenyésztésben mintegy 10—12 százalékkal- javult a tejtermelés,nőtt a sertés- és juhállomány, nem fejlődött viszont kielégítően a szarvasmarha- tenyésztés, változatlanul magasak a költségek, és az össz- létszám — elsősorban a kisüzemek állománycsökkenése miatt — nem a vártnak megfelelően alakul. Az üzemek pénzügyi helyzete várhatóan a tervezettnél rosszabb lesz. Rendkívül szűkösek a fejlesztési lehetőségek — összefügg ez azzal, hogy term^lőszövet- . kezeteink eszközellátottsága jóval az országos átlag alatt van. Ilyen körülmények között szükségszerű, hogy fokozódjék és tovább terjedjen az üzemek közötti termelésszervezés. A nyári időszak, de kivált a közelmúlt őszi munkái e vonatkozásban kedvező tapasztalatokat hoztak. A kölcsönös segítségnyújtás révén javult az eszközkihasználás. Ezzel a lehetőséggel — állam'tották meg tegnap — a jövőben is feltétlenül élni kell. Dr. Soós Gábor államtitkár és a minisztérium más vezetői emellett felhívták a figyelmet a még mindig meglevő, jelentős belső tartalékok feltárására. — A hatékonyság követelményét az első helyre kell tenni — hangzott el. — Ter- meléspoiiUkánkban alapvető: minden befektetésnek, minden fejlesztésnek a lehető1 legha- tékonyaSl^an kell szolgálnia egy meghatározott termelési célt. Messzemenően egyetértett a miniszteri értekezlet Varga Péternek, a megyei pártbizottság első titkárának a véleményével : — Az állami gazdaságok nem járnak élen az új, korszerű eljárások bevezetésében, kevésbé teljesítik azt a vezető szerepüket, améy tulaidon- képpen hivatásuk is. Szükség lenne arra, hogy a főhatóság jobban ösztönözze őket az ott meglevő nagy szellemi erő kisugárzó hatásának érvényesítésére. Arra Is felhívta a figyelmet, hogy az üzemek közötti társulások szervezését, kialakítását oly módon is támogatni kell, hogy arányos legyen a teherelosztás. Ne fizessen rá a gesztorgazdaság erre a munkára, de ne is akarjon meggazdagodni rajta. Az általános helyzet és a fő feladatok megvitatása 'mellett számos fontos részletkérdésben is állásfoglalás született tegnap. Közülük csak utalásszemen említjük meg, hogy megyénk a jövő évben további tízmillió forintot kap meliorációs beruházásokra, hogy a minisztérium messzemenően egyetért a Siófok térségében kialakítandó zöldségtermelő társulással, és a Solanum- rendszer keretében rövidesen megvalósuló burgonyatermelési társulással. összefoglalójában dr. Soós Gábor megállapította, hogy a minisztérium, valamint a megye párt- és tanácsi vezetősége a korábbinál jobb összhangban fáradozik a közös célok elérése érdekében, ez biztos alapot jelent a további munkához. Külön is felhívta a figyelmet a folyamatban levő rekonstrukciók mielőbbi befejezésére, és arra, hogy a megye éljen azokkal a lehetőségekkel, melyeket a zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, burgonyatermelés fejlesztése érdekében hozott új intézkedések nyújtanak. Végezetül az államigazgatási tevékenységet értékelve hangsúlyozta, hogy szervezettebbé, hatékonyabbá vált ez a munka. A megyei tanács testületéi, szer vei az ágazat súlyának, meg felelően foglalkoznak a mezőgazdaság, az élelmiszeripa: és a fagazdaság feladataival. Elismerését fejezte ki azért a szakigazgatási munkáért, melyet a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály folytat. Az ágazat helyzetét, gondjait, feladatait megvitató miniszteri értekezlet Böhm József zárszavával ért véget. V. M. Vaslemez és ponthegesztő Levél a kismamáknak Csak az új klímaberendezés segít ötvenkilós zsákot emelt két munkásnő a cukóradagolásnál a Nagyatádi Konzervgyárban. A nők helyzetét vizsgáló szak- szervezeti aktíváknak azonnal feltűnt, hogy megsértik az anyagmozgatási normát. Amikor azonban jobban tájékozódtak, kiderült, hogy a dolgozók szegték meg a technológiai utasítást, s azt is azért, hogy gyorsítsák a munkát. Ezt a példát és a többit is az SZMT nőfelelőse mondta el a megye hat nagyüzemében végzett vizsgálat alapján. A nőbizottság, a munkavédelmi osztály jó időpontot választott a fölmérésre, mert az új kollektív szerződések, vállalati szociális tervek egészen 1980-ig mutatják, mit terveznek a nők helyzetének javítására. A vizsgálatban részt vevőket örömmel töltötte el, hogy a kollektív szerződések minden eddiginél jobban tükrözik a nők érdekeinek védelmét, a nőpolitikái határozat szellemét. E fontos dokumentumokban rögzítették mindazokat az intézkedéseket, kedvezményeket, amelyek megkönnyítik a dolgozó nők, a terhes, kisgyermekes anyák ■munkáját. A nők általában két vagy három műszakban dolgoznak a hat nagyüzemben. A terhes anyákat sehol sem osztják be ez éjszakai műszakba. A Mechanikai Művek marcali gyáregysége gondoskodott róla, hogy negyvenórás legyen a vég y szerrel dolgozók munkahete. A Kaposvári Villamossági Gyár megszüntette az ál- , landó éjszakai műszakot, s bővítette az, egyműszakos . munkahelyeket) éppen a nők érdekében. Ezt természetesen nem tehetik meg a textilművekben vagy a konzervgyárban, éppen ezért éjszaka félórái? szünetet tartanak, o lányok és asszonyok kávét, frissítőt kapnak. Azok a több gyermekes, egyedülálló, családfenntartó édesanyák, akik kérték nem dolgoznak éjszaka, a keresetük mégsem csökken. A tapasztalat szerint sok kisgyermekes édesanya továbbra is vállalja az éjszakázást, elsősorban a harminc- százalékos pótlék miatt. A túlóra sokszor elkerülhetetlen, mert nem folyamatos az anyagellátás. A terhes nőket és azokat az asszonyokat, akik a hatévesnél kisebb gyermeküket gondozzák, általában nem kötelezik erre. A Mechanikai Művek marcali gyáregységében azonban előfordult, hogy a munkacsúcs idején azt az édesanyát is berendelték túlórázni, aki három kiskorú gyermeket nevel. Fontos, hogy mindenhol pontosan rögzítsék a nők, a terhes anyák számára tiltott munkaköröket a kollektív szerződés mellékletében. A Nagyatádi Konzervgyár nem határozta meg ezt, a gyakorlatban azonban figyelembe veszi a helyzetüket, s köny- nyebb munkakörbe (például gumigyűrűzés) helyezi őket. Mindenképpen elismerésre méltó, hogy külön megszervezték a terhes nők, a kisgyermekes anyák foglalkoztatását a textilművekben, a ruhagyárban, a villamossági gyárban. Sajnos, a Kaposvári Ruhagyár hetven nőit foglalkoztató kismamaszalagja túlzsúfolt, a terem szellőzése megoldatlan. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói fűrészüzemében nagyon kedvezőtlen a terhes mamák helyzete. A fizikai igénybevételen kívül káros környezeti hatások — zaj, por, hideg — is érik őket. A zömében nőket foglalkoztató üzemekben egyébként is feltűnően nagy a zaj —, a porártalom, a légszennyezés. A textilművek rekonstrukciója során új klímaberendezéseket szerelnek föl ebben az ötéves tervben, hogy csökkentsék a hőártalmat. A Nagyatádi Konzervgyárban a zárógarnitúra-üzem mostani nagy zajártalmát mérsékelik. Ezeír az intézkedések azonban sem terjedtek.-el megfelelően, arról, hogy sok helyen zajár-, tatomnak vannak kitéve á nők, s az egyéni védőeszközök sem terjedtek ti megfelelően. A gondok természetesen nem csökkentik az ered,menyek nagyságát. Azt például, hogy a Nagyatádi Konzervgyár, a Kaposvári Ruhagyár a megye legjobb szociális el- látottságú üzemének számít. A gyermekgondozási segélyen lévő kismamákról mind a hat üzemben gondoskodnak: találkozókra, felvilágosító előadásokra, gyári tájékoztatóra hívják őket. A textilművek minden kismamának levelet ír két hónapnál a segély lejárta előtt. S most már az üdülőjegyek, a lakások elosztásakor, a segélyezésben is gondolnak a családanyákra. Az SZMT nőbizottsága joggal állapíthatta meg a vizsgálat tapasztalatainak megbeszélésekor, hogy kedvező a változás a hat üzemben. L. G. A vaslemezből összehegesztet t szerszámosláda ma tömegtermék a Mechanikai Művek marcali gyáregységében. Az év elején még híre is alig volt. — Mit helyettesit a szerszámosláda? Lutor Gábor művezető így felel: — Űj termék, nem helyettesít semmit. — Korszerű, is? — Az idén hatvanezer darabot gyártunk nvugat-német megrendelésre. Ügy tudom, hogy jövőre félmilliót kérnek. Ha ennyi kell belőle, akkor biztosan korszerű. — Műszakilag bonyolult munkának számít? — Nem. Ponthegesztő kell hozzá és szegecselőgép. A sok alkatrészből e gépek segítségével áll ősszé a' termék. — Sok szakmunkást foglalkoztatnak a ládqikéssítő üzemben? — Betanított munkások vannak mindenütt: csak a csoportvezetők szakemberek. Több mint ötvenen dolgozunk a ládakészítő üzemben, és összesen négynek van rajtam kívül szakmája. A korszerűség — igény is — A ládagyártáshoz tehát nem kell szakma? — Oda egyáltalán nem kell. A ponthegesztést is, a szegecselést is néhány óra alatt meg lehet tanulni. A hegesztőgépet nők, a szegecseiét férfiak kezelik. A szerszámosládákat a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében kezdték csinálni. Onnan Marcaliba helyezték át a 'gyártását. Ahányban pedig telefonkészülékek szerelésére tanították meg az embereket. Egy termék korszerűségét az is mutatja, hogy milyen szellemi kapacitásra van szükség az előállításához. Ott, ahol magas műszaki színvonalat képviselő gyártmányokat vezetnek be, szinte egyik napról a másikra megnő a tanulási kedv. ........ — Ki tanul a ládagyártó üzemből? — Én — feleli a művezető. — Gép- és készülékszerkesztő szaktechnikumba járok. A művezetőnek ez lesz a harmadik érettségi bizonyítványa. — Mások, a munkások nem tanulnak? — A ládaüzemből nem tanul senki sem. Az idén nemcsak a szerszámosláda új termék a marcali gyáregységben.. Az olajkályhát kivéve, — amelyből évente 80—100 ezret gyárta nak csak — minden tér. mék új. Mév a kondenzátor- üzemben is típusváltás következett be. A termékváltás pedig soha nem megy zökkenők nélkül: a munkásoknak régi, büdegződött mozdulatokat kell elfelejteniük, újakat begyakoroltok. Megváltozik a gváron belül a munkamegosztás,' új kapcsolatok alakulnak' más üzemekkel a termékek révén. Mit . vettek ebből észre elsőként a marcali üzemben? Illés Ferenc műszaki vezető sorolja a gondokat: ném volt elég lemez az új termékek gyártásához. Ami-, kor ez megoldódott és a munkások is kezdték megszokni az új feladatot, egyéb gondok jöttek. A konzervipar számára készülő sterilizáló berendezések egyik alkatrészét horganyozni kell: Dombóváron kooperációban vállalta ezt egy üzem. Az új termékekhez kicsi volt a régi festőüzem kapacitása. Újat kell létesíteni: februárig emiatt alaposan átforgajták a marcali üzemet. A pénz nem minden Mindezzel természetesen az is együtt járt, hogy amíg nem volt anyag, addig szerelték át; a gépeket. A gyár teljesíti idei 290 milliós tervét. Hogyan? A műszaki vezető felel: — Egyes üzemrészekben indokolt a túlóra. — Milyen mértékű a túlóráztatás? — Nem sok, a szakszervezet által meghatározott kereten belül marad. Gelencsér Ferencné, az olaj- kályha-előszerelő üzem munkása. — Ha nehány napig nincs öntvény — ilyen pedig előfordul —, akkor utána mindig kapkodás’ van. Sok olyan anyaggal dolgozunk már, amelyet nem a mi. gyárunkban, hanem valahol másutt -készítenek elő felhasználásra. Ha késik a szállítás, nekünk kell sietnünk, különben az olajkályhát szerelő szalagon is akadozna a munka, — Csak az anyagellátás az oka a túlórának? — Nem — feleli a munkásnő. — Egyes helyeken az ember is kevés. Például a ponthegesztésnél: két-három év után sokan abbahagyják. Nehéz, fárasztó munka. Ha visszatérnek, és ha maradnak A-z új gyártmányok nem fizetnek rosszul. A ládagyártó üzemben például többet lehet keresni, mint a kondenzátorban. A konzervipari sterilizáló alkatrészeket készítő üzemben is több a pénz. Ez az érem egyik oldala. A teljességhez az "is hozzá tartozik, hogy a gyár többi. «-jól fizető« üzemrészébe a kondenzátorüzemből kellett áthelyezni munkásokat azért, hogy teljesíteni tudják, a feladatot. — Ezek az emberek december 31-ig maradnak a mostani munkahelyükön — mondta a gyár műszaki vezetője. —, januártól visszamehetnek a kondenzátorüzembe. de mi örülünk, ha itt maradnak. Tehát ott, ahol többet keresnek. A kondenzátorüzemben ugyanis a munka egészen más: nemcsak azért, mert »fehér köpényes« munkahel v. hanem azért is, mert korszerűbb és könnyebb tevékenység. Azóta, hogy az olaikálv- ha iránt jelentősen csökkent a kereskedelem igénye, . s-ok minden történt a Mechanikai Művek marcali gyáregységében, de sok mindennek kell még történnie. Dr. K. I. 500 vagon egyszerre Téli forgalom a hűtőházban Jó volt ez az év, hozzávetőlegesen négyszázötven vagon almát és körülijeiül ötven vagon körtét forgalmazott a kis- korpádi hűtőház. Most éppen almát válogatnak, a Hunga- rofruct exportálja Csehszlovákiába. Még kétszáz vagon alma van raktáron. Február végén, mikor a készlet elfogy, a felszabaduló helyet a cukorgyár rendelkezésére bocsátják. Az eszközki'használás miatt jött létre az egyezség a hűtőház üzemben tartói és a cukorgyár között. A bárdibükki és a kutasi állami gazdaság közös beruházásával létrehozott hűtőház kapacitása egyszeri tárolásra 500 vagon. Ez nemcsak a két gazdaság szükségleteit képes ellátni, de helyet tud biztosiBogiári terv gödöllői asztalon tani más cégeknek is. Igv zsírt? gyei MÉK-kel kötött tranzit- táróinak a húskombinát szá- j szerződés alapján prlmőrö- mára, továbbá a Somogy me-j két i«. Gödöllőn, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet egyik k>u- tatószobájának a falán a Balatonboglári Állami Gazdaság fejlesztési tervének egy darabja látható. A papíron vízszintes és függőleges — egyelőre kézzel írott — számoszlo- pok garmadája sejteti: lényegbe vágó »mű« születik. Hogy mi készül, arról dr. Bállá Sándor, az intézet tudományos osztályvezetője tájékoztat. — A Balatonboglári Állami Gazdaság és intézetünk között régi, jó kapcsolat van. A balatonboglári nagyüzem intézetünk bázisgazdasága. Ez azt jelenti, hogy méréseink, gépvizsgálataink jelentős ré» szét ott végezzük el, számos vizsgálat, egy-egy új gép munkájának megfigyelése, kiértékelése gyakran a gazdaság szakembereinek közreműködésével történik. Sok hasznos, a gépesítéssel kapcsolatos adatot éppen a Balatonboglári Állami Gazdaságból .gyűjtünk. — Így már érthető, hogyan került egy balatonboglári terv gödöllői asztalra. De ml a munka lényege? — A gazdiaság fölkérte intézetünket, hogy készítse el szőlőtermesztési és feldolgozási ágazata rekonstrukciójának tervét. Hosszú távra ki kell dolgoznunk az optimális fajta- és végtermékarányt, v emellett követelményként állította a gazdaság, hogy a szőlőágazat jelenlegi és beszer«, zendő termelőeszközeinek optimális kihasználását is megtervezzük. Ennyi a rövid tartalma annak az együttműködésnek, amely a bogláni szőlőtermesztés további korszerűsítését ^ivatott elősegíteni. Az együttműködésben az is örvendetes, hogy gazdaságaink manapság már egyre gyakrabban igénylik a legújabb kutatási eredményeket. A balatonbogláriak ebben régóta élen járnak. F. I.
