Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
Kádár János sajtókonferenciája (Folytatás az 1. oldalról) FRANKFURTER RUNDSCHAU: — Hogyan ítéli meg a helyzet alakulását a helsinki záródokumentum aláírása után? Miként vélekedik Magyarország és az NSZK kapcsolatairól, s van-e konkrét terv arra, hogy mikor látogat Bonnba? KÁDÁR JÁNOS: — A Helsinkiben elfogadott ajánlások végrehajtását illetően a helyzetet jónak ítélem. Sokan nem osztják ezt a nézetet. Jómagam azonban a történelmi előzményekre, a helsinki értekezletet megelőzően felvetődött különleges nehézségekre gondolok. Meggyőződésem, hogy önmagában is óriási jelentőségű a találkozó létrejötte, az a tény, hogy olyan különböző társadalmi berendezkedésű országok, különböző ideológiai és politikai célokat valló kormányok, mint a helsinki tanácskozás 35 résztvevője egy asztalhoz ült le, s fontos, alapvető kérdésekben — mint az európai béke és biztonság előmozdítása — közös nevezőre tudott jutni. Meggyőződésem, hogy az európai bélié és biztonság ügyének további előmozdítása a helsinki tanácskozás résztvevőitől azt kívánja, hogy a tervezett belgrádi találkozón is megfelelő, konstruktív álláspontot képviseljenek. A jugoszláv fővárosban sorra kerülő tanácskozással kapcsolatosan sokféle elképzelésről, várakozásról és vélekedésről hallani. Mi ellenezzük azt, hogy a belgrádi találkozót bárki vagy bárkik valamiféle »panasznappá« tegyék. Ügy véljük, a helsinki értekezlet részvevőinek pozitív programmal kell a belgrádi találkozóra készülniük. Olyan alapállást kell elfoglalni, hogy Belgrádban ismét át lehessen tekinteni az állami kapcsolatok további javításának, a gazdasági kapcsolat fejlesztésének kérdéseit; meg lehessen vizsgálni olyan fontos, a népek érdekeit szolgáló kérdéseket, mint az európai energiahelyzet, a szállításokkal összefüggő feladatok jobb megoldása, a környezetvédelem. Ilyen és hasonló s a nőnek általános közeledésével összefüggő egyéb, naoirenden levő, a helsinki aiánlásokban szereplő témákat kell. megfelelően előkészíteni és megtárgyalni Belgrádban. Ami a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú kapcsolatait illeti, e kapcsolatok gazdasági területen már régebbi keletűek és elég széles körűen kibontakoztak. Ügy vélem, a jelenlegi szakaszban állami kapcsolatainkat is rendezettebbé tehetjük. Ez megfelel a magyar nép és az NSZK lakossága érdekeinek, a Helsinkiben elfogadott ajánlások, s benyomásom szerint az ilyen irányú törekvés mindkét fél részéről kölcsönös. A kapcsolatok építéséhez természetesen hozzátartozik, hogy az üffvek felelős intézői, a gazdasági vezetők, a diolo- maták, a kormányzati tényezők kölcsönös látogatásokat tegyenek, találkozzanak, tanácskozzanak, tárgyaljanak. a fnivamatha — tehát a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolat ainak fejleszté- rébe — illeszkedik be az én 1 -togatásemnwk terve is. amely az előkészítés szakaszában van. Mostani hémi látofri'tásom- nyü kapcsolatban a sajtó meg- i!sztelt azzal, hogy szemé- ! vemmel is foglalkozott, s kiemelte, hogy ritkán utazom, a tegnapi napon először voltam kapitalista országban. Ami a ■’átogatás hivatalos jellegét illeti, ez bizonyos mértékig igaz is. Nem hivatalosan azonban már jártam néhány kapitalista országban, sőt kapitalista országban éltem le életem nagyobbik felét (derültség). Volt alkalmam New Yorkban is megfordulni, s amint tudják, az sem egy szocialista ország nagyvárosa, sajnos. Annak, hogy hivatalos minőségben először járok Ausztriában, természetesen több oka van. Az emberek különbözőek. Ismerek szenvedélyes utazókat. Én nem tartozom közéjük (derültség). De ahova szükséges, amikora két ország kapcsolatának fejlesztése szempontjából politikailag hasznos, oda és akkor mindig elmegyek. így jutottam el most Bécsbe, s így fogok elmenni a Német Szövetségi Köztársaságba is. ARBEITER ZEITUNG: — Magyarországot baráti országok veszik körül — közéjük számítható Ausztria is —, miért állomásoznak tehát szovjet csapatok Magyarország területén? — Naivság azt képzelni, hogy egy ország biztonsága csupán a közvetlen szomszédok szándékaitól függ. Az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ottlétét tehát nem az indokolja, hogy az önként semlegességet vállalt Ausztria részéről valamiféle támadástól félünk. Nincs belpolitikai oka sem. Az általános világpolitikai helyzettel függ össze. S a kérdés más megítélése, a helyzet megváltozása a béke és a biztonság ügyével függ össze. Ismeretes, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének a közelmúltban Bukarestben tartott ülésén egész sor alapvető és fontos kérdés szerepelt napirenden, így újra nyilvánosan is elismételtük, hogy készek vagyunk a Varsói Szerződés szervezete és a NATO egyidejű megszüntetésére. Azt javasoljuk, hogy ha erre még nem érett meg az idő, akkor viszont legalább ne törekedjünk e két katonai csoDortosulás bővítésére. Ha tehát ezekben az alapvető kérdésekben előbbre jutunk, és az általános helyzet tovább javul, akkor a szovjet csanatök magvarorszá- gi tartózkodására nyilván nem lesz szükség. DIE PRESSE: Van-e kilátás a vízumkényszer megszüntetésére Magyarország és 'Ausztria között? KÁDÁR JÁNOS: Már sok éve, jóval a helsinki értekezletet megelőzően folytattunk tárgyalásokat és azok eredményeit realizáltuk is. Ezúttal a magyar—osztrák kapcsolatok számos fontos kérdését érintettük. Azért emlékeztetünk külön is a helsinki értekezletre, mert az ott elfogadott ajánlásoknak, azok szellemének teljes mértékben megfelelnek azok az intézkedések, amelyeket a magyar—osztrák viszony javítására már tettünk, s amelyeket a jövőben is szándékozunk tenni. A vizűm kérdés közvetlenül érinti az állampolgárok tömeges külföldi utazását, igy a Magyarország és Ausztria közötti utazásokat is. Már jó pár évvel a helsinki értekezlet előtt igyekeztünk előmozdítani a turistaforgalom növekedését, a széles körű kölcsönös látogatásokat más országokba. Megmondom, ebben döntően politikai meggondolások játszottak szerepet. Elsősorban azt szerettük volna elősegíteni, hogy az emberek jobban megismerjék a szomszédos országokat Nos, változtattunk a korábbi gyakorlaton, és a nyugat-európai országokkal elég széles körű turistaforgalom kezdődött eL Ez politikai haszonnal járt számunkra. Azok a magyar állampolgárok, akiknek korábban nem volt módjuk arra, hogy kiutazzanak valamelyik nyugat-európai országba, most kiutazhatnak. És az a sokszázezer magyar állampolgár, aki évenként nyugat-európai országokban tölti szabadságát, jó érzéssel érkezik vissza. Rájön, hogy Nyu- gat-Európa fejlett kapitalista országaiban sincs kolbászból a kerítés. Olyan jelenségeket lát, amelyeket otthon, Magyarországon már el is felejtett. Látja például a munkanélküliséget és az attól való félelmet, a létbizonytalanságot. Nagyon jók a benyomásaink a nyugat-európai turistákról. Nem tudom pontosan, mi a dialektikus összefüggés a sajtó és a turizmus között, de két dolgot tapasztaltunk. Az egyik: a Nyugat-Európából érkező turista Magyarországon általában kellemesen csalódik. Mert bármilyen kritikus szemmel nézi is azt, ami nálunk van, mindenképpen jobbat tapasztal annál, amit korábban a nyugat-európai kapitalista sajtóban olvashatott. A másik: alighanem összefügg ezzel. hogy a turistaforgalom ki- szélesedése óta a nyugat-európai sajtó megítélése is javult Magyarországról. Mert amit a nyugat-európai állampolgárok milliói saját szemükkel tapasztalnak Magyarországon, azt homlokegy enest ellenkezően lefesteni azért a legrosszabb szándékkal sem lehet. A nyugat-európai országokkal lebonyolódó turistaforgalmon belül a magyar—osztrák forgalom az egyik legjelentősebb. A turizmusnak azonban politikai vonatkozásain túl gazdasági oldala is van. Mi folytatjuk a turizmus terén a nyitott ajtó politikáját. A turizmust azonban még nem tudjuk gazdaságilag kihasználni, ezt még csak most tanuljuk. Ha az idegenforgalomban annyi tapasztalatunk volna, mint Ausztriának, s ha a nemzeti jövedelem akkora hányadát tudnánk előteremteni a turizmusból, mint Ausztria, akkor mi is jóval szélesebb körű turistaforgalmat bonyolítanánk le. Nem nehéz megérteni, hogy Magyarország — ahol alig néhány esztendős a tömeges turistaforgalom — erre gazdaságilag nem volt felkészülve. Mivel megfelelő színvonalat szeretnénk biztosítani, nagyon gyorsan, szinte erőltetett ütemben igyekeztünk kifejleszteni a szállodákat, az idegenforgalom és a vendéglátás intézményeit. A Magyarország és Ausztria közötti vízumkényszer eltörlésének elvileg hívei vagyunk. De még bizonyos gazdasági feltételeket illetően hátrányban vagyunk. Ezeket a feltételeket — az osztrák partnerekkel együtt, közösen — még meg kell vizsgálnunk. Érik azonban a helyzet, és már közel van az idő, amikor a két ország között a vízumkényszer megszűnhet. PRAVDA: A Helsinki konferenciát követően milyen perspektívái vannak az úgynevezett kis európai országoknak politikai, gazdasági és kulturális téren? KÁDÁR JÁNOS: — Ausztria és Magyarország egyaránt kárvallottja volt a második világháborúnak. Mindkét nép sok vért vesztett, és nagy gazdasági károkat szenvedett, sajnálatos módon nem a jó ügy érdekében. Ha van nép, amely békét kíván, a magyar nép feltétlenül ilyen. Gondolom ugyanez elmondható az osztrák népre is. Kifejezésre jut ez az osztrák állam politikájában is, amely kimondta az örökös semlegességet. A magyar állam több mint ezer esztendővel ezelőtt alakult meg. Ügy tűnik, legendás vezérünk Árpád — akit honfoglalónak nevezünk — sok tekintetben jó helyet választott ki a magyar népnek. Az éghajlat jó, az ország szép. nekünk a legjobban tetszik a világon. Egy szempontból azonban Árpád azt hiszem nem volt eléggé előrelátó. Van ugyanis ennek a helynek egy hátránya: a hadak útján terül el. Lehet, hogy az osztrákok is hasonlóan gondolkodnak saját hazájukról: szép, nekik bizonyára a világon a legjobban tetszik, de Ausztria is eléggé »forgalmas« hely. Azt hiszem, nem kell sokat bizonygatni. hogy a magyar nép, s gondolom az osztrák nép is, mindenekelőtt békét kíván. További — immár politikai — indok, hogy a magyar nép nagyszerű programmal a fejlett szocialista társadalom építésének programjával rendelkezik. S ennek megvalósításához mindenekelőtt béke kell. Magyarország tehát feltétlenül érdekelt a Helsinkiben elfogadott ajánlások gyakorlati megvalósításában, s gondolom, Ausztria szintén. Megemlítek még egy tényezőt: a Magyar Népköztársaságnak nemcsak az a sajátossága, hogy kis ország, hanem az is, hogy nyersanyagban, energiában szegény. Jelentős mértékben érdekelt tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok építésében. Bizonyos szempontból irigyeljük az olyan országokat, amelyek nemzeti jövedelmének csak hat százaléka függ a nemzetközi áruforgalomtól. A Magyar Nép- köztársaság nemzeti jövedelmének mintegy 45 százaléka realizálódik a nemzetközi áruforgalomban. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy a Magyarországon megtermelt ipari, mezőgazdasági vagy egyéb árunak majdnem a felét exportálnunk kell, hogy a termelés folyamatosságát és fejlesztését biztosíthassuk. A Helsinkiben elfogadott ajánlások egyik — számunkra létfontosságú — pontja a kölcsönösen előnyös, a kölcsönös érdekeknek megfelelő gazdasági kapcsolatok széles körű bővítését mondja ki. A helsinki értekezlet ajánlásaihoz ezért is fűzünk nagy várakozásokat: érdekeltek vagyunk megvalósításukban, erőfeszítéseket teszünk realizálásukért és teljes szívvel támogatunk minden olyan nemzetközi törekvést, amely ezt szolgálja — fejezte be válaszát nagy taps közben Kádár János. A sajtókonferencia után Kádár János az osztrák parlament épületébe látogatott. Kíséretében volt Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és dr. Nagy Lajos bécsi magyar nagykövet. Ott volt dr. Friedrich Frölichsthal, budapesti osztrák nagykövet is. A parlament bejáratánál Anton Benya, a Nemzeti Tanács elnöke és Ottó Probst, a Nemzeti Tanács egyik elnökhelyettese fogadta az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, majd az elnöki tanácskozó teremben találkozóra került sor a Nemzeti Tanács és a Szövetségi Tanács képviselőivel. Ezen többek között részt vett Rudolf Schwaiger, a Szövetségi Tanács elnöke, valamint a Nemzeti Tanácsban képviselt Rárom politikai párt frakcióiának vezetője és a törvényhozás két házának több képviselője. Anton Benya üdvözlő szavaiban hangsúlyozta: »Külön öröm számunkra, hogy ön a látogatás alkalmával olyan jelentőséggel kiemelte a két szomszédország egymáshoz fűződő kapcsolatainak fontosságát.«. A Nemzeti Tanács elnöke ezt követően tájékoztatást adott az osztrák törvényhozás szervezetéről és munkájáról, valamint a magyar és az osztrák parlament között kialakult kapcsolatokról Kádár János megköszönte a tájékoztatást, majd beszélgetést folytatott a képviselőkkel, végül pedig megtekintette a parlament ppületét. Értékesítésre felajánlónk gyári új Warsawa, Volga M 21, ZUK, IFA gépkocsik alkatrészeit. Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási-, Vegyiáru -k iskereskedelmi Vállalat Kaposvár, Május 1. u. 57. Érdeklődni: 13-110-es telefonon (Papp István). (516663) Megkezdődtek a magyar—indiai tárgyalások Losonezi Pált. az Elnöki Tanács elnökét Üj-Delhi repülőterén Fahruddin Ali Ahmed indiai köztársasági elnök és Indira Gandhi miniszterelnök fogadta. (Telefotó: AP—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) Helyi idő szerint 15.00 órakor J. B. Csáván külügyminiszter tett tisztelgő látogatást az elnöki palotában elszállásolt Losonezi Pálnál az Elnöki Tanács elnökénél. Csáván tájékoztatta Losonezi Pált az el nem kötelezett országok legutóbb Colombóban tartott csúcsértekezletéről, s India szerepéről az el nem kötelezett országok mozgalmában. Az indiai külügyminiszter a Magyar Népköztársaság támogatását kérte kormányának külpolitikai törekvéseihez. Csáván érdeklődött az európai együttműködési és biztonsági értekezlet záróokmányában foglaltak megvalósításával kapcsolatos magyar tapasztalatok felől, hasonlóképpen nagy érdeklődést mutatott az indiai diplomácia vezetője a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások menete iránt is. Ezután B. D. Dzsatti alelnök tett udvariassági látogatást a magyar államfőnél. ■ Indira Gandhi miniszterelnök-asszony 16.00 órakor kereste fel szálláshelyén a magyar államfőt. Tárgyalásuk a magyar tolmács jelenlétében folyó négyszemközti eszmecserével kezdődött, majd kerékasztal mellett került sor a két tárgyaló delegáció plenáris ülésére. A rövid plenáris ülés után a tárgyalópartnerek külön eszmecserére vonultak vissza a szakterületüket érintő kérdések megvitatására, Losonezi Pál és Indira Gandhi folytatta négyszemközti megbeszéléseit. Helyi idő szerint 20.00 órakor F. A. Ahmed köztársasági elnök és felesége az elnöki palotában díszvacsorát adott az Elnöki Tanács elnöke és felesége tiszteletére. A rendkívül szívélyes és baráti hangulatú vacsorán F. A. Ahmed és Losonezi Pál mondott pohárköszöntőt. Az Egyesült Államok támogatja Agresszív dél-atlanti tömb? A Dél-atlanti Szövetség (SATO) létrehozásának gondolatát — az Egyesült Államok és a NATO égisze alatt — támogatja a dél-afrikai és a chilei rendszer. A Vorster és a Pinochet-rezsim aktívan hozzájárul a nemzeti-felszabadító mozgalmak ellen irányuló agresszív tömb összekovácsolásához. A Dél-afrikai Köztársaság I egy ilyen szövetség megerősítése érdekében anyagi támogatást nyújt a chilei fasiszta juntának. Pinochet sem marad azonban adós. A mozambiki »Noticias« cimű napilap szerint mintegy 120 chilei »szakértő« segít Vbrsternek a namibiai nép felszabadító harcának elfojtásában. »A szakértők tapasztalatát« felhasználták az Angola-ellenes provokációk szervezésében is. Ily módon az afrikai fajüldözők és a reakciós latin-amerikai rendszerek, köztük Chile és Paraguay egy dél-atlanti szövetséggé tágitják a már létező »Dél-Afrika—Izrael tengelyt«. Nemzetközi sajtóvélemények szerint a szövetség létrehozását támogatják az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak is.
