Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

Hatot rendeltek Katamaránok a Balatonra Készülnek á kiviteli tervei annak a négyszáz személy szállítására alkalmas hajónak, amely — a tervek szerint — két év múlva szállítja már az utasakat a két part között. A MAHART újpesti hajójavító­jában, valamint a Magyar Ha­jó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében a tervezők ka­tamaránokat álmodnak pausz­ra Ezekből a kéttestű hajók­ból a MAHART egyelőre hatot rendel meg. Az első — négy­száz utassal a fedélzetén — 1978-ban fut majd ki a siófo­ki kikötőből. borotvaélen A tüneti kezelés segíthet a pillanatnyi gondon, ám a bajt sohasem szünteti meg. És ta­lán az előzőnél is súlyosabb lesz a helyzet, ha a tevékeny­ség megreked a tüneti kezelés­nél. Közhely? Általános igaz­ság? Ez is, az is. Tény! Bizo­nyításul életünk minden terü­letéről megannyi példát lehet­ne solrolni. Az ősz a mezőgazdaságban sokszor teremtett olyan hely­zetet, amely soron kívüli, azonnali intézkedéseket köve­telt azért, hogy a munkavég­zés megrekedt folyamata ismét nekilóduljon. A tett intézkedé­Tízmillióval több tégla Leálltak a nyers téglát készítő gépek, tovább folyik az égetés-Raktárra« termelnek a So­mogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyárai. Az udvarokon rohamosan emel­kednek a falazóanyag halmok. Télen erősen csökken a for­galom az építőanyag-telepe­ken: decemberben senki sem kezdi el falazni a házát. Azok pedig, akik csak a tavasszal fognak hozzá az építkezéshez, még nem vásárolják meg a téglát. A gyárak viszont akkor dolgoznak gazdaságosan, ha folyamatosan termelnek addig, amíg az idő engedi. Az idén a szokottnál jóval tovább hagyta dolgozni a gyá­rakat az időjárás. Ennek ered­ményeként tízmillióval több kis méretű tégla készült, mint amennyivel a terv számolt. Ez a tégla azonban nem fölösleg: az építkezéseken nagy szükség lesz rá, mihelyt beköszönt a tavasz. A nyers téglát készítő gépsorok 19 gyárban azért áll­tak le, mert éjszakánként a fagypont alá süllyed már a hőmérséklet, és tartani lehet attól, hogy az östszepréselt nyers téglát ezétveti a fagy. A nyensgyártó gépsorok termelé­sét tehát összesíteni lehet már: 221 millió kis méretű téglát készítettek a tavasz óta. A kemencékben viszont to­vább folyik az égetés. Eddig 193 milliót raktak össze szál­lítás előtt a gyárak udvarán. A hidegebbre fordult idő be­köszöntésével megkezdődött a téli nagyjavítás: azokat a gé­peket, amelyeket most nem használnak a termelésben, gondosan szétszedik, kijavít­ják az elkopott alkatrészeket, hogy tavasszal semmi se akadályozza az indulást. A fo­lyamatos termelésre berendez­kedett új gyárakban viszont nem fejeződött be a munka. Teskándon, Nagykanizsán, Kő­röshegyen és Balatonszent- györgyön tovább folyik a ter­melés: a nyers tégla ezekben az üzemekben a kemence hul­ladék hőjétől szárad, a nincs fagyveszély. A téli nagyjaví­tást ezekben a gyárakban másként szervezik meg: csak akkor állnak le hosszabb idő­re a gépek, ha nem fogy az udvarról a tégla. Ha a piac igényid, folyamatosan termel­nek majd, és egy-egy gépet szombaton, vasárnap javítanak ki a szerelők. Gazdag program a téli üdülőknek 375 ezer vendég az idén a szakszervezeti üdiilőházakban Decemberben megközelítő-' en 25 ezren pihennek kedvez­ményesen a szakszervezetek üdülőházaiban, a hegyvidéke­ken, a gyógyvizek mellett és a Balaton partján. Ezzel az idén összesen 375 ezren vesznek részt szakszervezeti üdülésben. örvendetes hogy a múlt évi­nél ezerrel több nagycsalád nyaralhatott ez évben a Ba­laton partján- Egyébként is, a balatoni üdülők zömében több gyermekes családokat fogadtak. a nyári főszezonban. Több helyen — mintegy 70 üdülőben — most is élénk a forgalom, jelenleg azonban főként kisgyermekes anyák, házaspárok, nászutasok és nyugdíjasok vesznek részt a kedvezményes üdüléseken. A zordabb időjáráshoz igazodva speciális kultúrprogramot állí­tanak össze a vendégek szá­mára, ezek között újdonság is szerepel, ilyen például az Af- rika-kutatást ismertető elő­adássorozat. A zenés irodalmi műsorok, játékos vetélkedők mellett a sportolás sem szorul háttérbe. A Balaton-parti hat téliesített üdülőben például a sportfelszerelések között faku­tyák,' korcsolyák várnak a tó befagyására. A karácsonyi vendégek szórakoztatására több helyen, így a Mátrában és a Duna-kanyarban a Zene- művészeti Főiskola hallgatói adnak majd ünnepi hangver­senyt. Karácsonykor, a téli iskolai szünetet felhasználva sok he­lyen ismét munkáscsaládokat várnak az üdülők. Galyatetőn például 86, a soproni Csepel- üdülőben pedig 70 család tölti az év utolsó napjait. Az ünne­pi csúcsforgalomban különö­sen elfoglalt, főleg közlekedé­si, vendéglátóipari dolgozók általános iskolás gyermekei számára 14 napos év végi üdü­lést szervez a SZOT. csaknem ezer iskolás töltheti a téli szün­időt egyebek mellett Parád- fürdőn és Tóalmáson. sekkel az akadályokat sikerült elhárítani. Ha nem is egészen a tervezett ütemben, de nagy­üzemeink eredményesen bir­kóztak meg az ősz sok felada­tával. Félrevezetnénk önma­gunkat, ha ennél a megállapí­tásnál leállnánk, ha azzal ten­nénk pontot a hosszú időszak végére, hogy »nem volt köny- nyű, adódtak gondok, zökke­nők — na de végső soron si­került«. Igen, a tüneti kezelés be­vált. De akik figyelemmél kí­sérték az őszi munkák végzé­sét (elsősorban maguk az üze­mek), nagyon jól tudják, hogy ólyan általános problémák is voltak, melyeket pillanatnyi megoldással nem lehet elin­tézni. A sók közül .egyetlen példát hadd ragadjunk ki: épültek és épülnek szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban nagy teljesítményű terményszárí­tók. Nincs még mindenütt ilyen, de nem áll rosszul me­gyénk ezen a téren. Novem­berben mégis (nem az idei no­vember volt az első) több he­lyen le kellett állni üzem- anyaghiány miatt. Gyors intéz­kedésekkel sikerült ugyan a kiesést a minimálisra csökken­teni, de az okok megmarad­tak. Az, hogy nincs elég táro­lótér és szállítóeszköz. Az előbbiért az üzemek, az utób­biért az ÁFOR tehet többet. A szállítási lehetőség a jövő év­től Valószínűleg javul, mert a megöregedett kocsik helyett nagy téforgatú tankkocsikat állítanak be. Ez a gon do) csak felerészben oldja meg. Mert a zavartalan ellátáshoz, üzeme­lésihez az is kell, hogy ezek a nagy teljesítményű tankkocsik tudják hová üríteni rakomá­nyukat. Hol lesznek a megfe­lelő térfogatú üzemi tárolók? Amikor a nagy teljesítményű szárító épült, nem valósult meg a fontos kiegészítő beru­házás, az üzemanyag-tároló. A gyakorlat bebizonyította: egy ilyen nagy értékű, a beta­karításkor kulcsfontosságú berendezést nem lehet bizton­sággal üzemeltetni, ha, legföl­jebb két-három napi üzem­anyag-tartaléka van. Szinte el­kerülhetetlen ilyenkor a za­var. Lényeges tehát a tárolók bővítése, arról nem is beszél­ve, hogy a »belépő« nagy tar­tálykocsik gazdaságos kihasz­nálásához is megfelelő térfo­gatú fogadók szükségesek. A tervezés hetei következ­nek. Minden üzem legfőbb cél­ja, hogy olyan programot állít­son össze, mellyel jövőre még eredményesebben, még jobban végezheti el feladatát. Ennél a programnál nem nélkülözhe­tők a tanulságok! A tüneti ke­zelés pillanatnyilag segít. De a fő érdek az, hogy minél ke­vesebbszer legyen szükség ilyesmire. V. M. A magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság 21. ülésén Tanulmányterv készült a Dráva szabályozására PREGLEDNA STTUACUA HELySQNRAJ? ORJENTA.CIOHE GUVNE TmflCKE KARAKTERtSTIKE, TAJÉKOZTA-HÍ JELLEGŰ FÄBB MŰSZAKI JELLEM3ÍK ooofcuL FWejeCH*. p* 900 J“ ■» WXNXHM VW»* ENCFOXje U SLUCAJU YBSMO& POSOMA O© 3 SATl E©eA e»ÓC9»tO*»lATT*»«3je* MAPI 9 émMS C9ÚC9ÚZE* MELLETT 300 «* A Dráva vad, fiatalos folyó. Szeszélyes »életmódja« alkal­matlanná teszi a hajózásra: maga alakította árterületét, építette ki medrét, és gyakran változtatja azt. Hajtűkanya­rokkal igyekszik célja, a Duna felé: közben apró szigeteket, zátonyokat épít vagy bont el, alámossa, bedönti a parti fűz­fákat, azután hatalmas rönk­ként cipeli tovább magával. Mindezt azért lehet a rovásá­ra írni, mert a Dráva ma a magyar nagyfolyók - közül a legősibb állapotban van. Sze­szélyeit azonban ismeri már, törvényét többé-kevésbé érti az ember. Egy hirtelen levo­nuló árhullám vagy magas vízállás után viszont az is alig ismer rá, aki rendszeresen ró­ja partjait. Legutóbb 1972-ben kelt bírókra az emberrel: ak­kor másodpercenként 2800 köbméter vizet szállított foly­ton változó medrében. Volt eset, amikor csendes »patak­ként« másodpercenként 180— 190 köbméter víz csörgedezett a Duna felé. Fél évszázados késés Az ősi állapot azért maradt meg a Dráván, mert a szabá­lyozással kapcsolatos munkák — melyek a Dunán és a Ti­szán a múlt évszázad végén megkezdődtek -y itt elmarad­tak. A nagy folyószabályozá­sok megkezdése után több mint fél évszázaddal, 1955-ben született meg a magyar—ju­goszláv vízgazdálkodási egyez­mény, amely alapot teremtett a Dráva átfogó szabályozásá­Csap” készül a gázvezetékekhez A Kőolajvezeték Építő Vál­lalat siófoki telepén évente mintegy 130 millió forint ér­tékű szerelvény, készül. A gáz- és kőolajvezetékekhez itt sze­relik össze ezeket a hatalmas »csapokat«, majd a megfelelő vizsgálatok után szállítják a helyszínre. A képen látható indító és a gázfogadó állomá­son szerelik fel. Részekre bont­va tegnap kezdték meg e be­szerelvényeket Algyőn, a gáz- rendezés szállítását. hoz. A munkák azóta is foly­nak, s a torkolattól a 85-ös folyamkilométerkőig elkészül­tek már. (Ez a szakasz Drá- vaszabolcs fölött tíz kilométer­rel ér véget.) Egy átfogó terv határozza meg, hogy miként alakítsák a rohanó víz medrét. A Dráva szabályozás mint­egy 170 kilométer hosszan kö­zös érdek. (Igaz, ebből a 170 kilométeres szakaszból mint­egy 40 kilométer jugoszláv te­rületen van.) A munkák a torkolatnál kezdődtek, s az építők tíz-húsz kilométeres szakaszokat »fogtak át« egy­szerre. Drávaszabolcs után most egy tízkilométeres sza­kasz következik, azután húsz kilométerre készítenek majd tervet. Ezzel már Drávasztára, Révfalu térségéig jutnak el. — A meder szabályozása — mondta Hernádi Alajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság vezetője — passzív jelle­gű beavatkozás: közvetlen haszna ebből nincs az ember­nek. Legföljebb az. hogv je­lentősen csökken az elöntési veszély a part menti területe­ken. A folyó szállította ener­gia azonban kihasználatlan marad. Az alsó szakasz építé­sével párhuzamosan vizsgála­tok folytak a Barcs fölötti Dráva-szakasz szabályozásá­nak módjáról. Az mindenki számára világos, hogy ezen a részen a mederszabályozás sokkal nehezebb és költsége­sebb munka, mert erősen ka­nyargó itt a folyó. Ezért ké­szül tanulmányterv, a szabá­lyozás aktív módjáról. Ez nemcsak biztonságosabb me­derbe szorítja a folyót, hanem a víz energiáját is eredménye­sen hasznosítja. A tanulmánytervet a közel­múltban a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási vegyes bizott­ság is megtárgyalta 21. ülésén, s a tanácskozás jegyzőkönyvé­ben a jugoszláv fél bejelentet­te, hogy e tanulmányterv alapján megkezdi az általános terv kidolgozását, mely a be­ruházási program alapja lehet. Hely 300 millió köbméter víznek A most elkészült tanul­mányterv Szentborbástól a Mura torkolatáig terjedő 102,8 kilométer hosszú szakasz sza­bályozásának módjára tesz ja­vaslatot. A kanyarok átvágá­sa helyett csupán kisebb me­derkorrekciókra lenne szük­ség e tanulmányterv javasla­tainak megvalósítása esetén. A Barcs fölött körülbelül 3—4 kilométerre megépítendő duz­zasztómű egészen Vízvárig — tehát mintegy 40 kilométeres szakaszon — megemelné a Drávát, és valóságos tóvá szé­lesítené. E duzzasztómű segít­ségével nagyon szép, 40 kilo­méter hosszú — helyenként 6—7 kilométer széles — mes­terséges tó alakulna ki, amely 300 millió köbméter vizet tá­rolna. Mindez fölöslegessé ten­né a folyamszabályozassal kapcsolatos munkákat. Az ár­vízveszélyt megszüntetné az­zal, hogy másodpercenként 2000 köbméter alá csökkente­né a folyó maximális vízho­zamát. Ugyanakkor a legszá­razabb időben is legalább 400 köbméter vizet szállítana má­sodpercenként, biztonságot te­remtve ezzel az állandó hajó­záshoz. Barcs fölött szinte ál­landó vízmagasság tenné lehe­tővé, hogy egész éven át köz­lekedjenek a hajók. A hatal­mas vízmennyiség nemcsak a mezőgazdaságnak jelentene előnyt, hanem új — sok vizet igénylő — iparágnak megho­nosítását is lehetővé tenné. A duzzasztóműre felépíthető erő­mű kapacitása körülbelül még egyszer akkora lenne, mint amekkora Kiskörén üzemel. Mindehhez hozzá kell számí­tani, hogy ezt az erőművet a fogyasztási csúcsban lehetne üzemeltetni. E tanulmányterv a Dráván még egy duzzasztómű építését javasolja Gyékényes környé­kén. A gát mögötti tótól egy üzemi vízcsatorna vezeti Víz­várnál vissza a régi mederbe a folyót. Gyurgyevácnál vi­szont egy újabb erőművet le­het erre a csatornára telepíte­ni. . A holnap lehetösége A tanulmányterv által ja­vasolt megoldások ismerteté- sekor ma még indokolt a felté­teles ' mód. A megvalósítás ugyanis nem a ma feladata, hanem a holnap lehetősége. A folyami vízlépcsők lassan megtérülő bertiházások: ép­pen ezért —' figyelembe véve az ország teherbíró képessé­gét — a drávai vízlépcsők előtt még a Duna felső szaka­szán, Nagymarosnál épül egy, és elkészül a csongrádi is a Tiszán. — Mai ismereteink szerint az építkezés legkorábban 1986- han kezdődhet. A 12 milliárd forint értékű beruházás érde­kében addig még nagyon sok döntésre van szükség. Ebből a 12 milliárdból körülbelül 4 milliárd jut a magyar félre — mondta Hernádi Alajos. Az első lépés a hatalmas munkában az volt, hogy a magyar—jugoszláv vízgazdál­kodási bizottság 21. ülésére el­készítették a tanulmánytervet. Ez alkalmas a döntést hozó szérvek alapos tájékoztatásá­ra, és megszabhatja a továb­bi munka irányát is. A vad, fiatalos folyó »sze­szélyes« életmódjának megvál­toztatása az ember érdekében, szükséges. A természetátala- kitó munka viszont sok ener­giát — pénzt és anyagot — igényel. A döntés előtt az ala­pos megfontolás tehát nem óvatosság. Dr. Kercza Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents