Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

» Összeült a kubai nemzetgyűlés Az újonnan választott kubai parlamenti képviselők csütör­tökön Havannában egyhangú szavazással beiktatták a szo­cializmust építő kubai köztár­saság legfelsőbb államigazga­tási szervét, a népi hatalom nemzetgyűlését. A képviselők a nemzetgyű­lés elnökévé a Kubai Kommu­nista Párt veterán harcosát, a politikai bizottság tagját, Bias Roca Calderiot választották meg. Ezután a huszadik születés­napját ünneplő forradalmi fegyveres erők képviselője üd­vözölte a nemzetgyűlést, majd Fidei Castro, a Kubai Kom­munista Párt első titkára tar­tott beszédet. Fidel Castro a kubai társa­dalom fejlődésének, a nemzet­közi politikai és gazdasági életnek, valamint a Kubában bekövetkezett változások elemzésének szentelt beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a ku­bai forradalomnak megvannak a maga sajátos vonásai. A forradalom ideológiai alapja a marxizmus—leninizmus, amelynek alkalmazásakor a párt figyelembe veszi az or­szág sajátosságait. Castro mél­tatta a Szovjetunió következe­tes békepolitikáját és hangsú­lyozta, hogy a nemzeti felsza­badító mozgalmak és a hala­dás erői a kapitalizmus fe­nyegetésével szemben első­sorban a Szovjetunió tekinté­lyére és erejére támaszkodhat­nak. A szónok tragikus torzulás­nak minősítette azokat a je­lenségeket, amelyek az elmúlt időszakban Kínát jellemezték, a Mao-féle pekingi vezetés el­árulta a nemzetközi forrada­lom ügyét és félrevezette a kínai népet. A nemzetközi po­litikában Kína a világ reak­ciós erőivel közös frontot al­kotott, támogatta a NATO-t, a chilei diktátorral, Pinochettel barátkozott, Afrika déli részé­nek térségében szövetkezett az MPLA ellen fellépő reakciós erőkkel, nyíltan gyalázta a Szovjetuniót és alattomosan támadta Kubát. E jelenségek okaként a párt első titkára el­sősorban azt említette, hogy Kínában egy kis, korrupt cso­portnak sikerült kezébe kapa­rintani az egész párt ellenőr­zését. Soha nem szabad meg­engedni, hogy bárki is fölébe helyezze magát a pártnak — mondotta Fidel Castro. A tőkés világ, illetve a vi­lággazdaság problémáiról szól­va megállapította: súlyos vál­ságjelenségek tapasztalhatók, amelyek elsősorban a fejlődő országokat sújtják. Kuba is szenved a hagyományos piaci szerkezetű, egy-egy termék exportjára specializálódott or­szágokat sújtó árváltozásoktól. A világgazdasági helyzet alakulásából eredően Kubá­nak jelenleg a cukor világpia­ci ára és értékesítése okoz gondot. A szocialista országok — mondotta — élükön a Szovjetunióval, pontosan tesz­nek eleget szerződéses kötele­zettségeiknek, de más piaco­kon olyan nehézségek mutat­koznak, amelyek kihatnak az ország beruházási terveire is. Az állampolgároknak szembe kell nézniük a helyzet paran­csolta korlátozó okkal. I Sarlós István látogatása az I. kerületben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pénte­ken a főváros I. kerületében tett látogatást. Részt vett a lá­togatáson dr. Vida Kálmán. az MSZMP budapesti bizottsá­gának osztályvezetője. A vendégeket az MSZMT’ I. kerületi bizottságának székhá­zéban a városrész vezetői fo­gadták és tájékoztatták. Ezt kö­vetően Sarlós István megtekin­tette a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt országos teherelosz­tóját, ahol a tröszt vezérigaz­gatója ismertette az iparág helyzetét, majd ellátogatott az Állami Nyomdába és az Int- ranszmas bolgár*—magyar kö­zös vállalathoz. Végezetül Sarlós István a kerületi pártszékházban párt- aktíva-ülésen időszerű politi­kai ^érdesekről adott tájékoz­tatást. (MTI) Eltemették Jakubovszkij marsallt Hétfőn kezdődik a NATO brüsszeli tanácskozás-sorozata Hétfőn Brüsszelben megkez­dődik az Észak-atlanti Szövet­ség tagállamainak szokásos év végi tanácskozás-sorozata. El­sőnek az úgynevezett Euro- csoport tagjai ülnek össze fegyverkezési programjuk egyeztetésére, illetve katonai kötelezettség-vállalásuk átte­kintésére. Ebben a csoportban a NATO európai tagállamai közül nem vesz részt Francia- ország és Portugália. Görög­ország viszont, amely egyéb­ként kivonult a NATO katonai szervezeteiből, képviselteti magát a tanácskozáson. Kedden és szerdán a NATO katonai tervező bizottsága ülé­sezik. A hadügyminiszterek testületé meghallgatja és meg­vitatja a katonai bizottság el­nökének, Sir Peter Hill-Nor- ton angol tengernagynak je­lentését az európai katonai helyzetről, majd a fegyverke­zési programról tárgyal. Csütörtökön és pénteken a NATO-tagállamok külügymi­niszterei tanácskoznak a belga fővárosban. A miniszteri ér­tekezlet egyik legfontosabb té­mája a kelet—nyugati kapcso­latok áttekintése. Ennek so­rán a NATO-tanácskozás fog­lalkozik majd a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai ta­nácskozó testület« bukaresti ülésének állásfoglalásával és az ott megtett nagyfontosságú javaslatokkal is, A tanácsko­zás ugyanakkor áttekinti majd a bécsi haderőesökkentési tár­gyalások menetét és tájékoz­tatást kap az Egyesült Álla­moktól a nukleáris hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sával kapcsolatos szovjet— amerikai megbeszélésekről, a SALT-tárgyalásokról is. Carter kiválasztotta külügyminiszterét »Minden erővel szorgalmaz­ni fogom a Szovjetunióval való hadászati fegyverzet­csökkentési megállapodást« — ' elentette ki James Carter. A rnuárban hivatalba lépő új \merikai elnök pénteki tv-, nyilatkozatából kitűnt: Cyrus Vance-1 választotta külügymi­niszteréül. Carter az NBC-nek adott nyilatkozatában elmondta: már korábban üzenetet ka­pott Leonyid Brezsnyevtől, amelyben az SZKP főtitkára biztosította: a Szovjetunió az Egyesült Államokkal való tar­t's békére, együttműködésre törekszik. Simon pénzügymi­niszter, aki a héten Moszk­vában járt, újabb, nemhivata­los üzenetet hozott Brezs­nyevtől, amely megerősítette a Szovjetunió békés szándé­kait. Az üzenet, mondotta Carter, hangsúlyozta, hogy — ellentétben az amerikai sajtó jelentéseivel — a Szov­jetuniónak nincs szándékában válamilvenfajta »próba elé állítani« a jövendő új ame­rikai kormányt. Carter kijelentette, hogy igen jóleső érzéssel ' nyug­tázza e nemhivatalos üzene­teket és hangoztatta: »min­den erővel« keresni fogja a módot, hogy a hadászati le­szerelési tárgyalásokat kimoz­dítsák a holtpontról. Elsőként meg lehetne kötni egy átme­neti, SALT—II. megállapo­dást — mondotta, — a to­vábbiakban pedig a SALT— III. egyezményt, amely már nemcsak korlátozná a leendő Somogyi Néplap hanem csökkentené a meglé­vő hadászati atomfegyverek mennyiségét. »Nem cáfolja«, hogy Cyrus Vance-t választotta külügymi­niszteréül —- mondotta Car­ter. A hivatalos bejelentés az új elnök pénteki sajtóértekez­letén várható. Az 59 éves Vance jogász, de hosszabb politikai pályafutás is áll mögötte: a korábbi demokrata kormányokban, Kennedy és Johnson idejében hadseregügyi miniszter, illet­ve hadügyminiszter-helyettes volt. Különmegbízottként részt vett a ciprusi és a dél­kelet ázsiai kérdéssel kapcso­latos tárgyalásokon. Vance a vietnami háború kérdésében a mérsékeltek közé számított. Miután 1967-ben kivált a kor­mányból, 1968-ban a Vietnam­mal folytatott párizsi tárgya­lásokon volt az USA megbí­zottja. Vance-t az úgynevezett »ke­let-parti elit« jellegzetes kép­viselőjének tartják: ebből a magasképzettségű, az uralko­dó osztályhoz sok szállal fonó­dó csoportból került ki ha­gyományosan az amerikai diplomácia legtöbb vezetője. Vance az utóbbi években egy tekintélyes New York-i ügyvédi iroda társtulajdonosa volt. Az új elnök interjújában előnytelennek minősítette a gazdasági helyzetet, élesen bí­rálta az acélipari áraknak a héten bejelentett 6 százalékos emelését. Ennek ellenére el­nöksége alatt nem szándéko­zik bér- és árellenőrzést be­vezetni — mondotta az NBC- nek adott nyilatkozatában Ja­mes Carte*. _ Pénteken a yörös-téren, a Kreml falában elhelyezték Ivan Jakubovszkij marsall hamvait. Itt nyugszanak a kommunista párt és a szovjet állam kiemelkedő személyisé­gei. Ivan Jakubovszkij, a Szov­jetunió honvédelmi miniszte­rének első helyettese, a Var­sói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek főpa­rancsnoka — mint jelentet­tük — életének 65. esztende­jében hosszantartó, súlyos be­tegség után hunyt eL A Lenin mauzóleum mell­védjén ott voltak az SZKP és a szovjet állam vezetői — Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podqorni) és más személyiségek. Reszt­vettek a temetésen a szocia­lista államoknak a temetésre érkezett küldöttségei és sok ország katonai attaséi is. Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédel­mi minisztere megnyitva a Vörös téri gyászgyűlést, rá­mutatott: *Jakubovszkij mar­sall széles katonai látóköre és gazdag harci tapasztalatai bir­tokában sokat tett a szovjet fegyveres erők harci felké­szültségének további növelé­séért, nagymértékben hozzájá­rult a Varsói Szerződéshez tar­tozó országok katonai együtt­működésének és védelmi ké­pességének, megszilárdításá­hoz:«. Dmitrij Usztyinov elmon­dotta, hogy a Nagy Honvédő Háború éveiben ragyogóan ki­bontakozott Jakubovszkij marsall kiváló katonai tulaj­donságai. A háborút követő időkben a marsall magas tisztségeket töltött be a Szov­jetunió fegyveres erőinél. In­ternacionalista érdemeinek elismeréseként megkapta a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Hőse címet és más szocialista országok érdem­rendjeit és érdemérmeit is. Dobri Dzsurov hadseregtá- bomok, a Bolgár Népköztár­saság nemzetvéaelmi minisz­tere a szocialista közösséghez tartozó országok küldöttségei nevében mély részvétét nyil­vánította a szovjet emberek­nek. A Jakubovszkij marsall hamvait tartalmazó urnát, amelyet a szovjet hadsereg házából páncélautó vontatta ágyútalpon vittek a Vörös­térre. a gyászgyűlés után az SZKP és a szovjet kormány vezetői a Kreml falához vit­ték és ott tüzérségi díszsortűz kíséretében elhelyezték a fal­ban kialakított fülkében. Ezután felcsendült a Szov­jetunió himnusza, majd a ki­vonult csapatok díszmenetben vonultak el a mauzóleum előtt, megadva a végső tisztességet az elhunyt katonai vezetőnek. Libanonban fokozatosan helyreáll a béke Libanonban az arabközi biztonsági erők védelme alatt fokozatosan helyreáll a béke. Ám két probléma továbbra is sürgős rendezésre vár — írta pénteki bejrúti tudósításában az AFP. Az egyik az egymással szem­benálló harcosok nehézfegy­vereinek beszolgáltatása, a másik az izraeli határ men­tén, Dél-Libanonban fennálló helyzet. A francia hírügynökség fel­tételezi, hogy a jövő héten, az Egyiptom. Szaud-Arábia, Szí­ria és Kuvait képviselőiből álló négyoldalú bizottság — amelynek megalakításáról a kairói arab csúcstalálkozó in­tézkedett — első ülésén sike­rül rendezni a nehézfegyverek begyűjtésének problémáját. A másik megoldásra váró időszerű probléma az, hogy milyen katonai kontingense­ket állomásoztatnak Dél-Liba­nonban. Izrael pedig azzal hogy ebben az övezetben »nem libanoni« csapatok tar­tózkodjanak, akár szíriaiak. ákár az arabközi biztonsági erők egyéb nemzetiségű kato­nái. Egyébként csütörtökön ' a késő esti órákban izraeli for­rásból határozottan cáfolták azokat az értesüléseket, ame­lyek szerint Izrael hajlandó lenne még feevvereket is szol­gáltatni a dél-libanoni rend biztosítására hivatott reguláris libanoni hadseregnek. Két párt békítő tárgyalásai Bonni magyarázkodás A gyors megállapodás remé­nye nélkül ült össze »magya­rázkodó békítő tárgyalásokra- pénteken Bonnban a nyugat­német Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió szűkebb vezetősége. A Helmut Kohl (CDU) és a Josef Strauss (CSU) vezette delegációk ötórás megbeszélé­sének egyetlen kézzelfogható eredménye: a két keresztény- párt hétfőn újabb csúcstalál­kozót tart. (MTI) Rózsa Ferenc Születésének hetvenedik évfordulóján 1942. június 13-án a börtön­kórházban a kegyetlen kín­zásokba belehalt Rózsa Fe­renc, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja Központi Bizottságának titkára. Ennyi volt az a hír, ami a még sza­badon maradt, a nagy méretű letartóztatások elől mély il­legalitásba vonult kommunis­tákhoz eljutott. , A horthysta nyomozók Ró­zsa Ferenc elfogásakor nem­csak azt tudták, hogy a KMP egyik vezető egyénisége ke­rült kezükbe, hanem — a le­tartóztatottakból addig kicsi­kart vallomások alapján — azt is sejtették, hogy ő a Szo­ciáldemokrata Párt baloldalá­val folytatott tárgyalások irá­nyítója, a két párt együttmű­ködését rögzítő megállapodás szerzője. Remélték, ha Rózsa Ferencet vallomásra bírják, kezükben a nagy lehetőség az SZDP általuk régóta sürgetett betiltására. A nagy »adu« tehát a kezükben volt, s a Vezér­kari Főnökség nyomozói biz­tosak voltak abban, hogy Ró­zsát megszólaltatják. Hogy mennyire bíztak dolgukban, arra jellemző, hogy ezekben a napokban beszállították az Andrássy laktanyába Szaka- sits Árpádot is, az SZDP fő­titkárát, a KMP tárgyaló- partnerét. hogy Rózsa vallo­mása esetén azonnal kéznél legyen. A fennmaradt — nyomozok által készített — 10—12 soros vallomásban csak az SZDP- vei való tárgyalásról volt szó. Ezt akarták Rózsával aláírat­ni. Ezért kínozták, gyötörték, ütötték, verték 10 napon át. A Szabad Nép főszerkesztője, a KMP titkára azonban nem vallott. Ö maga írta a párt központi lapjában: »Inkább válaszd a halált, minthogy árulóvá légy!«. Rózsa nem­csak a pártban szállóigévé vált mondatához maradt hű, hanem, élete azon nagy felis­meréséhez is, hogy a fasiz­mus elleni harc sikerének egyik legfőbb titka a mun­kásosztály egysége. Tudta jól, ha szóra bírják, nemcsak az SZDP léte kerül kockára, ha­nem mindazok a kezdeti eredmények is, amelyek kö­zel egy évtizedes kemény küzdelemben lerombolták a magyar kommunisták és szo­ciáldemokraták között emelt mesterséges válaszfalakat. Rózsa Ferenc — mint fiatal építészmérnök — Németor­szágban ismerkedett meg a kommunista mozgalommal és kötelezte el magát vele élet- rcszólóan. A gazdasági vál­ság előestéjén és első éveiben a nagy műveltségű, fiatal mérnöknek bizonyára hamar feltűnt, hogy a weimari köz­társaságban a kommunisták és szociáldemokraták egymás elleni küzdelme, a munkás­egység hiánya a legfőbb oka a Hitler barnaingesei elleni harc sikertelenségének. Meg­Peking Csiao Kuan huát A Kínai Országos Népi Gyű­lés állandó bizottsága — mint már jelentettük — három na­pon át tartó tanácskozás után — csütörtökön — befejezte munkáját és különböző dön­téseket hozott. A testület ha­tározatairól pénteken hivata­los közleményt hoztak nyilvá­nosságra és ezt az Űj Kína hírügynökség ismertette. A közleményből kitűnik, hogy Csiao Kuan-hua eddigi külügyminisztert — aki 1974 tavasza óta töltötte be ezt a tisztséget — »elmozdították« posztjáról, nem pedig »felmen­tették« (helyére tudvalevőleg Huang Hugt. az eddigi ENSZ- képviselőt állították). Az állandó bizottság egyik alelnökévé — mint ismeretes — Csou En-lajnak, a néhai miniszterelnöknek az özvegyét, Teng Jing-csaot nevezték ki. Mint az Űj Kína megjegyzi, ezt a kinevezést a Kínai Or­szágos Népi Gyűlés plénumá­nak kell megerősítenie. A kí­nai hírszolgálati iroda a ki­nevezést ismertetve, arról is tájékoztat, hogy erről 1975. október 21-én a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága már határozott, és a döntést egy nappal később győzödésében Hitler hatalom­ra jutása csak megerősítette. Hazatérte és a magyar kommunista mozgalomba va­ló bekapcsolódása után el­szánt híve, harcosa lett az antifasiszta munkásegység megteremtésének. Szakmai munkája, a munkásokkal va­ló közvetlen munkakapcsola­ta. politikai gondolkodásuk megismerése csak megerősí­tették szándékában. Az 1930- as évek közepén már a KMP azon funkcionáriusai között találjuk, akik politikai meg­győződéssel vallják a kom­munisták és szociáldemokra­ták együttműködésének szük­ségszerűségét. Rózsa Ferenc a munkásegység nemzetközi tapasztalatainak nem egysze­rű másolását tartotta szem előtt, hanem megértette: a legális SZDP és az illegális KMP között naoyon is egye­di. sajátos egység, együttmű­ködés megteremtésére kerül­het sor. Minden sablon, vagy általánosítás csak árthat a közös ügynek. Ezek után ta­lán nem véletlen, hogy 1935- ben éppen Rózsa Ferenc ne­véhez fűződik a szociálde- ^ mokrata és kommunista fia­talok között létrejött anti­fasiszta akcióegység megte­remtése, amely azután a fa­sizmus elleni egy évtizede» harc tüzében is kiállta a pró­bát, maradandónak bizonyult Rózsa Ferenc 1939-ben máj a KMP egyik vezetője, 1940 decemberében a Központi Bi­zottság tagja, majd titkára lett.' Ezen új, magas poszton is a munkásegység követke­zetes harcosa marad. Elévül­hetetlen érdemeket szerzett az SZDP baloldalával való tár­gyalások előkészítésében, az akcióegységen is nyugvó füg­getlenségi mozgalom 1941 őszén és 1942 tavaszán elért sikersorozatában. Amikor 1942 február jóban a Szabad Népnek, a párt köz­ponti lapjának főszerkesztője lett. akkor is egyik legfonto­sabb feladatának azt tartotta, hogy olyan lapot adjanak a munkások kezébe, amelyből megértik, hogy az együttes harc nélkül közös nagy cél­juk, a fasizmus szétzúzása aligha lehet eredményes. »Ha a munkásosztály nem egysé­ges. akkor nem képes mozgal­mait kifejleszteni és győze­lemre vinni, a többi dolgozó rétegeket és osztályokat maga mögé állítani...« írta Rózsa Ferenc »Munkásegységet« cí­mű cikkében. Majd hozzá­tette: »Meg kell értenie min­denkinek, hogy itt nem »tak­tikázásról*< van szó, hanem harcás együtthaladásról«. Fiatal, 36 éves volt. amikor életét kioltotta a fasizmus, de e rövid jdő alatt is maradan­dót alkotott a munkásegység előkészítésének fáradhatatlan harcosaként. P. I. , elmozdították’1 Mao Ce-tung jóváhagyta. Az Űj Kína szerint Li Hszien- nien miniszterelnök-helyettes az állandó bizottság ülésén »indokló nyilatkozatot« tett, amelyet a testület »meleg tapssal« fogadott. A Somogy megyei Béruházási Vállalat azonnali belépéssel FÖLVESZ építész és mélyépítő technikusokat műszaki ellenőri munkakörbe. Jelentkezés a vállalat központjában a személyzeti előadónál, Kaposvár, Németh István fasor 2. _________________(14187)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents